Könyvajánló

A kötet az egészségügy szereplőinek – orvosok, ápolók, betegek, kórházak – személyiségi jogaival és azok védelmével foglalkozik az új Polgári Törvénykönyv (Ptk.) hatálybalépése utáni jogi helyzet elemzésével. A könyv elsősorban az emberi méltóság és becsület, a jóhírnév és magánszféra, az adat­ és titokvédelem szabályaira és megsértésük jogkövetkezményeire fókuszál. Kiemelten foglalkozik a sérelemdíj új jogintézményével, jogalkalmazási dilemmáival. Ismerteti a tárgyat érintő nemzetközi normákat, bírói gyakorlatot, a legújabb Európai Uniós rendeleteket és irányelveket.
A könyv az ügyvédekhez, bírákhoz, ügyészekhez, jogtanácsosokhoz, orvosokhoz, egészségügyi dolgozókhoz és a betegekhez egyaránt szól. Bevallott célja a figyelem felkeltése és tudatosítása a személyiségvédelem normái és eszközei iránt elsősorban az egészségügy területén.
Melléklet: Az egészségügyi dolgozók ellen elkövetett agresszív cselekmények.A könyvben érintett jogszabályok (és rövidítéseik).

Kovacsy Zsombor ismeri az egészségügyet orvosként, jogászként és menedzsment-szakemberként - sőt néha vele is előfordul, hogy beteg lesz. Ebben a könyvben leginkább ez utóbbi nézőpontból igyekszik szemlélni a rendszert, hogy segítséget nyújtson mindenkinek, aki tájékozódni szeretne saját vagy hozzátartozója betegségéről, vagy csak általában érdekli a gyógyítás világa.
Az egészségügyet rejtélyes útvesztőként feltérképezve a könyv olyan kérdéseket érint, mint a hálapénz, a magánegészségügy, a betegjogok, a külföldi orvosi ellátás, a gyógyszerek és más gyógytermékek, a várólisták, a műhibaperek, a sajtóban közölt egészségügyi hírek értéke vagy az orvoslás jövője.
A kézikönyvként is használható kötetet (amely szórakoztató, helyenként provokatív stílusban ad hasznos ismereteket az olvasónak) Grafitember karikatúrái és a médiából is jól ismert szerző mobilalkalmazással azonnal elindítható rövid videókommentárjai (LivePrint) teszik még színesebbé.

Az évente megjelenő Európai Egészségügyi Fogyasztói Index (EHCI), melyet a Health Consumer Powerhouse először 2005-ben adott ki, nemzetközi vonatkozásban – 2017-ben 35 ország tekintetében – elsődleges összehasonlítást nyújt a különböző európai országok egészségügyi rendszeréről. Az EHCI 46 indikátorból kiindulva folytat elemzést az egyes országok egészségügyéről, különös figyelmet fordítva a betegek jogaira és tájékoztatására, az ellátás hozzáférhetőségére, a kezelések kimeneteire, a szolgáltatások sokrétűségére, a betegségmegelőzésre és a gyógyszerhasználatra.
Az EHCI 2017-es aktualizálása új koncepciót követ, mivel az eredmények longitudinális elemzése helyett, indikátorai ponthatárát megemelve vagy az időhatárokat leszűkítve, értékeléseit szigorúbb feltételekhez köti.
Az értékelések szerint, Hollandia és Svájc kivételével nincsen az EHCI indikátorokat tekintve egyenletesen kimagasló teljesítmény az európai országokban, viszont a kedvező megoldásokkal kapcsolatos nemzetközi tapasztalatcsere nagymértékben előmozdíthatná a maximális teljesítményre vezető jó gyakorlatot.

A tudomány az asszociációk világa. Az új felismerések fontos forrása a tudománnyal foglalkozók egymás közti kommunikációja, amelynek során új szempontok kerülhetnek felszínre. Különösen érdekes lehet, ha teljesen különböző szakterületeken gondolkozó emberek kerülnek egymással szakmai dialógusba, mint az a jelen esszéről folytatott beszélgetések során történt. Az írás szerzői – jogász és kutatóorvos – régóta ismerik egymást. Hosszú éveken át abban a tudatban éltek, hogy a jogtudomány és a molekuláris orvostudományi kutatások különböző területei nem állnak közel egymáshoz. Sok mindenről beszélgettek, mígnem egyszer mégis szakmai kérdésekre terelődött a szó, és egyre több közös pontot, majd magyarázatot igénylő eltérést találtak. Jelen írás szerzői nem modellt vagy filozófiai irányzatokhoz kapcsolódó csatlakozási pontot keresnek. Csupán arra törekednek, hogy leírják: milyen – számukra meglepő – hasonlóságokat, azonosságokat találtak az emberi szervezet legkisebb egységét jelentő sejtműködés molekuláris szintű szabályozása és az emberi társadalom akaratlagos, természettudós számára ezért önkényesnek tűnő regulációja, a jog között.

A szakkönyv célja a gyógyítást és az esztétikus analitikus testképzést ötvöző DSGM = Dévény Speciális manuális technika - Gimnasztika Módszer ismertetése. Ez a komplex mozgáskorrekciós rendszer négy évtizedes múltra tekint vissza. Ebben az értelemben nem új, mégis annak kell tekinteni, mert mind szemlélete, mind gyakorlata eltér minden eddigi mozgásrehabilitációtól. A DSGM nem az eddig ismert eljárások továbbfejlesztése, kibővítése, hanem a mozgáskorrekció alapvetően új megközelítése.

Dr. Farkas Sándor, orvosdinasztia egyik tagjaként kíván betekintést nyújtani a sebészorvoslás művészetébe ezzel a kis novellás könyvvel. A sebészi munka számára elsősorban alkotói munkát, fanatikus segíteni akarást, mély együttérzést jelent. A Pécsi Klinikán szerzett tapasztalattal a háta mögött, két évtizeden át vezette a Siófoki Kórház Sebészeti Osztályát, ahol az ott átélt élményeit és érzéseit kívánja közreadni olvasmányos történetekkel.

Gondolatébresztő egy új egészségügyi intézményirányítási paradigmához.
Egy egészségügyi intézmény sikeres működésének egyik alapvető kritériuma, hogy rendelkezik-e mindazon szervezeti képességekkel, amelyek alkalmasak a szabályozott piaci; gazdasági; humán-szervezeti és műszaki-technológiai működőképességének folyamatos optimalizálására. A nagyobb mértékű, makroszintű egészségpolitikai beavatkozások döntően módosítják egy egészségügyi intézmény működési környezetét, amelyre mikroszinten az adott szervezet csak úgy képes rugalmasan reagálni és a mindennapi működési folyamatait a megváltozott körülményekhez illeszteni, ha dinamikus szervezeti képességekkel rendelkezik.
A makroszintű egészségügyi reformok sikerességéhez elengedhetetlen tehát a mikroszintű intézményirányítási paradigmaváltás, egy új egészségügyi intézményirányítási modell kiépítése, elméleti megalapozása.
A szerzők a könyv első részében ismertetik, hogy milyen korlátai vannak a versenyszférában kiérlelt menedzsment technikák egészségügyi szervezetekben való („testreszabás” nélküli) alkalmazásának, majd ismertetik a dinamikus szervezeti képesség koncepció (mint a stratégiai menedzsment legújabb irányzatának) evolúcióját, fogalmát, elemeit.
A második részben két esetpéldán keresztül mutatják be az elméletben felvázolt koncepcióelemek gyakorlati megvalósulását, alkalmazási lehetőségeit.

A könyv részben szakít az eddigi hagyományokkal, hiszen a magyar nyelvű fizioterápiáról szóló könyvek sok tekintetben a hagyományos német iskolán alapuló fizioterápiás ismereteket vették át, és számos olyan eljárás van, amit az angolszász orientáltságú fizioterápia már nem is tárgyal a bizonyíték hiányában, de Magyarországon az empíria miatt mégis használatos.
A könyv nemcsak az új eljárásokat ismerteti (pl. lökéshullám-kezelés a mozgásszervi megbetegedésekben), hanem sok dogmát és tévhitet is szeretne eloszlatni. Vannak a könyvben újszerű, sokak számára talán meglepő fejezetek is (pl. a bizonyítékokon alapuló masszázs vagy az orvostechnológiáról szóló rész), de van olyan fejezet is (pl. a pulmonális rehabilitáció), ahol több aspektusból tárgyalják a szerzők az anyagot.
A fejezetek zömét orvos és gyógytornász-terapeuta írta, vagyis olyanok, akik a szakma elméleti és gyakorlati oldalát egyaránt ismerik.

