WHO cikkek

Public Health Panorama 2020 Vol. 6, Issue 2. (dohányzás téma)

Articles in this issue

Advancing tobacco control with human rights
Progress in the fight against the tobacco epidemic has been too slow in the WHO European Region. The human rights-based approach provides a novel instrument to advance tobacco control and thereby increase the pace and sustainability of tobacco control policies. This paper discusses how tobacco production, marketing and use are associated with human rights violations and how human rights arguments and instruments can be used to advance tobacco control. Human rights – such as those to life and health as well as the rights to safe working conditions, protection from hazardous child labour and the best interest of the child – place obligations on governments and, above all, they give them the right to protect the population from the tobacco industry. They help increase support from other government departments and the public, can be invoked in court cases to defend tobacco control measures and have an independent monitoring system, unlike the WHO Framework Convention on Tobacco Control. This paper describes advances that have already been made in the European Region and globally.

Women and tobacco in the WHO European Region: a time for gender transformative action
A broad range of social, environmental and psychological factors is associated with tobacco use. Among these, gender has been recognized as one of the most influential drivers. The tobacco industry has long understood the role that gender plays in initiating and maintaining tobacco use, and has taken great advantage of this in the marketing of its products. The public health community, on the other hand, has widely neglected gender-focused approaches to the global tobacco epidemic. In the WHO European Region, tobacco use in women and girls has been of great concern for the past few decades. Although overall the prevalence of tobacco use is decreasing in the Region, it is dropping at a much slower rate in women compared to men, and in some countries the rates of smoking in women are on the rise. In this context, gendered approaches and analyses are needed to revert increasing trends and reduce the deadly impact of tobacco on European women.

Supporting policy implementation: introducing a tobacco free campus policy in Irish adult community mental health day services
The prevalence of tobacco use among people with mental health difficulties (MHD) can be up to one and half times that observed in the general population and contributes to the 10-to-20-year lower life expectancy observed in this population. Permissive attitudes among mental health professionals towards smoking among people with MHD may impair smoking cessation initiatives and contribute to a culture of smoking within mental health services. The commitment of senior level leadership and the adoption of a systematic approach that engaged staff and addressed concerns, facilitated policy implementation. Harnessing the support of key relationships provided resources and advice in building capacity and resolving pragmatic issues. Ongoing sustainability is being achieved through the devolvement of responsibility to local services, an integration of TFC-related standards into the organizational quality assurance process and the incorporation of any required actions into local service plans. Furthermore, the implementation of the TFC policy has triggered a broader health and well-being dialogue within the organization and has led to a variety of new health-promoting initiatives for both service users and staff..

Supporting policy implementation: introducing a tobacco free campus policy in Irish adult community mental health day services
Tobacco use is one of the leading preventable causes of illness and premature death globally, accounting for 8 million deaths a year. In England, approximately 5.9 million people still smoke. England has strong national tobacco control, with many of the requirements of the WHO Framework Convention on Tobacco Control in place, including the MPOWER measures. However, tobacco remains a burden both to health and on the economy in England, and is also a driver of inequality. Addressing this burden effectively requires localized implementation to reinforce national action. Barnsley is a former coal mining and now market town in England that has experienced high rates of tobacco use and the related health problems. In response, Barnsley has taken innovative cross-sectoral action. Since 2012 the adult smoking prevalence in the town has fallen by 7%, compared to a 4.9% decrease nationally. The smoking prevalence in routine and manual occupations in Barnsley fell by 6.3% from 2016 to 2017. This paper shares the lessons learned from Barnsley and describes the whole system approach that has targeted inequalities and achieved a greater reduction in local tobacco use than nationally. The paper focuses on three local interventions: the social norms campaign Make Smoking Invisible, and supporting smokers to quit through both maternity care and hospital services..

Make Smoking Invisible: tailoring a global health priority to an industrial town in England
When used as intended, tobacco is the only legal product that kills at least one in two. Aimed at protecting populations from the devastating effects of tobacco, WHO introduced the Framework Convention on Tobacco Control in 2003, subsequently publishing its evidence-based model, MPOWER, in 2008. This case study reviews the efforts made in Greater Manchester (GM), a city-region in England with a devolved health and care system, to deliver a whole-system approach to tobacco control, utilizing the MPOWER model. The Greater Manchester Health and Social Care Partnership (GMHSC Partnership) aims to end an inter-generational cycle of smoking by reducing rates by one third in less than four years and ultimately make smoking history in the region by 2027. The overall aim of GMHSC Partnership is to rapidly and greatly improve the health and well-being of the 2.8 million people of GM. Under a unique Taking Charge devolution deal GMHSC Partnership brings together the leadership, decision-making and long-term planning needed to achieve this goal.


Élelmiszer-biztonság. A WHO Magyarországi Iroda közleménye

Élelmiszer-biztonság nélkül nincs élelmezésbiztonság Az
Élelmiszer-biztonság világnapján, 2020. június 7-én a WHO arra hívja fel a
figyelmet, hogy nem egyes szervezetek, intézmények, iparágak, élelmiszerláncok
ügye, hanem mindannyiunk felelőssége, hogy biztonságos, egészséges élelmiszer
kerüljön az asztalainkra.

    A nem biztonságos
élelmiszerek óriási terhet jelentenek az emberi egészségre és a gazdaságra. Az
Egészségügyi Világszervezet (WHO) becslése szerint évente több mint 600 millió
ember betegszik meg és 420 000 ember hal meg baktériumokkal, vírusokkal,
parazitákkal, toxinokkal vagy vegyi anyagokkal szennyezett ételek
fogyasztásának következtében. A nem biztonságos élelmiszerek előállítása, és
kereskedelem a Világbank szerint évente 95 milliárd dolláros veszteséget okoz
az egész világon.

Az élelmiszerbiztonság a termeléstől a fogyasztásig

"Ma, amikor a történelem során eddig sosem látott mennyiségű élelmiszer termeléséről, szállításáról és feldolgozásáról beszélhetünk - mondta az Élelmiszer-biztonság Világnapján dr. Ledia Lazeri, a WHO Magyarországi irodájának vezetője -, tudatosítani kell, hogy az élelmiszer-biztonság mindannyiunk felelőssége. Az élelmiszer-ellátási lánc valamennyi szereplőjének együttműködésére, a kormányzati rendeletek meghozatalára és azok betartására van szükség, ha a jövőben el akarjuk kerülni a bizonytalan eredetű élelmiszerek forgalomba kerülését és fogyasztását." Teljes közlemény és poszterek: https://we.tl/t-6ZIY498y2p


A WHO felszólítja a kormányokat, hogy az egészséges Európa érdekében invesztáljanak a betegápolói szakmába

A WHO felszólítja a kormányokat, hogy az egészséges Európa érdekében invesztáljanak a betegápolói szakmába. Nővér. 2020;33(2):39–40.

Kapcsolódó online cikk: egeszsegkalauz.hu Megjelenés: 2020.04.07.


Európai pozícióból világszintre… A WHO segítségével – a jobb egészségért / Fazekas Erzsébet

In: IME 2019, 18 (9) 3-7

„Az európai térségben élők egészségi állapotát, az ellátáshoz való jutásuk helyzetét tekintve – az egészség 2020 régiós keretstratégia időszakának lezárásával – fordulóponthoz érkeztünk. Az új „egészség évtized” kezdetén büszkén tekinthetünk vissza a közös eredményekre. Arra, hogy a térség lakói, az átlagosan megnövekedett élettartamuk során több évet tölthetnek el egészségben” – mondta a szeptember 16-19. között Koppenhágában tartott 69. Regionális Bizottsági ülésen dr. Jakab Zsuzsanna, a WHO Európai Régiójának (akkor még hivatalban lévő) igazgatója. A találkozón a régió 53 tagállamából több egészségügyi miniszter is részt vett – hazánkat prof. dr. Horváth Ildikó képviselte (EMMI, egészségügyért felelős államtitkár). A mintegy 500 magas szintű delegált, közöttük szakmai és társadalmi szervezetek képviselői, közösen értékelték azokat a régiós erőfeszítéseket, amelyeket az európai térségben élők egészségéért, jóllétéért tettek a WHO különféle szakbizottságaiban dolgozó szakértők és munkatársak.

A teljes cikk a könyvtárban megtalálható.


A rehabilitációs ellátás biztonsága és megfelelősége - a WHO referenciaosztályozási rendszereinek alkalmazási lehetőségei / Kullmann Lajos

In: Rehabilitáció 2019, 29 (2-3) 26-34

A WHO referenciaosztályozásait összehangolva fejleszti. A funkcióképesség vonatkozásainak a leírása mindhárom osztályozásnak a részévé vált. Az osztályozási rendszerek összehangolt használata a tevékenységünk megfelelőségének vizsgálatát lehetővé teszi. Az FNO a páciensek funkcióképességgel kapcsolatban megélt tapasztalatainak felmérésere is használható, ezzel azt ellátás biztonságához járulhat hozzá.

A teljes cikk a könyvtárban megtalálható.


A WHO Európai Egészséges Városok Programja Magyarországon / Nagy Zsuzsanna, De Blasio Antonio

In: Egészségfejlesztés, 2019, 60 (3) 29-35

Az Egészségügyi Világszervezet (World Health Organization, WHO) Európai Regionális Irodájának munkatársai 1987-ben indították el az Európai Egészséges Városok (European Healthy Cities) programot, melynek célja az egészségügyön kívüli szektorok, az önkormányzatok és a közösségek bevonása az egészségfejlesztésbe.
Magyarország a program elindulása óta aktív résztvevője a WHO Európai Egészséges Városok Hálózatának (European Healthy Cities Network), 2014 óta Egészséges Városok Magyar Nyelvű Szövetsége néven. A szövetségnek 20 tagvárosa van, melyből 4 város határon túli magyarlakta területen található. Projektvárosként 3 város vesz részt az európai programban: Győr, Pécs és Székesfehérvár.
A magyar nemzeti hálózat célja a Kárpát-medencére kiterjedő egészségfejlesztési együttműködés létrehozása és működtetése, mely a WHO Egészséges Városok programjának alapelvei és módszerei alkalmazásával hozzájárul a lakosság egészségének és jóllétének javításához.


Megkezdődött az Egészségügyi Világszervezet (WHO) Európai Regionális Bizottsága 69. ülésszaka

Koppenhága ad otthont 2019. szeptember 16-19. között a WHO európai regionális bizottsága éves találkozójának. A magyar delegációt az eseményen Prof. Dr. Horváth Ildikó, az Emberi Erőforrások Minisztériumának egészségügyért felelős államtitkára vezeti. A Regionális Bizottság zárt ülésén választják meg a nemrégiben a WHO főigazgató-helyettesévé kinevezett Jakab Zsuzsanna helyét átvevő új regionális igazgatót.

A magas szintű delegációk részvételével zajló esemény a WHO védnöke, Mária dán koronahercegnő; a WHO főigazgatója, Dr. Tedros Adhanom Ghebreyesus, illetve Dr. Jakab Zsuzsanna leköszönő regionális igazgató beszédével kezdődött, akik az Egészségügyi Világszervezet, illetve az Európai Régió eredményeit méltatták.

Prof. Dr. Horváth Ildikó a plenáris vitában kitért az Egészségügyi Világszervezet tevékenységére, a hazánkkal ápolt kiváló szakmai együttműködésre, amelynek jegyében 2018-2019-ben is számos sikeres közös rendezvényre került sor. Kiemelt fontosságúnak nevezte a WHO által elismert magyar kezdeményezést, a 2019 júniusában Budapesten megrendezett közép- és kelet európai regionális miniszteri onkológiai együttműködési és partnerségi konferenciát, illetve az ott megalapított Onkológiai Akadémiát.Kép letöltése

Az államtitkár ismertette továbbá a legfontosabb magyar népegészségügyi célú intézkedéseket, mint a mindennapi testnevelés bevezetése, a nemdohányzók védelméről szóló törvény módosítása, a közétkeztetés egészségesebbé tétele, a transzzsírsavak felhasználásának korlátozása, melyek közül több bekerült a WHO jó tagállami gyakorlatainak gyűjteményébe, továbbá elismerését és köszönetét fejezte ki a leköszönő regionális igazgatónak az elmúlt 10 évben végzett tevékenységért.

Az államtitkár Dr. Tedros Adhanom Ghebreyesus főigazgatóval a WHO és Magyarország közötti jövőbeni együttműködési lehetőségekről egyeztetve felajánlotta a népegészségügyi, illetve a vakcináció terén szerzett magyar jó gyakorlatok, továbbá a regionális onkológiai együttműködés tapasztalatainak megosztását.

(EMMI) forrás


Európai Bizottság: a védőoltások nélkülözhetetlenek

A védőoltások biztonságosak és hatékonyak, a fejlett egészségügyi ellátórendszerek alapját képezik, ugyanakkor számos uniós tagállamban nőtt az oltóanyagot elutasítók száma, ami összefügg azzal, hogy világszerte túl alacsony az oltóanyagok biztonságosságába és hatékonyságába vetett bizalom, közölte az Európai Bizottság.

Vytenis Andriukaitis, az Európai Bizottság egészségügyért és élelmiszerbiztonságért felelős biztosa az Egészségügyi Világszervezettel (WHO) közösen, Brüsszelben rendezett első Védőoltásügyi Világkonferencia margóján tartott sajtótájékoztatóján elmondta, az utóbbi időben világszerte felgyorsult a védőoltással megelőzhető betegségek, köztük a kanyaró terjedése. Az elmúlt három évben hét ország, köztük négy európai ország vesztette el kanyarómentes státuszát, a kanyarós megbetegedések tavaly kezdődött ugrásszerű növekedése pedig idén is folytatódott. 2019-ben világviszonylatban annyi kanyarós megbetegedést jelentettek, mint 2006 óta soha: a WHO európai régiójában mintegy 90 ezer, világszerte pedig több mint 365 ezer esetet regisztráltak már az év első felében.

Felmérések szerint az Európai Unió lakosainak 48 százaléka véli úgy, hogy a védőoltások gyakran súlyos mellékhatásokat okozhatnak, 38 százalékuk szerint kiváltói lehetnek azon betegségeknek, amelyekkel szemben védelmet kellene nyújtaniuk, 31 százalékuk pedig meg van győződve arról, hogy gyengíthetik az immunrendszert. Ez többek között a digitális és közösségi médiában a védőoltások előnyeivel és kockázataival kapcsolatban egyre inkább terjedő félretájékoztatásnak tudható be, figyelmeztetett.

A bizalomhiány következtében jelentősen csökken az átoltottság, holott a magas átoltottság elengedhetetlen az immunitás biztosításához, hiánya pedig a betegség gyakoribb megjelenéséhez, járványok kitöréséhez vezethet. A WHO a védőoltásokkal szembeni bizalmatlanságot, melynek hátterében főként hamis biztonságérzet, bizalomhiány és kényelmesség áll, globális szinten az egészséget veszélyeztető tíz legfontosabb tényező közé sorolta 2019-ben, tette hozzá az uniós biztos.

forrás


Fél éves kor alatt nem ajánlják a bébiételeket

A termékek jelentős részét, 28-60 százalékát hat hónapos kor alatti csecsemők számára is fogyaszthatóként értékesítették, pedig...

Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) két tanulmánya is megállapította, hogy a bébiételek nagy részét nem megfelelően ajánlják hat hónapnál fiatalabb babáknak és sok ételnek túl magas a cukortartalma. A WHO a kizárólagos anyatejes táplálást ajánlja a baba féléves koráig, a boltokban árult kiegészítő babatáplálékokat pedig nem szabad hat hónapos kor alatti csecsemőknek ajánlani.

A csecsemő- és kisgyerekkori jó táplálás a kulcsa az optimális növekedésnek és fejlődésnek, valamint az élet későbbi időszakában az egészségnek, ideértve a túlsúly, az elhízás és étrendhez köthető betegségek megelőzését - idézi Jakab Zsuzsannát, a WHO európai regionális igazgatóját a szervezet honlapja.

A WHO létrehozott egy tervezetet a 6-36 hónapos korú babáknak ajánlható ételek tápanyagprofiljáról, vagyis arról, hogy milyen lehet az egyes ételekben levő tápanyagok mennyisége, egymáshoz viszonyított aránya. Ennek alapján meghatározható, mely ételek ajánlhatók a korcsoportnak. 

Kidolgozták a módszertant is, mellyel azonosítani lehet a kereskedelmi forgalomban kapható bébiételeket és össze lehet gyűjti a címkéken, csomagoláson és a promóciókban lévő, az összetevőkre vonatkozó és egyéb adatokat.

Ezzel a módszerrel gyűjtötték össze a WHO európai régiója négy városának - Budapest, Bécs, Szófia és az izraeli Haifa - 516 üzletében 2017 novembere és 2018 januárja között csecsemők és kisgyerekek számára árult 7955 étel és ital adatait.

A termékek jelentős részét, 28-60 százalékát hat hónapos kor alatti csecsemők számára is fogyaszthatóként értékesítették mind a négy városban. Bár ez az európai uniós jogok alapján megengedett, a WHO erre vonatkozó szabályainak és irányvonalainak nem felel meg - írja a szervezet.

Mindkettő határozottan előírja, hogy a kereskedelmi forgalomban lévő kiegészítő ételek egyike sem értékesíthető a hat hónaposnál fiatalabb csecsemők számára alkalmas termékként.

A négy városból háromban a termékek legalább felében lévő kalória több mint 30 százaléka cukrokból származott. A termékek harmadában volt felsorolva összetevőként cukor, gyümölcslé vagy más édesítőszerek. Ezek a hozzáadott cukrok befolyásolhatják a gyerekek ízpreferenciájának alakulását, növelik az édes ételek iránti vonzalmukat.

Bár a csecsemők és kisgyerekek táplálására alkalmas gyümölcsök és zöldségek természetes módon is tartalmaznak cukrokat, az úgynevezett szabad cukrok nagy aránya aggodalomra ad okot. Szabad cukrok alatt monoszacharidokat (glükóz, fruktóz) és diszacharidokat (szacharóz, vagyis kristálycukor) értenek, melyeket az ételhez vagy italhoz kevernek, valamint amelyek a mézben, szörpökben, gyümölcslevekben és gyümölcslé-koncentrátumokban természetes módon jelen vannak.

forrás

Eredeti WHO közlemény és tanulmányok


Magyarország csatlakozott az Egészségügyi Világszervezet Nemzetközi Rákkutatási Ügynökségéhez

Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) Nemzetközi Rákkutatási Ügynöksége (IARC) ma Lyonban – a kelet-közép-európai régió országai közül elsőként – felvette hazánkat a tagjai közé. Magyarország az IARC tagsággal a nemzetközi rákkutatást meghatározó országok sorába lépett, ezzel segítve a kormány célját, hogy a nemzeti népegészségügyi program keretében csökkentse a daganatos megbetegedések számát.

Prof. Dr. Kásler Miklós emberi erőforrások miniszter 2019. április 17-én kérte Magyarország felvételét a Nemzetközi Rákkutatási Ügynökség tagjai közé, amelyről az immáron 27 tagot számláló nemzetközi szervezet Irányító Tanácsa ma döntött lyoni ülésén.

A magyarországi delegáció, amelyet dr. Pacsay-Tomassich Orsolya, az Emberi Erőforrások Minisztériumának nemzetközi ügyekért felelős államtitkára vezet, a döntés után a kapcsolatok elmélyítéséről is megbeszélést folytatott az IARC vezetőivel. Dr. Elisabete Weiderpass, az IARC igazgatója a tárgyaláson elmondta, hogy a Nemzetközi Rákkutatási Ügynökséghez való csatlakozásával Magyarország olyan kulcsfontosságú területeken segédkezik egy szorosabb nemzetközi együttműködés létrehozásában, mint a rákregiszter, az epidemiológia, a szűrés és a kutatás.

(EMMI)


Felére csökkentené a kígyómarások halálos áldozatainak számát a WHO

Felére csökkentené a kígyómarások halálos áldozatainak számát 2030-ig az Egészségügyi Világszervezet (WHO).

A világon évente mintegy 2,7 millió embert mar meg mérgeskígyó, a halálos áldozatok száma elérheti a 138 ezret is. Naponta 2700 kígyómarás történik, a halottak száma 220 és 380 között váltakozik. A mérgeskígyó harapása egy elhanyagolt betegség, amely tömérdek szenvedést, fogyatékosságot és idő előtti halált okoz minden kontinensen – hangsúlyozta a genfi székhelyű szervezet kedden a kígyómarás elleni stratégiát bejelentve.

A WHO szerint a halálos áldozatokon túlmenően évente 400 ezer ember szenved maradandó károsodást kígyómarás miatt, vakul meg, veszti el végtagját vagy éli le hátralévő életét poszttraumás stresszel.
A kígyómarás főleg a szegény országokban jelent problémát, ahol gyerekeket iskolába menet, férfiakat a szántóföldön dolgozva, nőket pedig vécézés közben érhet kígyómarás. Egyetlen rossz lépés végzetes lehet, és sok esetben már egy cipő viselése is életet menthet – hangsúlyozza az Egészségügyi Világszervezet.

A halálos áldozatok számának felére csökkentésére irányuló tervet a WHO május 20-28-i közgyűlése elé terjesztik jóváhagyásra. A végrehajtásra 82 millió dollár kellene – közölte a szervezet.

A kedden bejelentett terv alapján igyekeznek cipőviselésre rábeszélni a rizikós térségekben élő embereket, a népi gyógyászokat felkészítenék arra, hogy felismerjék a kígyómarás okozta mérgezés tüneteit és kórházba küldjék a pácienseket, helyi lakosokat képeznének ki elsősegélynyújtásra.

A WHO segítene abban is, hogy széles körben és méltányos áron rendelkezésre álljon ellenméreg. A szervezet szerint jelenleg „ellátási válság” van ezen a téren. Az Egészségügyi Világszervezet a köz- és a magánszféra együttműködésében látja megvalósíthatónak a kitűzött célokat.

forrás


Globális helyzetjelentés az alkoholról és az egészségről, 2018

Global status report on alcohol and health, 2018 Geneva, 2018, World Health Organization. 1–450. p.

könyvismertetés, készítette: Holka László
forrás: Nemzeti Statisztikai Szemle 2019/4.

A világ 15 évesnél idősebb népességének egy főre jutó, teljes, tiszta szeszben mért alkoholfogyasztása 2005 és 2010 között 5,5 literről 6,4 literre emelkedett, s ugyanennyi maradt 2016-ban is (ami napi 13,9 gramm tiszta szesznek felel meg); a mutató tekintetében az európai tér-ség áll az első helyen – állapítja meg az Egészségügyi Világszervezet (WHO) rendszeresen közzétett beszámolója az alkohol és az egészség viszonyáról. És míg 2005 és 2016 között Afrika, Amerika és a Kelet-Mediterraneum országaiban az egy főre eső fogyasztás változatlan szinten maradt, addig az európai régió országaiban 12,3 literről 9,8 literre mérséklődött. Az átlag mögötti eltérések besorolásbeli magyarázata, hogy a jelentés az alkoholfogyasztásban háromféle esetet különböztet meg: absztinenseket, korábbi ivókat (akik a felvételek előtti 12 hónap folyamán egyáltalán nem fogyasztottak alkoholt), és ”gyakorló” alkoholfogyasztókat. Az alkoholfogyasztástól teljes mértékben tartózkodók aránya a korcsoportban világszerte 57% (az európai régióban 23,5%), a korábbi fogyasztóké 12,5% (16,6%). Ugyanakkor a teljes szeszfogyasztás a regisztrált, illetve a nem regisztrált alkohol élvezetét fedi: statisztikailag nem megragadható, mert az állami ellenőrzést elkerülő módon előállított termékek fogyasztását jelenti. Becslések szerint ezek adják a teljes világfogyasztás egynegyedét, részesedésük kiemelkedően magas Délkelet-Ázsia és a Kelet-Mediterraneum országaiban(45,4, illetve 70,5%).A regisztrált alkoholos italok közül az égetett szeszfajták a legkelendőbbek: arányuk a világ alkoholfogyasztásából 44,8%-ra rúg. A második helyen a sör áll,34,3%-kal, míg a bor a harmadik helyre szorult (11,7%).A sorrendben 2010 óta jelentéktelen elmozdulások következtek be. A legnagyobb változást Európában észlelték, ahol az égetett szesz 3%-os visszaszorulása mellett fellendült a sör és a bor fogyasztása. Az alkalmankénti komoly italfogyasztás (heavy episodic drinking, HED), „rohamivás” gyakorisága, amikor az érintett havonta legalább egyszer 60 gramm tiszta szesznek megfelelő italt vesz magához, a teljes népességen belül 2000 óta globálisan 22,6-ről 2016-ra 18,2%-ra mérséklődött, de igen jelentős maradt Kelet-Európában és Afrika szubszaharai országaiban. A serdülőkorúaknak, vagyis a 15–19 éveseknek az egynegyede gyakorló alkoholfogyasztó, ami 155 millió főt jelent; a szeszes italokkal megbarátkozott fiatalok aránya szembeszökően magas az európai és az amerikai régióban (43,8, illetve 38,2%). Iskolákban végzett felmérések tanúsága szerint első alkalommal már 15 éves koruk előtt nyúltak pohárhoz. A rohamivás előfordulása a 15–19 esztendősök körében ritkább, mint a teljes népességen belül, gyakorisága a 20–24 éves korosztálynál a legmagasabb, s inkább a férfiakra jellemző. Az egyes országok gazdasági jóléte szorosan kötődik az alkoholfogyasztáshoz. Előrejelzések szerint várható, hogy 2025-ig Amerikában és Délkelet Ázsiában nőni fog a szeszes italok fogyasztása a 15 évesnél idősebb népesség körében. Nem tűnik valószínűnek, hogy a folyamatot ellensúlyozza a többi térség fogyasztásának csökkenése, következésképpen 2020-ra az egy főre jutó éves fogyasztás elérheti a 6,6 litert, 2025-re pedig 7 literre emelkedhet.