A MOMOT kezdeményezésére született a „Klinikai obezitológia” című egyetemi tankönyv. A szerkesztő a hosszú évtizedek alatt megszerzett elméleti tudását és gyakorlati tapasztalatait felhasználva állította össze és kontrollálta az egyes fejezeteket, melyek megírására a különböző orvosi szakterületek kiválóságait kérte fel, így az elhízás és kísérőbetegségeinek teljes területét fűzte össze egyetlen kiadványban. Ebben rejlik a könyv erőssége is, mivel ilyen összefüggésben nemzetközi szinten sem igen találni hasonló művet. Mindezek mellett kellő mélységben tárgyalja az elhízás epidemiológiáját, annak okait, kezelésének lehetőségeit, illetve a gyermekkori elhízás kérdéskörét is.
A könyv egyes fejezeteinek tudományos háttere mély, viszont a szerzők a közérthetőséget is szem előtt tartották. A könyvben megtalálható az elhízás kezelésének tudományosan megalapozott korszerű szemlélete, beleértve a diétát, a pszichés vezetést és a jelenleg elérhető legmodernebb gyógyszeres,- és sebészi lehetőségeket is.
A medicinának talán nincs is olyan szeglete, ahol az elhízás ne okozna valamilyen nehézséget, ezért jó szívvel ajánljuk a könyvet lényegében az összes szakterületen (a kardiológiától a bőrgyógyászatig, műtéti beavatkozásoktól a pszichés betegségekig, a háziorvosoktól a gyermekgyógyászatig és még sorolhatnánk) dolgozó kollégának, mivel haszonnal forgathatják betegeik javára, valamint eredményesen vehetik fel a harcot az elhízás és társbetegségeik elleni küzdelemben e könyv segítségével.

Miért fontos a betegbiztonság? Az orvosi tevékenység természetéből adódik, hogy annak során hibák, nem kívánt események fordulhatnak elő. Az orvostudomány mindig is kockázatos vállalkozás volt, amely egyszerre foglalta magában a gyógyulás hasznát és az ártalom lehetőségét.
Az elmúlt évtizedekben több nemzetközi felmérés eredménye világszerte a figyelem középpontjába helyezte a betegbiztonságot. Számos országban ez a téma az elsődleges kormányzati célok között szerepel. A betegbiztonságért való küzdelem nagy kihívást jelent, de minden erőfeszítés jelentős haszonnal jár a betegek, a szakma és az egész társadalom számára. Ennek a kötetnek a megszületése azt bizonyítja, hogy a hazai szakma és társadalom is tudatára ébredt annak, hogy az egészségügyi ellátás során károsodás is érheti a betegeket, és hogy ezek nagy része megelőzhető lenne. Hogy hogyan, arra is választ kapunk, sok-sok figyelemreméltó veszélyforrás bemutatása mellett.

Az Egészségjelentés 2016 című tanulmány átfogó képet nyújt a magyar lakosság egészségi állapotáról, egészségmagatartásáról, valamint a betegségek és egészségkockázatok okozta veszteségekről.

Részlet a bevezetőből: …Tanulmányunk a magyarországi 18 és 40 év közötti népesség körében vizsgálja a migrációs szándékok elterjedtségét, célországait, társadalmi bázisát, valamint e szándékok kialakulását meghatározó tényezőket és az egyéni motivációkat. Célja egyfelől a migrá- ciós döntések hátterének megértése, másfelől a migrációs potenciál különböző típusai közötti eltérések tisztázása. Ennek érdekében a migrációs szándékok mérése során nemcsak a különböző időtávú terveket (rövid vagy hosszú távú külföldi tartózkodás, illetve kivándorlás) különböztettük meg, hanem a migrációs tervek komolyságát is figyelembe vettük. Elméleti kiindulópontunk, hogy az egyéni döntéshozás és cselekvés szempontjából a migráció egy folyamat, és a migrációt tervezők ennek a különböző szakaszaiban vannak, ezért érdemes különbséget tenni a még kiforratlan, bizonytalan tervek (álmok) és a határozott, konkrét (ún. komoly) tervek között. Feltételezésünk szerint az utóbbiak a várható migráció méretét és összetételét – és ezáltal várható következményeit is – pontosabban jelzik.…

„Annyit biztosan mondhatunk, hogy a változókori panaszok kezelése legtöbbször indokolt és ugyanakkor sokrétű – a könyv ezeket foglalja össze a teljesség igényével.
Sem az orvosok, sem a laikusok előtt nem – vagy nem eléggé – nyilvánvaló, hogy a változókori panaszok mennyire megkeseríthetik egy nő életét. Ezek megelőzése és megfelelő kezelése nagyon fontos, és nem csupán egy gyógyszer felírását jelenti, hanem empátiát, odafigyelést, a bővülő ismeretek korában is megszerzett, fenntartott és továbbfejlesztett szakmai tudást. A könyv szerzőjeként készséggel felvállalom az elfogultság vádját, mert nem titkolt célom, hogy úgy a laikus, mint az orvosi közvéleményt egyfajta paradigmaváltásra ösztönözzem, és rávilágítsak arra, hogy mai tudásunk szerint a változókori panaszok hormonkezelése az életminőség javítása és bizonyos későbbi betegségek megelőzése céljából egyrészt szükséges, másrészt jó hatásfokkal és biztonságosan kivitelezhető.” – írja a szerző.

A pacemakerrel élő beteg vizsgálata során a konvencionális 12 elvezetéses EKG-vizsgálat alapvető fontosságú. A pacemakerrel élő beteg gyógykezelése során számos olyan probléma, szövődmény egyéb jellegű – EKG-val diagnosztizálható – funkciózavar alakulhat ki, amelyeket már az első ellátónak is fel kell ismernie és sokszor meg kell oldania, ezért a pacemaker-kezelés alapjaival, főbb, elsősorban sürgősségi vonatkozásaival tisztában kell lennie.
Több évtizedes pacemakerrel élő betegek kezelésével szerzett tapasztalat alapján készült a könyv, mely egyszerű, könnyen érthető, a lényeges problémákat, életveszélyes helyzeteket is ismertető összeállítása igen hasznos. Az érdeklődőnek idegen nyelvű könyvekből, a pacemaker-gyárak „manual”-jaiból kellett kibogozni a különböző pacemaker-funkciók és kóros eltérések lehetséges EKG-megnyilvánulásait. Számos esetben az első ellátónak, mentőtisztnek, mentőorvosnak, a családorvosnak, belgyógyásznak, kardiológusnak vagy a kórházi ambulanciák sürgősségi osztály orvosainknak kell dönteni a beteg sorsáról, ezért az ilyen irányú ismeretek elengedhetetlenek.

A kiadvány az 1970 és 2015 közötti időszak hazai termékenységének jellegzetességeit, a szülőképes korú nők életkor, családi állapot és gyermekszám szerinti főbb jellemzőit mutatja be részletes táblákon keresztül és egy átfogó elemzésben. Az évenkénti keresztmetszeti adatok mellett közzé teszi a születési évjárat szerinti, ún. kohorsz termékenységi adatokat, a családnövekedési valószínűségeket és az ezeken alapuló termékenységi táblákat is. A kiadvány tartalmát és szerkezetét tekintve folytatása az 1996-ban és 2006-ban hasonló tartalommal, Termékenységi adattár címen megjelent köteteknek.

Részlet a szerző előszavából: Az első periódusból származó publikációi elsősorban – a szokásos értelemben vett – demográfiai tanulmányok. A kötet nem tartalmaz ebből az időszakból való írásokat: az olvasó nem találja itt a műfaj jól ismert és elvárt elemeit, statisztikai táblákat, grafikonokat, egyenleteket és modellek leírását. A kötet célja más: olyan tanulmányokat és kommentárokat közöl, amelyek arra a kérdésre keresik a választ, hogyan lehet felhasználni a demográfiai tudást, a jólétet szolgáló népességpolitikai javaslatok kidolgozása, valamint azok kritikai értékelése, illetve lehetőségeik és korlátaik bemutatása során.
A kötet felépítése a publikációk megjelenésének időrendi sorrendjét követi 1986-tól 2016-ig. Az olvasó a tanulmánycímek alapján, érdeklődésének megfelelően válogathat az egyes írások között.
A könyv tartalomjegyzéke itt olvasható.
Demény Pál 1957-ben emigrált, és az Amerikai Egyesült Államokban futott be fényes karriert. A demográfia nemzetközileg ismert tudósa, egyetemi tanár, az Amerikai Népességtudományi Társaság elnöke lett. 2001-től a Magyar Tudományos Akadémia külső tagja, 2012-től Budapesten él.

Ez a kézikönyv az onkológiai gyakorlatban gyakran felmerülő kérdésekre kíván tömör választ adni. Nem tankönyv, sokkal inkább gyakorlati útmutató, praktikus segédeszköz, amely egy onkológusnak az internetes keresésnél is gyorsabban ad választ a daganatgyógyászat bármely részterületén. A daganatbiológiától a genetikán és epidemiológián át a terápiás gyakorlat részleteit tárgyalva eljut egészen a prevenció, a szűrés és a szupportív, illetve az életvégi ellátás kérdéseihez. Nem magyaráz, sokkal inkább gyors válaszokat ad a kérdésekre. A szakvizsgára készülő kollégáknak segít összegezni a tudnivalókat, a betegágy mellett dolgozóknak biztos tudástárat jelent a mindennapokban.

A gyógytornagyakorlat-gyűjtemény az egészségügyi főiskolai hallgatók gyakorlatanyagának bővítését szolgálja. Összeállítása egyben vezérfonalat ad a funkcionális anatómiára épülő fiziológiás mozgásokhoz. Összességében azonban csak a gyógytorna elméleti és gyakorlati kiegészítését szolgálja, és nem nélkülözhető hozzá az e jegyzetben is használatos tornarajz szabályainak ismerete. A tornarendszerek közül csak a komplex gyakorlás elvére épülő KABAT-rendszer tárgyalását tartalmazza a jegyzet.