A teljes összefoglaló a Szemlében olvasható.


Küzdelem a TBC ellen

A V4-ek és a WHO az egészségügyért: a TBC elleni küzdelem” címmel kétnapos tanácskozást szervezett a Visegrádi Együttműködés jelenlegi szlovák elnöksége az Egészségügyi Világszervezettel együttműködésben 2019. február 20-21-én.

A Magas-Tátrában megrendezett esemény témáit a tuberkulózis elleni küzdelem, a V4 tagállamok közötti határon átnyúló együttműködések, azok lehetőségei és aktuális helyzete az egészségügyben, valamint az alapellátás és az ENSZ Fenntartható Fejlődési Célok összefüggései jelentették. A magas szintű szakmai találkozó során ünnepélyesen bejelentették a szlovák Nemzeti TBC, Tüdőbetegségek és Mellkassebészeti Intézet WHO együttműködő központtá való kinevezését.

Fotó: EMMI

Az Emberi Erőforrások Minisztériumát Prof. Dr. Horváth Ildikó egészségügyért felelős államtitkár képviselte. Hozzászólásában kiemelte, hogy a hajdani morbus hungaricus (magyar kór), a TBC elleni küzdelem sikerességének záloga a prevenciós szemlélet, illetve az ellátás országos szervezettsége volt, és ma is ez jelenti a lehetőséget a betegség felszámolásában. Ez a megközelítés jó példa az életmóddal összefüggő krónikus betegségek visszaszorításához is. Az államtitkár hangsúlyozta továbbá, hogy az alapellátás fejlesztése és ennek részeként a preventív szemlélet erősítése központi helyet foglal el az egészségpolitikában. A rendezvény alkalmat teremtett kétoldalú megbeszélésre is Dr. Jakab Zsuzsannával, a WHO európai regionális igazgatójával.

(EMMI)


"Méltányosabb és fenntartható egészségügyet!" : a budapesti WHO ülés összefoglalója / Fazekas Erzsébet

  In: IME. - ISSN 1588-6387. - 2017. 16. évf. 10. sz.,
p. 18-21. : ill.

Az európai térségben élők egészségi állapota az utóbbi
időben javuló trendet mutat - derül ki felmérések, statisztikai adatok
elemzéséből. A szakembereknek, politikai döntéshozóknak most tehát elsősorban
arra kell összpontosítaniuk, hogy jobb, méltányosabb és ugyanakkor fenntartható
egészséget/egészségügyet, jólétet biztosítsanak mindenki számára - életkortól,
társadalmi, szociális-pénzügyi helyzettől, nemtől, nemi orientációtól,
kisebbségi csoporthoz való tartozástól függetlenül - röviden így foglalható
össze a WHO európai regionális bizottságának 67. ülésén elhangzott előadások
mondanivalója.


Kásler: eredményes a WHO és hazánk kapcsolata

Jakab Zsuzsanna: az egészségügy politikai választás kérdése, és ezt a döntést minden országban meg kell hozni.

Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) és Magyarország kapcsolata mindig is szoros és erős volt, a közös munka az utóbbi években is eredményes - mondta az emberi erőforrások minisztere a Magyar Tudományos Akadémián csütörtökön.

Kásler Miklós a WHO fennállásának 70. évfordulója alkalmából rendezett konferencián beszédében úgy fogalmazott, hetven évvel ezelőtt az emberiség leghumánusabb szervezete jött létre, amely azt a célt tűzte ki, hogy a világ minden emberének megadja a reményt, a hitet és a lehetőséget arra, hogy hozzájuthasson ahhoz, ami egyszeri és megismételhetetlen: vagyis az emberi élet megmentését, támogatását és segítését kínálta.

A miniszter kiemelte, hogy a nemzetközi szervezet tevékenysége átnyúlt régiókon, kontinenseken, ideológiai és politikai kurzusokon, és betöltötte azt a szerepét, amiért létrejött.

Kásler Miklós hangsúlyozta azt is, hogy a WHO és Magyarország mindig szoros munkakapcsolatban állt egymással, és jelenleg is "gyümölcsöző és perspektivikus az együttműködés".

A tárcavezető kitért arra, az Emberi Erőforrások Minisztériuma azért jött létre, hogy mindennel foglalkozzon, amelynek középpontjában az ember áll, és nyilvánvaló, hogy az egészségügyet - és az ebbe tartozó népegészségügyet - sem lehet szeparáltan kezelni. Kiemelte, hogy a népegészségügyi szemlélet a többi ágazatban is megjelenik, az óvodától az időskorig.

Ennek a népegészségügyi programnak a hátterét az öt egészségügyi nemzeti program adja, amelyek hangsúlyosan a megelőzésre épülnek, és magában foglalják az alapellátás és a sürgősségi ellátás kapcsolatát, a képzést, továbbképzést.

Jakab Zsuzsanna, a WHO Európai Regionális Irodájának igazgatója előadásában szintén arról beszélt, hogy szoros volt az együttműködés a szervezet és Magyarország között, aminek számos eredménye látszik már. Mint mondta, az európai régióban az öregedő lakosság és a nem fertőző betegségek problémája kihívás elé állítja a világszervezetet és az egyes tagállamokat; sok a sürgős tennivaló.

Kiemelte, hogy az egészségügy politikai választás kérdése, és ezt a döntést minden országban meg kell hozni. Általánosságban elmondható, hogy az elmúlt években a fenntartható fejlődési célokat minden ország figyelembe vette és megfelelő programokat hoztak létre.

Jakab Zsuzsanna elmondta, az európai régióban emelkedett a várható élettartam, csökkent az idő előtti halálozás, és szintén csökkent az anyai halálozási ráta. Ugyanakkor - folytatta - jelentős eltérések vannak az egészségügyet tekintve az országok között és az egyes országokon belül is. Hozzátette, az alkoholfogyasztás, valamint a túlsúly és az elhízás területén van még teendője az országoknak. Kiemelte azonban, hogy Magyarország sokat tett az utóbbiban, hiszen komplex intézkedéseket vezettek be a gyerekekre vonatkozóan.

A regionális igazgató szólt arról, hogy a WHO-nak nem sikerült elérnie a HIV-fertőzések számának csökkentését és a társbetegségekkel történő fertőzések is jelentősek, de sok pozitív eredmény született a dohányzás visszaszorításában. Mint mondta, nyolc európai országban van törvény a dohánytermékek csomagolására vonatkozóan, a régióban csökkent a dohányzás mértéke, azonban a csökkenés üteme nem kielégítő.

Jakab Zsuzsanna kiemelte, a kihívásokra tekintettel erős közegészségügyre van szükség a 21. században, és ennek közös politikai felelősségnek kell lenni. "Erős és magas szintű politikai elköteleződésre és vezetésre van szükség, és ez nincs jelen még minden egyes országban" - fogalmazott. Kitért arra is, hogy az egészségügyi rendszereknek erősnek kell lenniük, és nem szabad, hogy bárki elszegényedjen az egészségi állapota miatt. Elfogadhatatlan az is, hogy kanyaróban és rubeolában halnak meg emberek, amikor kiváló védőoltások állnak ma már rendelkezésre - mondta.

Az Egészségügyi Világszervezet támogatásával, "Egy jobb, méltányosabb és fenntartható európai egészségügyért" mottóval megrendezett budapesti konferencián a WHO igazgatói, a magyar kormány és a visegrádi négyek egészségügyi minisztériumainak képvisel, valamint egészségügyi szakemberek vesznek részt.

forrás


A magyarok 94 százaléka nem fertőző betegségben hal meg

Európában minden ötödik HIV-fertőzött nem tud a betegségéről, és idén az első félévben több mint 40 ezren kapták el a kanyarót - hangzott el a WHO fennállása 70. évfordulója alkalmából rendezett budapesti konferencián.

Általában viszont egészségesebbek lettek az európaiak az utóbbi 5 évben: a nem fertőző betegségek – a rák, a szívbetegségek, a diabétesz és a krónikus légúti megbetegedések – miatti, idő előtti halálozások aránya 2 százalékkal csökkent, a várható élettartam pedig egy évvel nőtt.

A WHO európai igazgatója emlékeztetett arra, hogy az EU régebbi tagállamaiban sokkal jobbak az egészségi mutatók, mint a később csatlakozott országokban.

„Az egészségi állapot függ a gazdasági helyzettől, a szociális kérdésektől, függ az életmódtól, a környezeti hatásoktól és az újonnan megjelent kereskedelmi tényezőktől is. Ezért egy országban csak akkor lehet javulást elérni, ha több szektorra kiterjedő, összehangolt a kormányzati politika” - mondta az Euronewsnak Jakab Zsuzsanna.

Magyarországon a halálozások több mint 90 százalékát nem fertőző betegségek okozzák.

"Az emberek is felelősek az egészségükért. Nekik is partnereknek kell lenniük: a polgároknak, pácienseknek partnereknek kell lenniük. Minden a tájékoztatással kezdődik, információkra, nevelésre van szükség. Az egészségügyi rendszerrel együttműködve lehet javítani az egészségi állapoton" - magyarázza Ledia Lazeri, a WHO magyarországi irodájának vezetője.

Kiss Gábor, Euronews:

„Európában továbbra is sok az életmóddal kapcsolatos betegség. Az Egészségügyi Világszervezet hat régiója közül itt a legmagasabb az alkoholfogyasztás, és a felnőttek itt dohányoznak a legtöbbet”.

forrás


Kevesebb dohányt szív az ember, de közben járványszerűen terjed az elektromos cigi

Kijött az Egészségügyi Világszervezet (WHO) dohányzásellenes jelentése.

A hagyományos dohánytermékek fogyasztásának csökkentésében jó úton haladnak a világ országai, egyre több fogy azonban a hagyományos cigarettát helyettesítő elektronikus eszközökből - közölte az Egészségügyi Világszervezet (WHO), amely ezen a héten Genfben tekinti át a 2005-ben hatályba lépett dohányzásellenes nemzetközi egyezmény megvalósulását.

A nagy költségvetéssel rendelkező dohányipar erőfeszítéseket tesz az ellen, hogy megvalósuljanak az egyezményben foglalt célok - hívta fel a figyelmet a WHO illetékes titkárságának vezetője, Vera Luiza da Costa e Silva.

Új termékek árasztják el az utcát és a boltokat, és a gyártók marketingfogásai felkészületlenül értek sok kormányt - mondta, arra buzdítva az országokat, szálljanak szembe azokkal az állításokkal, amelyek szerint az elektronikus cigaretta különböző válfajai csökkentik a dohányzás okozta egészségkárosodást.

A 2005-ben életbe lépett egyezményt a világ csaknem összes (181) állama ratifikálta, kivéve az Egyesült Államok, Indonézia, Argentína és Svájc.

Két éve az országok felében árusítottak folyékony nikotin és más folyadékok párásítására és beszívására szolgáló elektronikus eszközöket, ezek idén már az országok 56 százalékában hozzáférhetők. Eladásuk a 2016-os 8,61 milliárd dollárról 26,8 milliárd dollárra (7 476 ezer milliárd forint) emelkedhet az e heti tanácskozás alkalmából kiadott WHO-jelentés szerint.

Füstmentes dohányt (egyebek mellett burnótot, más néven tubákot, és nyelv alá por alakban helyezett dohányt) két éve az országok 54 százalékában forgalmaztak, jelenleg ez az arány 65 százalék. Viszonylag újnak számítanak a piacon a dohányhevítők (heatstick), amelyek nem égetik el, csak felforrósítják a dohányt, és amelyekben a dohányipar szerint kevesebb egészségkárosító anyag képződik.

Az elektronikus cigarettákra és az új dohányfélékre ugyanakkor csak az országok felében van szabályozás - mutat rá a jelentés.

A hagyományos dohánytermékek esetében jó úton haladnak a világ országai. A repülőgépek 95 százalékán, a tömegközlekedési eszközök 87 százalékán, az éttermek 55 százalékában már tilos a dohányzás.

Az egyezményt aláíró országok csaknem háromnegyede lényegében betiltotta a dohányreklámot és -szponzorálást. Az államok 85 százalékában tilos cigarettamárkák megjelenítése a filmekben, 73 százalékukban dohányzó embert sem szabad mutatni. Az országok 60 százalékában az elárusítóhelyeken sem lehetnek szem előtt a dohánytermékek.

Ugyanakkor a célt, hogy 2025-ig 25 százalékkal csökkenjen a dohányzók száma 2010-hez képest, a jelenlegi állás szerint a közepes és magas jövedelmű országoknak csak a 10 százaléka fogja tudni teljesíteni, a szegényebb országoknak pedig legfeljebb a két százaléka.

forrás


Férfiegészség a WHO európai régiójában / Fazekas Erzsébet

Túlságosan sok európai férfi elkerülhető okok: azaz gyógyítható, ám – időben – föl nem fedezett, vagy nem komolyan vett és ezért nem is kezelt betegségek miatt fiatalon hal meg. Ez a fő megállapítása a témát mélységében most először feldolgozó WHO jelentésnek, amelyet tegnap ismertettek újságírókkal Rómában, a WHO európai régiójának döntéshozói által szervezett találkozón. A jelentés leszögezi, hogy bár a térségben ma jobb egészségben és tovább élnek a férfiak, mint bármikor korábban, ám a fejlődés ellenére túl sokan, túl korán halnak meg amúgy kivédhető okok miatt. Mindennek magyarázata pedig túlmutat a biológián. Az új megfigyelések arra sürgetik a térség egészségpolitikai döntéshozóit, hogy más, nevezetesen „gender” megközelítésben foglalkozzanak a férfi-egészség és jóllét kérdéseivel. Ennek megfelelően az 53 tagállam várhatóan új régiós stratégiát fogad el a férfiakat érintő egészségügyi kihívások terén a 68. európai regionális bizottsági ülésen.

Riasztó az eltérés

„Bár a nem-fertőző betegségek (NCD, non-communicable diseases) miatti korai halálozási mutatókban sikerült imponáló csökkenést elérni térségünkben, mégis nagy gond, hogy sok férfit nem ér el az egészségügyi szolgáltatás, és számosan nem csak baleset, sérülés, hanem ellátatlan, bár gyógyítható betegségben vesztik életüket” – mondja dr. Jakab Zsuzsanna, a WHO európai régiójának igazgatója. Hozzáteszi azt is, hogy a jelentés ismeretében jobban értjük az „erősebb” nem sajátos igényeit, és azt is, hogy erre tekintettel mit kell tenni a két nem (gender) egyenlősége és a fenntartható fejlődési célok (sustainable development goals) elérése érdekében. Riasztó (bár „kezelhető” volna) az eltérés a régió különböző területein élő férfiak egészség-jellemzőit illetően. A születéskor várható élettartamukban mutatkozó 17 évnyi különbség (64 illetve 81 év) meghökkentően nagy. Ami a részletes adatokat illeti: az összes halál mintegy 86%-a nem fertőzés (NCD), illetve (főként a fiatalabbakat érintő) balesetek miatt következik be. A régió keleti területein az NCD miatti halálesetek 37 százaléka 60 éves kor előtt szedi áldozatát, szemben a nyugat-európai 13%-kal. A 30-59 közöttiek haláláért a kardiovaszkuláris (CV) kórok mellett a rák, a diabétesz, és a légzőszervi betegségek felelnek. A keleti régió egyes országaiban a CV miatti korai férfi-halál hétszer nagyobb, mint tőlük nyugatabbra. Az összesített adatok szerint a közúti balesetben életüket vesztettek háromnegyede 25 év alatti volt.

Mi állhat a férfiak rizikóvállaló, illetve egészség-kereső magatartása mögött?

Oly régóta közismert, hogy a férfiak körében lényegesen több a rizikófaktor, hogy ezt a tényt már-már biológiai meghatározottságúnak fogjuk fel, írják a szakértők. Jelen tanulmány megfigyelései azonban ezt cáfolni látszanak. A nemhez köthető („gender”) normák, a társadalmi elvárások okolhatók azért, hogy a férfiakra inkább jellemző magatartás a dohányzás, az alkoholfogyasztás, több náluk a sérülés is, meg a viselkedésbeli erőszak, mint a nőknél. Állapotukat rontja az egészségtelen étkezés – ami szintén nagy eltéréseket mutat a térségben. Ennek egyik példája, hogy Közép-Ázsiában igen magas a só-bevitel, míg Nyugat-Európában a friss zöldség, gyümölcs-fogyasztás alacsony volta jelent kockázatot. 2016-ban az európai térségben egymillió férfi halálát okozta a dohányzás, és Európa nyugati, valamint középső részén is ez a káros szenvedély jelenti a vezető egészségügyi kockázatot. Kelet-európában az alkohol és a kábítószer a fő veszélyeztető tényező, a férfiak életéveinek számát 24%-kal rövidítve meg. Közép-Ázsiában 17%-nyi életév vész el a fő egészség-kockázatot jelentő egészségtelen táplálkozás miatt. A helyzetet az is súlyosbítja, hogy a férfiak nem szívesen keresik fel a családorvost, legtöbbjüket nehéz rávenni a segítségkérésre. Ez a súlyos érzelmi válságok esetén is megmutatkozik. Gyakran még a depresszió tünetei is rejtve maradnak, mert a férfiak maguk sem veszik komolyan a még oly súlyos állapotukat sem. A fel nem ismert mentális panaszok hozzájárulnak az öngyilkossági arányok romlásához. A 30-49 közötti férfiak körében ennek aránya ötször magasabb, mint a hasonló női korcsoportban.

A nemek közötti egyenlőség (gender equality) elérése jótékonyan hathat a férfiak egészségére

A vagyoni helyzet (tehetősség), a képzettség, az alkalmazotti lét, másfelől a társadalmi kirekesztettség, a diszkrimináció, a nyugállományba vonulás és a lakhatási körülmények a férfiak egészségének és jól-létének legjelentősebb befolyásoló tényezői. Jótékony hatású a férfiak egészségére nézve, ha olyan országban élhetnek, ahol egyenlők a nemek. Ez az alacsonyabb halandósági arányban is megmutatkozik. Felére csökken a depresszió, az öngyilkossági kísérletek kockázata. Ilyen helyzetben a férfi nagyobb valószínűséggel él a biztonságos szex lehetőségével, továbbá 40%-kal kisebb az erőszakos halálesetek száma. A jelentés azt is a hangsúlyozza, hogy ha gender-egyenlőség alapján a férfiak is részt vesznek a fizetett és/vagy önkéntes gondozási munkában, illetve ha él környezetükben, tudatukban a nők elleni erőszak megelőzése, ha maguk is felelősséget vállalnak a reproduktív egészség terén – már közelebb kerültünk a globális célkitűzések teljesítéséhez, mert felgyorsul az egészségcélok elérésének folyamata.

Közegészségügyi válaszok

A 68. regionális bizottsági ülés résztvevői (Róma, 2018. szeptember 17.-20.) elkötelezettek, hogy a tagállamok egészségügyi döntéshozói számára segítséget nyújtsanak abban, hogy megfelelően kezeljék a gender egyenlőtlenségeket, maximumra emeljék lehetséges erőfeszítéseiket az erőszak-megelőzésben, és mind a fiúk, mind a férfiak számára tegyék könnyebben elérhetővé az egészségügyi szolgáltatásokat. A WHO tervének része, hogy nyitottabban ismerjék fel, majd jobban megértsék a férfiak egészségügyi igényeit, körükben legyen hatékonyabb az egészségértés, illetve tegyék a férfiakat saját egészségük megvédésének részesévé.

Részletek: http://www.webbeteg.hu/cikkek/egeszsegugy/23083/ferfiegeszseg-europaban


Nem mozog eleget a világ népességének több mint negyede

A nők kevesebbet mozognak a férfiaknál szinte a világ minden táján, főleg társadalmi okok miatt.

Nem mozog eleget a világ népességének több mint negyede, 1,4 milliárd ember, és ez az adat 2001 óta csupán nagyon kicsit javult - állapította meg az Egészségügyi Világszervezet (WHO) friss jelentése. A mozgásszegény életmód növeli az egészségügyi kockázatokat, a szívbetegségek, a 2-es típusú diabétesz és néhány daganatos betegség kialakulásának esélyét - írta a BBC hírportálja a Lancet Public Health orvosi lap alapján.

A világszervezet megállapította, hogy a gazdag országok a legkevésbé aktívak között vannak. A felmérések szerint Németországban, Új-Zélandon és az Egyesült Államokban is nő a keveset mozgók aránya. A nők kevesebbet mozognak a férfiaknál szinte a világ minden táján, ez alól csupán két ázsiai régió, Kelet- és Délkelet-Ázsia a kivétel. A nemek közötti eltérés a testmozgás szempontjából a legnagyobb Dél-Ázsiában, Közép-Ázsiában, a Közel-Keleten, Észak-Afrikában és a gazdag nyugati országokban. A szakemberek szerint ennek olyan társadalmi okai vannak, mint a gyermeknevelés nőkre háruló feladatai és a helyi kulturális hagyományok, amelyek megnehezítik számukra a testedzést.

A WHO jelentése 168 országból származó 358 lakossági felmérés adatain alapult: összességében mintegy 1,9 milliárd ember adatait elemezték.

A gazdag országokban, mint az Egyesült Államok vagy Nagy-Britannia, az inaktív lakosság aránya 2001-ben 32 százalék volt, 2016-ban viszont már 37 százalék. Az alacsony jövedelmű országokban a testmozgást nem végző emberek aránya a vizsgált időszakban 16 százalékon stagnált. A kutatók az inaktív csoportba soroltak mindenkit, aki hetente kevesebb mint 150 percnyi mérsékelt intenzitású mozgást végzett vagy 75 percnél rövidebb ideig edzett intenzíven.

A gazdagabb országokban a mozgásszegény életmódot az egyre több ülő munka és ülve végezhető hobbi erősíti, továbbá az autós közlekedés is közrejátszik benne. Az alacsonyabb bevételű országokban az emberek nagyobb valószínűséggel végeznek több testmozgást igénylő munkát és inkább gyalogolnak vagy a tömegközlekedést használják - összegezték a kutatók.

A WHO jelentése figyelmeztetett arra, hogy a dolgok állása szerint nem fog megvalósulni a 2025-re kitűzött cél, a tétlenek arányának 10 százalékkal való csökkentése a világon. Fiona Bull, a tanulmány társszerzője szerint ha lehetővé tennék, hogy a nők többet sportolhassanak, az közelebb vihetne a kitűzött célhoz. Ehhez azonban meg kell teremteni a feltételeket, hogy a nők biztonságosan, elérhető áron és kulturális hátterük számára is elfogadhatóan juthassanak sportolási lehetőségekhez.

A szakemberek felszólították a világ kormányait, hogy hozzanak létre és tartsanak fenn megfelelő infrastruktúrát a sportolás, valamint a közlekedésben a gyaloglás és a kerékpározás támogatására.

forrás


Több ország áll ki az antibiotikum ellen

Tavaly csupán 79 ország dolgozott ki stratégiát az egészségügyi problémára.

A FAO előrelépésekről számol be az antibiotikum-rezisztencia küzdelmében- írta a topagrar.com.

Világszerte egyre több országban veszik komolyan az antibiotikum rezisztenciáját és ellenintézkedéseket kezdeményeznek. Az Egyesült Nemzetek Élelmezési és Mezőgazdasági Szervezete (FAO), az Állategészségügyi Világszervezet (OIE) és az Egészségügyi Világszervezet (WHO) nemrégiben készített jelentése szerint idén 93 ország dolgozott ki stratégiát az egészségügyi problémára, míg 2017-ben csupán 79 ilyen ország volt.

Legalább 51 ország van még az előkészítő szakaszban, tavaly ennek a száma 50 volt.

Az állat-egészségügyi és humán orvostudomány mellett az élelmiszer-biztonság és a környezet is fontos szerepet játszott a felmérésben.

- A mezőgazdaságban antibiotikumokat használó alacsony és közepes jövedelmű országok támogatását a jövőben is prioritásként kell kezelni 

- mondta az OIE igazgatóhelyettese, Dr. Matthew Stone a jelentés ismertetésekor Rómában.