A Társadalmi riport – mint azt rendszeres olvasói jól tudják – 1990 óta kétévente közöl szisztematikusan gyűjtött empirikus ismereteket mindig az elmúlt két év magyarországi társadalmi folyamatairól, ahol lehet, ott kidolgozott társadalmi indikátorok alapján. A 2016-os kötetben szereplő 20 tanulmány átfogó képet nyújt a magyar társadalom, gazdaság és politika fontosabb jelzőszámairól és trendjeiről az egyes területek vezető magyarországi szakértőinek elemző értékelésével. Mint ilyen, nem egy "sztorit" épít, hanem adatot gyűjt és közöl, további elemzéseket indukál és megalapoz, dokumentál, leír.
A legutóbbi két kötet kalandos sorsa (2012-ben alapítványi támogatással, 2014-ben közadakozással sikerült megjelentetnünk) után ebben az évben a sorozat aktuális kötete az Emberi Erőforrások Minisztériuma Szociális Ügyekért és Társadalmi Felzárkózásért Felelős Államtitkársága támogatásával jelenik meg.

A kötet kiindulópontja annak a kérdésnek a vizsgálata, hogy mit jelent Magyarországon a személyiség védelme a magánjogban, a büntetőjogban, az alkotmányjogban, a médiajogban vagy az orvosi jogban: a személyiségvédelem hogyan jelenik meg a szabályozásban és a dogmatikában. Milyen emberfelfogásra, személyképre építenek és milyen jogilag definiált személyiségfogalmakkal operálnak a különböző jogterületek? Hogyan valósul meg a személyiség védelme? Ha „párhuzamos valóságokat” látunk a különböző jogágakban, akkor ezek a különböző valóságok hogyan képződnek le az adott jogági szabályozás szintjén? Egységesen kell-e gondolkodnunk a jogban az emberről/személyről és a személyiségi jogok védelméről? Ha igen, az alkotmányjog, az alkotmány alapján definiálható ember/ személy milyen szerepet tölthet be a jogegységesítésben? Milyen mértékig és mélységig foglal/foglalhat állást az állam ezekben a kérdésekben? A kötet szerzői és szerkesztői e kérdésekre keresik a választ.

A KSH több mint 20 éve indított sorozatának 2015-ről szóló kötetében bemutatjuk a társadalom legfontosabb jellemzőit, demográfiai és munkaerő-piaci helyzetét, a megélhetési viszonyokat és az életkörülményeket, valamint a társadalmi jóllét néhány aspektusát. Kitekintünk a nemzetközi gazdasági környezetre, bemutatjuk helyünket, kapcsolatainkat a világ és Európa gazdaságával, és részletes áttekintést adunk a magyar gazdaság teljesítményéről.

A Fenntartható Fejlesztési Célok 2030-ra való kitűzésével, illetve a célok gyakorlati megvalósítása érdekében nemzetközi szinten átfogó erőfeszítések történnek a nők egészségének javítására, és ennek továbbfejlesztését szolgálja a nők, gyermekek és serdülőkorúak egészségével kapcsolatos globális stratégia.

A WHO Európai Regionális Bizottsága 66. ülésszakán tekintette át az „Egészséget 2020-ra” program által felvázolt és a 2017-2021-es időszakban a nők egészségével és jóllétével kapcsolatban megvalósítandó intézkedéseket. A stratégiai lépéseket megalapozó WHO-jelentés rövid áttekintést nyújt a régióban élő nők egészségi állapotáról, ismerteti a nők egészségét és jóllétét meghatározó szociális, gazdasági és környezeti tényezőket, de foglalkozik a nemek szerinti megkülönböztetés és sztereotípiák egészségre gyakorolt hatásával is.

A kiadvány koncepciókat vázol fel a lakosságra összpontosító rendszerek számára a nők egészségével kapcsolatban felmerülő igények kezelésére, végezetül komoly perspektívákat nyit nemzetközi és országos viszonylatban a nők egészségének és jóllétének előmozdításával foglalkozó ellátórendszerek előtt Európában.

A „Nemzetközi Standardok a Drogproblémák kezelésére” című UNODC-WHO kiadvány a kábítószerfogyasztás okozta egészségi problémák etikus és hatékony ellátását és a betegek teljes felépüléséhez vezető kezeléseket kívánja előmozdítani a tagországokban folyó ilyen jellegű tevékenységhez nyújtott iránymutatásával.

Az öt részre tagolódó dokumentum a drogfüggőség hatékony kezelésével kapcsolatban jelenleg elérhető, tudományos bizonyítékokon alapuló kutatási eredményeket összegzi, beazonosítja a drogproblémákat hatékonyan kezelő ellátórendszer főbb összetevőit, és ismerteti a különböző stádiumban lévő betegek ellátásában bizonyítottan hatásos kezelési módokat.

Az UNODC és a WHO által kidolgozott alapelvek átfogó iránymutatást adnak a kábítószerabúzus kezeléséhez, a gyakorlati megvalósításban pedig az alapelvekhez kapcsolódó standardok nyújtanak segítséget a vonatkozó speciális eljárások részletes kifejtésével.

A kiadvány a „Drogok, az Alkohol és a Nők” problémakörével foglalkozó DAWN hálózat felállításával kapcsolatos projekt részét képezi, melyet az ENSZ Interregionális Bűnügyi és Igazságügyi Kutató Intézete (UNICRI) az Olasz Kormány kábítószer-ellenes stratégiáinak támogatásával indított el. A dokumentum röviden foglalkozik a fiatal lányok és nők szeszesital- és drog-fogyasztásának világviszonylatban jelentkező prevalenciájával és trendjeivel, valamint a kifejezetten a nőknél érzékelhető sebezhetőség és ellenálló képesség vizsgálatával. Az érintettek körében alkalmazott különféle drogprevenciós stratégiák hatékonyságáról, egyben azokról a módozatokról, melyek eredményre vezethetnek mind a lányok, mind a fiúk ilyen jellegű problémáinak megoldásában irodalomkutatás eredményei számolnak be. A kiadvány befejező részében irányelvek összegzik azokat a módozatokat. melyek potenciálisan hatékonyan alkalmazhatóak a nők és a fiatal lányok körében előforduló gyógyszervisszaélések kezelésére.

"A HBSC (Health Behaviour in School-Aged Children) kutatás az egyik – ha nem a legfontosabb – forrásunk az iskoláskorú gyermekek egészségmagatartásával kapcsolatosan. A több mint harminc éve elindult nemzetközi adatfelvétel negyvennél is több országban zajlik egységes módszertannal, négy- évenkénti gyakorisággal. Komoly eredmény és siker, hogy Magyarország a kezdetektől stabil tagja ennek az együttműködésnek. A 2014. évi felmérés 6153 fő, 5., 7., 9., illetve 11. évfolyamos tanuló reprezentatív mintavétellel nyert adatait elemzi; s a kötet, az így kapott eredményekről nyújt átfogó képet. A könyv, a bevezető módszertani és a záró, összegző fejezet között tizenöt, az egyes vizsgált területeket felölelő fejezetben mutatja be az eredményeket. A kötet értékét külön növeli, hogy hasonló információforrás alig áll rendelkezésünkre Magyarországon. Az ESPAD (European School Survey Project on Alcohol and Other Drugs) kutatás mellett – amely azonban egyrészt szűkebben, kizárólag az addiktív magatartásmódokra fókuszál, másrészt életkorban is szűkebb populációt céloz meg – a HBSC kutatás az egyetlen olyan nagymintás adatfelvétel ebben a korosztályban, amely átfogó képet tud adni a serdülőkorú fiatalok egészségmagatartásáról. Ezen információk fontossága nem hangsúlyozható eléggé: nem pusztán alapkutatási adatként érdekesek ezek az eredmények, hanem azért is, mert átfordíthatók olyan cselekvési tervekbe, prevenciós vagy egészségfejlesztő programokba, amelyek a fiatalok egészségesebb viselkedését célozzák. Ennek alapján pedig nem csak abban kell bíznunk, hogy a HBSC és hasonló kutatások a jövőben is sikerrel – sőt, lehetőség szerint növekvő támogatottság mellett – tudnak megvalósulni, hanem abban is, hogy az ezen kutatásokból szerzett tapasztalatok alapján valóban elindulnak olyan programok, amelyek elősegíthetik, hogy a fiatalok az egészségükre tudatosabban ügyelve és az egészséges életmódjukat jobban szolgáló körülmények között nőhessenek fel."  Demetrovics Zsolt

„A 15-16 éves diákoknál a dohányzás és az alkoholfogyasztás csökkenő tendenciát mutat ugyan, de egyre több aggodalomra adnak okot az új pszichoaktív szerek és a viselkedési függőségek.” – állapítja meg a legújabb ESPAD felmérés, mely a 16 éves diákok körében végzett legnagyobb átfogó európai vizsgálat. Az ESPAD (European School Survey Project on Alcohol and Other Drugs) célja, hogy a fiatalok kábítószer-fogyasztási szokásait minél több európai országban megismerje és figyelemmel kísérje e trendek alakulását. Az ESPAD összesen több mint 600 000 diák részvételével Európában a legátfogóbb kábítószer-használattal foglalkozó felmérésnek számít. 1995 és 2015 között hat vizsgálatot végeztek 48 országban. A mostani jelentés – mely egybeesik az ESPAD megalakulásának huszadik évfordulójával is – annyiban tér el a korábbiaktól, hogy csak a legfontosabb eredményeket tárja elénk. Az anonim kérdőívet 35 országban 96 ezer diák töltötte ki. A jelentés beszámol a diákok különböző szerekről (dohányzás, alkohol, inhalánsok, kábítószerek, új pszichoaktív szerek, gyógyszerek) szerzett tapasztalatairól és percepcióiról. Az új jelentés kiemelt figyelmet fordít az új pszichoaktív szerekre, a túlzott internet használatra és az online (szerencse)játékokra.

A migráció és az egészség összefüggésének kiemelt kezelése megkülönböztetett figyelmet igényel minden ország részéről, és ezt a WHO “Egészség 2020” elnevezésű európai egészségpolitikai programja is alátámasztja. Magyarországot az utóbbi időkig jelentős mértékben érintette a menekültek, menedékkérők és a migránsok tömeges megjelenése.

2015 októberéig migránsok tömegei lépték át a magyar határt annak ellenére, hogy az időjárás egyre kedvezőtlenebbé vált. A Magyar Kormány képviseletében az Emberi Erőforrások Minisztériumának (EMMI) Egészségügyi Államtitkársága kérvényezte a WHO-nál, hogy támogasson egy felmérést a magyar egészségügyi rendszernek a bevándorló tömegek ellátására rendelkezésre álló kapacitásairól. Ennek eredményeként 2015 októberében az EMMI és a WHO „A Migráció Népegészségügyi Vonatkozásai Európában (PHAME)” elnevezésű projekt keretében közös felmérést végzett a magyar kormányhivatalok, nem kormányzati szervek és a nemzetközi szervezetek illetékeseinek aktív közreműködésével. A jelentés a Magyarországon 2015. október 16-án életbe léptetett határzár előtti migránshelyzet egészségügyi vonatkozásainak és a kezelésükhöz rendelkezésre álló kapacitásoknak a WHO ajánlásaival kiegészített értékelését tartalmazza.

A WHO-kiadvány egy, a gyermekekkel, fiatalkorúakkal szembeni erőszak leküzdését célul kitűző, tudományos bizonyítékokkal alátámasztott stratégiacsomagot ismertet. A hét stratégiából álló csomag abból a tézisből indul ki, hogy a gyermekekkel szembeni erőszak megfelelő intézkedésekkel megelőzhetővé válhat, és ennek értelmében szükség van az ezt tudatosító, egyben a prevencióra és a negatív következmények kezelésére irányuló szektorközi törekvések előmozdítására és egyesítésére. Az erőszak megnyilvánulásának mértéke ugyan országokon belül és országos szinten is különbözik, de mindenütt való jelenléte miatt, a leküzdésére irányuló törekvés fokozott elkötelezettséget igényel. A stratégiacsomag vezérfonala az ENSZ Gyermekjogi Egyezményének azon kitétele, hogy minden gyermek alapvető joga, hogy mentesüljön az erőszak bármilyen formája alól, és megállapítást nyert, hogy a zaklatások negatív következményei a gyermekek veszélyeztetésén túl, az egyes országok népegészségügyi helyzetére is kiterjedt és költség-generáló hatást gyakorolnak. A stratégiacsomag lényeges momentumként kíván hozzájárulni a gyermekek elleni erőszak felszámolására irányuló célkitűzések – így a Fenntartható Fejlesztési Célok 16.2-es célkitűzésének – eléréséhez, egyben támogatja az egészség, esélyegyenlőség, biztonságos környezet megvalósítására irányuló törekvések előmozdítását. A gyermekek zaklatásokkal szembeni védelme globális méretű összefogást igényel, a kiadvány ezt támogatva tudományos bizonyítékokkal alátámasztott módszereket javasol az ilyen jellegű átfogó prevencióhoz.

A „Betegségmegelőzés egészséges környezeti viszonyok révén” című WHO-kiadvány átfogó értékelést közöl a környezet és az egészség kapcsolatáról, és kimutatja, hogy a környezeti viszonyok egészségesebbé tétele nagymértékben járulhat hozzá a korai halálozás és megbetegedések megelőzéséhez. A környezet és az egészség összefüggéseivel kapcsolatos legújabb adatok elemzésére és szakértői véleményekre támaszkodó jelentés több mint 100 betegség és egészségkárosodás alakulását tekinti át. Az ismertetett elemzés statisztikái szerint világviszonylatban a halálozás 23%-ban (az öt éven aluli gyermekek esetében 26%-ban) a potenciálisan módosítható környezeti tényezőknek tulajdonítható.
A korai halálozásra és az egészségkárosodással korrigált életévekre vonatkozó vizsgálatokhoz tudományos bizonyítékokon alapuló összehasonlító kockázatbecsléseket alkalmaztak, a környezeti ártalmaknak való kitettség értékelése szakértői véleményeken alapult. A korai halálozás kiváltó okai közül a vezető halálokokat az agyvérzés, az ischaemiás szívbetegség, a diarrhea és a rosszindulatú daganatok képezték. A kimutatások szerint a nem fertőző betegségek kivételével, a legnagyobb betegségteher a fejlődő országok lakosságát sújtja.
Az elemzés eredményei is alátámasztják a környezeti tényezők egészségesebbé tételére irányuló szektorközi együttműködés fokozásának szükségességét, ami a WHO Fenntartható Fejlesztési Céljaiban is megfogalmazásra került, mivel az egészségesebb környezeti viszonyok világviszonylatban is hosszú távú javulást eredményezhetnek az emberek egészségi állapotában.

A laboratóriumi medicina magában foglalja a klinikai laboratóriumi vizs­gálatok teljes vertikumát, azok értelmezését, fejlesztését, valamint oktatását. Az általános orvosképzésen belül a laboratóriumi medicina tantárgy oktatásának célja, hogy a hallgatók elsajátítsák azt a szemléletet, melyek révén a későbbi gyógyító munka során a laboratóriumok felé célzottan jól definiált vizsgálati kérdéseket tudnak feltenni, a kapott eredményeket helyesen tudják értékelni és beépíteni a diagnosztikus algoritmusba. A laboratóriumok ered­ményei a korszerű gyógyítás, kezelés, állapotmonitorozás számára elengedhetetlenek. A klinikai laboratóriumok egyik megközelítésben alkalmazott analitikai munkahelyek. Az a feladatuk, hogy az emberi szervezetben előforduló anyagokat kimutassák és szintjüket meghatározzák. Tehát minőségi és mennyiségi analitikai vizsgálatokat egyaránt magában foglalnak. A betegellátás mellett munkájuk szorosan kapcsolódik a klinikai kutatómunkához, a klinikai farmakológiai és a toxikológiai vizsgálatokhoz is, amelyeknek szintén van rutin jellegű analitikai követelményük. Az orvosi laboratóriumok másik megközelítésben diagnosztikai és konzultációs munkahelyek. A gyakorló orvosok számára lényeges, hogy ismerjék a laboratórium lehetőségeit és korlátait, a vizsgálatokat a „szükséges, de elegendő” kritériumok szerint tegyék meg. A különböző laboratóriumi paramétereket csak úgy tudják eredményesen felhasználni, ha azok biokémiai, kórélettani alapjait ismerik és ezek alapján értelmezni tudják a vizsgálatkéréseket és a kapott eredményeket. Az orvosi laboratóriumok feladata ennek elmélyítése konzultációk révén. Orvostanhallgatóknak, klinikai biokémikus szakvizsgára készülőknek, rezidenseknek útmutatót, segítséget szeretnénk adni a tanulmányaikhoz és a gyógyító tevékenységükhöz.

Az orvos számára az agyi vérkeringés minden más szervünktől eltérő egyedi sajátosságainak vizsgálata a legérdekfeszítőbb kutatási területek közé tartozik. A kutatásoknak azonban csak akkor van igazán értelme, ha eredményei az agyi keringési katasztrófák megelőzését, az életmentést, a postischaemiás „neuronmentést” vagy a rehabilitációt szolgálják. Mik a feltételei annak, hogy a kutatások új eredményeit a betegágynál álló orvos értékesíteni tudja? Nyilvánvaló, hogy ha egy bonyolult, de korábban jól működő szerkezet elromlik, azt csak úgy lehet megjavítani, ha tisztában vagyunk eredeti, normális működésének részleteivel. Ha a gyógyító orvos nem ismeri a fiziológiás agyi keringés alapvető sajátosságait és az azokat szabályozó mechanizmusokat, nehezen tud eligazodni és beavatkozni a pathologiás cerebrovasularis állapotok megszüntetése érdekében. Az agyi vérkeringés fiatalnak tekinthető kutatási területének hirtelen hatalmassá vált adattárában ma már nem könnyű eligazodni: a (főként angol nyelvű) tankönyvek csak 2-3 éves késéssel tudják követni a lényeges új információkat, ráadásul a legújabb információk nemcsak az agyi keringési szakfolyóiratokban, hanem szétszórtan, a legkülönbözőbb kutatási területek folyóirataiban látnak napvilágot. A könyv határozott célja, hogy segítséget nyújtson az egészséges agy legfontosabb vérkeringési sajátosságaival és az agyi vérellátás állandóságát biztosító önszabályzó mechanizmusokkal kapcsolatos korábbi és legújabb adatok rövid áttekintésében. Tudomásunk szerint ez az első összefoglaló munka, amely magyar nyelven ezzel a céllal nyomtatott formában közlésre került.