A jelentés szerint különösen a magas jövedelmű országok tettek előrelépést a stratégiák kidolgozásában és végrehajtásában. Ugyanakkor mindenütt van még fejlesztési igény.

A jelentés szerint mindössze 64 ország korlátozta a kritikus hatóanyagok alkalmazását az emberekre és állatokra.

Kevés adat áll rendelkezésre a környezet és a növénytermesztés területén. Itt az antibiotikum-rezisztencia megértését és az információs politikáját jelentősen optimalizálni kell.

A FAO, az OIE és a WHO azonban pozitívan értékelte azt a tényt, hogy a stratégiát nélkülöző országok aránya egynegyeddel, 15 %-ra csökkent.

Ugyanakkor azoknak a száma, amelyek funkcionális koordinációs mechanizmussal rendelkeznek 53 %-ra nőtt, azaz megduplázódott.

A felmérésben részt vevő baromfi-, sertés- és marhahústermelő tíz országból kilenc nemrégiben egy nemzeti cselekvési tervre tudott hivatkozni. A jelentés eredményei között azt is meg kell jegyezni, hogy

154 WHO tagállam önértékelése képezi az adatbázist, és a válaszadók a jelenlegi helyzetet inkább pozitívabban írhatták le, mint ahogy az a valóságban van.

forrás


Riadót fúj a WHO a kanyaró miatt

Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) a védőoltások általánossá tételét sürgette a betegség európai terjedésének megfékezése érdekében.

A 2018 januárja és júniusa között több mint 41 ezren kapták el a kanyarót, s a betegség csak e hat hónap alatt 37 életet követelt. Összehasonlításképpen: tavaly összesen 23 927 megbetegedést – a 2016-os adat négyszeresét (!) és 35 halálesetet regisztráltak.

Jakab Zsuzsanna, a WHO európai regionális igazgatója szerint a megbetegedések számának drámai növekedését és kiterjedt járványokat tapasztalnak. A megbetegedések elszaporodása részben a rutin jellegű védőoltások elmaradásának számlájára írható, különösen egyes társadalmi peremcsoportokban.

A szervezet felszólította a térség 53 országát, hogy fokozza a betegséggel szembeni immunizálási erőfeszítéseit. A WHO szerint a nagyobb kitörések megelőzésére legalább 95 százalékos lefedettség szükséges.

Hét európai országban – Franciaországban, Grúziában, Görögországban, Olaszországban, Oroszországban, Szerbiában és Ukrajnában – 2018 első félévében meghaladta az ezret a kanyarós megbetegedések száma. Csak Ukrajna – több mint 23 ezer megbetegedéssel – több mint felét adja az Európában regisztrált összes kanyarós esetnek, ami a védőoltások utóbbi években tapasztalt csökkenő számának tulajdonítható. Szerbiában volt ugyanakkor a legtöbb halálos eset, 14.

A kanyaró erősen fertőző betegség, cseppfertőzéssel terjed, az esetek többségében ugyan gyógyítható, de halálos kimenetelű komplikációk is előfordulhatnak. A WHO szerint különösen veszélyeztetettek a be nem oltott kisgyermekek és a várandós nők.

forrás


Alakulóban a kiegészítő egészségpénztári rendszer

Rehabilitálják az IBR-t? Vajon az egészségügy milyen átalakítását tervezik nagy titokban a Magyar Nemzeti Banknál? Erről is szó esett azon a konferencián, ahol a várható jövőt fürkészték a szakemberek.

Új fogalommal rukkolt elő az Egészségügyi Világszervezet (WHO), ez a resilience, vagyis az alkalmazkodó rendszerek neve. Hogy erre miért van szükség, arról Gaál Péter tartott előadást az IME júniusi Országos Egészséggazdaságtani Konferenciáján, amelyet elsőként ez alkalommal a Magyar Egészségügyi Menedzsment Társasággal (MEMT) karöltve szerveztek meg. A WHO lépését – derült ki az MEMT elnökének szavaiból – a XXI. század eleji egészségügyi rendszerek meglehetősen speciális helyzete indokolta. Az tudniillik, hogy miközben ezek környezetét az innováció s a rohamtempóban fejlődő techno lógia hajtja, feladatuk egy fogyó és öregedő társadalom szükségleteinek kiszolgálása, amelyek következtében az elvárások ellentmondó szervezeti fejlődést kívánnak.

Az öregedő társadalomban az idősek egyidejűleg egyre többféle krónikus betegségben szenvednek, ami a különböző egészségügyi ellátók, illetve az egészségügy és a határterüetek közötti integrációt kívánja meg, miközben az orvostechnológiai fejlődés a fragmentáció irányába hat. További feszültséget okoz az is, hogy míg a technológiai fejlődés a kiadá sok növelésére ösztönöz, a költség vetés kézbentartása a megszorításokat előnyben részesítő fiskális nyomást erősíti. Ilyen feltételek között várja el a laikus közvélemény s a politikai, irányító garnitúra, hogy jól teljesítsen az adott egészségügyi rendszer, s ez ösztönözte a WHOt, hogy megfogalmazza: rugalmas, a káros behatásoknak ellenállni, ám a változásokhoz alkalmazkodni képes rendszerekre van szükség.

Kimondani azonban mindezt egy szerűbb, mint megvalósítani. Közgazdasági megközelítésben a piac és az állam valamiféle elegyeként írják le az egészségügyi rendszereket, bár a gyakorlatban egyikük mindig domináns, tehát inkább állami vagy inkább piaci rendszerről beszélünk. A téma szempontjából azonban a legfontosabb kérdés az, hogy vajon miként jelenik meg az alkalmazkodás mechanizmusa akár az egyikben, akár a másikban. Gaál Péter szerint azért szeretjük a piacot mint erőforrásallokációs és disztribúciós mechanizmust, mert önműködően reagál a változásokra, könnyen alkalmazkodik, miközben – számos példa bizonyítja – az egészségügyben rosszul teljesít. De nem számíthatunk az állami rendszerre sem, mert itt az innováció és a változásokhoz való alkalmazkodás egyáltalán nem magától értetődő, s meglehetősen lassú.

Adódnak a klasszikus rendszerek, mint például az angol Beveridge, vagy a bismarcki, csakhogy e hagyományos történelmi kategóriákat már rég elmozdította eredeti helyzetükből a fejlődés. Elég ezzel kapcsolatban a hazai történetekre gondolni, hiszen Magyarországon még mindig a bismarcki modell működik, amelyet elvileg teljes egészében járulékokból kellene működtetni, csakhogy nálunk ez már rég nincs így, a fenntartásra átutalt adóbevételek nélkül összeomlana a rendszer.

Megoldásként legfeljebb a funkcionális megközelítés kínálkozik, amikor a rendszer főbb feladatainak – a finanszírozás, szolgáltatások nyújtása, az erőforrások megújítása és az irányítás – elrendezése, különböző szereplőkhöz telepítése, s módszertana határozza meg az ellátórendszer teljesítményét, s alkalmazkodóképességét is.

Gaál Péter eléggé meglepő módon többek között a politikailag korábban többször és több rendben kiátkozott irányított betegellátási modellt (IBR) hozta ez utóbbira pozitív példaként, mondván, ez egy nagyon innovatív kísérlet volt. Az IBR előtt semmi sem ösztönzött arra, hogy definitív ellátást nyújtson az alapellátás, hiányzott a vertikális integráció s a koordináció a magyar rendszerből. A veresegyházi Misszió által indított modell meghagyta a finanszírozási technikákat, ugyanakkor lehetővé tette, hogy az ellátásszervezők a megtakarításokat ösztönzésre fordítsák. A pozitívumok közé sorolta az előadó, hogy az el látásszervező nem biztosító, hanem kizárólag egészségügyi szolgáltató le hetett, aki nem valós, hanem virtuális keretet kezelt, így nem volt benne a rendszerben a biztosítói csőd lehetősége sem. Kizárólag az ellátásért felelt, nem tartozott feladatai közé a forrásteremtés, a szerződéskötés vagy például a szolgáltatásvásárlás. Nem nyílt lehetősége a kockázat szerinti szelektálásra, mint ahogy nem ösztönzött az alulkezelésre sem. Ráadásul az IBR volt az első, amely használta a big data koncepciót, hatalmas, az egyének szintjére lebontva betegútelemzéseket lehetővé tevő adatbázist hozott létre. A szervezők lényegében funkciófüggő decentralizációt valósítottak meg, vagyis az ellátásszervezést decentralizálta, a központi feladatokat viszont az egészségbiztosításnál hagyta. csak nem az irányított betegellátási modell rehabilitálásáról van szó? – hangzott nem véletlenül a kérdés, amelyre igennel válaszolva Gaál Péter azért elismerte, az IBRrel kapcsolatban létezik egyfajta politikai „szenzibilitás”, bár a modellt utálók és kedvelők pártfüggetlenül oszlottak két táborra. S persze nem volt minden tökéletes, a fejkvótakiszámítás például egészen „tragikus módon” történt. Egy olyan társadalomban – tette hozzá –, mint a magyar, funkcionális integráció nélkül az egészségügy nem lesz képes a fenti kihívásoknak megfelelni. Az IBR jó kiindulási pont, de a lényeg az egészségszervezés, a funkcionális integráció, az ellátási szintek közötti koordináció mechanizmusainak megteremtése, fenntartható formában.

Azzal, hogy egy jövőbeni egészségügyi rendszert tett előadása témájául az előadó, elő is varázsolta a szellemet a palackból, hiszen szakmai körökben városszerte hallani, hogy a Magyar Nemzeti Bankban készül valamiféle koncepció az egészségüggyel kapcsolatban. Biztosat azonban senki sem tud, félszavakból, ráutaló mondatokból, s bizonyos történésekből próbálják a várható jövőt a szakemberek összerakni. Ha igaz a hír, őket nem invitálták az MNB munkacsoportjába.

S mivel a téma az asztalra került, az előadó sem kertelhetett a kérdések kapcsán, így Gaál Péternek alkalma nyílt arra, hogy elmondja: nem a magánszolgáltatókat, hanem a magánbiztosítókat látja veszélyesebbnek, ha nem kiegészítő jelleggel támogatják a társadalombiztosítást vagy az állami ellátást, hanem azokat helyettesíteni, kiváltani akarják. Amennyiben ez utóbbi irányba haladunk, kettéválik a rendszer: állami szegényegészségügyre és gazdag magánegészségügyre. Az egészségpolitikának ezzel szerinte foglalkoznia kell, akár egy keretrendszert felajánlva a magánszolgáltatók nak és magánbiztosítóknak, de azzal a feltétellel, hogy nem rombolják szét az állami rendszer integritását.

Sinkó Eszter egészségközgazdász szerint azonban a helyzet ennél durvább, mert bár korábban valóban úgy vélték, hogy nem épül ki a köz- és a magánellátás párhuzamos struktúrája, most azonban ez karnyújtásnyira került, s vélhetően hozzányúlnak a társadalombiztosításhoz is. „Alsó hangon” kialakul egy kötelező kiegészítő egészségpénztári rendszer, ami egyébként nem feltétlenül ördögtől való – ha vannak források a hihetetlen mértékben differenciálódott igények kielégítésére, akkor miért ne? Arra kell figyelni, tette hozzá, hogy akiknek nincs pénzük, azok se kerüljenek hátrányba, bár félő, hogy ez az elv nem lesz betartható.

Újság: Medical Tribune

forrás: ÁEEK leirat


Ilyen az ideális egészségügyi rendszer

Mit jelent az emberközpontú egészségügyi rendszer? És miért olyan fontos? Ezekre a kérdésekre ad választ egy, a WHO által készített ismeretterjesztő videó.

Az elmúlt évtizedekben világszerte nőtt a születéskor várható élettartam, hála az orvostudomány fejlődésének. Ám a hosszú élettől függetlenül rengetegen szenvednek olyan betegségben - vagy akár több betegségben is -, amely akár évekig tartó kezelést igényel. Mindemellett az érintettek közül sokan nem kapnak teljes körű vagy semmilyen felvilágosítást az állapotukról, illetve a lehetséges gyógymódok mellékhatásairól.

Egyes országokban a betegek egyharmadát nem tájékoztatják a számukra felajánlott kezelések kockázatairól, másrészt ötből legalább egy ember megy keresztül szükségtelen diagnosztikai eljárásokon, melyek fölösleges aggodalmakat szülhetnek. A kellő hatékonyság hiányában pedig az egészségügyi ellátásra fordított költségek mintegy 40 százaléka kárba vész - derül ki a WHO nemrég közzétett videójából, mely szerint az egészségügyi rendszernek nem így kellene működnie, és nem szabadna megfeledkeznünk arról, hogy a betegek a nap 24 órájában együtt élnek az állapotukkal, nem csak akkor, amikor orvoshoz fordulnak.

Mindenkinek joga van az egészséghez

Ezért olyan fontos az emberközpontú egészségügyi rendszer, ami azt jelenti, hogy minden beteg személyre szabott ellátást kap, illetve azt, hogy orvos és páciense folyamatosan együttműködnek a hatékonyság és a mielőbbi gyógyulás érdekében - anélkül, hogy mindez pénzügyi nehézséget jelentene a betegek számára.

Továbbá azt jelenti, hogy az ellátást, melyben az egyén, a családok és a közösségek részesülnek, tisztelik, támogatják, elköteleződnek mellette és méltósággal végzik a dolgukat a szakemberek.

Az emberközpontú egészségügyi szolgáltatásnak hosszú távú előnyei vannak: növeli a betegeknek a kezelőorvosukba vetett bizalmát, pozitív hatással van az élményeikre, és ezáltal a gyógyulási esélyeik is nőnek, emellett a szakemberek önbizalma és a munkájukkal való elégedettség mértéke, valamint az egészségügyi rendszerek minősége és hatékonysága is nőne.

Az emberközpontú egészségügyi ellátás mindenki számára lehetővé tenné a szolgáltatások igénybe vételét és csökkentené a fölösleges beavatkozások számát, ez a megközelítés pedig társadalmi és gazdasági szempontból is előnyt jelent.

5 EGÉSZSÉGÜGYI TÉVHIT, AMI FELESLEGES KEZELÉSEKHEZ VEZET

Az orvosi diagnosztikai vizsgálatok jobbak, mint valaha, ám sokszor teljesen ártalmatlan állapotváltozásokat is kimutatnak, amelyek aztán nem hagyják nyugodni az embert.

Tovább »

Megfelelő ellátás a megfelelő időben és a megfelelő helyen - így kellene működnie mindenhol

Sajnos azonban gyakran nem ez az alapvető ellátási gyakorlat, ezért világszerte gyökeres változtatásokra van szükség; újra kellene gondolni az egészségügyi ellátás szervezését és kivitelezését. Ez az, amire többek között az Európai Régió vezetőinek figyelmét is felhívta az Egészségügyi Világszervezet.

Mi a panasza? jellegű kérdések helyett azzal kellene indítani, hogy mi az, amit a beteg szeretne, hogy számára mi a legfontosabb szempont. A WHO arra törekszik, hogy a világ országaival együttműködve olyan egészségügyi rendszereket alakítson ki, amelyek a betegek szükségleteit helyezik fókuszba, hiszen ez az a fajta hozzáállás, amit mindenki megérdemel. Így lehetne csak elérni, hogy ne csak hosszú, de minőségi életet éljünk

forrás


WHO FEEDCities projekt a városi étkezési környezet megértéséhez

Érdekes tanulmány indul Közép-Ázsia, a Kaukázus és Délkelet-Európa több országában, ahol a nagyvárosokban az étkezési körülményeket vizsgálják. Ugyanis ezekre az országokra rendkívül jellemzők az utcai piacok és árusítóhelyek, amelyek fontos szerepet játszanak az étkezési kultúra kialakulásában. A tanulmány kiemelten vizsgálja ezeknek a kész ételeknek az összetételét, például só- vagy transzzsír-tartalmát.

forrás: Új Diéta, 2018, 27. köt. 1.sz. 23.


Az Európai Régió biztató eredményeket ért el bizonyos idült betegségek elleni küzdelemben

A WHO Európai Régiója látható eredményeket tud felmutatni az idült betegségek elleni küzdelemben, nevezetesen az idő előtti elhalálozás és a magas vérnyomás előfordulási arányának csökkenését tekintve. Habár ebben a tekintetben az Európai Régió közeledik a Health 2020 Fenntartható Fejlődési Célok eléréséhez, néhány terület, mint az elhízás vagy a dohányzás problémájának megoldásában elmaradás tapasztalható.

forrás: Új Diéta, 2018, 27. köt., 1. sz. 23.


„Ne törd össze a szíved” Még mindig nincs eléggé a köztudatban – a dohányzás a szívbetegségek és a stroke vezető oka Magyarországon

= IME 2018, 17, (5) p 8.

A dohányosok körében 2-4-szer nagyobb a szívkoszorúér-megbetegedések és az agyvérzés kialakulásának
valószínűsége, mint a nemdohányzóknál, a passzív dohányos felnőttek esetében pedig 25-30%-kal magasabb
ez a kockázat.

teljes cikk megtalálható a könyvtárban


Rehabilitálják az IBR-t?

Vajon az egészségügy milyen átalakítását tervezik nagy titokban a Magyar Nemzeti Banknál? Erről is szó esett azon a konferencián, ahol a várható jövőt fürkészték a szakemberek.

Új fogalommal rukkolt elő az Egészségügyi Világszervezet (WHO), ez a resilience, vagyis az alkalmazkodó rendszerek neve. Hogy erre miért van szükség, arról Gaál Péter tartott előadást azIME 12. Országos Egészség-gazdaságtani Konferenciáján, amelyet elsőként ez alkalommal a Magyar Egészségügyi Menedzsment Társasággal  (MEMT) karöltve szerveztek meg.

A WHO lépését – derült ki az MEMT elnökének szavaiból – a XXI. század eleji egészségügyi rendszerek meglehetősen speciális helyzete indokolta. Az tudniillik, hogy miközben ezek környezetét az innováció, s a roham tempóban fejlődő technológia hajtja, feladatuk egy fogyó és öregedő társadalom szükségleteinek kiszolgálása, amelyek következtében az elvárások ellentmondó szervezeti fejlődést kívánnak.

Az öregedő társadalomban az idősek egyidejűleg egyre többféle krónikus betegségben szenvednek, ami a különböző egészségügyi ellátók, illetve az egészségügy és a határterületek közötti integrációt kívánja meg, miközben az orvostechnológiai fejlődés a fragmentáció irányába hat. További feszültséget okoz az is, hogy míg a technológiai fejlődés a kiadások növelésére ösztönöz, a költségvetés kézbentartása, a megszorításokat előnybe részesítő fiskális nyomást erősítik. Ilyen feltételek között várja el a laikus közvélemény, s a politikai, irányító garnitúra, hogy jól teljesítsen az adott egészségügyi rendszer, s ez ösztönözte a WHO-t, hogy megfogalmazza: rugalmas, a káros behatásoknak ellenállni, ám a változásokhoz alkalmazkodni képes rendszerekre van szükség.

Kimondani azonban mindezt egyszerűbb, mint megvalósítani. A közgazdasági megközelítésében a piac és az állam valamiféle elegyeként írják le az egészségügyi rendszereket, bár a gyakorlatban egyikük mindig domináns, tehát inkább állami vagy inkább piaci rendszerről beszélünk. A téma szempontjából azonban a legfontosabb kérdés az, hogy vajon miként jelenik meg az alkalmazkodás mechanizmusa akár az egyikben, akár a másikban. Gaál Péter szerint azért szeretjük a piacot mint erőforrás allokációs és disztribúciós mechanizmust, mert önműködően reagál a változásokra, könnyen alkalmazkodik, miközben – számos példa bizonyítja – az egészségügyben rosszul teljesít. De nem számíthatunk az állami rendszerre sem, mert itt az innováció és a változásokhoz való alkalmazkodás egyáltalán nem magától értetődő, s meglehetősen lassú.

Adódnak a klasszikus  rendszerek, mint például az angol Beveridge, vagy a bismarcki, csakhogy e hagyományos történelmi kategóriákat már rég elmozdította eredeti helyzetükből a fejlődés. Elég ezzel kapcsolatban a hazai történetekre gondolni, hiszen Magyarországon még mindig a bismarcki modell működik, amelyet elvileg teljes egészében járulékokból kellene működtetni, csakhogy nálunk ez már rég nincs így, a fenntartásra átutalt adóbevételek nélkül összeomlana a rendszer.

Megoldásként legfeljebb az úgynevezett funkcionális megközelítés kínálkozik, amikor a rendszer főbb feladatainak – a finanszírozás, szolgáltatások nyújtása, az erőforrások megújítása és az irányítás – elrendezése, különböző szereplőkhöz telepítése, s módszertana határozza meg az ellátórendszer teljesítményét, s alkalmazkodóképességét is.

Gaál Péter eléggé meglepő módon többek között a politikailag korábban többször és több rendben kiátkozott irányított betegellátási modellt (IBR) hozta ez utóbbira pozitív példaként, mondván ez egy nagyon innovatív kísérlet volt. Az IBR előtt semmi sem ösztönözött arra, hogy definitív ellátás nyújtson az alapellátás, hiányzott a vertikális integráció, s a koordináció a magyar rendszerből. A veresegyházi Misszió által indított modell meghagyta a finanszírozási technikákat, ugyanakkor lehetővé tette, hogy az ellátásszervezők a megtakarításokat ösztönzésre fordítsák. A pozitívumok közé sorolta az előadó, hogy az ellátásszervező nem biztosító, hanem kizárólag egészségügyi szolgáltató lehetett, aki nem valós, hanem virtuális keretet kezelt, így nem volt benne a rendszerben a biztosítói csőd lehetősége sem. Kizárólag az ellátásért felelt, nem tartozott feladatai közé a forrásteremtés, a szerződéskötés vagy például a szolgáltatásvásárlás. Nem nyílt lehetősége a kockázat szerinti szelektálásra, mint ahogy nem ösztönzött az alulkezelésre sem. Ráadásul az IBR volt az első, amely használta a big data koncepciót, hatalmas, az egyének szintjére lebontva betegút elemzéseket lehetővé tevő adatbázist hozott létre. A szervezők lényegében funkciófüggő decentralizációt valósítottak meg, vagyis az ellátásszervezést decentralizálta, a központi feladatokat viszont az egészségbiztosításnál hagyta.

Csak nem az irányított betegellátási modell rehabilitálásáról van szó? – hangzott nem véletlenül a kérdés, amelyre igennel válaszolva Gaál Péter azért elismerte, az IBR-rel  kapcsolatban létezik egyfajta politikai „szenzibilitás”, bár a modellt utálók és kedvelők pártfüggetlenül oszlottak két táborra. S persze nem volt minden tökéletes, a fejkvóta kiszámítás például egészen „tragikus módon” történt. Egy olyan társadalomban – tette hozzá –, mint a magyar, funkcionális integráció nélkül az egészségügy nem lesz képes a fenti kihívásoknak megfelelni. Az IBR jó kiindulás pont, de a lényeg az egészségszervezés, a funkcionális integráció, az ellátási szintek közötti koordináció mechanizmusainak megteremtése, fenntartható formában.

Azzal, hogy egy jövőbeni egészségügyi rendszert tett előadása témájául az előadó, elő is varázsolta a szellemet a palackból, hiszen szakmai körökben városszerte hallani, hogy a Magyar Nemzeti Bankban készül valamiféle koncepció az egészségüggyel kapcsolatban. Biztosat azonban senki sem tud, félszavakból, ráutaló mondatokból, s bizonyos történésekből próbálják a várható jövőt a szakemberek összerakni. Ha igaz a hír, őket nem invitálták az MNB munkacsoportjába.

S mivel a téma az asztalra került, az előadó sem kertelhetett a kérdések kapcsán, így Gaál Péternek alkalma nyílt arra, hogy elmondja: nem a magánszolgáltatókat, hanem a magánbiztosítókat látja veszélyesebbnek, ha nem kiegészítő jelleggel támogatják a társadalombiztosítást vagy az állami ellátást, hanem azokat helyettesíteni, kiváltani akarják. Amennyiben ez utóbbi irányba haladunk, ketté válik a rendszer: állami szegényegészségügyre és gazdag magánegészségügyre. Az egészségpolitikának ezzel szerinte foglalkoznia kell, akár egy keretrendszert felajánlva a magánszolgáltatóknak és magánbiztosítóknak, de azzal a feltétellel, hogy nem rombolják szét az állami rendszer integritását.