Azokat a hallgatókat, kollégákat és más, nem szakmabeli érdeklődőket, akik kezükbe veszik ezt a tankönyvet, nem kell „meggyőzni” arról, hogy a pszichés zavarok nagy terhet rónak arra, akinek ilyen problémával kell élnie, legyen szó gyermekről vagy felnőttről. Gyakran nemcsak a mentális betegséggel élőre jelenthet ez terhet, hanem a környezetére is, és ezen keresztül az egész társadalomra. Mindezek miatt kiemelt jelentősége van a pszichés zavarok prevenciójának, korai felismerésének és kezelésének. Tekintettel arra, hogy a pszichiátriai problémák jelentős része gyermekkorban kezdődik, a megelőzésnek már erre a korosztályra is fokozott figyelemmel kell lennie. Fontos továbbá, hogy az olyan gyermekek és felnőttek, akiknél pszichés probléma áll fenn, időben eljussanak szakemberhez és megkapják a megfelelő, korunk tudására épülő, evidenciákon alapuló segítséget, és így életminőségük, funkcionalitásuk javuljon, tehát a pszichés zavar miatt rájuk és az egész társadalomra eső betegségteher csökkenjen. Ez a tankönyv ehhez igyekszik segítséget nyújtani.

A rövid összefoglaló kiadvány a kábítószer-használattal összefüggésben kórházi sürgősségi ellátást igénylő európai esetekről nyújt aktuális helyzetképet, elsősorban az Euro-DEN hálózat adatgyűjtésére fókuszálva, a 2016 áprilisában, Lisszabonban tartott szakértői találkozó előadásain és megbeszélésein elhangzottak alapján. Az itt bemutatott adatok a hálózat által monitorozott 16 sentinel sürgősségi ellátóhely eseteinek elemzését tartalmazzák az adatgyűjtés első két évéből, 2013. október és 2015. szeptember között. A jelentés a találkozón megvitatott legfrissebb eredményekről és az Euro-DEN hálózat és az EMCDDA e területet érintő munkájának jövőbeni fejlesztésével kapcsolatos elképzelésekről is beszámol.

A WHO-kiadvány központi témája a gyermekek és fiatalok egészségműveltségének fejlesztésére indított programok különböző területeken jelentkező eredményeinek ismertetése. Az ilyen jellegű programok sikeres alkalmazása az egészségügyön kívül más szektorok, különösen az oktatási ágazat számára is komoly előnyökkel jár.

Az önbizalmat növelő és önálló döntéshozatalt elősegítő programokból a gyermekek és a fiatalok erőt meríthetnek egészségi és tanulási problémáik kezeléséhez és megoldásához. Az oktatási rendszer számára anyagi megtakarítást is jelent, ha az oktatási tevékenység során csökkenő mértékben jelentkeznek speciális pedagógiai felkészültséget igénylő problémák. A szociális szektor leterheltsége is enyhül a magatartásproblémák csökkenésével.

A kiadvány konklúziója, hogy az egészségműveltség előmozdítására irányuló minden tevékenység és ennek anyagi támogatása az életesélyeket már az élet korai szakaszában nagymértékben javító intézkedés.

A kiadvány anyaga a 2012-es Európai Egészségműveltségi Felmérésre alapozva kívánja előmozdítani a nagyközönség egészségügyi ismereteinek bővítését célzó stratégiákat. A felmérés eredményei is alátámasztják, hogy széles körű, a társadalom egészére kiterjedő megközelítésre van szükség, mely egyaránt figyelembe veszi az egyének szintjén megnyilvánuló egészségműveltséget és az embereket körülvevő környezeti tényezőket. A rendelkezésre álló statisztikák szerint, a felmérésben részt vevő európai lakosok közel feléről bebizonyosodott, hogy nem rendelkeznek kellő egészségműveltséggel. Az ilyen jellegű tájékozatlanság kockázatos viselkedésformákat, rosszabb egészségi állapotot vonhat maga után, gyakoribb hospitalizációra és az ezzel járó költségnövekedésre vezethet. Kimutatható, hogy az egyének és a közösségek egészségműveltségének növelése érzékelhetően javítja az egészségi állapotot, és előmozdítja a jóllétet és az esélyegyenlőség biztosítását. A népegészségügy és más területek által hozandó ilyen jellegű praktikus és hatékony intézkedésekhez számos helyszín – oktatási intézmények, munkahely, stb. – nyújt változatos környezeti viszonyok mellett színteret.

A konfliktusok természetes velejárói életünknek, ugyanúgy a sikertelenségek is, melyek gyakran egymással összefüggésben jelentkeznek. Igaz ez a magállapítás az egészségügyi ellátás kapcsán is, melynek születésünktől a halálunkig mindannyian alanyai vagyunk számtalanszor. Így természetes, hogy nem kerülhetjük el a vele kapcsolatos konfliktusokat, nem kívánatos eseményeket sem. Mindezek ellenére nem rendülhet meg a kölcsönös bizalom a gyógyító és a gyógyulni vágyó között, orvos és beteg nem válhatnak ellenérdekű felekké ezen események kapcsán.
A könyvet a kérdéskör által érintett szakemberek - jogalkotók, jogalkalmazók, orvosok, egészségügyi dolgozók, egészségügyi menedzserek -, és a sérelmüket orvosolni kívánó állampolgárok számára ajánlom tanulmányozásra. Bízom benne, hogy az Olvasók segítséget, iránymutatást találnak benne az általuk fontosnak tartott problémák, kérdések megoldásában.
a Szerző

A Gyermekgyógyászati kórképek differenciáldiagnosztikája elsősorban gyermekgyógyász szakorvosoknak készült, azonban segít a szakvizsgára való felkészülésben, és hasznos a végzős orvostanhallgatóknak is. A könyv nemzetközi téren is ritkaság. Nem pótolja a használatban lévő gyermekgyógyászati tankönyveket, a csecsemő- és gyermekgyógyászati szakvizsgát és számos egyéb klinikai társtudomány ismereteit, hanem azokat kiegészíti. A könyv a meglévő, felismert tünetek, a tünetekbeli különbségek alapján rávezet a lehetséges diagnózisokra. A klinikai gyakorlatot segítő könyv sok neves specialista tapasztalatát összegzi.

Az aneszteziológia az elmúlt 20 év során világszerte jelentős fejlődésen ment keresztül. Ennek köszönhetően az intraoperatív betegellátás minősége és biztonsága oly mértékben javult, hogy szinte minden akadály elhárult a sebészi és diagnosztikus beavatkozások érzéstelenítésének útjából.
A sebészi kezelés kockázata súlyos társbetegségben szenvedőknél még tökéletes anesztézia és műtéti technika mellett is jelentős, s ezen betegek megfelelő perioperatív kezelése igen komoly kihívást jelent. De alacsony műtéti kockázat mellett is felléphetnek szövődmények, mint például infekció, thromboembolia, fájdalom, alvászavar, szorongás, pánik stb. A műtét körüli gyógyszeres és adjuváns kezelések külön rizikófaktort jelentenek, és ezért mérlegelendők. Számos szervezési, strukturális és etikai kérdés is felmerül, amelyekben az álláspontokat tisztázni kell.
Mindezek rendszerbe foglalása és szisztematikus áttekintése nagy segítséget jelenthet a gyakorlati, klinikai munka során.

Francine Shapiro olyan ajándékot adott a világnak, amely valamennyiünk életét megváltoztathatja: kidolgozott egy tudományosan alátámasztott módszert, amely enyhítheti életünk kisebb-nagyobb traumáiból származó szenvedését.
"Élményeinket egymáshoz kapcsolódó idegi mintázatok hálózatai őrzik, és ezek később nem elég adaptív gondolkodást, érzéseket és viselkedést válthatnak ki, olyan automatizmusokra kényszeríthetnek, amelyeket megváltoztathatatlannak vélünk. Pedig az elme összpontosításának módja akár az agy szerkezetét is átalakíthatja. Csak az a fontos, hogy tudjuk, hogyan használhatjuk tudatosságunkat e fontos gyógyulási folyamat elindításához.

Mindannyiunknak vannak szülei, nagyszülei, azaz felmenői, rokonai. Egy család, amelyhez mi is tartozunk. Vajon hatással vagyunk-e egymásra, és ha igen, milyen összefüggések fedezhetők fel a családfakutatás és -elemzés során? Hogyan befolyásolhatja családunk az életünket anélkül, hogy erről tudomásunk lenne… amikor például azt hisszük, hogy mi döntünk, vagy mi választunk foglalkozást, életmódot.
Ezekre a kérdésekre ad választ a ma 96 éves Anne Ancelin Schützenberger világhírű pszichoterapeuta, a Csoport-pszichoterápia Nemzetközi Társaságának (IAGP) társalapítója, aki munkája során különleges összefüggéseket fedezett fel kliensei és saját élettapasztalatai által, miközben a családfát és a rokonsági összefüggéseket kutatta. Kutatásai során felismerte, hogy adott élet- és betegségminták újra és újra visszatérnek életünkbe egy meghatározott rend szerint, amelyek generációkon keresztül haladnak tovább a megadott vérvonalon.