Sinkó Eszter egészségközgazdász szerint azonban a helyzet ennél durvább, mert bár korábban valóban úgy vélték, hogy nem épül ki a köz- és a magánellátás párhuzamos struktúrája, most azonban ez karnyújtásnyira került, s vélhetően hozzányúlnak a társadalombiztosításhoz is. „Alsó hangon” kialakul egy kötelező kiegészítő egészségpénztári rendszer, ami egyébként nem feltétlenül ördögtől való – ha vannak források a hihetetlen mértékben differenciálódott igények kielégítésére, akkor miért ne? Arra kell figyelni, tette hozzá, hogy akiknek nincs pénzük, azok se kerüljenek hátrányba, bár félő, hogy ez az elv nem lesz betartható.

forrás


Megérdemeljük a bizalmat! – Hazánk lesz a jövő évi egészségügyi ENSZ-rendezvény társelnöke

Az egészségügyi ellátásokhoz való általános hozzáférésről szóló, jövő szeptemberi, New York-i ENSZ-találkozó egyik társelnöke lesz Magyarország – jelentette be Nagy Anikó, az Emberi Erőforrások Minisztériumának egészségügyi államtitkára az észtországi Tallinban, az Egészségügyi Világszervezet (WHO) ellátórendszerekkel foglalkozó magas szintű találkozóján, amelyen mintegy 250 európai döntéshozó vett részt június 13-14-én.

Hazánk számára a magas szintű találkozó társelnöksége, amelynek feladatait a második napon Thaifölddel együttműködésben látjuk majd el, hatalmas felelősséget jelent – hangsúlyozta felszólalásában Nagy Anikó államtitkár, aki az Emberi Erőforrások Minisztériumának képviseletében kifejezte elkötelezettségét a tagállamok közötti nyitott és átlátható párbeszéd elősegítése iránt, a 2019-es magas szintű találkozó sikeres lebonyolítása érdekében.Hisszük, hogy az Egészségügyi Világszervezet Európai Regionális Irodája, valamint az európai régió tagállamainak egyaránt fontos támogatásával, közreműködésével és együttműködésével bebizonyíthatjuk, hogy megérdemeljük a bizalmat – fogalmazott Nagy Anikó.

Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) Egészségügyi rendszerek a jólét és szolidaritás jegyében: "Senkit nem hagyunk magára" című júniusi találkozóját a Tallinni Szerződés aláírásának 10. évfordulója alkalmából szervezték meg. A tanácskozáson a magyar delegáció tagjai bemutatták az egészségügyi megelőzés hazai eredményeit, kiemelve az Emberi Erőforrások Minisztériumának munkáját, amely az egészségügyért, oktatásért, család-, ifjúság- és sportügyért felelős kormányzati szervként vezető szerepet tölt be a megelőző egészségügyi intézkedések előmozdításában. Példaként említették a mindennapos testnevelés bevezetését az iskolákban, aminek köszönhetően hatékonyan kezelhető például a gyermekkori elhízás problémája is.

Jakab Zsuzsanna, a WHO európai regionális igazgatója felszólalásában felhívta a figyelmet arra, hogy meg kell védeni az egészségügyi rendszereket a válságokkal szemben, és biztosítani kell a szolidaritás, egyetemesség és méltányosság eszméinek teljes mértékű megvédését és tiszteletben tartását, ami egyébként megegyezik a Tallinni Szerződés alapelveivel is. A rendezvényen az igazgató elismeréssel szólt az Emberi Erőforrások Minisztériumának programpilléreiről, amelyek teljes mértékben megfelelnek a WHO regionális prioritásainak. Biztosította továbbá a magyar delegációt, hogy a világszervezet a legteljesebb mértékben támogatja Magyarországot a lakosság egészségi állapotának javítása érdekében kidolgozott egészségügyi program megvalósításában.

(EMMI)

forrás


Betegségnek minősítette a videojáték-függőséget a WHO

1992 óta először, összesen tizenegyedik alkalommal adta ki a betegségek nemzetközi osztályozásának listáját (ICD) az Egészségügyi Világszervezet (WHO), és a listán először szerepel „mentális rendellenességként” a videojáték-függőség - adta hírül az MTI. Az irányadó kódrendszer megfogalmazása szerint

„a játékfüggőség olyan súlyosan tartós vagy visszatérő viselkedés, amelyben a játék elsőbbséget élvez az élet más területeivel szemben”.

A jelentés megállapítja, hogy több, elsősorban fejlett országban ez a fajta függőség már jóideje jelentős közegészségügyi problémának minősül és speciális magánklinikák foglalkoznak kezelésével.

A jelentés szerint a játékfüggőség biztos diagnosztizálásához nagyjából egyéves időtartam szükséges, de bizonyos, súlyosabb esetekben ennél gyorsabban is megállapítható. A WHO szerint azzal, hogy elismerik „sajátos elmeállapotként” a videojáték-függőséget, az érintett országok is könnyebben fel tudnak készülni annak azonosítására.

A mentális zavarként való elismerést „tudományos bizonyítékok” támasztják alá a jelentés szerint. Egyes országok már törvényileg is küzdenek a betegség ellen, így például Dél-Koreában 16 éven aluliak éjfél és reggel 6 között nem játszhatnak online játékokat.

Az ICD mint útmutató célja, hogy pontosan körülírja egyes betegségek és rendellenességek jeleit, tüneteit. A frissített listát 2019 májusában terjesztik a WHO tagországai elé, és 2022 januárjában hagyják jóvá.

forrás: https://444.hu/2018/06/18/betegsegnek-minositette-a-videojatek-fuggoseget-a-who


Az active ageing és az idősellátás jövőbeni lehetőségei : innovációk, jógyakorlatok, kutatások / Vajda Kinga

IN: Esély .- 2017. .- 28. évf. 6. sz. .- p. 94-108.

Az idősödés globális méretűvé válása olyan tény, amelyet a témával foglalkozó számtalan, kutatás támaszt alá. A WHO adatai alapján a 2015-2050 közti időszakban kilencszázmillióról kétmilliárdra nő a hatvanéves vagy annál idősebbek száma a világon. A folyamat komoly kérdések elé állítja a nemzetállamokat, elsősorban a fenntarthatóság és a minőségi ellátások jövőbeni biztosításának témakörében. Az active ageing eszméjének megjelenése sok idősellátáshoz kapcsolódó területen indított el innovatív, új fejlesztéseket, ezen folyamatok jelenleg is zajlanak. A jógyakorlatok és fejlesztések segítségével a jövőben várhatóan még erőteljesebben jelentkező igények kiszolgálása megoldhatóvá válhat. A fogalom terjedésével pedig a fenntarthatóság mellett az idős generációról kialakított negatív sztereotípiák változása is beindulhat. A tanulmány három nagy témakört mutat be: a technikai fejlesztéseket, az idősödésbarát környezetet és települést, valamint a mobilitást, illetve az ezeken a területeken alkotott legfrissebb eredményeket. Ezek megismerése és adaptálása hozzásegítheti a kormányokat, ezen keresztül pedig az ellátórendszereket, hogy kielégíthessék a társadalom irányából érkező igényeket


A népegészségügyi adatgyűjtések etikai vonatkozásai : az Egészségügyi Világszervezet újonnan közzétett irányelveinek ismertetése

Egészségfejlesztés. - 2017. 58. évf. 3. sz., p. 31-33.

Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) népegészségügyi adatgyűjtésekhez közreadott etikai irányelvei az első olyan nemzetközi koncepció, amely a maga nemében igen fontos hiányosságot pótol. Az irányelvfejlesztési projekt célja az volt, hogy segítse a politikai döntéshozókat és irányítsa a szakembereket a népegészségügyi adatgyűjtések által felvetett etikai kérdésekben. Ez a dokumentum 10 olyan etikai irányelvet határoz meg, amelyek segítséget nyújthatnak mindazoknak, akik népegészségügyi
adatgyűjtésekben vesznek részt, beleértve a kormányzati hivatalok tisztviselőit, az egészségügyi dolgozókat, a nem kormányzati szervezeteket és a magánszektort.


A WHO II. lépcsőjének szerei a fájdalomcsillapításban / Kovács Tímea Katalin, Kismarton Judit

In: Magyar Családorvosok Lapja. - 2017.  3. sz., p. 17-18., 20.

A fájdalomcsillapítás mai napig a medicina egyik legnagyobb kihívása. A fájdalomnak számos típusa és oka van, és különbözőképpen éli meg minden ember. Szubjektív érzés, ugyanaz a kiváltó inger egyik emberben nem, vagy csak enyhe fájdalmat vált ki, míg másnál elviselhetetlen fájdalmat okoz. Kezelése bonyolult és csak a beteg és családja, valamint az orvos szoros együttműködésével vezethet a legjobb eredményre. Kezelését számos tényező befolyásolja: az egyénnek a "válaszreakciója" az alkalmazott fájdalomcsillapító kezeléshez, a kiváltó inger intenzitása, az, hogy a kiváltó inger tartós szöveti/szervi károsodás eredménye, vagy sem, a fájdalom oka, típusa stb. A fájdalom egyéni megélése, a kezelésre adott fájdalomcsillapító hatás az egyik oka annak, hogy merev protokollok nem vezethetők be.


A WHO szerint semmilyen közegézségügyi veszélye sincs az orvosi marihuánának

Jó a rák, az epilepszia, az Alzheimer, a Parkinson és még egy csomó más betegség tüneti kezelésére, és az égvilágon semmilyen közegészségügyi kockázata sincs az orvosi marihuánának, vonta le a hónapokon át tartó vita végkövetkeztetéseit az ENSZ Egészségügyi Világszervezete (WHO). A szervezet állásfoglalása szerint a marihuána orvosilag hasznos hatóanyagát, a cannabidiolt (CBD) nem szabadna kábítószerként besorolni.

A WHO jövőre még teljeskörűbben kívánja vizsgálni a marihuána hatóanyagait, a CBD-ről már most kijelentették, hogy veszélytelen.

Az orvosi marihuána mellett a WHO vizsgálta a fentanil nevű szintetikus ópiátot is. Ezt a marihuánával szemben évtizedek óta szabadon használhatják a gyógyításban, pedig ez az egyik oka az Egyesült Államokban járványosan terjedő ópiátfüggésnek, amelynek már több ezer halálos áldozata van. A WHO ezért szigorú korlátozásokat szorgalmaz. (Via The Daily Mail)

forrás


„Méltányosabb és fenntartható egészségügyet!” - A budapesti WHO ülés összefoglalója

Az európai térségben élők egészségi állapota az utóbbi időben javuló trendet mutat – derül ki felmérések, statisztikai adatok elemzéséből. A szakembereknek, politikai döntéshozóknak most tehát elsősorban arra kell összpontosítaniuk, hogy jobb, méltányosabb és ugyanakkor fenntartható egészséget/egészségügyet, jólétet biztosítsanak mindenki számára – életkortól, társadalmi, szociális-pénzügyi helyzettől, nemtől, nemi orientációtól, kisebbségi csoporthoz való tartozástól függetlenül – röviden így foglalható össze a WHO európai regionális bizottságának 67. ülésén elhangzott előadások mondanivalója.

teljes cikk letöltve megtalálható a könyvtár archivumában


WHO: növekedni fog az elhízás mértéke

Az európai országokban az elkövetkezendő időszakban növekedni fog az elhízás mértéke és ez alól csak kevés ország kivétel – mondta az Egészségügyi Világszervezet (WHO) magyarországi irodájának vezetője hétfőn, sajtótájékoztatón Budapesten.

Ledia Lazeri szerint átfogó intézkedésekre van szükség a probléma leküzdésére, és örömmel tapasztalja, hogy Magyarország sokat tett a gyermekkori elhízás megelőzése érdekében. A WHO adatai szerint a 6-9 év közötti gyermekek közül minden harmadik elhízott vagy túlsúlyos. A 11 éves fiúk 11-33 százaléka elhízott, a lányoknál ez az arány 9-22 százalék. A magyarországi irodavezető arról is beszélt, hogy a WHO gyermekkori elhízás elleni bizottsága "radikális cselekvésre" szólította fel a tagállamokat, és arra bíztatja az országokat, hogy olyan környezetet alakítsanak ki, ahol csökkenthető vagy megelőzhető az elhízás.

Ledia Lazeri elismerően szólt az elhízás megelőzésére tett eddigi magyarországi intézkedésekről, ide sorolva például a mindennapi testnevelés bevezetését, a cukor, só, zsír visszaszorítását az iskolai étkezésből vagy a népegészségügyi termékadó (csipszadó) bevezetését. Kiemelte, hogy hatékony eszközök kellenek az elhízást visszaszorítására, és Magyarországon számos jó példa van erre vonatkozóan. Egyúttal örömét fejezte ki, hogy 2018 a család éve lesz Magyarországon, ami szintén jó lehetőség arra, hogy a gyermekkori elhízás problémájával is foglalkozzanak. A WHO magyarországi irodavezetője elmondta, a világszervezet tízéves táplálkozási akcióterve az, hogy 2025-re 25 százalékkal csökkentsék a nem fertőző betegségek arányát és az elhízás mértékét.

Ónodi-Szűcs Zoltán egészségügyért felelős államtitkár azt mondta, az elhízás visszaszorítása nem csak az egészségügyi ellátórendszer feladata, mindenkinek van benne szerepe. Az államtitkár úgy fogalmazott, ahhoz, hogy lehessen javítani a helyzeten, elsősorban az emberek életmódjában kell változást elérni. Ha a jelenlegi trendeken nem tudunk változtatni, akkor néhány éven belül kétmillió ember fog valamilyen krónikus betegséggel küzdeni, és ez nagy kihívást fog jelenteni már az egészségügyi rendszernek. Kiemelte, az elmúlt hat-hét évben a magyar kormány számos intézkedést vezetett be azért, hogy az emberek egészségesebben éljenek. Ide sorolta a nemdohányzók védelméről szóló törvény szigorítását, az általános iskolákban a mindennapos testnevelés bevezetését, az egyes élelmiszerek transzzsírsav-tartalmának csökkentését, az iskolatej-programot vagy az iskolai büfékínálat megváltoztatására irányuló intézkedéseket és a menzareformot.

Ónodi-Szűcs Zoltán kitért arra, hogy a fent említett intézkedésekben konszenzus kelllegyen a magyar politikai pártok között, és mégis korábban ezekben a témákban "mások számára fontosabb volt a rövid távú politikai érdek, mint ezen programok támogatása". Fontos lenne, ha ezekben az ügyekben az ellenzék is megtalálná a helyét, de nem a kormánnyal szemben, hanem a lakosság mellett – fogalmazott az államtitkár.

Pozsgay Csilla, az Országos Gyógyszerészeti és Élelmezés-egészségügyi Intézet (OGYÉI) főigazgatója a sajtótájékoztatón arról beszélt, hogy az elmúlt tíz évben tett erőfeszítések és a WHO magyarországi irodájával közös együttműködések példaértékű eredményeket hoztak. Örvendetesnek nevezte, hogy az adatok szerint a gyerekkori elhízásban ha javulás nem is, de egyfajta stagnálás figyelhető meg. Mint mondta, valóban sok kreatív kezdeményezés van Magyarországon, ami az elhízás elleni küzdelemben segít, ezek közül kiemelte a két kistérségben – Dunaharasztiban, Szerencsen – zajló pilot programot, ahol dietetikusok segítségével az iskolákban és a családoknál folynak figyelemfelhívó, konzultációs programok a témában. Ezeknek köszönhetően a mérések alapján hét százalékkal sikerült csökkenteni a programban résztvevő gyermekek súlyát. A főigazgató közölte, Magyarország elkötelezett abban, hogy az embereknek megteremtse az egészséges életmód lehetőségét és felhívja mindenki figyelmét, hogy ő maga is sokat tehet egészsége megőrzése érdekében.

forrás


RC67 concludes: “Our message is reaching further and higher”

“Our message is reaching further and higher”

These are the words of WHO Regional Director for Europe Dr Zsuzsanna Jakab in her concluding address to the 67th session of the WHO Regional Committee for Europe (RC67). “Health is a political choice,” she added, “and our political leaders are listening, and taking up the call to action.”

This year’s participation of high-level political figures, including 2 prime ministers – Hungarian Prime Minister Viktor Orbán and Greek Prime Minister Alexis Tsipras – indicates a strong political commitment to achieving health goals in the WHO European Region.

Leaving no one behind is our call to action

In her opening address on Day 1 of RC67, the Regional Director repeatedly referred to the imperative to “leave no one behind” as one of the key drivers for setting priorities and commitments. Leaving no one behind is at the heart of the 2030 Agenda for Sustainable Development.

Later at RC67, Dr Jakab introduced a roadmap for implementing the 2030 Agenda. Building on Health 2020, it brings the Region’s priorities forward and provides a common direction, highlighting actions that can accelerate and strengthen the capacities of Member States to achieve the Sustainable Development Goals. Member States widely supported the roadmap, and adopted the related resolution.

The beating heart of any health system

This is how Dr Hans Kluge, Director of the Division of Health Systems and Public Health, described the health workforce during his presentation at RC67. The recognition that effective care and improved health can only be achieved through a sustainable workforce led to the development and adoption of a framework for action for health workforce sustainability.

Member States adopted other critical resolutions on:

  • accelerating the implementation of the International Health Regulations (2005);
  • improving access to medicines and fair pricing; and
  • implementing the Declaration of the 6th Ministerial Conference on Environment and Health.

Keep the world safe, improve health, serve the vulnerable

Participating in the WHO Regional Committee for Europe for the first time, Dr Tedros, WHO’s newly elected Director-General, presented his vision for WHO’s mission: keep the world safe, improve health and serve the vulnerable. “We are here because we care about the health of the world’s people,” he concluded. “They must be foremost in all our minds this week, and weeks, and months later, and should be our daily thinking.”

This year, 6 short films featuring individuals who have personal experiences of and insights into topics discussed at RC67 – the “Voices of the Region” – introduced key agenda items.

The 68th session of the WHO Regional Committee for Europe will take place on 17–20 September 2018 in Rome, Italy.

A konferencia oldalának linkje: itt


A WHO szerepe a szezonális influenzavakcinák összetételében / Ócsai Lajos

In: Háziorvos Továbbképző Szemle. - 2017. 22. évf. 2. sz., p. 131-132.

Mindenki számára ismert tény, hogy az influenzavírusok folyamatosan változnak és a dominánsan cirkuláló törzsektől függ, hogy az adott szezonban mennyien betegszenek meg. A szezonális influenza elleni vakcina védőhatását pedig döntően befolyásolja, hogy milyen mértékű a benne lévő és a cirkuláló törzsek egybeesése. A minél hatékonyabb oltóanyag előállítása érdekében a WHO évente kétszer felülvizsgálja a szezonális influenzavakcina összetételére vonatkozó ajánlását. 1999 óta évente két influenzavakcina-összetételt ajánlanak: február közepén a Föld északi féltekén a következő influenzaszezonra javasolt összetételt, szeptemberben pedig a Föld déli féltekére az ott következő téli szezonra javasolt összetételt.


Sürgős választ igényel a népességfogyás

Sürgős választ kell adni az európai népesedési problémára, de a népességfogyást nem migrációval, hanem a családpolitika erősítésével kell megoldani - mondta Orbán Viktor miniszterelnök az Egészségügyi Világszervezet (WHO) európai regionális bizottsága négynapos budapesti ülésének nyitónapján.

A tömeges migrációval kapcsolatban Magyarország álláspontja az, hogy

a bajt ott kell megfékezni, ahol keletkezett, "nem a bajt kell a nyakunkba venni, azzal csak tetéznénk azt".

Európának mindene megvan ahhoz, hogy célzott egészségügyi programokat indítson az arra leginkább rászoruló térségekben - fejtette ki.

A kormányfő ismertette a résztvevőkkel a Magyarországon jelenleg futó munkahelyvédelmi, demográfiai és népegészségügyi akciótervet. Előbbi célja a munkanélküliség felszámolása, mert ha nincs munka, akkor nincs önbecsülés, nincs jövőkép, nincs gyermekvállalás, és akkor nincs értelme egészséges életmódra törekedni sem - mondta, rámutatva ugyanakkor, hogy mára kézzel fogható közelségben van a teljes foglalkoztatottság.

A demográfiai programmal a népességcsökkenés lassítását, megállítását, majd a népességszám növelését, a biológiai reprodukciót akarja elérni a kormány, amelynek gazdaságpolitikája középpontjában ezért a demográfiapolitika áll - közölte Orbán Viktor.

A népegészségügyi akcióterv keretében pedig küzdelem folyik a dohányzás és az egészségtelen élelmiszerek ellen, továbbá része a közétkeztetés reformja - részletezte a miniszterelnök. Az eredmények közül kiemelte, hogy - 2014-ben publikált adatok szerint - 2012-2013 között 28-ról 19 százalékra csökkent a rendszeresen dohányzók száma. Megjegyezte azt is, hogy az egészségtelen élelmiszerekre kirótt chipsadóból befolyt összeg az egészségügyi rendszeren belül maradt, az adó hatálya alá eső termékek forgalma pedig csökkent. Jelezte ugyanakkor, hogy a közétkeztetési reform eredményei egyelőre felemásak.

Beszámolt emellett az általános iskolákban bevezetett mindennapos kötelező testnevelésről, a következő népegészségügyi feladatként pedig azt jelölte meg, hogy csökkenjen a daganatos megbetegedések okozta halálesetek magas száma.

Orbán Viktor Magyarország tiszteletét fejezte ki a WHO iránt, hangsúlyozva, hogy a globális intézményeket érő kritikák közepette az Egészségügyi Világszervezetről sosem hallani egyetlen bíráló hangot sem, ez ugyanis egy olyan szervezet, amelyre mindig szükség volt, van és lesz is.

Magyarország is úgy érzi - folytatta -, hogy meg kell védeni a szabadságát "birodalmi politikai törekvésekkel" szemben, ám ez az álláspont nem a globális intézmények szükségességét tagadja, sokkal inkább megpróbálja összehangolni a nemzetek feletti szintet a nemzeti szuverenitással.

"Önök a globális intézményeket gyakran bíráló ország vendégei ma, de ez a bírálat nem terjed ki a WHO-ra, sőt éppen fordítva: a WHO iránti nagyrabecsülés és tisztelet országában vannak" - összegezte a kormányfő, úgy fogalmazva: Magyarország - mint a szervezet elkötelezett tagja - a WHO mellett áll, "számíthatnak ránk, és mi is szeretnénk számítani a jövőben önökre".

Az eseményen készült videó vágatlan változata letölthető a Sajtószobában.

(MTI)


Készül a WHO-gyógyír az orvoselvándorlásra / Danó Anna

Egyebek mellett a munkaerő-válságra, a gyógyszerek megfizethetőségére próbálnak ajánlásokat megfogalmazni – mondta Jakab Zsuzsanna, az Egészségügyi Világszervezet európai regionális igazgatója lapunknak a testület budapesti tanácskozása előtt.

- A WHO regionális értekezletének magyarországi megrendezése mennyiben érinti a hazai egészségügyet?

- Mind az 53 európai ország, így a magyar egészségügy számára lesz hozadéka, hiszen a több mint 500 küldött fontos egészségügyi témákat vitat meg. Például, hogyan férhetnének hozzá mind többen az egészségügyi ellátásokhoz, valamint tisztességes árakon az alapvető és életmentő gyógyszerekhez. Miként érhetjük el, hogy a nemzeti kormányok egy bizonyos szint alá ne engedjék az egészségügyi költéseiket. Hogyan fékezzük meg a szakemberek elvándorlását, hogy ahol szükséges, ott biztosan maradjon orvos, ápoló.

- Az egészségügyi munkaerő-elvándorlás miatt lassan kimerülnek a perifériás országok. Milyen javaslatai vannak a WHO-nak a probléma kezelésére? Javasolnak-e például ágazati béruniót a régió országainak?

- Azonos bérekben biztosan nem lehet megállapodni, hiszen nagyon eltérőek a különböző országok gazdasági lehetőségei. Lehetséges megoldás az orvosi és egyéb szakdolgozói fizetésék közelítése, arányosítása. Több északi országban például nincs orvosképzés, ők az említett perifériás országokból hozzák a szakembereket. Ezekben az esetekben kétoldalú megállapodásokat köthetnének egymással az érintettek, megállapodhatnának arról, hogy az orvosképző országok milyen kompenzációt kaphatnak a csak foglalkoztatóktól. Ezzel a munkaerőt elszívó országok hozzájárulhatnának a képzés költségeihez. Nyilván a béreken kívül sok egyéb körülmény is közrejátszhat abban, hogy a szakembereik inkább más országban keresik a boldogulást, ezért karrierfejlesztő programokra is szükség lehet, azaz próbálunk a pénzen is túlmutató ajánlásokat megfogalmazni. A WHO jó arra is, hogy összehozza e témában az országok közötti beszélgetéseket, tárgyalásokat.

- Milyen technikákkal próbálkoznak a gyógyszerek hozzáférésének javítására?

- Ez az egyik legnagyobb kihívás. A hozzáférés egyik gátja az árak különbözősége, a cégek árképzésének átláthatatlansága. Például a volt szovjet utódállamok lakosságának jórésze a krónikus betegségeinek gyógyszereit sem tudja megvásárolni. A készítményekért egy havi átlagbért is elkérnek a patikában. Sajnos azt sem lehet tisztán látni, hogy hol, mennyiért értékesítik a termékeiket. Egyes országok között akár 20-40 százalékos is lehet az árkülönbség, ezt kezelni kell. A WHO most megpróbál jobb kapcsolatot kiépíteni a gyártókkal, és valamiféle egyezségre jutni a cégekkel, hogy legalább az életmentő és az alapvető készítményekhez hozzáférjenek a rászorulók. A gyógyszerár leszorításban azért már vannak sikereink, például a Hepatitis C elleni készítmény hihetetlen áron került piacra, de sikerült letornáznunk annyira, hogy a közepes és az alacsony jövedelmű országok számára is megfizethetővé vált.

forrás


WHO: Rendkívül ellenálló gonorrhea kórokozók

Új, minden kezelésnek ellenálló gonorrheakórokozók megjelenésére figyelmeztetett az Egészségügyi Világszervezet.