A jelentés a WHO Európai Régiója viszonylatában ismerteti az elektronikus egészségügyi folyamatok – az e-egészségügy – trendjeinek jelentkezését és alakulását a 2016-os év folyamán. A dokumentum anyaga és főbb üzenetei a WHO 2015-ös átfogó e-egészségügyi felméréséhez beérkezett adatokon alapulnak és a terület számos kulcsfontosságú szerepet betöltő szakemberének közreműködését tükrözik.

A jelentés példákkal illusztrálja az e-egészségügy különböző környezeti viszonyok között való alkalmazását és az ezen a téren elért sikereket. A tanulmány által ismertetett eredmények rámutatnak az e-egészségügy iránti fokozódó igényre, és az érzékelhető előrehaladásra a népegészségügyi vonatkozásokat és az egészségügyi ellátás színvonalát előmozdító technológiai megoldások általános érvényesítésében.

A jelentés által tartalmazott elemzés és eredmények átfogó képet nyújtanak az e-egészségügy alakulásáról Európában. A WHO ajánlásaival elkötelezetten támogatja a tagállamokat országos e-egészségügyi infrastruktúrájuk fejlesztésében, különös figyelmet fordítva a terület stratégiai jelentőségére az átfogó egészségügyi fedezet biztosítása és az Európai Régió „Egészséget 2020-ra” célkitűzéseinek megvalósítása szempontjából.

A várandósgondozás a szülészeti gyakorlat egyharmadát teszi ki, a másik kétharmad a perinatológia, illetve a nőgyógyászat. A három nagy egység áttekintése kézikönyvekben nagy segítség lehet az egészségügyi/orvosi ellátás és a továbbképzés számára.
Mint alkotószerkesztő közel 70 szakembert mozgósítottam, akik mindnyájan elvállalták a kijelölt fejezet(ek) megírását, és alapvetően járultak hozzá az idevonatkozó tudásanyag begyűjtéséhez. Különösen hálás vagyok a társszakmák vezető professzorainak, hogy elfogadták felkérésemet, és kitűnő összefoglalásaikkal beengedtek bennünket, szülészorvosokat az általuk képviselt szakterület rejtelmeibe. Több téma megkívánta, hogy a szülésre, sőt a neonatológiai ellátásra is kitérjünk, tehát túlléptük az eredetileg tervezett várandósgondozás kereteit, így végül egy rendszerező, összefoglaló munka született, amely a szülészet-nőgyógyászat tudásanyagának közel felét felöleli.
A könyv minden fejezetében tekintettel voltunk az elmúlt években megjelent nemzetközi ajánlásokra, útmutatókra, azonban fontos hangsúlyozni, hogy az orvosi tevékenység nem az íróasztal mellett a számítógép képernyője előtt, hanem a beteg jelenlétében történik, és bár a gyakorló orvos tekintettel van a tankönyvek és a protokollok tudásanyagára, mégis saját felelősségére legjobb tudása, felkészültsége és judíciuma alapján alakítja ki a diagnosztika menetét és tervezi meg a terápia lépéseit. A könyv tartalma mind szakmailag, mind az etikai elvárások és mind a jog előtt vállalható.
Dr. Papp Zoltán

A bántalmazott gyermekek védelme érdekében kiemelt fontosságú az esetek korai felismerése, a védő intézkedések mielőbbi megtétele. Könyv célja, hogy segítse a korai felismerést és az egészségügyi szakemberek objektívjén át megmutassa azokat a tüneteket, jeleket, amelyek bántalmazás gyanúját kell, hogy keltsék.
A szerkesztők a könyvben részletesen elemezik a gyermekbántalmazás fajtáit, a sérülések, megbetegedések formáit, vizsgálják a rizikófaktorokat, az epidemiológiai elemzések eredményeit, a bántalmazás igazságügyi orvostani vonatkozásait, a megelőzés lehetőségeit és a jogi szabályozást. Bemutatják azt a nagy ívű szociális-történeti változást, melynek eredményeképpen kialakult a jelenlegi gyermekvédelmi rendszer. A társadalmi mozgások körforgása mellett új típusú bántalmazási formák jelentek meg, mint amilyen pl. a kiber-bántalmazás, a közösségi hálókon terjedő agresszió, kriminális magatartás vagy akár a túlzottan nagy szülői elvárások.
A gyermekbántalmazás klasszikus típusainak, a fizikai-, szexuális-, érzelmi bántalmazásnak, az elhanyagolásnak és a kizsákmányolásnak a bemutatása a különböző orvosi diszciplinák kimagasló képviselőinek bevonásával történt. A határozott célkitűzésnek megjelölt interdiszciplinális szemlélethez a társadalomtudományok, a pszichológia és a jogtudományok jeles tagjainak közreműködése is elengedhetetlen volt.

A dentozófia egyfajta önterápia, melyet a fogorvos végigkísér. Nem csak valós alternatívája a fogászati gyakorlat által ajánlott foghúzásnak, a mechanikai módosításoknak és az annak következtében létrejött harmonizálatlan szájüregnek, hanem egy olyan aspektus is, melyben eddig egyetlen tudományág sem mélyült el. Általa megszabadulhatunk a rémálmoktól, a különféle krónikus gyulladásoktól, az ekcémától, az allergiáktól, az asztmától, gyógyír lehet a hátfájásra, alvászavarokra stb.
A gyógymód bármely életkorban alkalmazható, de a legkiemelkedőbb eredményeket a gyermekeknél figyelhetjük meg. Az izgatott gyermek figyelmes hallgatóvá alakul át. Egyszer csak egyenesen és rendezetten ír, hibák nélkül. Mindez anélkül történik, hogy egyetlen fog is áldozatul esne. Anélkül, hogy a gyermeknek egész nap fém fogszabályzót kellene hordania. Visszaáll a nyelv helyes pozíciója és az orrlégzés is, mely egy egész életen át elkíséri.
Ebben a könyvben Michel Montaud klinikai bizonyítékokkal és képekkel támasztja alá, hogy ez a terápia javítja a páciensek általános egészségi állapotát, mind fizikai, mind lelki értelemben. Ez az ígéretes módszer a fogászat egy humánus megközelítése, amely a test öngyógyító képességét használja ki.

A könyvben a multidiszciplináris megközelítés iránti igényt nem feledve, a beteget ellátó orvos szemével tekint a szerző a kémiai szerhasználathoz köthető problémákra és magára a kémiai szert használó emberre.
Mindeközben más irányokban is nyitott. Az orvosi szemléletű hozzáállást az indokolja, hogy a beteggel találkozó orvosnak – nem ritkán a szociális munkásnak is (!) –, ott és akkor kell valamit kezdenie a beteggel, amikor a beteg nála megjelenik.
Egy tankönyvet tart kezében az olvasó. Kiknek is íródott? Elsősorban a téma iránt érdeklődő medikusoknak és addiktológiai szakvizsgájukra készülő szakorvosjelölteknek, haszonnal forgatható olvasmány lesz mindazon klinikusok, addiktológiai konzultánsok és más szakemberek, esetleg laikusok számára is, akik valamelyest érdeklődnek a téma iránt. A könyv tankönyvszerű használatát a fejezetek végén megtalálható összefoglalók, ellenőrző kérdések, illetve a könyv végén található tesztkérdések segítik.

A könyvben a multidiszciplináris megközelítés iránti igényt nem feledve, a beteget ellátó orvos szemével tekint a szerző a kémiai szerhasználathoz köthető problémákra és magára a kémiai szert használó emberre.
Mindeközben más irányokban is nyitott. Az orvosi szemléletű hozzáállást az indokolja, hogy a beteggel találkozó orvosnak – nem ritkán a szociális munkásnak is (!) –, ott és akkor kell valamit kezdenie a beteggel, amikor a beteg nála megjelenik.
Egy tankönyvet tart kezében az olvasó. Kiknek is íródott? Elsősorban a téma iránt érdeklődő medikusoknak és addiktológiai szakvizsgájukra készülő szakorvosjelölteknek, haszonnal forgatható olvasmány lesz mindazon klinikusok, addiktológiai konzultánsok és más szakemberek, esetleg laikusok számára is, akik valamelyest érdeklődnek a téma iránt. A könyv tankönyvszerű használatát a fejezetek végén megtalálható összefoglalók, ellenőrző kérdések, illetve a könyv végén található tesztkérdések segítik.

Az orvosi jog aktualitásai című könyv az aktív és a passzív eutanázia kérdésével, a living will-el, továbbá olyan, az orvosi jog szempontjából releváns témákkal foglalkozik, mint a születendő gyermek nemének megválasztása, a reproduktív és a terápiás célú klónozás.
A könyv fejezetekre tagolódik. Az egyes témák polgári jogi, büntetőjogi és egészségügyi közigazgatási jogi, valamint alkotmányjogi és nemzetközi jogi vonatkozásai a fejezetekben tárgyalt kérdések komplex áttekintését teszik lehetővé.
A könyv körüljárja az egészségügyi önrendelkezési jog elméletét és gyakorlatát. Foglalkozik továbbá az új magyar büntető törvénykönyvben szereplő minden, az egészségügyi kutatás és beavatkozás rendje elleni (XVI. fejezet), valamint az egészséget veszélyeztető bűncselekmény (XVII. fejezet) lényeges kérdésével és azok polgári jogi és közigazgatási vetületével. „Az orvosi jog aktualitásai” elsősorban szakkönyv, amely az orvosi és a jogi szakma érintett képviselőit célozza meg.

Az utóbbi mintegy két évtizedben a 2-es típusú diabetes került a figyelem középpontjába a számtalan megoldatlan gond miatt. Az inkretintengelyen ható készítmények a 2-es típusú diabetes kezelésében merőben új hatástani csoportként jelentek meg.
A 2-es típusú diabetesben szenvedők számának meredek emelkedése komoly népegészségügyi gondot idéz elő, az e diabetestípusra jellemző kardiovaszkuláris szövődmények tovább súlyosbítják az érintettek helyzetét. Ugyanakkor a gondok újabb és újabb terápiás lehetőségek megvalósítására ösztönözték a kutatókat. Ennek eredményeképpen az antidiabetikumok terápiás palettája napjainkra örvendetes módon bővült, de a kutatási eredmények alapján az is becsülhető, hogy a töretlen fejlődés eredményeképpen újabb készítmények válnak majd rövid időn belül elérhetővé a cukorbetegek számára.

Jelen könyv célkitűzése, hogy olyan ismereteket adjon át a gyógyszerészek számára, melyek egyrészt felölelik a gyógyszertárakban leggyakrabban előforduló rosszullétek, sürgős felismerést kívánó kórképek körét; másrészt azok természetéről, kezeléséről és az azonnali beavatkozásokról olyan leírást adjon, mely egyszerűen, a kórélettani, kórbonctani alapok nélkül, a klinikai ellátás részletei nélkül, a tünettanra koncentrálva ad útmutatást az egyes sürgősségi kórképeknek a gyógyszerész által elvárható tennivalóira vonatkozóan.
A gyógyszertárakban előforduló sürgős kórképek ellátásakor sem a definitív terápia alkalmazása a megkövetelt minimum, hanem a beteg megfelelő pozícióban való elhelyezése, légútjának szabaddá tétele és a megfelelő módon történő mentőhívás. A hirtelen beálló keringés- és légzésleállásnál elemi követelmény az újraélesztés megkezdése. Az azonnali ellátást követelő balesetek (pl. égés, áramütés) alkalmával követendő eljárások is mindennapi tudásanyagunk részét kell, hogy képezzék, csakúgy, mint a gyógyszertárba futó, rémült szülő gyermekének életmentő teendőinek ismerete. A gyermekkori életveszélyes kórképek felismerése és az első teendők elsajátítása szintén nem okoz gondot a gyógyszerésznek.
Ismerni kell azonban a gyógyszerészi tennivalók és tanácsok kompetenciahatárát is: nem csak jogi, de a józanészen alapuló megfontolások is ezt diktálják. Sokszor a megfelelő orvoshoz való küldés a jó tanács.

A mozgásszervi baleseti sebészet, a kézsebészet, a neurotraumatológia, a maxillofaciális, az urogenitális sérülések sebészete, a gyermektraumatológia, a hasi és mellkasi sérülések ellátása, valamint az életet veszélyeztető polytraumatisatio kezelését foglalja össze az új tankönyv.
Az egyetemi tankönyvben leírtak minden érdeklődő, a szakmát megtanulni kívánó olvasónak segítséget kíván nyújtani! A mai internetes elérhetőség, a virtuális tér fellelhető, szinte határtalan mennyiségű tudásanyaga egyrészt kiszélesíti az érdeklődők lehetőségeit egy-egy kórkép, vagy sérülés leírásában, a tudásanyag kiterjesztésében. Másrészt a bőség zavara hátrányt is jelenthet, egy-egy hallgató felkészülésében. Tudjuk, hogy az összefoglalt, megjelenésekor aktuális ismeretanyag egy könyvben való megjelenítése mennyire megkönnyíti a vizsgákra –és törekvésünk szerint az életre - való felkészülést, ugyanakkor lehetőséget nyújt a vizsgáztatóknak is a hallgatók részrehajlás nélküli, korrekt számonkérésére is.
Fekete Károly és Ács Géza

A fájdalomcsillapítás minden gyakorló orvosnak feladata és kötelessége úgy, mint az elsősegélynyújtás vagy a reszuszcitáció.
A krónikus fájdalomtól szenvedő betegeken csak nagyon felkészült, elhivatott, önmagát folyamatosan képző szakember képes igazán segíteni. Ismernie kell számos szakterületet (neuroanatómia, farmakológia, neurológia, onkológia, mozgásszervi betegségek, angiológia), a terápiás idegblokádok javallatait, és az a jó, ha ezeket kivitelezni is tudja a Gasser-dúctól a Morton-neuralgiáig.
A kötet az orvostudomány egyik legfontosabb kérdését teszi fel: tudjuk-e a beteg fájdalmát csillapítani, vagy nem? Ha igen, akkor igaz Hippokratész mondása: divinum est opus sedare dolorem.

A jó aneszteziológus – mint minden más orvos – állandóan a „nil nocere” gondolatával dolgozik. A „nehogy ártsak” elvét úgy valósítja meg, hogy előre látja a szakmai munka csapdáit, a betegre leselkedő szövődményeket.
A biztonságos műtéti érzéstelenítéshez az egyik legfőbb feladat a komplikációk korai felismerése és elkerülése. E képességhez nem elegendőek az elméleti ismeretek, szükséges az is, hogy tapasztalás által a tudást időben, hatékonyan alkalmazzuk.
A könyv az anesztéziai szövődményekből ad válogatást, ezzel a tudományos bizonyítékok és a gyakorlati tapasztalatok – egymástól távoli – tudásterületeit akarja összekötni. Szerkesztésének alapgondolata, hogy azok a szakmai csapdák kerüljenek bele, amelyeket az elmúlt 10 év hazai konferenciáin és a szaklapunkban már bemutattunk.
A szerkesztő, Bogár Lajos professzor a tőle megszokott alapossággal és óriási naprakész tudással indítja útjára tanítványai, fiatal kollégái tanulmányait is. A kötet nem hiányozhat a jó szakorvos könyvtárából!

Az ENSZ Éves kábítószer-jelentése globális áttekintést ad az opiátok, a kokain, a kannabisz, az amfetaminok és az új pszichoaktív szerek keresletéről és kínálatáról, illetve használatuk egészségügyi következményiről. A jelentés továbbá beszámol a polidrog használat tudományos bizonyítékairól, a kannabisz indukálta kezelési igényekről, valamint az azokban az országokban tapasztalt fejleményekről, ahol legalizálták a kannabisz rekreációs célú használatát.
Az idei jelentés különlegessége, hogy vizsgálja az összefüggéseket a globális drogprobléma és a fenntartható fejlődés aspektusai között az ENSZ Fenntartható fejlődési célok kontextusában. Az elemzés öt nagyobb területre fókuszál: társadalmi fejlődés, gazdasági fejlődés, környezeti fenntarthatóság, békés, igazságos és befogadó társadalom és partnerség.

A jelentés oldala: http://www.unodc.org/wdr2016/

Bár az új pszichoaktív szerek prevalenciája összességében alacsonynak mondató az európai általános népesség körében, megjelennek a használat problémásabb formái és az azzal összefüggő ártalmak nagyobb kockázatú használói csoportokban, mint például iskoláskorúak, partizó fiatalok, homoszexuális férfiak, fogvatartottak vagy intravénás szerfogyasztók.
Fontos népegészségügyi témák is felmerülnek az ÚPSZ (Új Pszichoaktív Szerek) használat következményeként, ugyanakkor ezeknek az ártalmaknak a valós mértékéről ma is keveset tudunk. Az első válaszlépések többnyire kínálatcsökkentésre fókuszáló, jogalkotási eszközök voltak. Mára a jelenség terjedésének mértéke szükségessé tette a hatékony közegészségügyi válaszlépések kidolgozását és alkalmazását.
A dokumentum áttekintést ad az ÚPSZ használat és a kapcsolódó egészségügyi problémák jelenlegi helyzetéről Európa szerte. Valamint számba veszi az elérhető általában egészségügyi és a kifejezetten droghasználattal összefüggő intervenciókat 8 színtéren:
• iskolai és családi színtér,
• éjszakai szórakozóhelyek,
• nemibeteg gondozók,
• sürgősségi ellátás,
• drogambulanciák,
• alacsonyküszöbű szolgáltatások,
• büntetés-végrehajtás intézményei,
• internet és a digitális eszközök, mint a beavatkozás új platformja.