"A gonorrhea kórokozója igen intelligens. Akárhányszor új típusú antibiotikumot fejlesztünk ki ellene, ellenállást alakít ki vele szemben is" - mondta Teodora Wi, a genfi központú ENSZ-szervezet specialistája. A WHO becslései szerint évente 78 millió embert kapja el a betegséget, mely a nemi szerveket, a végbelet és a torkot fertőzheti meg. A kórnak sok esetben nincs tünete, de a medence szerveinek gyulladását, méhen kívüli terhességet, meddőséget okozhat, valamint növeli a HIV-fertőzés kockázatát.

Wi a The Guardian című brit lapnak beszámolt egy tanulmányról, mely a PLOS Medicine című szaklapban jelent meg és három - egy japán, egy francia és egy spanyol - esetet dokumentál, ezeknél a pácienseknél olyan gonorrheatörzseket azonosítottak, melyek ellen egyetlen ismert antibiotikum sem hatásos.

"Ezek az esetek talán csak a jéghegy csúcsát jelentik, mivel a szegényebb országokban, ahol a betegség amúgy is elterjedtebb, nem megfelelő a fertőzések diagnosztikai és bejelentési rendszere" - mondta Wi.

A globális antibiotikumkutatási szervezet igazgatója, Manica Balasegaram szerint a "helyzet komoly", nagy szükség van új gyógyszerekre, egyelőre azonban csak három lehetséges gonorrhea-ellenszer áll fejlesztés alatt, ám nincs garancia arra, hogy bármelyik is hatásosnak bizonyul a végső teszteken.

forrás


WHO Fórum az alkoholról, a kábítószerekről és az addiktív magatartásformákról, 2017. június 26-28.

Az Egészségügyi Világszervezet Mentálhigiénével és Kábítószer-abúzussal foglalkozó Főosztálya idén – 2017. június 26-28-án – rendezi meg első alkalommal átfogó Fórumát az Alkoholfogyasztás, a Kábítószerhasználat és az Addiktív Magatartásformák (Forum on alcohol, drugs and addictive behaviours – FADAB) tárgyában azzal a céllal, hogy elősegítse a népegészségügyi szervezetek, hálózatok és intézmények partneri együttműködését a 2030-ig megvalósítandó Fenntartható Fejlődési Célok (SDG) eléréséhez vezető népegészségügyi intézkedések meghozatalában.

A WHO fórum új iniciatívaként hívja fel a figyelmet napjaink egyik legsürgetőbb problémájára, és tesz lépéseket az ez által az egyéneket, a családokat és a közösségeket országos és nemzetközi szinten egyaránt sújtó hatás kivédését szolgáló nemzetközi együttműködés előmozdítására.

A Fórum lehetőséget teremt az illetékesek különféle csoportjai számára új együttműködési programok kialakítására, és három főbb témakör kérdéseinek megvitatására az alábbiakra összpontosítva:

  • az alkoholfogyasztás kontroll alatt tartása és a túlzott alkoholfogyasztás visszaszorítására irányuló és a WHO Közgyűlés által jóváhagyott stratégia gyakorlatba való átültetése
  • a világszerte jelentkező drogprobléma népegészségügyi vonatkozásainak áttekintése, különös tekintettel az ENSZ Közgyűlés speciális ülése által jóváhagyott ajánlásokra az egészséget előmozdító intézkedések tekintetében
  • az addiktív magatartásformák népegészségügyi vonatkozásai

A Fórum programja a következő kérdéskörökre is kiterjed:

  • a kábítószer-használat és az addiktív magatartásformák megelőzésének és kezelésének finanszírozása
  • a releváns SDG célkitűzések megvalósítása terén tett előrelépések monitorozása
  • a kábítószer-használatnak és az addiktív magatartásformáknak tulajdonítható problémák megjelenése a Betegségek Nemzetközi Osztályozása 11. Revíziójában (BNO-11).

forrás


Budapesten a WHO

A parlament kilenc nemzetközi szerződés kihirdetéséről döntött a szerdai határozathozatalok elején, köztük a WHO-val kapcsolatban is.

 A Ház ratifikálta az Egészségügyi Világszervezet 2017. szeptember 11-14. között Budapestre tervezett ülésezését, valamint a magyar kormány és a szervezet közötti szakmai tanácsadásról szóló alapmegállapodást.

A képviselők támogatták ezen kívül az országonkénti jelentések cseréjéről szóló illetékes hatóságok közötti multilaterális megállapodás kihirdetését, valamint a magyar és az észt kabinetek között létrejött, a minősített adatok cseréjéről szóló egyezmény kihirdetését is.

forrás


Aktualitás - Dohányzásmentes Világnap, 2017. május 31.

„A dohányzás veszélyt jelent a fejlődésre” 

Az Egészségügyi Világszervezet minden év május 31-én rendezi meg a Dohányzásellenes Világnapot, melynek keretében ráirányítja a figyelmet a dohányzás egészségkárosító hatására, az ezzel együtt járó veszélyekre, és hatékony stratégiák felállítását szorgalmazza a dohányzás visszaszorítására.

A 2017-es Dohányzásellenes Világnap központi témája a dohányzás fejlődést veszélyeztető hatása. A Világszervezet ezzel összhangban kampányt folytat annak kimutatására, hogy a dohányipar tevékenysége minden ország viszonylatában kedvezőtlen hatást gyakorol a fejlődés fenntarthatóságára, és veszélyezteti a lakosság egészségét és jóllétének alakulását.

A kormányok és a nagyközönség egészségfejlesztő és fejlődést előmozdító tevékenységéhez a WHO az átfogó dohányválság elleni fellépésre ösztönző módszereket javasol

A 2017-es Világnap kampányának céljai:

összefüggés kimutatása a dohánytermékek fogyasztása, illetve a dohányzás visszaszorítása és a fenntartható fejlődés között

  • az egyes országok dohányzás elleni fellépésre való ösztönzése a 2030-ra előirányzott Fenntartható Fejlesztési Programra jelzett szerepvállalásuk részeként
  • a tagországok és a civil társadalom támogatása a dohányipar politikai döntéshozatalba való beavatkozásával szembeni fellépésükben, ezzel is erősítve a dohányzás leküzdésére irányuló országos szintű fellépést
  • szélesebb körű nyilvános és partneri részvétel ösztönzése a fejlesztési stratégiák és tervek kidolgozására és megvalósítására irányuló országos, regionális és globális fellépés tekintetében, és a dohányzás leküzdésére irányuló tevékenységet prioritásként kezelő célok elérésében
  • a rászokás megelőzése vagy a leszokás révén nyíló egyéni szerepvállalási lehetőségek kimutatása a fenntarthatóan dohányzásmentes világ globális előmozdításában.

Évente több mint 7 millió haláleset következik be dohányzás következtében, és fokozottabb fellépés hiányában, ez a szám 2030-ra az előrejelzések szerint több mint 8 millióra is emelkedhet. A dohányzásnak tulajdonítható korai halálozás mintegy 80 százaléka az alacsony és a közepes jövedelmű országokban fordul elő, ahol a kormányok számára egyébként is fokozott kihívást jelent fejlesztési céljaik elérése.

A WHO felhívást intéz az egyes országokhoz, hogy a Fenntartható Fejlődés 2030-as Programjára való válaszuk keretében kezeljék prioritásként és gyorsítsák fel a dohányzás leküzdésére irányuló intézkedéseiket, melyek révén hatékonyan léphetnek fel az egészség- megőrzést szolgáló és a fejlődést előmozdító célok eléréséért.

forrás

 


Tedrosz Adhanom Gebrejeszusz a WHO főigazgatója

A korábbi etióp egészségügyi és külügyminisztert választották meg a genfi székhelyű Egészségügyi Világszervezet (WHO) új főigazgatójává, közölte a Reuters alapján a Híradó.

 Az etióp jelölt főigazgatóvá választását a harmadik, utolsó fordulóban a WHO 133 tagállama támogatta a 185-ből, vele szemben a második helyen végző brit David Nabarro 50 szavazatot kapott. Az 52 éves  főigazgató megválasztása után ígéretet tett arra, hogy “fáradhatatlanul azon fog dolgozni, hogy megvalósítsa és megerősítse az egyetemes egészségügyi ellátást, gyorsabban reagáljon az egészségügyi vészhelyzetekre, és az elszámoltathatóságot, valamint az átláthatóságot helyezze a WHO működésének középpontjába” írja a honlap.

“Ez a győzelem napja Etiópia és Afrika számára” – közölte Negas Kebret Botora, Etiópia svájci nagykövete, utalva arra, hogy az újonnan megválasztott Tedrosz Adhanom Gebrejeszusz a WHO első afrikai főigazgatója.

forrás

Eredeti hír: http://www.who.int/mediacentre/news/releases/2017/director-general-elect/en/


Ezt mutatja a WHO alkohol-statisztikája

A magyarok évente fejenként 12,3 liter alkoholt fogyasztanak, amennyit a lengyelek, a szlovákok, a lettek vagy a britek.

A litvánok fogyasztják a legtöbb, évi fejenkénti 18,2 liter alkoholt a világon, a térségek közül az európaiak járnak az élen átlag 10,3 liter alkoholfogyasztással az Egészségügyi Világszervezet (WHO) által a 194 tagországról szerdán közzétett legfrissebb, 2016-os adatok szerint.

A WHO honlapján megjelent statisztikák szerint a magyarok évente fejenként 12,3 liter alkoholt fogyasztanak, ugyanennyit isznak a lengyelek, a szlovákok, a lettek vagy a britek. Az észtek valamivel többet, 12,8 litert, míg a németek (11,4 liter) és a franciák (11,7 liter) kicsivel kevesebbet.

A legkevesebb alkohol a muzulmán államokban fogy: Líbiában évi 0,1, Kuvaitban 0,2, Egyiptomban 0,4, Indonéziában 0,6 liter.
A térségeket tekintve Európa lakosai évi átlag 10,3 liter alkoholt isznak, az amerikai kontinensen 8,2 liter fogy évente. A legkevesebbet, 0,7 litert a közel-keleti országok lakói fogyasztanak.

A világátlagot tekintve évi 6,4 liter alkoholt fogyaszt a 194 tagország minden egyes lakosa.

A WHO statisztikai adatai nem bontják le, miből, borból, sörből vagy röviditalból fogyasztanak többet a vizsgált államokban.

forrás


2017 Healthy Cities Pécs Declaration

We, the mayors and political leaders of cities gathered at the Annual Business and Technical Conference in Pécs, Hungary, on 1–3 March 2017, reconfirm our commitment to the values and principles of the Healthy Cities movement, and to creating places that empower and enable all people to enjoy improved health and well-being and fully exercise their human rights....

teljes szöveg itt: http://www.euro.who.int/__data/assets/pdf_file/0005/334643/Pecs-Declaration.pdf?ua=1

 


WHO jelentés a globális hepatitisz-helyzetről

Világszerte mintegy 325 millió hepatitisz B- vagy hepatitisz C-fertőzött él; adekvát terápiában az érintettek csak mintegy 7-8 százaléka részesül.

Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) legfrissebb jelentése szerint világszerte mintegy 325 millió krónikus hepatitisz B- vagy hepatitisz C-fertőzött ember él. Annak ellenére, hogy mindkét betegség kezelhető, 2015-ben körülbelül 1,34 millió ember halt meg a fertőzések következtében. Ez a szám nagyjából a tuberkulózis és a HIV okozta halálozás számával egyezik meg; azonban míg a tuberkulózis és a HIV-fertőzés esetén a mortalitási tendencia csökkenő, addig a hepatitisz esetén a halálozások száma növekszik.

Pozitívumként értékelendő, hogy az újonnan diagnosztizált hepatitisz B megbetegedések száma csökken, elsősorban a vakcináció eredményeként. 2015-ben a világszerte megszülető gyermekek 84 százaléka már részesült a három oltásból álló hepatitisz B vírus elleni védőoltásban. Míg a vakcináció rutinná válása előtti időszakban az öt év alatti gyermekek részaránya az újonnan diagnosztizált betegek 4,7 százalékát tette ki, addig ez 2015-re 1,3 százalékra esett vissza. Hepatitisz C vírusfertőzés elleni vakcina jelenleg nem létezik.

forrás


WHO Európai Egészséges Városok Hálózata, Konferencia, 2017.03.1-3, Pécs

Az „Európai Egészséges Városok Hálózata” 1988-ban jött létre, mint a WHO átfogó szektorközi iniciatívája az egészség és a jóllét városokkal való együttműködés keretében történő előmozdítására. A hálózat mintegy 100 nagyvárosból áll, mind e mellett a kontinensen működő 20 akkreditált országos hálózat tagsága több mint 1400 várost és települést számlál. A szervezet kormányokat bevonó és társadalmakon átívelő megközelítésével alapvető stratégiai szerepet tölt be az „Egészséget 2020-ra” program megvalósításában.

Az ENSZ által 2030-ra kitűzött Fenntartható Fejlesztési Célok között az egészség és a jóllét központi szerepet játszik, és a célkitűzés megvalósítása szektorközi együttműködést igényel. Az oktatást, a szociális szolgáltatásokat, a környezetet, a helyi közigazgatást, lakhatást, közlekedést, energiagazdálkodást, várostervezést és a kulturális kérdéseket átfogó szektorok mind jelentős hatást gyakorolnak az emberek egészségére és jóllétére, amihez a városok által ellátandó feladatok napi szinten kapcsolódnak. A szorosabbá váló együttműködés az egészség előmozdításában szerepet játszó szektorok között, a várakozások szerint segítségére lesz az Európai Régió városainak az egészségesebb és fenntarthatóbb jövő megteremtése szem- pontjából ellátandó szerepük teljesítésében.

A WHO „Európai Egészséges Városok Hálózata” 2017 márciusában Pécsett tartotta meg éves konferenciáját. A háromnapos konferencia záróakkordjaként március 3-án elfogadásra került az Egészséges Városokkal kapcsolatos 2017-es Pécsi Deklaráció. Ezzel a rendezvényen részt vevő politikai vezetők és a települések polgármesterei megerősítették kötelezettség-vállalásukat – befogadó, biztonságos, rugalmas és fenntartható közösségi társulások kialakítására.

A konferencián megjelent szakértők és delegációk megvitatták és áttekintették a konferencia témaköreivel – migránshelyzet, menekültkérdés, klímaváltozáshoz való alkalmazkodás, a közösségek rugalmassága, várostervezés, a közlekedés megtervezése, az egészség és a jóllét alakulása nemek szerint és az élettartam során – kapcsolatos iniciatívákat és jó gyakorlatot, valamint elsők között értesülhettek a Pécsett már megvalósított programokról.

Tekintve, hogy az egészség és a jóllét alapvető a fenntartható jövő eléréséhez, a Pécsi Deklaráció állást foglalt a városoknak a Fenntartható Fejlesztéssel kapcsolatos 2030-as ENSZ célkitűzés megvalósítása terén betöltendő vezető szerepe mellett. Ily módon a deklaráció a 2016 decemberében az egészség és jóllét előmozdításához alapvető szektorközi együtt-működésre felszólító párizsi konferencia kötelezettségvállalásához kapcsolódva és ezzel összhangban született meg.

A Pécsi Deklaráció partnerséget vállal a nők egészségének és jóllétének biztosítására irányuló WHO stratégia, illetve a migránsok egészségét szolgáló WHO Akcióterv megvalósításában is. Ezeket előzetesen a WHO Európai Regionális Bizottságának 66. ülésszakán fogadták el.

A márciusban tartott pécsi konferencia lehetőséget teremtett az Egészséges Városok Hálózat kibővítésére, és ennek keretében Székesfehérvár is hivatalosan csatlakozott a tagságra kijelölt 70 városhoz.

A rendezvényre összegyűlt polgármesterek és döntéshozók megállapodtak abban, hogy elkötelezetten folytatják az Egészséges Városok mozgalmat, és 2018-ban az Egyesült Királysághoz tartozó Belfastban ülnek össze újra a 2018-2022-ban hozandó intézkedések megbeszélésére és a Hálózat 30 éves fennállásának megünneplésére.

forrás


Elhízás mint rákrizikó

2017 februárjában a WHO Nemzetközi Rákkutatási Hivatala és az Európai Elhízástudományi Társaság együtt hívja fel a súlyfelesleggel élők figyelmét a fokozott rákrizikóra, írja a Femina.hu.

Az utóbbi években több, nagy esetszámot áttekintő összefoglaló tanulmány is arra a megállapításra jutott, hogy van összefüggés bizonyos, az életmóddal összefüggő rosszindulatú daganatfajták előfordulási gyakorisága és a túlsúly vagy elhízás fennállása között – mondta a Femina.hu-nak dr. Gajdács Ágnes obezitológus szakorvos, a MediFat igazgatója. A tíz leggyakoribb rákfajta nagy részét megelőzhetjük az egészségtudatos életmóddal.

Jelenleg is intenzív kutatások folynak a súlyfelesleg és a rákkockázat-növekedés közti kapcsolat okainak feltárására. A legvalószínűbb ok a súlytöbblettel összefüggő alacsony szintű krónikus gyulladás a szervezetben, amely az immunrendszer működését kedvezőtlenül befolyásolja, és hosszú távon a DNS-t is károsítja.

A testsúlyfüggő rákrizikó megelőzésében elsődleges fontosságú a súly- és zsírfelesleg, és ezen belül a zsigeri zsírtömeg csökkentése. Hosszú távú cél az egészséges testsúly és zsír-izom arány elérése és  megőrzése. A fogyást segíti, de önmagában is képes a rákrizikó csökkentésére a fizikai aktivitás fokozása. Emellett fontos az egészségtudatos étkezés: a megfelelő rostbevitel, a vörös húsok fogyasztásának korlátozása. A felsorolt tényezőkön felül az alkoholfogyasztás, az aktív és passzív dohányzás fokozza a rák kockázatát, míg a szoptatás, a D3-vitamin pótlása, a pozitív életszemlélet és a szűrővizsgálatokon való rendszeres részvétel csökkenti a rákban való halálozás esélyét.

forrás


Új szuperbaktérium került fel az Egészségügyi Világszervezet listájára

Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) összeállított egy listát, amiben az emberiségre legveszélyesebb szuperbaktériumokat rangsorolják -írja a BBC.
A lista élén a Gram negatív baktériumok találhatóak, mint például az E. coli, ami vérmérgezést vagy tüdőgyulladást idézhet elő gyengébb kórházi betegeknél.

A listát a nyári G20 világcsúcson is elő fogják venni, ugyanis a szervezet célja, hogy a gazdasági nagyhatalmak kormányai komolyan vegyék a szuperbaktériumok veszélyeit, és támogassák a kutatásokat, amelyek megoldáshoz vezethetnek.

Az Egészségügyi Világszervezet főigazgató-helyettese, Dr Marie-Paule Kieny szerint az antibiotikumnak ellenálló baktériumok száma rohamosan nő, miközben gyakorlatilag nincsenek ellenszerek, amelyek bevethetőek lennének. Azért tartja fontosnak, hogy a kormányok is beszálljanak a harcba, mert ha egyedül a gyógyszeripartól várják a megoldást, az emberiség ki fog futni az időből. Ezen kívül még annak a veszélye is fennáll, hogy a nagy vállalatoknál nagyobb szempont lesz a magasabb profit, mint a hatékonyabb megoldás.

A lista összeállításában szempont volt, hogy az adott baktérium mennyire gyógyszer-rezisztens, a baktériummal összefüggő globális halálozási ráta, és az egészségügyi rendszerekre nehezedő teher szerint.

A lista tetejére került a Klebsiella baktérium, ami a carbapenemekkel szemben lett rezisztens. Az Egyesült Államok egy jelentése szerint egy nő halála köthető a baktériumhoz, ami az orvosok rendelkezésére álló 26 antibiotikum mindegyikére rezisztens volt.

A listán a következő baktériumok és baktériumcsoportok szerepeltek három kategóriában:

Nem bírunk a szuperbaktériumokkal
  • Válságos: Acinetobacter baumannii, Pseudomonas aeruginosa, Enterobacteriaceae (ide tartozik a fent említett Klebsiella is)
  • Magas Prioritású: Enterococcus faecium, Staphylococcus aureus, Helicobacter pylori, Campylobacter, Szalmonella, Gonokokkusz,
  • Közepes Prioritású: Haemophilus influenzae, Shigella

forrás


Az Egészségügyi Világszervezet öttételes jól-lét kérdőívének vizsgálata a Semmelweis Egyetem elsőéves hallgatóinak körében / Dinyáné Szabó Mariann, Pusztai Gabriella

In: Orvosi Hetilap. - 2016. 157. évf. 44. sz., p. 1762-1768.

Bevezetés: A felsőoktatásban tanuló hallgatók jól-létének vizsgálata a nemzetközi kutatások érdeklődési körébe került, mert a felnőttkori egészség, mint érték, fontos szerepet játszik a jövő generációjának életében. Célkitűzés: A szerzők orvos- és egészségtudományi tanulmányaikat megkezdő hallgatók körében vizsgálták a hallgató jól-lét értékét befolyásoló változókat (élettel való elégedettség, hallgatói eredményesség, egyetemi infrastruktúrával való elégedettség, sport, szülők anyagi helyzete). Módszer: A jól-lét mérésére az Egészségügyi Világszervezet WBI-5 (Általános Jól-lét Index, 5 tételes) magyar változatát használták. A WBI-5 belső megbízhatósága magas (Cronbach-alfa: 0,778). Eredmények: A kérdőív rotálatlan főkomponens-elemzése megerősíti a kérdőív homogenitását, az adatbázis használhatóságát Következtetés: A hallgatók jól-lét vizsgálata segítséget adhat a karoknak, az oktatóknak a hallgatóikban rejlő lehetőségek kibontakoztatásához, a feleslegesen stresszt okozó helyzetek kiküszöböléséhez.


WHO-díj a nemzetközi szolidaritásért

Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) a kubai Henry Reeve Kontingensnek ítélte a Közegészségügyi Díját, elismerésképpen az orvoscsapat a természeti katasztrófák és súlyos járványok elleni harc terén végzett nemzetközi szolidaritási erőfeszítéseiért.

A Henry Reeve Kontingens azokért a szolidaritási erőfeszítésekért kapta meg a kitüntetést, amelyeket természeti katasztrófák által sújtott országokban végzett, illetve annak a több mint kétszázötven kubai egészségügyi szakembernek a munkájáért, akik afrikai országokban küzdöttek a pusztító ebolajárvány megfékezéséért. A közlemény megemlíti azt is, hogy a Katasztrófákra és Súlyos Járványokra Specializálódott Henry Reeve Orvosi Kontingenst 2005. szeptember 19-én hozta létre a kubai forradalom történelmi vezetője, Fidel Castro.

A szöveg szerint alapítása óta 7 254 egészségügyi dolgozója teljesített szolgálatot benne 19 országban világszerte (Haitin és Chilében kétszer). Ezek során az ország kimondottan ilyen missziókra kiképzett egészségügyi szakemberei becslések szerint több mint 3,5 millió embert láttak el és mintegy 80 ezer ember életét mentették meg.

A díjat a WHO május 22-31. között Genfben megrendezésre kerülő 70. közgyűlésén fogják átadni, közli a Granma alapján a Latin-Amerika Társaság.

forrás


Évi 291 ezer milliárd forintba kerül a dohányzás a világnak

A WHO és az amerikai rákkutató intézet tanulmánya szerint az egészségügyi kiadások és a munkaerő-kiesés miatt évente 291 ezer milliárd forintnyi kárt okoz a dohányzás a világgazdaságnak. Eközben a világ kormányai összesen 78 ezer milliárd forintnyi bevételhez jutnak a dohánytermékek után, és évi 291 milliárd forintot költenek a dohányzás visszaszorítására. 2030-ra a dohányzás várhatóan évente harmadával több ember halálát okozza majd, mint napjainkban.

A dohányzás évi ezermilliárd dollár (vagyis körülbelül 291 ezer milliárd forint) kárt okoz a világgazdaságnak évente, derül ki a WHO (az ENSZ egészségügyi világszervezete) és az amerikai rákkutató intézet közös tanulmányából. Ezt az összeget a dohányzás okozta egészségügyi kiadások és a munkaerő-kiesés miatti költségek teszik ki.

A dohányzás világgazdasági költségei sokkal nagyobbak, mint amennyi bevétele a világ államainak keletkezik a dohánytermékek adóiból:a WHO becslései szerint 2013–2014-ben az országok 269 milliárd dollárt (78,3 ezer milliárd forintot) szedtek be ilyen adókból, írja a Reuters.

Harmadával több halált okoz 2030-ra

Jelenleg körülbelülévente hatmillió ember halálát okozzák a dohányzással kapcsolatba hozható betegségek,ez a szám 2030-ra nyolcmillióra fog nőni. Vagyis a dohányzás harmadával több ember halálát okozza majd évente, olvasható a tanulmányban.

A világ dohányosainak 80 százaléka alacsony és közepes jövedelmi szintű országokban él, így a dohányzás okozta halálozások 80 százaléka is ezekben a gazdaságokban történik.

A kormányok nem küzdenek eléggé

A tanulmány szerint a világ kormányainak meglennének az eszközei a dohányzás visszaszorítására, de a legtöbbjük nem élt hatékonyan ezekkel az eszközökkel.A kormányok összesen egymilliárd dollárt (291 milliárd forintot) költöttek a dohányzás visszaszorítására2013–2014-ben.

A tanulmány szerint a dohánytermékek adóinak – és ezzel a fogyasztói áruknak – a növelése olcsó és hatékony módja a dohányzás elleni küzdelemnek. A kormányok a dohányzás és a dohánytermékek reklámjának tiltásával, illetve figyelmeztető szövegek és képek csomagolásokon való elhelyezésével is felléphetnek a dohányzás ellen.

forrás

Eredeti hír a WHO oldalán olvasható: http://www.who.int/mediacentre/news/releases/2017/tobacco-control-lives/en/


Átadták az Egészségügyi Világszervezet budapesti központját

Hivatalosan is megnyitották az Egészségügyi Világszervezet (WHO) budapesti központját kedden. Az eseményen Mikola István, a Külgazdasági és Külügyminisztérium (KKM) államtitkára azt mondta: olyan együttműködést kezdhetnek meg a szervezettel, amely segítheti a jelenlegi nagy kihívások kezelését.

A XIII. kerületben, a Váci út egyik irodaházában átadott központban a biztonságpolitikai és nemzetközi együttműködésért felelős államtitkár kiemelte: Magyarország eddig is szorosan együttműködött a WHO-val, de "most sokkal közelebb vagyunk egymáshoz".

Mikola István újságíróknak kifejtette: a WHO előtt nagy kihívások állnak, a szervezetnek most a migrációval kapcsolatban felmerülő problémákkal is szembe kell néznie, továbbá a járványok miatt is sok fontos feladata van.

Közölte: a WHO nem az első ENSZ-szervezet, amely irodát nyit Budapesten, a magyar főváros központi pozícióba került, "egymásnak adják a kilincset" a szervezetek, mert látják, milyen jó körülményeket tudnak itt biztosítani a munkájukhoz. Magyarország igyekszik minden feltételt megteremteni a tevékenységükhöz, hiszen az országnak is jó, ha itt vannak helyben ezek a szervezetek, szükség esetén könnyebben fel tudjuk venni a kapcsolatot velük - magyarázta.

Az államtitkár elmondta: jelenleg 20 munkatárs kezdi meg tevékenységét az irodában, kétharmaduk külföldről érkezik. Jövőre Magyarországon rendezik a WHO regionális konferenciáját - tette hozzá.

Arra is kitért, hogy a WHO célja az emberek jólétének támogatása, a járványok kezelése és annak biztosítása, hogy mindenki hozzájusson az egészségügyi ellátáshoz.

Hans Troedsson, a WHO főigazgató-helyettese hangsúlyozta: a teljes projekt kiválóan bizonyítja a szervezet és a magyar kormány elmúlt hónapokban kialakított együttműködésének hatékonyságát.

Emlékeztetett: éppen egy évvel ezelőtt vezette Budapestre a WHO delegációját, amely Mikola István meghívására azért érkezett ide, hogy megvizsgálják a központ telepítésének lehetőségét a magyar fővárosba. Mintegy hat-hét helyszínt vettek számba szerte a világon, és végül Budapest mellett döntöttek - közölte.

A WHO főigazgató-helyettese azt mondta, a döntés oka a kormány elkötelezettsége és kedvező ajánlata volt a központ itteni kialakítására. "Most, egy évvel később megerősíthetem, hogy ezt az elkötelezettséget nagyra értékeljük", és rendkívül rövid idő alatt sikerült eljutni a központ mostani megnyitásához - mondta.

A KKM korábban azt közölte, hogy a WHO az ENSZ-család egyik legfontosabb szakosított szerve, célja az egészségügy minőségének globális szintű javítása. Magyarország mindig elkötelezett volt a szervezet által kitűzött célok megvalósulásának segítésében. A budapesti központ létrehozása várhatóan hozzájárul a szervezet hatékonyságának további növeléséhez.

A magyar kormány a jövőben is elhivatottan dolgozik azért, hogy Magyarország a nemzetközi szervezetek központjainak versenyképes célországa legyen Közép-Európában. A budapesti székhellyel működő nemzetközi szervezetek számának növekedése és a főváros iránti fokozott nemzetközi érdeklődés megerősítik ezt a törekvést - írta a tárca.

(MTI) forrás


MTI: Nem bírt megbirkózni a halálos kórral az ENSZ

Afrikában továbbra is jelentős problémát okoz a malária, a betegség felszámolását célzó ENSZ-program pedig félresiklott – állapítja meg kedden közzétett jelentésében az Egészségügyi Világszervezet (WHO).

A WHO úgy látja, hogy bár a világ milliárdokat fordít a malária elleni küzdelemre, sok emberhez nem jutnak el a gyógyszerek és a szúnyoghálók, melyek a kór terjedését hivatottak feltartóztatni. A malária ellen nem létezik védőoltás.

A WHO eredeti célja az volt, hogy 2015 végére nulla közelébe szorítsa le az új maláriás megbetegedések számát, ami egyáltalán nem sikerült. 2015-ben 212 millióan kapták el a betegséget, amely 429 ezer emberrel végzett abban az évben. Ráadásul a szűrőn valószínűleg csak az esetek töredéke akad fenn; a megbetegedések túlnyomó többségét sosem regisztrálják.

A legtöbben Afrikában kapják el a maláriát. A halálos áldozatok körülbelül hetven százaléka pedig öt év alatti kisgyerek. Bár mostanra a korábbinál lényegesen többen férhetnek hozzá a gyógyszerekhez, Afrikában az érintett területeken élők negyven százaléka még mindig rovarirtó és szúnyogháló nélkül alszik vagy nem irtatja ki otthonában a rovarokat, ami a szúnyogok hordozta betegség elleni fellépés leghatékonyabb módja.

A WHO média híre itt.


Zikaláz: a WHO feloldotta a globális vészhelyzetet

Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) feloldotta a Zika-vírus terjedése miatt február elsején kihirdetett globális egészségügyi vészhelyzetet, ugyanakkor arra figyelmeztetett, hogy a zikaláz és szövődményei továbbra is komoly, hosszú távú problémát jelentenek.

A WHO rendkívüli helyzetekkel foglalkozó bizottsága közleményében tájékoztatott arról, hogy feloldotta a globális egészségügyi vészhelyzetet. „A zikaláz és a vele járó szövődmények továbbra is komoly és tartós közegészségügyi problémát jelentenek, ezért hatékony intézkedésekre van szükség” – közölte a WHO-testület.

Peter Salama, a WHO rendkívüli egészségügyi programjának az igazgatója kifejtette genfi sajtótájékoztatóján, hogy a szervezet nem „minősítette le” a zikavírus jelentette veszélyt, csupán arról van szó, hogy a betegség elleni harcot hosszabb távú program keretében folytatja, azt üzenve ezzel, hogy a zikavírus továbbra is „jelen van”, és a WHO sem tétlenkedik.

Az amerikai betegségmegelőzési központ arra figyelmeztetett pénteki közleményében: továbbra is rendkívüli fontos, hogy a várandós nők elkerüljék a vírussal fertőzött térségeket, mert a kórokozó súlyos szövődményeket okozhat a magzat fejlődésében.

Az eredetileg Afrikából származó zikavírust szúnyogok terjesztik. Az enyhe influenzához hasonló tüneteket okozó zikaláz kóros idegrendszeri elváltozást, úgynevezett mikrokefáliát (kisfejűséget) okoz a magzatoknál, ezért a várandós nőkre különösen veszélyes. A vírus Guillain-Barre szindrómaként ismert idegrendszeri betegség kialakulásáért is okolható. Jelenleg nincs semmilyen gyógymódja a zikaláznak, amely sokszor – ötből négy esetben – semmilyen tüneteket sem okoz, észrevétlen marad.

Eddig szerte a világon 2300, bizonyítottan mikrokefáliában szenvedő csecsemő jött a világra, többségük Brazíliában, de szakértők szerint az elváltozással született gyerekek valós száma ennél minden bizonnyal sokkal nagyobb. Összesen 12 olyan esetről tudnak, amikor emberről emberre terjedt a kór.

forrás


Európai migrációs egészségügyi központot hoz létre a WHO

Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) a Szicíliai Regionális Tanács pénzügyi támogatásával létrehozta az első Európai Egészségügyi és Migrációs Tudásközpontot. A létesítmény megalapításának célja, hogy segítse azon országok munkáját, melyek közvetlenül kapcsolatba kerülnek a migrációs egészségüggyel. A WHO európai regionális igazgatója, Jakab Zsuzsanna elmondta, hogy a külföldiek egészségügyi problémáinak kezeléséhez széles körű és pontos információkra van szükség. A WHO emlékeztetett arra, hogy a menekülteket befogadó országoknak képeseknek kell lenniük a fertőző és nem fertőző betegségek azonnali ellátására.

Az eredeti hír itt.


Kanyaró: naponta 400 gyermek hal meg

A kanyaró elleni harc sikerei ellenére naponta még mindig mintegy 400 gyerek hal bele a fertőző betegségbe – számol be az InforMed a WHO legújabb helyzetjelentésére hivatkozva.Ezeket a haláleseteket minden területre kiterjedő oltási mozgalmakkal lehetne megelőzni a WHO, az ENSZ Gyermekalapja (UNICEF), az amerikai járványügyi hatóságok (CDC) és a Gavi oltási szövetség csütörtöki beszámolójának javaslata szerint – olvasható a portálon.

A legtöbb gyermek Afrika és Ázsia szegényebb országaiban vesztette életét kanyaróban. Ugyanakkor a fejlett országok sem élveznek teljes védelmet: 2015-ben Németországban az oltási arány csökkenésével jelentősen megnőtt a kanyarós esetek száma. Az egészségügyi szervezetek erőfeszítéseinek eredményei azonban elvitathatatlanok: 2000 és 2015 között világszerte 79 százalékkal csökkent a kanyarós halálesetek száma. A védőoltásoknak köszönhetően ebben az időszakban több mint 20 millió emberéletet sikerült megmenteni.

2015-ben mintegy 20 millió gyermek nem kapott kanyaró elleni védőoltást, és 134 ezren vesztették életüket a fertőző betegségben. A halálesetek háromnegyede a Kongói Demokratikus Köztársaságban, Etiópiában, Indiában, Indonéziában, Nigériában és Pakisztánban következett be, ahol összesen 10 millió gyerek nem kapta meg a szükséges oltást.

forrás

Eredeti WHO hír itt.


Szócska: intenzívebb cselekvést várnak a WHO-tól

A világszervezet vezetőjének jelöli a kormány az egykori egészségügyi államtitkárt.

Az eddig jelölti viták, bemutatkozások során kiderült, hogy a tagországok sokkal intenzívebb cselekvést várnak az Egészségügyi Világszervezettől (WHO) - mondta a magyar kormány által a szervezet vezetőjének jelölt Szócska Miklós az M1 aktuális csatorna csütörtöki műsorában.

A Semmelweis Egyetem Egészségügyi Menedzserképző Központjának alapítója és igazgatója szerint a WHO teljesítményének a gyakorlatban is követhetőnek kell lennie, jó példának nevezve a szervezet Moszul ostrománál bevetett, járványelleni védekezésre felkészített csapatait.

Szócska Miklós kifejtette: többek között a klímaváltozás következtében megjelentek olyan fertőző betegségek, amelyek új kihívások elé állítják a járványügyi védekezést. Emellett viszont felhívta a figyelmet, hogy manapság az emberiség nagy része nem világjárványokban hal meg, hanem olyan krónikus, nem fertőző betegségekben, amelyek az életmódból következnek. A mozgásszegény életmód, a cukrozott és a sózott ételek fogyasztásában a gyártók és a fogyasztók magatartásának megváltoztatása nagy kihívást jelent a nem fertőző betegségek elleni küzdelemben.

Az Emberi Erőforrások Minisztériumának korábbi egészségügyi államtitkára azt mondta, hogy bár itthon ez kevésbé látszik, Magyarország egyfajta "népegészségügyi sztárnak számít". Felidézte: az államtitkársága idején negyedév alatt bevezetett népegészségügyi termékadó koncepcióját világszerte elkérik. Ráadásul a szív- és érrendszeri betegségek visszaszorítását is célzó intézkedés egy innovatív forrásteremtési lehetőség is volt, amelyből felemelték a béreket, hogy itthon tartsák az orvosokat és az ápolókat - mondta.

Kiemelte, hogy a vezető halálok között a tbc helyét átvette a tüdőrák. Erre reagálva Magyarországon 76 nap alatt megszületett a nemdohányzók védelméről szóló törvény, amelyet - jegyezte meg - még a dohányosok is támogatnak. Ha van politikai elkötelezettség és egy "népegészségügyi gerillaaktivitás", akkor ezek a dolgok bevezethetők - szögezte le.

Magyarországon nagyon rövid idő alatt hoztak intézkedéseket a nem fertőző betegségek elleni küzdelemben, kellően innovatívak és bátrak voltak - idézte fel Szócska Miklós, hozzátéve: ezt a bátorságot szeretné "exportálni" az Egészségügyi Világszervezetbe.

Kérdésre válaszolva elmondta: a WHO hat főigazgató-jelöltje között van tapasztalt ENSZ-diplomata, de például Pakisztán alapítócsaládjának egyik tagja is indul a posztért. Szócska Miklós azt mondta, nem gondolkodik esélyekben, arra készül, hogy a kampányt kihasználva változásokat kezdeményezzen a világ egészségügyében.


A dohányzás halandóságra gyakorolt hatása Magyarországon 2000 és 2014 között / Wéber András

In: Statisztikai Szemle. - 2015. 93. évf. 6. sz., p. 585-610. : ill.

A kutatás célja számszerűsíteni a dohányzás hatását a mortalitási viszonyok alakulására Magyarországon 2000 és 2014 között. A szerző ehhez a CDC (Centers for Disease Control and Prevention - Amerikai Járványügyi Hivatal) 2013-ban megújított módszertanát alkalmazta. Leíró statisztikai eszközökkel vizsgálta meg először is a dohányzási prevalenciát a magyar népességben, ezt követően a dohányzásnak tulajdonítható többlethalálozások jelenségét és alapirányzatát, nem, kor, halálok változók szerint. A tanulmány nemzetközi kitekintést ad a WHO-HFA (World Health Organization - Health for All - Egészségügyi Világszervezet - Egészséget Mindenkinek) adatbázisára támaszkodva a környező országokra vonatkozóan. Az eredmények szerint a dohányos nők helyzete különösen veszélyes: körükben a 100 ezer főre jutó standardizált légcső-, hörgő-, tüdődaganat okozta többlethalálozási arányszám értéke drasztikusan, 60 százalékkal emelkedett. Ennek hátterében az 50 és 70 éves kor közötti, idősebb nők fokozódó nikotinfüggőség okozta mortalitása áll. A szenvedélybetegség előidézte többlethalálozások nagyságrendje miatt a dohányzás jelentős hatást gyakorolt Magyarország halandóságára. Az ezredfordulótól napjainkig a nikotinfüggőség összesen, több mint 370 ezer áldozatot követelt hazánkban.


A WHO Gyermekkori Elhízás Leküzdésére Alakult Bizottságának jelentése 2016

In: Egészségfejlesztés. - 2016. 57. évf. 2. sz., p. 71-74. : ill.

Teljes szöveg itt.


Diétás rostok használatának kedvező hatásai túlsúlyos gyerekeknél

In: Gyermekorvos Továbbképzés. - 2016. 15. évf. 3. sz., p. 138-140. : ill.

A gyermekkori elhízás járványszerű terjedése jellemző mind a fejlett, mind a fejlődő országokban. Európában az Egészségügyi Világszervezet (WHO) 2010. évi adatai szerint mintegy 15 millió gyermek érintett, és Magyarországon is elmondhatjuk, hogy az elhízás népbetegségnek számít. A gyermek- és serdülőkori elhízás prevalenciája világszerte növekvő tendenciát mutat, a WHO a (hasi vagy ún. alma típusú) kövérséget a tíz legsúlyosabb betegség közé sorolja, amely az ún. civilizációs betegségek patogenezisében kiemelkedő kockázati szereppel bír. Egy 6 éves kövér gyermekből 25%-os valószínűséggel lesz elhízott felnőtt, egy 12 éves kövér gyermek esetén ez az arány 75%. Az egymást követő évek során minden életkorban növekszik az elhízás gyakorisága a gyermekek között.


Új rendszer a férfiak nemzőképességének pontosabb megítélésére : első tapasztalatok

In: Magyar Andrológia. - 2016. 21. évf. 1. sz., p. 13-18. : ill.

A WHO által végzett multicentrikus klinikai vizsgálat eredményei alapján rendelkezésünkre áll az egy éven belül spontán terhességet okozó férfiak spermaparamétereit összegző táblázat (Cooper-féle percentilis táblázat). Egy prospektív klinikai vizsgálatban 94 meddő pár férfi tagjának spermaanalízis-eredményeit értékeltük (az érvényben lévő WHO-előírások alapján), és vetettük öszsze - elsődleges célkitűzésként - a Cooper-féle táblázat adataival. Ez a táblázat a klasszikus spermaanalízis során legfontosabbnak ítélt 7 paramétert rögzíti: ejakulátumtérfogat, spermiumkoncentráció, teljes spermiumszám, teljes motilitás, progresszív motilitás, normális morfológia, vitalitás. Másodlagos célkitűzés volt a hét mutató fontosságának vizsgálata, az átlagérték változásának ellenőrzése az egyes paraméterek elhagyása esetén. Eredményeink szerint a fertilis populáció háromnegyede bír jobb spermaparaméterekkel, mint a meddő kapcsolat miatt vizsgálatra nálunk jelentkezett férfiak. A hét legfontosabb ejakulátumjellemző között a klasszikus paraméterek tűnnek legfontosabbnak, kiemelkedő a progreszszív motilitás és a normális morfológia jelentősége. A táblázat nagy segítséget nyújthat az eredmények értelmezésében, bár az átlagos percentilis érték nem jelenti automatikusan a spontán terhesség elérésének valószínűségét! Későbbiekben emiatt a terhességi ráta felmérését és adataink statisztikai elemzését tervezzük, hogy pontosabban tudjuk megítélni az egy éven belüli spontán terhesség esélyét.


Tilos műtét előtt borotválni

A kórházi szuperbaktériumok okozta műtéti fertőzések megelőzésére az ENSZ Egészségügyi Világszervezete (WHO) egyebek mellett az előkészítéskor a zuhanyozást vagy a lemosást javasolja, ellenben óva intenek a terület borotválásától röviddel a beavatkozás előtt.
A WHO új irányelvei szerint továbbá a fertőzés megelőzésére antibiotikumot csak a műtét előtt vagy alatt, de lehetőleg ne közvetlenül utána kapjon a páciens. Ezzel és egy sor további óvintézkedéssel, köztük a kórházi tisztasággal jelentősen csökkenteni lehet az antibiotikumoknak ellenálló, úgynevezett szuperrezisztens baktériumtörzsek okozta életveszélyes fertőzések számát.
A WHO a sebészeti fertőzések megelőzését szolgáló 29 intézkedést tartalmazó katalógusát csütörtökön a The Lancet Infectious Diseases című szaklapban tette közzé.
Az ajánlások - melyek konkrét fertőtlenítő anyagok nevét is tartalmazzák - 26 esettanulmányon alapulnak, melyeket 20 szakember elemzett.
A javasolt intézkedések bevezetés emberéleteket mentene meg, csökkentené a kezelési költségeket és korlátozná a szuperrezisztencia terjedését - magyarázta Marie-Paule Kieny, a WHO igazgatóhelyettese.
A műtét előtt álló betegeknek azt tanácsolja a szervezet, hogy érdeklődjenek orvosuknál, ismeri-e a WHO legújabb ajánlásait.
A műtéti fertőzések úgy keletkeznek, hogy a vágáson át baktériumok jutnak a beteg szervezetébe. Évente a világon páciensek milliói kerülnek így veszélybe és folytatódik a szuperrezisztens baktériumok terjedése.
A WHO adatai alapján az alacsony és közepes jövedelmű országokban a műtött betegek mintegy 11 százaléka szenved fertőzést a beavatkozás alatt. Afrikában a császármetszéssel szülő nők öt százaléka fertőződik meg a műtét alatt.
A műtéti fertőzések azonban nem csak a szegény országokban jelentenek problémát. A WHO adatai alapján az Egyesült Államokban a fertőzések miatt mintegy 400 ezerrel több napot töltenek kórházban a betegek, ez 900 millió dollár (249 milliárd forint) többletköltséget okoz évente.
forrás


Szócska: jobb egészség és erősebb WHO

Első számú prioritássá kell tenni az egészségügyet globális szinten – egyebek mellett ezt hangsúlyozza „Jobb egészség és erősebb WHO" című programjában Dr. Szócska Miklós, az Egészségügyi Közszolgálat Kar dékánhelyettese, az Egészségügyi Menedzserképző Központ igazgatója, akit a közelmúltban jelölt a magyar kormány az Egészségügyi Világszervezet (WHO) főigazgatói posztjára.

A pozícióért összesen hat jelölt szállt versenybe, Dr. Szócska Miklós a manilai, regionális bemutatkozás után és a november eleji tagországok előtti genfi meghallgatás előtt nyilatkozott az egyetemi honlapnak. A főigazgató-jelölt egy Semmelweis Szalonban szervezett interaktív konzultáción is bemutatta programját, melyet Dr. Szél Ágoston rektor nyitott meg és Dr. Réthelyi Miklós rector emeritus moderált.

Az elmúlt időszakban elkészített főigazgató-jelölti program egyebek mellett érinti a járványok elleni küzdelmet, az emberiség egészségesebbé és egészségtudatosabbá tételét, az ellátáshoz való egyenlő hozzáférés elvének érvényesítését és a WHO szervezetének reformját is.

Dr. Szócska Miklós programját két részre osztotta: egyrészt foglalkozik azzal, hogy miként lehet globális szinten egészségesebb az emberiség, másrészt a WHO mint támogató szervezet, hogyan tudja ezt a leghatékonyabban érvényre juttatni. Mint magyarázza: a két dolog összefügg, hiszen a világszervezet bevételeinek nyolcvan százaléka külső támogatóktól érkezik, ha pedig olyan vád érheti a szervezetet, hogy nem elég felkészült például a járványokra, akkor nem lesz képes stabilan tartani a bevételeit.

A pandémiákra, esetleges új világjárványokra való proaktív felkészülést egyébként a kiemelt prioritások között említi programjában, meglátása szerint az egyik legforróbb téma, hogy az Ebola- és a Zika-járvány után meg lehessen nyugtatni ez ügyben a világot. Mindebben persze a nemzetállamoknak alapvető a felelősségük, ugyanakkor a WHO-nak fontos koordináló szerepe van, és nyomon kell követnie, hogy globális szinten rendelkezésre állnak-e a megfelelő erőforrások. Ma az utazás felgyorsulása miatt a világon minden mindennel összefügg, így mindenki közös érdeke, hogy intézményesen folyamatos forrást teremtsünk a kockázatok kezelésére – véli.

Dr. Szócska Miklós az egészséget veszélyeztető legnagyobb problémák között említi a klímaváltozást, mely nyomán új betegségek és járványok bukkanhatnak fel. A fenyegető tényezők között ugyanakkor második helyen áll szerinte az egészséggel összefüggő felelőtlen emberi magatartás. Mint mondja, már az alacsony és közepes jövedelmű országokban is a nem fertőző betegségek vezetik a haláloki statisztikát. Ehhez hozzájárulnak a fogyasztási szokások, a különböző, egészségtelen termékeket hirdető globális reklámok, az antibiotikumok nem megfelelő használata, valamint az olyan üzleti modellek, melyek a rövid távú hasznot a hosszú távú érdekek fölé helyezik.

A programban Dr. Szócska Miklós hangsúlyozottan kitér az ellátáshoz való egyenlő hozzáférés elvének érvényesítésére. Ezt támogathatják bizonyos már rendelkezésre álló technológiai újítások, mint például az e-health megoldások, a mobil és hordozható egészségügyi eszközök, az ún. point of care (betegágy mellé vihető diagnosztika) technológiák, amelyek olyan területekre juttathatják el az ellátást, ahol korábban ez nem volt elérhető. Dr. Szócska Miklós felvetette a Magyarországon az ő államtitkársága (2010-14) alatt már bevezetett népegészségügyi termékadó kiterjesztését, mely a globális forrásteremtés egy lehetséges eszköze lehet.