Az önkéntes egészségbiztosítás (VHI) piacai minden esetben eltérő képet mutatnak, mivel alakulásukat nagymértékben meghatározza az egészségügyi ellátói környezet, így a VHI-t körülvevő állami egészségügyi rendszer jellege és teljesítménye.
A kötet rövid, strukturált ismertetéseket tartalmaz a VHI piacokról a WHO Európai Régiójához tartozó 34 ország – 27 EU tagállam, Örményország, Izland, Grúzia, Norvégia, az Orosz Föderáció, Svájc és Ukrajna viszonylatában. A könyv célja a VHI működése iránt érdeklődő döntéshozók és kutatók tájékoztatása az önkéntes egészségbiztosítás sokféle eltérő környezeti tényező melletti gyakorlatáról.
A helyi viszonyokat képviselő szakértők által készített ismertetők mindegyike rávilágít az állami finanszírozású egészségügyi fedezet hiányosságaira, ismerteti a VHI szerepét, felvázolja a VHI piac működését, összefoglalót közöl a VHI-vel kapcsolatos állami stratégiákról és a főbb fejlesztésekről, valamint ismerteti az országos szinten felmerülő vitákat és kihívásokat.
A VHI-vel kapcsolatos országos tapasztalatokat bemutató könyv részét képezi egy, az Egészségügyi Rendszerek és Politikák Európai Központja és a WHO Európai Regionális Irodája által a témakörben készített átfogó tanulmánynak.

A tanulmány 34 európai ország tapasztalatait összegzi az önkéntes egészségbiztosítás (VHI) egészségügyi kiadásokra vállalt állami fedezetet kiegészítő szerepével kapcsolatban. A dokumentum a VHI-t a kereslet és a kínálat oldaláról mutatja be, valamint ismerteti az ilyen jellegű biztosítás választására vezető tényezőket. Áttekintést nyújt a VHI-vel kapcsolatos országos és Európai Uniós stratégiákról és ezek országos szintű megvitatásának eredményeiről.
Az elemzés rámutat, hogy bár a VHI terén működő piacok méretük, működésük és szabályozásuk viszonylatában nagy eltéréseket mutatnak, többségükben kisebb méretűek. A jelentősebbek már hosszabb ideje működnek, általában hagyományosan non-profit biztosítókkal dolgoznak, és elérhetőségük tekintetében különösen szigorúan szabályozottak. A VHI egyrészt anyagi védelmet jelenthet a betegek által fizetendő költségtérítéssel szemben, ugyanakkor akadályt is képezhet a szolgáltatásokhoz való egyenlő hozzáférés szempontjából még a jól szabályozott piacokon is.
A dokumentum konklúziója, hogy a VHI hiánypótló megoldásként való kiterjesztett alkalmazása gondos körültekintést igényel a döntéshozók részéről.
A tanulmány anyagát a vizsgálatban szereplő országokra vonatkozó tájékoztató anyagok kísérik, és készítéséhez számos szakértő járult hozzá az Európai Unió tagállamaiból, az Európai Szabadkereskedelmi Társulás részéről, valamint a WHO Európai Régiójának más országaiból is.

A World Health Statistics sorozat 2016-os kiadványa, az idei évben az ENSZ közgyűlés által elfogadott Fenntartható Fejlesztési Célok (SDGk) egészségügyi célkitűzéseire összpontosít. Az SDG-k a Milleniumi Fejlesztési Céloknál (MDG-k) sokkal szélesebb körű fejlesztést, az átfogó fedezet elérését irányozzák elő 2030-ra, de továbbra is fontos feladatnak tekintik az anya- és csecsemővédelmet, a táplálkozás egészségesebbé tételét és a fertőző betegségek elleni küzdelmet. A célok elérésétől a statisztikák szerint igen sok ország még nagyon távol áll, és ez egyebek között a rendkívül magas egészségügyi kiadásokra vezethető vissza, melyek közvetlen kifizetésként a háztartások összkiadásának 25%-át is meghaladják. A szolgáltatások elérésében különbségek adódnak egyrészt egyes lakossági csoportok hátrányos anyagi helyzete, másrészt az anya- és csecsemővédelem ellátásainak az országos átlagtól való eltérő igénybevétele miatt. A 2016-os kiadvány ismerteti az SDG-k egészségügyi célkitűzéseivel kapcsolatos legfrissebb adatokat, ezzel illusztrálva a feladatok széles körét, melyek ellátásában a betegségeket kiváltó kockázati tényezőkre is kiterjedő hatékony fellépés vezethet csak eredményre.

Az adatok vizuális megjelenítése itt.

Az Európai Betegségmegelőzési és Járványvédelmi Központ (ECDC) a fertőző betegségek visszaszorításával kapcsolatban elért országos eredmények felméréséhez módszertani útmutatást és minőségügyi eszközkészletet készített és tesztelt a gyakorlatban. Az értékelést segítő eszközkészlet iránymutatást nyújt az EU-hoz csatlakozott országoknak a fertőző betegségek megelőzésével és leküzdésével kapcsolatos tevékenységük optimalizálásához.

A dokumentum részletesen ismerteti az értékelő eljárás lépéseit, és mellékleteiben tartalmazza az eszközkészlet különböző elemeit: pl.a fertőző betegségekkel kapcsolatos standardokat tartalmazó dokumentumokat, az értékelések szerkezeti felépítését, gyakorlati útmutatást a stratégiák megtervezéséhez és az értékelő országlátogatásokhoz, önértékelő kérdőívet és egy sablont az összefoglaló értékelő jelentéshez.

Az EU-hoz csatlakozó országok járványügyi rendszereinek értékeléséhez az EU által a területen elért eredmények, az ECDC standardok és az EU tagországok jó gyakorlata szolgál összehasonlítási alapul. A Szakmai Értékelő Jelentések amellett, hogy jelzik az egyes országok csatlakozás előtti eredményeit is, adataikkal gazdagítják a kibővült EU közegészségügyi dokumentációját.

Az európai kábítószerpiac továbbra is változó, állapítja meg az EU kábítószerügyi központja (EMCDDA) által közzétett 2016. évi Európai kábítószer-jelentés. Éves összefoglalójában az ügynökség a magas hatóanyag-tartalmú szerek egészségügyi kockázataira, az új szerek folyamatos megjelenésére és a változó kábítószer-fogyasztási mintázatokra hívja fel a figyelmet. Aggodalmát fejezi ki a túladagolásos halálesetek számának egyes országokban megfigyelhető növekedése és az internetes drogpiac jelentette veszélyek miatt. „Az új elemzés arra világít rá, hogy az európai drogpolitikának a korábbiaknál tágabb és összetettebb szakpolitikai kérdéskört kell felölelnie” – állapítja meg a jelentés.
Interaktív csomag itt

A szerzők törekvése annak felvázolására irányul, hogy az egyes szervek, szervrendszerek betegségeinek kivizsgálásában mely módszerek, milyen sorrendben, milyen megbízhatósággal és mekkora kockázat árán alkalmazhatók a betegek gyors, ugyanakkor a lehetséges mértékig kockázatmentes és költséghatékony gyógyítása érdekében. Mindazonáltal a bőséges képanyag hozzásegíti a terület iránt különösen érdeklődő olvasót is ahhoz, hogy tudásvágyát is kielégítse.

A pszichiátriai kockázatbecslő módszerek alkalmazása egyrészt elősegíti az ellátás biztonságát azzal, hogy a jó klinikai gyakorlathoz nélkülözhetetlen információgyűjtés tartalmát szabványosítja, másrészt megalapozza a szakember reális, objektív számonkérhetőségét.

A tankönyv didaktikus felosztást, és élő, gyakorlati példákat is hoz, mely elsődlegesen azoknak a szakembereknek íródott, akik részt vesznek a kockázatbecsléssel kapcsolatos gyakorlati oktatáson. Másodsorban azonban haszonnal forgathatja minden segítő hivatású illetve laikus segítő is, de rajta keresztül a betegek és a hozzátartozók is bepillantást nyerhetnek a klinikai döntéshozatal módszertanába.

E könyv szerzői is a sokszínű egészségnevelést, mint tudatos életmód- és tervezett epigenetikai hatást, a tudás közérthető terjesztését a jelen és jövőbeni magyar társadalom egészsége, életminősége szempontjából döntő fontosságúnak tartják.
A néhai Kopp Mária professzor asszonnyal együtt, 2012 elején létrehozott EDUVITAL Nonprofit Egészségnevelési Társaság a tudás közérthető terjesztését tűzte ki elsődleges céljául. E céllal az a szándéka, hogy testünk-lelkünk működését és a biológiai, társadalmi és információs környezetünket megismerjük, annak sokszínűségével találkozzunk egy köteten belül.
Ha ezt a célt elértük, akkor nemcsak megértjük az egészséggel kapcsolatos legfontosabb tudnivalókat, hanem azokat meg is szeretjük.

A különböző szakterületen dolgozó szerzők, orvosok, írók, bioetikusok, pszichiáterek, papok és teológusok közös munkája az élet védelmében született. A szerzők leírják tapasztalataikat, kutatási eredményeiket a betegségek, különösen az idős kor lelki-élettani folyamatinak összefüggéseiről. A könyv olyan kérdéseket feszeget, hogy miért nincs joga az embernek elvenni az emberi életet, milyen lehetőségeket ad a hit és a vallás a gyógyításban és hogy miért fontos, hogy felismerjük testünk szent mivoltát.