Mindezzel párhuzamosan a WHO szervezeti működésében egy hatékonysági reformra van szükség, meg kell erősíteni a világszervezet szerepét, mint a globális egészségügy megkérdőjelezhetetlen, pártatlan és független vezetőjét, mely a változtatás ügynökeként működik – emelte ki Dr. Szócska Miklós.

Biztos az is, hogy a leendő főigazgatónak fel kell vállalnia az elméleti megoldások és a gyakorlati megvalósítás közötti különbségek szűkítését, a szervezet esetében pedig erősíteni kell a rugalmasságot, a partnerségre való építkezést. Emellett a WHO-nak egy tudás- és törvénytárként is kell működnie, mely minden egészségüggyel összefüggő kérdésben nemzetközi példákkal tudja segíteni a tagállamokat. Az egészséget globális politikai, gazdasági és pénzügyi prioritássá kell tenni – mutatott rá Dr. Szócska Miklós.

A WHO új főigazgatójáról jövő májusban szavaz a világszervezet közgyűlése, addig azonban több megmérettetésen is át kell esniük a jelölteknek. Mint arról Dr. Szócska Miklós beszámolt: az első nagy „kampányrendezvénye" megtörtént, október közepén Manilában, a Csendes-óceáni térség regionális tanácsülésén mutatkoztak be legutóbb a jelöltek. A folyamat következő állomása október utolsó hetében egy webfórum a WHO tagállamok számára, amit november 1-2-án egy meghallgatás követ Genfben, ahol sorsolással eldöntött sorrendben mutatják be a jelöltek a programjukat a tagországok képviselői előtt.

Másnap a Lancet Chatam House vitafórumán folytatják a megkezdett párbeszédet Londonban. Jövő év elején először ötre, majd háromra szűkítik a jelölti listát, majd májusban meghozza a végső döntést a közgyűlés, melyben mind a 194 tagállamnak szavazati joga van. A teljes beszámoló az egyetem honlapján

forrás


Totalitárius szociális kontrollt építene ki az Egészségügyi Világszervezet

Novemberben, zárt ajtók mögött dönthet egy nagyon fontos kérdésről a WHO. Az ügy precedensértékű lehet.

Az Egészségügyi Világszervezet a globális dohányfogyasztás csökkentése érdekében különböző kormányzatok és piaci szereplők számára írna elő intézkedéseket.

A tervezet szerint a Dohányzás-ellenőrzési Keretegyezményen (FCTC) belül a WHO dönthetne arról, hogy az egyes országok milyen és mekkora adókkal sújtsák az iparági szereplőket, de hatásköre kiterjedhetne a különböző ellenőrzési mechanizmusokra is. A nemzetközi szervezet állítólag ezt úgy szeretné megvalósítani, hogy a tárgyalás folyamatából kizárná a nyilvánosságot, az érintett feleket (állami és piaci szereplőket) valamint magukat az adófizetőket – írja a The American Thinker.

Amerikai szakértők szerint rengeteg aggály merül fel az üggyel kapcsolatban. Egyesek úgy gondolják, hogy a WHO ezzel a döntéssel olyan politikai jogköröket kaparinthat meg, melyek később precedenst teremthetnek egyéb ügyekkel kapcsolatban. Egy globális kormányzat irányába lehetne a kezdőlépés. Mások pedig úgy vélik, hogy az intézkedés ellentétes lenne a kitűzött célok tekintetében, hiszen megnőne az illegális dohányfogyasztás a világon.

Az FCTC-t a következő hónapban tárgyalja a szervezet Újdelhiben.

forrás


WHO: Mostantól a szingliség is meddőségnek számít

Ez az első alkalom, hogy az egészségügyi kérdésekben irányadó világszervezet társadalmi kérdésekben is egyértelműen állást foglal.

A WHO által kiadott hivatalos, a magyarországi orvosi gyakorlatban is alkalmazott meghatározás szerint egy pár akkor meddő, ha egy éven át védekezés nélkül, rendszeres szexuális élet mellett sem jön létre természetesen úton a fogantatás.
Viszont, ahogy írja a Telegraph, a WHO bejelentette, hogy a meddőség definícióját kibővítette azzal, hogy azok a nők és férfiak is meddőnek számítanak, akik nem találnak maguknak stabil partnert a gyermekvállaláshoz. Ilyen értelemben a meddőség tehát többé nem csupán orvosi állapot, hanem inkább egy létmód? Egy állapot? - olvasható a hvg.hu cikkében.
De miért is fontos a WHO-nak ez a változtatás? - keresi a választ a lap. Mint mondják, az esélyegyenlőség miatt, hiszen mindenkinek joga van a reprodukcióhoz, vagyis ahhoz, hogy gyermeke lehessen, ha van partnere, ha nincs. Illetve arról is szól a történet, hogy a meleg és a leszbikus szinglik és párok is könnyebben vállalhassanak gyermeket.
Az újradefiniált meddőség WHO-irányelvét 2017-ben fogja elküldeni a szervezet az egészségügyi minisztereknek. Az egészségügyi világszervezetnek nem titkolt célja, hogy nyomást gyakoroljon a kormányokra és a helyi biztosítókra, hogy minél több gyermek születhessen. Hiszen, ha továbbgondoljuk a történetet, aki igazoltan meddő, az részesülhet az asszisztált reprodukciós eljárásokban. A meddőség fogalma pedig minél tágabb, annál többen lehetnek jogosultak például lombikbébi programra, akár állami támogatással - következtet a hvg.hu.

Legyen prioritás az egészség ügye!

Dr. Pusztai Zsófia a WHO magyarországi szerepéről

=IME, 2016, 15, 8.sz. p. 55-58.

Magyarország a szervezet megalakulásától kezdve tagja az Egészségügyi Világszervezetnek (WHO), amely 1992-ben nyitotta meg budapesti irodáját. A kirendeltséget 2003 óta vezető Dr. Pusztai Zsófia új megbízatást kapott: ez év őszétől a WHO szerbiai képviseletét fogja irányítani. Távozása alkalmából arra kértük, hogy értékelje az elmúlt tizenhárom év eredményeit, és összegezze azokat a feladatokat, amelyek megoldása a következő időszakra vár.

forrás


Európai Egészségügyi Információs Portál

A WHO Európai Egészségügyi Információs Portálja (WHO European Health Information Gateway) friss fejlesztésnek köszönhetően ma már a nagyközönség számára is hozzáférhető. A megszűrt, hiteles egészségügyi információkat és adatokat olyan formátumban teszi elérhetővé, mellyel ezek megértése és összehasonlítása viszonylag könnyítetté válik, egyben visszakereshető is lesz.

A portál információkat gyűjt és szolgáltat a következő témakörökben:

fertőző betegségek, nem fertőző betegségek,betegségmegelőzés, környezet és egészség, az egészséget befolyásoló tényezők, egészségpolitika, egészségügyi rendszerek, egészség a különböző életszakaszokban.

Az egyes témákhoz összefoglaló helyzetkép kapcsolódik, továbbá a közölt információk között szerepel a szervezetek és projektek elérhetősége, bizonyítékok és bizonyítékokon alapuló gyakorlatok, szakpolitika és elemzések linkjei, statisztikai táblázatok, grafikonok, ábrák anyaga.

Az egészségügyi adatoknak ehhez a tárházához interaktív rész is tartozik, mely az „Egészség 2020” *program keretein belül működik.

*A WHO “Egészség 2020” elnevezésű egészségpolitikai programja azzal a célkitűzéssel indult útjára, hogy világszerte komoly előrehaladást érjen el az egészségi állapot javításában és a jóllét előmozdításában, az egészségügyi vonatkozású egyenlőtlenségek csökkentésében, valamint átfogó egészségügyi fedezetet biztosítson minden ember számára. A tudományos bizonyítékokon és szakértői véleményeken alapuló stratégiát a WHO Európai Régiójának mind az 53 tagállama elfogadta és sajátjának tekinti, és ez azért is rendkívül fontos, mert az európai kontinens sok olyan kihívással találja magát szemben, melyek hatást gyakorolnak az állampolgárok egészségi állapotára, és megoldásukhoz különböző elgondolásokat és fellépést igényelnek. A helyzetkép átfogó áttekintést nyújt a tagországoknak a stratégiai célok és indikátorok megvalósításában elért eredményeiről.

A portál anyaga folyamatosan bővül új, illetve a WHO/Europe adatbázisaiból nyert adatokkal. Mind e mellett, a Gateway adatokat tesz közzé a Health for All (Egészséget Mindenkinek) adatbázis indikátorairól, az „Egészség 2020” programhoz kapcsolódóan és a környezettel és egészségüggyel kapcsolatos indikátorokról.

Martin Weber (WHO Európai Regionális Iroda) véleménye szerint a Gateway abban különbözik a WHO/Europe weboldal többi adatforrásától, hogy alkalmazása révén lehetőség nyílik az adatok személyre szabására, az összehasonlításra és a pillanatnyi egészségügyi helyzet felmérésére, sőt ennek egy közösségi médiához való irányítására.

A Gateway-hez egy mobil applikáció is csatlakozik, mellyel a legfrissebb egészségügyi információk is elérhetőekké válnak telefonon vagy tablet-en.


Szócska akár a WHO főtitkára lehet – jelölte a kormány

Szócska Miklóst jelölte a a WHO főtitkári posztjára a magyar kormány – írja az Origó a szervezet közleményére hivatkozva.

Szócska Miklós volt egészségügyi államtitkár mellett még öt ország jelöltjei pályáznak a főtitkári posztért, a jelölteknek 2016. november 1-2. között egy fórumon kell bemutatniuk elképzelésüket arról, hogyan vezetnék a WHO-t, illetve válaszolniuk kell a tagországok kérdéseire – írja a portál a WHO közleményére hivatkozva. A jelenlegi főtitkár, Margaret Chan 2006 óta van hivatalban, második ciklusát tölti, megbízatása 2017. június 30-án ér véget.

2017 januárjában a szervezet igazgatótanácsa leszűkíti a jelentkezők listáját öt főre. Mivel hat jelölt van, ez azt jelenti, hogy egyikük kiesik a versenyből. Az igazgatótanács tagjaiezután meghallgatják a megmaradt jelölteket, végül hármukat javasolják a WHO közgyűlésének. A három végső jelölt közül a közgyűlés (vagyis a tagországok képviselői) választja ki a WHO új főtitkárát.

forrás


Csupán a daganatos betegek ötöde jut hospice-ellátáshoz

A magyarországi hos­pice-kapacitás alig éri el a WHO ajánlás 40 százalékát, az állam a költségeknek legfeljebb felét fizeti – írja a Népszabadság. Teljes cikk itt.

Miközben az emberek csaknem 90 százaléka a saját otthonában szeretné befejezni az életét, ténylegesen ez alig tíz százalékuknak adatik meg. A KSH adatai szerint a betegek 70 százaléka kórházban hal meg, de a fennmaradó 30 százalék zöme is idősotthonban vagy más szociális intézményben .

A hospice-ellátáshoz jutás feltétele, hogy a gyógyíthatatlan betegnek vagy hozzátartozójának kérnie kell ezt orvosától. Ha pedig valaki nincs tisztában a saját vagy a hozzátartozója kilátásaival, azt ez eleve kizárja a rendszerből. Az orvosok is gyakrantartózkodnak attól, hogy kimondják: elfogyott a tudományuk. Ezért aztán a végstádiumú betegek nem, vagy csak nagyon későn kerülnek be a hospice-ellátásba.

Hospice szolgáltatáshoz a daganatos betegek ötöde jut hozzá, Magyarország az Egészségügyi Világszervezet (WHO) által ajánlott hos­pice-kapacitás alig 40 százalékával rendelkezik. Az ellátási forma nem is nagyon tud bővülni, mert az állam a költségeknek legfeljebb a ­40-50 százalékát finanszírozza. A többit adományokból kell összekoldulniuk a működtetőknek.A Magyar Hospice Alapítvány háza az egyetlen, felnőttekre szakosodott hospice-fekvőbeteg-ellátást nyújtó intézmény, amelyet civil szervezet működtet. Itt tíz államilag finanszírozott hely van. Egy-egy szabad ágyra néhány hetet kell várni, a szolgáltatás térítésmentes. Ágyanként naponta 9700 forintot fizet a biztosító, ez azonban a költségeiknek a felét sem fedezi, a többit az alapítványnak kell előteremtenie.

forrás


Dr. Mikola István részt vett az Egészségügyi Világszervezet éves európai regionális ülésén

Dr. Mikola István biztonságpolitikai és nemzetközi együttműködésért felelős államtitkár a magyar delegáció vezetőjeként részt vett és beszédet mondott az Egészségügyi Világszervezet (WHO) Európai Regionális Bizottságának 2016. szeptember 12-15 között Koppenhágában rendezett ülésén. A WHO Európai Régió éves ülése az európai egészségpolitika egyik legrangosabb eseménye. Idén 53 tagállam egészségügyi miniszterei és magas-szintű vezetői, neves egészségügyi szakértők és társadalmi szervezetek képviselői vettek részt a rendezvényen.

Az ülés elején Jakab Zsuzsanna, a WHO európai regionális igazgatója beszámolt a szervezet előző évi tevékenységéről és eredményeiről. A nyitóbeszédre válaszul dr. Mikola István méltatta a WHO-nak az emberi egészség és az egészséges életmód előmozdítása érdekében kifejtett erőfeszítéseit. Az államtitkár felhívta a jelenlévők figyelmét a WHO Budapesti Központjának idén őszre tervezett megnyitására, valamint kiemelte, hogy a WHO 2017-ben megrendezendő éves regionális ülésnek Budapest ad majd otthont.

Az egyhetes ülés alatt számos aktuális téma került megvitatásra, mint például a dohányzás visszaszorítása, az antimikrobális rezisztencia kérdése, illetve a fenntartható fejlődési célok megvalósítása, különös tekintettel az egészséges élet és jólét előmozdítására.

Az államtitkár a regionális ülés margóján megbeszélést folytatott Jens Kislinggel, a dán Külügyminisztérium európai igazgatójával. Továbbá kérésükre találkozott a WHO főigazgatói posztra pályázó jelöltekkel: a pakisztáni Dr. Sania Nishtarral, Dr. Tedros Adhanommal, Etiópia külügyminiszterével, és Franciaország volt külügyminiszterével, Dr. Philippe Douste-Blazy-val. A megbeszéléseken az államtitkár meghallgatta a jelöltek programjait és a WHO jövőjéről felvázolt elképzeléseiket.

(Külgazdasági és Külügyminisztérium)

Forrás


Új WHO-irányelvek a nemi betegségek kezeléséről

A Chlamydia-fertőzést az esetek nagy hányadában nem diagnosztizálják, a szifilisz néhány országban a depot-penicillin hiánya miatt nem kezelhető kellőképpen, a kankó esetében pedig rezisztencia-krízis fenyeget.

Az Egészségügyi Világszervezet a három leggyakoribb, nemi úton terjedő betegség, a Chlamydia-fertőzés, a kankó és a szifilisz kezelésére vonatkozóan aktualizálta a gyógyszeres terápiás irányelveket.

Eredeti forrás: itt

No. 1.: Chlamydia-fertőzés

Világszerte mintegy 131 millió fertőzöttel a Chlamydia számít a leggyakoribb nemi betegséget okozó kórokozónak. A Chlamydia trachomatis okozta kórkép sok esetben enyhe lefolyású, és a nőknél méhnyak-gyulladással (cervicitis), a férfiaknál húgycsőgyulladással (urethritis) járó tüneteket az esetek nagy hányadában nem ismerik fel és így nem is kezelik. A kezeletlen infekciók súlyos következményekkel járhatnak, többek között méhen kívüli terhességhez és infertilitáshoz vezethetnek.

A nem-komplikált genitális fertőzések kezelése azitromicinnel vagy doxiciklinnel történik. Egyre gyakoribb azonban, hogy a Chlamydia-fertőzés az extragenitális régiókban (pl. végbél, garat) lép fel. A homoszexuális férfiaknál kialakuló lymphogranuloma venereum azonnali intenzív terápiát tesz szükségessé.

No. 2.: Kankó

Évente világszerte körülbelül 78 millió új megbetegedést okoz a Neisseria gonorrhoeae. Míg a férfiak fájdalmas urethritis-e ritkán marad diagnosztizálatlan, addig a panaszmentes, garatot és végbelet érintő fertőzések, illetve a nők méhnyak-gyulladása felett gyakran átsiklanak. Megállapítható, hogy az elmúlt években tapasztalt kontrollálatlan antibiotikum-alkalmazás a kankó kórokozójánál jelentős rezisztencia kialakulásához vezetett; bár ez Európában egyelőre nem olyan kifejezett, mint a világ egyéb részein.

A régi és kedvező árú antibiotikumok már sok esetben nem hatásosak a fertőzés kezelésében, sőt a WHO a kinolonokat sem ajánlja a kórkép gyógyítására. Jelenleg kombinációs kezelés javasolt: ceftriaxon vagy cefixim plusz azitromicin együttes adagolásával. (A ceftriaxon adagolása intravénásan történik.)

Úgy tűnik, hogy a kombinációs terápia hatásosnak bizonyul a rezisztencia visszaszorításában: míg 2013-ban a cefixim-rezisztens izolátumok aránya 4,7 százalék volt Európában, addig ez 2,0 százalékra csökkent 2014-re. Sajnos az azitromicinnel szembeni rezisztencia gyakorisága nő: míg 2012-ben 4,5 százalékos volt, addig 2014-re 7,9 százalékra emelkedett a rezisztens törzsek gyakorisága.

Ha a kombinációs terápia sem bizonyul elegendőnek, olyan antibiotikumokhoz kell nyúlni, mint a gentamicin vagy a spektinomicin, javasolja a WHO. Amennyiben ezek is hatástalannak bizonyulnak, kellemetlen kezelések várnak a betegekre: az antibiotikum-éra előtt alkalmazott jódoldatos hüvely- és húgycső-öblítésekre kell hagyatkozni.

No. 3. Szifilisz

A harmadik leggyakoribb nemi úton terjedő, fertőző betegség, a szifilisz még ma is jól kezelhető penicillinnel. A benzilpenicillin-benzatin egyszeri intramuszkuláris adagja a Treponema pallidum okozta fertőzések korai fázisában ideális terápiás megoldást kínál. Előrehaladott fertőzések esetén általában három injekcióból álló kezelésrevan szükség (heti 1, három héten át).

Több országban a benzilpenicillin-benzatinhoz való hozzájutás korlátozott; ebben az esetben egyéb antibiotikumokhoz kell nyúlni. Súlyos problémát jelentenek a terhesség alatti szifiliszes megbetegedések, amik az anyáról a magzatra való átvitel következtében világviszonylatban mintegy 143 000 halvaszületéshez, 62 000 újszülöttkori halálozáshoz és 44 000 koraszületéshez vezettek 2012-ben.

Forrás


Elhunyt Bayer István professzor

Magyar Gyógyszerésztudományi Társaság nekrológjaprof_dr_bayer_istvan

Szomorúan tudatjuk, hogy Bayer István professzor úr életének 93. évében 2016. szeptember 3-án elhunyt. Végakaratának megfelelően, hamvasztás utáni búcsúztatására családi körben kerül sor a Szent Gellért urnatemetőben

Bayer István 1923. október 18-án Budapesten született, gyógyszerész családban. 1945-ben szerzett gyógyszerészi oklevelet a Pázmány Péter Tudományegyetemen. Édesapja a háború civil áldozata lett, ezért még az évben átvette az Andrássy úti „Magyar kereszt” elnevezésű családi patika vezetését. 1949-ben Schulek professzor mellett egyetemi doktori címet szerzett. 1950-ben a patika államosítása után a Kőbányai (Richter) Gyógyszergyárba került a Növényüzembe, majd a Növénykémiai kutatórészlegbe. Két év múlva a Gyógyszeripari Kutató Intézet Biokémiai részlegében folytatott növénykémiai kutatást.

Bekapcsolódott az V. Magyar Gyógyszerkönyv szerkesztési munkáiba, majd annak Addenduma, valamint a Formulae Normales előíratainak kidolgozása már az Egészségügyi Minisztérium Műszaki Fejlesztési Osztály keretében folyt, melynek vezetését 1956-ban vette át. A VI. Gyógyszerkönyv szerkesztése mellett, gyógyszerhatóanyagok vizsgálatára fejlesztett ki új módszereket, ez vált az 1960-ban megvédett kandidátusi értekezése témájává. 1962-ben az akkor létesített Országos Gyógyszerészeti Intézet vezetésére kapott megbízást. 1961-ben a New Yorkban tartott Egységes Kábítószer Egyezményt kidolgozó ENSZ konferencián sikerült a Bayer István – Vértes Imre által kidolgozott tanulmány elfogadtatásával a hazai morfin gyártást megmenteni.

1967-től hét évig volt az ENSZ Kábítószer Főosztályának munkatársa és tizenkét éven át képviselte Magyarországot az ENSZ Kábítószer Bizottságban, melynek titkára lett. Számos szakkonferencián képviselte az ENSZ főtitkárát.

Hazatérve, 1973-tól az Országos Gyógyszerészeti Intézet főigazgatójaként betöltötte a Magyar Tudományos Akadémia – Egészségügyi Minisztérium Gyógyszerészeti-Gyógyszerkönyvi Bizottság elnöki tisztét. Az intézet részt vett a WHO Nemzetközi Gyógyszerkönyv szerkesztésében, együttműködött a nyugat-európai országokkal, valamint a kelet-európai – Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsa (KGST) – országokkal a gyógyszerellenőrzés területen. Az ENSZ Kábítószer Bizottságában, valamint a WHO megfelelő bizottságában több mint két évtizedig konzultánsként tevékenykedett, utóbbinál a Collaborating Centre for Drug Information and Quality Assurance igazgatójaként (1982-1990). Nyelvismerete, széleskörű műveltsége, kiváló kommunikációs képessége és nem utolsósorban a szakmai felkészültsége a külföldi partnerek elismerését is kivívta. 1970-ben Gyógyszerészeti Tanszék létesült az Intézetben, mely a gyógyszerészek továbbképzését és szakosítását szolgálta. Ez professzori kinevezéssel járt.

Szakirodalmi tevékenysége – munkakörének és kutatási témáinak megfelelően – elsősorban a (gyógy)növénykémia, a gyógyszeranalitika és a gyógyszerellenőrzés témakörébe tartozott. A későbbiekben – ENSZ tisztviselői munkásságát követően – egyre több kábítószer ellenőrzéssel és drogkutatással foglalkozó közleménye jelent meg. 1986-ban megvédett akadémiai doktori disszertációja szintén ezzel a témakörrel foglalkozott. „A Kábítószer”, „A drogok történelme” címmel könyveket jelentetett meg. Részt vett több drog-prevencióval foglalkozó szervezet munkájában, a Sziget Droginformációs Alapítvány kuratóriumának elnöke volt.

Mindenkor jelentős szerepet vállalt a szakmai közéletben. Tevékenysége szorosan kapcsolódott a Magyar Gyógyszerésztudományi Társasághoz (MGYT). 1959-1964 között főtitkára volt a Gyógyszerész Szakcsoportnak (az MGYT jogelődjének) és tagja volt annak a delegációnak, amely az MGYT FIP tagságának helyreállítását kezdeményezte, eredményesen.

Tizenöt éven át szerkesztette Társaságunk tudományos folyóiratát, az Acta Pharmaceutica Hungarica-t. Társaságunk másik lapjában, a Gyógyszerészetben is rendszeresen publikált, az utóbbi években számos gyógyszerésztörténeti témájú cikket jelentetett meg. Legutóbb a Gyógyszerészet 2016. júliusi számában olvashattuk a gyógyszertárak államosítására emlékeztető írását: „Július 28. a magyar gyógyszerészet gyásznapja: 1950-ben ezen a napon államosították a gyógyszertárakat és a gyógyszerészek, az egészségügy „kizsákmányolói”, a proletárdiktatúra áldozataivá váltak” címmel.

Eredményekben gazdag, kiemelkedő tevékenységét az alábbi kitüntetésekkel ismerték el: a Munka Érdemrend arany fokozata (1974),  Winkler Lajos Emlékérem (1982), Szocialista Magyarországért (1984), Magyar Köztársaság Érdemrend Tisztikeresztje (1994), Serge Sotiroff Érem (ENSZ, 1994), a Magyar Gyógyszerész Kamara Aranyérme (2000), Kabay János Díj (2001), Batthyány-Strattmann László-díj (2003), Magyar Köztársasági Arany Érdemkereszt (2006).

Társaságunk Bayer István professzor sokoldalú tudományos munkásságát a következő kitüntetésekkel jutalmazta: Schulek Elemér Emlékérem (1977), Than Károly Emlékérem (1984), Societas Pharmaceutica Hungarica jutalomérem (1991), Szebellédy László Emlékérem (1996), az MGYT Szenátusának elnökségi tagja (2001), Kazay Endre Emlékérem (2003), Nikolics Károly Emlékérem (2009) és Ernyey József Emlékérem (2009).

Társaságunk Elnöksége nevében tisztelettel fejet hajtunk Professzor úr kiemelkedő nemzetközi és hazai munkássága előtt!

Nyugodjon békében!

Könyvtárunkban megtalálható könyvei és folyóiratcikkei itt.


Új adatok a WHO-tól: a diabétesz prevalenciája növekszik a férfiak, és stagnál a nők körében : Egészség Világnapja - 2016. április 7.

In: IME. - 2016. 15. évf. 4. sz., p. 25-28. : ill.

A WHO új adatai azt mutatják, hogy a cukorbetegség pre-valenciája Magyarországon 1980 és 2014 között a férfiak körében több mint 30%-kal nőtt, míg ugyanebben az időszakban a nők körében viszonylag állandó volt. A WHO első Globális diabétesz jelentésében (Global report on diabetes) közzétett országprofil azt mutatja, hogy a diabétesz felelős az országban bekövetkező összes haláleset majdnem 2%-áért, bemutatja továbbá a diabétesz prevalenciájának és a kapcsolódó rizikófaktoroknak a megoszlását is. Magyarországon 2014-ben a 19-70 év közötti korosztályban 8% felett volta cukorbetegség előfordulási aránya, és körülbelül ugyanilyen mértékű a cukorbetegséget megelőző állapotban lévő személyek előfordulása a népességben. A felnőtt lakosság mintegy 15%-ának van valamilyen cukoranyagcsere zavara. Emellett 2014-ben a felnőtt lakosság 65%-a túlsúlyos vagy elhízott volt, - a nők 62%-a, a férfiak 67%-a - összesen mint-egy 5 millió ember rendelkezett súlytöbblettel, tehát háromból egy felnőtt elhízott és egy pedig túlsúlyos. A 11-18 éves magyar fiataloknak alig ötödéről mondható el, hogy napi szinten eleget mozog, ugyanakkor az elmúlt években mérsékelt, de javuló tendencia figyelhető meg a semmit, vagy nagyon keveset mozgó fiatalok arányaiban.


Mindent a Zikáról : újra támad a régi-új vírus / Dani-Pallósi Ágnes

In: Pirulatrend. - 2016. 13. évf. 2. sz., p. 12-13. : ill.

Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) 2016. február 1-jén jelentette be, hogy a Zika-járvány nemzetközi horderejűvé vált. A vírus bárkit megfertőzhet, de komoly fenyegetést a magzatokra jelent, ugyanis fejlődési rendellenességet, microcephaliát (kisfejűség) okozhat.


Fókuszban a kézhigiéné / Farkas Rita

In: Gyógyszerészek Lapja. - 2016. 5. évf. 1. sz., p. 23-24.

A betegellátás soron a fertőtlenítés mindennapi rutin. Fertőtlenítjük a kezünket, a beavatkozások (vérvétel, injekció, varratszedés) helyén a bőrfelületet, de a használati eszközöket, berendezési tárgyakat is. A WHO 2005-ben meghirdette "Tiszta betegellátás - Biztonságosabb betegellátás" programját, illetve ennek részeként 2009-ben a "Ments életeket: Moss kezet" kampányát. Minden év május 5-e a Kézhigiéné Világnapja. Nem árt, ha egy kicsit "magunkba nézünk", vajon mindent megteszünk-e a fertőzések megelőzéséért? Eleget fertőtlenítünk? Helyesen fertőtlenítünk?


Hepatitis-világnap: azonnal cselekedni kell!

Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) 2016. július 28., a közelgő Hepatitis-világnap alkalmából felszólítja az országokat, hogy tegyenek sürgős lépéseket a betegséggel kapcsolatos ismeretterjesztés, valamint a szűrővizsgálatokhoz és terápiás kezelésekhez való hozzáférés javítása érdekében. Jelenleg csupán minden huszadik vírusos májgyulladásban szenvedő ember tud arról, hogy fertőzött, és száz betegből mindössze egy részesül kezelésben - írta a világszervezet a betegség világnapjára kiadott közleményében.

„A világ nagy veszélyt vállalt, amikor nem törődött a hepatitisszel," mondta Dr. Margaret Chan, a WHO főigazgatója. „Itt az ideje a hepatitisszel szembeni globális összefogásnak, mégpedig a többi fertőző betegség, például a HIV/AIDS és a tuberkulózis elleni küzdelemhez hasonló léptékben.“

A világban 400 millió hepatitis B és C vírussal fertőzött ember él - ez több mint tízszerese a HIV fertőzöttek számának. Becslések szerint 2013-ban 1,45 millió ember esett áldozatul a betegségnek, míg 1990-ben a halálesetek száma még nem érte el az egymilliót.
2016 májusában az Egészségügyi Világszervezet Közgyűlésen 194 kormány fogadta el a világ első vírusos hepatitisszel kapcsolatos globális egészségügyi stratégiáját, és hagyta jóvá a globális célkitűzéseket.

A stratégia célkitűzései között szerepel, hogy 2020-ra 8 millió hepatitis B illetve C vírussal fertőzött betegnek kell kezelésben részesülnie. A hosszabb távú cél az, hogy 90%-kal csökkenjen az új vírusos hepatitis fertőzések száma, és 2030-ra 65%-kal csökkenjen a vírusos hepatitis okozta halálesetek száma a 2016-os adatokhoz képest.

A stratégia ambiciózus célokat fogalmaz meg, de a megvalósításukhoz szükséges eszközök már rendelkezésre állnak. Létezik hatékony vakcina és kezelési mód a hepatitis B-re. A hepatitis C ellen még nincsen oltóanyag, a betegség kezelésében azonban drámai előrelépés történt az elmúlt néhány évben. A szájon át szedhető, direkt ható antivirális gyógyszerek megjelenése lehetővé tette, hogy a betegek több mint 90 százalékát 2-3 hónapon belül potenciálisan meggyógyítsák. A gyógymód azonban a jelenleg érvényes politikák, előírások és gyógyszerárak miatt számos országban az emberek többsége számára elérhetetlen.

„Azonnal cselekednünk kell, hogy véget vessünk a hepatitis okozta felesleges halálozásnak", mondta Dr. Gottfried Hirnschall, a WHO HIV/AIDS részlege és a Globális Hepatitis Program igazgatója. „Ehhez az kell, hogy mielőbb felgyorsítsuk a szolgáltatásokhoz és gyógyszerekhez való hozzáférést minden rászoruló számára."

Javuló kezelés
Bizonyos országok ugyanakkor megtalálják a módját annak, hogy a rászorulókhoz eljuttassák a megfelelő szolgáltatásokat. Erőfeszítéseiket megkönnyíti, hogy csökken a hepatitis C kezelésére szolgáló gyógyszerek ára. Az árak folyamatosan esnek, különösen azokban az országokban, ahol kaphatók generikus gyógyszerek. 2015-ben készült egy előzetes elemzés, amely 300.000-re becsülte azoknak az alacsony- és közepes jövedelmű országokban élő embereknek a számát, akik az új direkt ható antivirális szerek révén részesültek hepatitis C kezelésben.

A közepes jövedelmű országok alsó sávjába tartozó Egyiptomban, ahol a világon az egyik legmagasabb a hepatitis C előfordulási aránya, az elmúlt 12 hónapban 200.000 ember részesült kezelésben, és a hepatitis C kezelés egy főre jutó költsége a 2014. évi 900 dollárról 2016-ra 200 dollár alá csökkent. Más országok is fokozták a hepatitis C elleni küzdelmet. Brazíliában és Pakisztánban gyors ütemben folyik a kezelés kiterjesztése, míg Grúzia tervet jelentett be a betegség felszámolására.

A hepatitis megelőzése
A hepatitis B és C fertőzés fertőzött vér, valamint fertőzött tű és fecskendő útján terjed egészségügyi intézményekben és intravénás droghasználók körében. A vírusokat nem biztonságos szexuális érintkezés útján és fertőzött anyáról az újszülött gyermeknek is át lehet adni.

2014-ben 184 országban szerepelt a csecsemők oltási programjában hepatitis B védőoltás, és ezekben az országokban a gyerekek 82%-a meg is kapta a hepatitis B vakcinát. Ez jelentős előrelépés az 1992-es évhez képest, amikor 31 országban oltottak hepatitis B ellen. Ez volt az az év, amikor az Egészségügyi Világszervezet Közgyűlése határozatot fogadott el, amelyben ajánlották a hepatitis B elleni védőoltás globális bevezetését.

Emellett vérbiztonsági stratégiák alkalmazásával, például minden transzfúzióhoz használt, donor által adott vér és vérkomponens minőségbiztosított szűrésével is segíthetünk megelőzni a hepatitis B és C vírus terjedését. A biztonságos injekciózási gyakorlatok, a szükségtelen és nem biztonságos injekciózás megszüntetése olyan stratégiák, amelyek hatékony védelmet nyújthatnak a vírus átadásával szemben. Az intravénás kábítószer-élvezők számára olyan károkat enyhítő szolgáltatásokat kell nyújtani, hogy körükben a hepatitis visszaszorítható legyen. A biztonságosabb szex, többek között a partnerek számának minimálisra csökkentése és a barrier típusú védekező módszerek (óvszer) használata ugyancsak védelmet nyújtanak a fertőzés terjedésével szemben.

Útmutató a krónikus hepatitis C fertőzésben szenvedő betegek szűréséhez, gondozásához és kezeléséhez

forrás


Tarol a pestis: " Évtizedekig nem figyelhetők meg megbetegedések, aztán a kór visszatér"

Mintegy 500 halálos áldozatot szedett 2010 óta a pestis Madagaszkáron, a világon az afrikai szigetországot sújtja legjobban a kór, közölte az Egészségügyi Világszervezet (WHO).

Összehasonlításul: Kongóban ugyanebben az időszakban 67, Ugandában 12, Tanzániában és Peruban 7-7 életet követelt a pestis. Kongó évek óta a kór által az egyik legsúlyosabban érintett országnak számított, ahol nagyon magas a hatóságoknak be nem jelentett pestis megbetegedések száma. Sőt a betegség időnként az Egyesült Államok egyes vidékein is előfordul, köztük Új-Mexikó, Arizona, Colorado és Kalifornia szövetségi tagállamokban. Az amerikai hatóságok 2010 óta öt pestis miatt bekövetkezett halálról tettek jelentést.

Az Egyesült Államokban a pestis baktériumot hordozó bolhák gazdaállatai nem elsősorban a patkányok, hanem a prérikutyák és a macskák.

Elszórtan előfordultak megbetegedések Kínában, Oroszországban, Mongóliában, Bolíviában és néhány évvel ezelőttig Indiában is. Ugyanakkor a kór olyan országokban is újra felütheti a fejét, ahol hosszú ideig nem jelentettek ilyen eseteket, jó példa erre Algéria, ahol 2014-ben jelentettek új megbetegedéseket.

"A pestis egy furcsa betegség. Évtizedekig nem figyelhetők meg megbetegedések, s aztán a kór visszatér", ismertette Eric Bertherat, a WHO pestis-szakértője Genfben.

A chicagói Északnyugati Egyetem kutatói szerint az évszázadok során több mint 200 millió halálos áldozatot szedett a pestis. A Yersinia pestis baktérium általi fertőzés fő formái a bubópestis (mirigyláz), a tüdőpestis, valamint a szeptémiás pestis.

forrás


Egészségügyi Világszervezet Budapesti Központjának létrehozása

Megjelent a Magyar Közlönyben a 2016. évi LXV. törvény A Magyarország Kormánya és az Egészségügyi Világszervezet között az Egészségügyi Világszervezet Budapesti Központjának létrehozásáról szóló Megállapodás kihirdetéséről.

A megállapodás szövege itt olvasható.


Ádány Róza: A cigányság jövője Európa jövője

Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) által készíttetett tanulmányok szerint az európai országokban hasonlóan rossz a roma lakosság egészségi állapota, közölte a szervezet európai irodájának egészségpolitikai szakigazgatója a Debreceni Egyetemen (DE), A romák egészségi állapotával kapcsolatos kutatások Közép-Kelet-Európában című háromnapos nemzetközi konferencia megnyitóján.
„A daganatos betegségek aránya mintegy négyszeres a cigányság körében”
Östlin Piroska a WHO által szervezett rendezvényen közölte: a romák élettartama akár 10–15 évvel alacsonyabb, mint a többségi társadalomé, a problémák közösek, de egészségi állapotuk javítását az egészségügyi tárcák egyik országban sem tudják önállóan megoldani. A világszervezet különböző programokat szervez a helyzet pontos feltárása és kezelése, a roma lakosság egészségének javítása érdekében, s e téren együttműködik a WHO Társadalmi Sebezhetőség és Egészség Kollaborációs Központtal is, amely a DE népegészségügyi karán működik.

Ádány Róza professzor, az együttműködési központ vezetője elmondta: 10–12 millióra becsülik az Európai Unió területén élő roma lakosok számát, többségük, mintegy 8 millió személy a közép-kelet-európai országokban él.
"A cigányság jövője Európa jövője", egészségi állapotuk javulásához az út az életkörülményeik javításán, az iskolázottságuk növelésén és a foglalkoztatottságon keresztül vezet, tette hozzá.

Ádány Róza ismertette a debreceni WHO-központ közelmúltban lezárult vizsgálatát, jelezve, először 2004-ben, majd 2015-ben mérték fel a roma "egészség-magatartás" helyzetét Északkelet-Magyarországon. A felmérés eredményei közül kiemelte, hogy 2004-ben még a roma lakosság 70 százaléka dohányzott, és a dohányzó terhes nőknek csupán a 12 százaléka függesztette fel a dohányzást a várandósság időszakára. Az alkoholfogyasztás viszont kedvezőbb volt, mint az általános populációban: a romák között több volt az alkoholt egyáltalán nem fogyasztók és kevesebb a nagyivók aránya. A helyzet 2015-re változott: csökkent a dohányzó, viszont nőtt az alkoholt fogyasztó romák száma, amit a kutatók a cigaretta árának drasztikus emelkedésével, illetve az otthoni pálinkafőzés elterjedésével magyaráznak. Ádány Róza hozzátette: a 2015-ös felmérés szerint a romák úgy ítélik meg, hogy javult a foglalkoztatottságuk (közmunka) és az anyagi helyzetük, továbbá csökkent a hátrányos megkülönböztetésük az egészségügyi ellátásban.

A betegségmegelőzéssel kapcsolatban Ádány Róza kiemelte: míg 2004-ben a 40 év feletti romáknak csak az 1,8 százaléka, 2015-ben már a 4 százaléka kapott koleszterincsökkentő gyógyszert. Az általános populációban ez az arány 8 százalék, miközben az érrendszeri betegségeket tekintve a romák veszélyeztetettebbek.

forrás


Kevesebben dohányoznak hazánkban

Az utóbbi évek „legnagyobb vívmányának” nevezte tegnap Ónodi-Szűcs Zoltán a nem dohányzók védelméről szóló törvényt, majd jelezte, hogy májustól az elektromos cigaretta (e-cigaretta) is azonos korlátozás alá esik a fogyasztást, az árusítást és a reklámozást tekintve, mint a hagyományos dohányáruk.

Az egészségügyi államtitkár rámutatott, néhány év alatt csökkent a dohányzók száma Magyarországon, ám a fiatalok körében többen gyújtanak rá napi szinten, mint korábban. A dohányzásmentes világnap apropóján jelezte azt is, hogy a bevezetett korlátozás nem igazolta a félelmeket, vagyis például a vendéglátósok bevétele nem csökkent az intézkedés hatására. Elmondta, a korlátozásokat egyébiránt az is indokolttá teszi, hogy „nyolcvan-kilencven milliárd forinttal többet költ az állam” a cigaretta okozta egészségkárosodás gyógyítására, mint amennyi bevétele származik a dohánytermékek adójából.

Pusztai Zsófia, az Egészségügyi Világszervezet (WHO) hazai irodavezetője a tájékoztatón rámutatott, a világnap fő témája, hogy felkészítik a tagállamokat a cigaretták egységes csomagolásának bevezetésére. A dobozokat szabványos színnel és betűtípussal látják el, és csak a márkát, illetve a típust lehet jelölni majd egységes karakterekkel, valamint a képpel illusztrált egészségvédő szlogenek is nagyobbak lesznek.

Novák Katalin családügyi államtitkár arról beszélt, túl azon, hogy a dohányzásnak csak negatív hatása van, drága is, hiszen a dohányárura költött pénzt más célra lehetne fordítani.

Forrás


A primer prevenció helyzete hazánkban / Tompa Anna

In: Népegészségügy. - ISSN 0369-3805. - 2009. 87. évf. 4.

A hazai primer prevenció helyzete azért nem felel meg a nemzet fejlettsége alapján elvárható szintnek, mert az egészségügyre fordított összegekből a primer prevenció csupán 3%-ban részesül. Az 1972-ben bevezetett finnországi, észak karéliai vizsgálatok és intervenciós programok bebizonyították, hogy a primer prevenciós stratégiák következetes végrehajtása 10-20 év alatt radikális változást jelent a népesség morbiditási és mortalitási struktúrájában. A szív-érrendszeri halálozás 73%-os csökkenése mellett az összes nem fertőző betegség halálozása 45%-kal csökkent, ami a várható élettartamot 6-7 évvel növelte meg. A WHO segítségével ezt a programot a pozitív tapasztalatok alapján az egész országra kiterjesztették. A szakmai megalapozottság mellett a hosszú távú nemzetben, népben való gondolkodással és az anyagi források ésszerű átcsoportosításával hazánk is képes lenne erre a megújulásra. Az OLEF felmérések alapján ugyanis kiderült, hogy a szakmai érvekkel, a javító szándékkal szemben a lakosságnak nincsen ellenállása, viszont joggal várja el a hatalomtól az egészséges életformát támogató magatartás anyagi és erkölcsi megsegítését. A széles körű összefogás nélkül a finneknek sem sikerülhetett volna eredményeket elérni. A dohányzásra való rászokás megfékezésével, egy átgondolt ifjúságpolitikával a káros szenvedélyek helyett valós sikereket ígérő oktatáspolitikát kell folytatni, ami értelmet ad az ifjúságnak, hogy megküzdjön a tudásért, a szakképesítésért és érezze azt, hogy a társadalomnak szüksége van a munkaerejére, aminek záloga az egészsége.


WHO: a városlakók több mint 80 százaléka súlyos légszennyezettségben él

InforMed 2016.05.12.

Genf – A városlakók több mint 80 százaléka egészségre veszélyes szintű légszennyezettségben él, a szegény és közepesen fejlett országokban a százezer lakosnál nagyobb városok 98 százalékában nagyon magas a légszennyezettség, amely évente több mint hárommillió ember halálát okozza világszerte az Egészségügyi Világszervezet (WHO) legújabb adatai szerint.
Az ENSZ szakosított szervezetének légszennyezettségi adatbázisa alapján összeállított jelentés 67 országban 795 város levegőjének minőségét vizsgálta 2008 és 2013 között.
A légszennyezés, amely a legnagyobb környezeti kockázatot jelenti az egészségre, az elmúlt öt évben nyolc százalékkal nőtt a leggyorsabban fejlődő városokban annak ellenére, hogy néhány térségben javulás tapasztalható – olvasható a jelentésről a szervezet honlapján csütörtökön kiadott közleményben.
A levegő minőségének romlása növeli a stroke, a szívbetegségek, a tüdőrák és a légzőszervi betegségek kockázatát – hívta fel a figyelmet a WHO.
Az Egészségügyi Világszervezet a szálló por szintjét a köbméterenkénti 25 mikrogramm felett tartja veszélyesnek.
Ez alapján a legmagasabb szintű a légszennyezettség Indiában, a dél-ázsiai országban található 16 a világ 30 legszennyezettebb városa közül.
Kínában, ahol 2011 óta sikerült javulást elérni, már csak öt város van a világ 30 legszennyezettebb települése között. Kilenc másik ország, köztük Nigéria, Pakisztán és Irán egy-egy városa szerepel még a 30-as listán.
A világ legszennyezettebb városa a nigériai Onitsha kikötője, ahol a szálló por szintje 30-szor magasabb, mint a WHO által javasolt köbméterenkénti 20 mikrogramm. Utána következik a pakisztáni Pesavár, a iráni Zabol, a pakisztáni Ravalpindi, a nigériai Kaduna és Aba.

forrás: http://www.informed.hu/eletmod/kornyezet/who:-a-varoslakok-tobb-mint-80-szazaleka-sulyos-legszennyezettsegben-el-206707.html


Súlyos gondok

MedicalOnline 2016.05.10.

Magyarország a WHO által ajánlott kapacitás felével sem rendelkezik a gyógyíthatatlan daganatos betegek ellátása terén, miközben az OECD országai közül nálunk halnak meg legtöbben a rák miatt.

A KSH adatai szerint minden negyedik magyar daganatok miatt halt meg 2015-ben. Közülük csak 22 százalék részesült speciális életvégi ellátásban, pedig elvileg minden érintett jogosult lenne rá – térítésmentesen. „Az aktív gyógykezelés befejezése után összetett, orvosi és pszichés gondoskodásra lenne szüksége a rákkal küzdő embereknek, amit csak a hospice-palliatív ellátás keretében lehet biztosítani” – mondta a lapunkhoz eljuttatott közlemény tanulsága szerint dr. Muszbek Katalin, a Magyar Hospice Alapítvány orvosigazgatója.

A WHO ajánlása szerint 1 millió lakosra 50 palliatív ágynak kellene jutnia, ami 10 millió magyarországi lakossal számolva 500 ágyat jelentene. Ehhez képest jelenleg 14 intézményben mindössze 200 ágyon folyik hospice-palliatív ellátás Magyarországon (ebből minden huszadikat a Magyar Hospice Alapítvány tart fenn). Ez még a szomszédos országokhoz képest is jelentős elmaradást jelent, Szlovákiában 5 millió lakosra 277 hospice ágy jut.

Hospice ellátást otthoni ápolás keretében is lehetne igényelni. Ilyenkor az orvos, ápoló vagy akár a pszichológus, gyógytornász is házhoz megy, így a beteg szerettei körében töltheti élete utolsó szakaszát a kórházi tartózkodás helyett. Az otthoni ápolást a háziorvos rendelheti el 50 napra, amit két alkalommal meghosszabbíthat, így összesen 150 nap szakszerű segítséget kaphatna minden daganatos beteg. A valóságban azonban az érintettek nagy része nem részesül hospice ellátásban, és aki mégis bekerül a rendszerbe, arról már csak átlagosan 1-2 hétig gondoskodhatnak speciálisan képzett szakemberek.

Muszbek Katalin szerint ez a hospice ellátással kapcsolatos ismeretek hiányosságára vezethető vissza, ami részben az orvosi tájékoztatás elégtelenségéből fakad – ezért is tart országszerte képzéseket az alapítvány, amelybe évről évre egyre több embert vonnak be. Emellett több mint 600 gyógyíthatatlan daganatos betegnek segítettek 2015-ben. „Az OEP-től kapunk ugyan támogatást, de ez csak a működési költségeink 40 százalékát fedezi, és sajnos a pályázati forrásaink is folyamatosan szűkülnek. Azért tudunk továbbra is ott lenni a betegek mellett, mert a jótékonysági programjainkon és az adó 1%-ának felajánlásán keresztül sokan támogatnak bennünket” – tette hozzá a Magyar Hospice Alapítvány orvosigazgatója.

forrás: http://www.medicalonline.hu/eu_gazdasag/cikk/sulyos_gondok?utm_source=newsletter&utm_medium=medicalonline_orvosi_hirlevel&utm_campaign=16533


Európai Rákellenes Kódex: 12 lehetőség, hogy csökkentse a rák kialakulásának kockázatát / Döbrössy Lajos, Cornides Ágnes

In: Orvosi Hetilap. - 2016. 157. évf. 12. sz., p. 451-460.

A WHO Nemzetközi Rákkutatási Ügynöksége a közelmúltban adta közre az Európai Rákellenes Kódex negyedik, átdolgozott kiadását. Ebben a rosszindulatú daganatos betegségek előfordulásának mérséklésére szolgáló, személyre szóló tanácsokat 12 pontban foglalja össze. A tanácsok egy része a daganatkeletkezésben bizonyítottan szerephez jutó, többségükben a mindennapi életmóddal összefüggő kockázati tényezők kivédésére szolgál, más része pedig az egészségügyi ellátórendszer által nyújtott szolgáltatások elfogadására buzdít. A szerzők úgy vélik, a Rákellenes Kódex hazánkban ez ideig nem kapott érdeme szerinti nyilvánosságot az egészségügyi szolgáltatók körében. Minthogy az idő előtti halálozásért legnagyobb mértékben okolható nem fertőző idült betegségek nagy hányadának kialakulásában közös kockázati tényezők is részt vesznek, a kódex tanácsai egyszerre szolgálják a keringési rendszer betegségeinek és a daganatos betegségek megelőzésének ügyét.


Szolgáltató irodát hozhat létre a WHO Budapesten

WebOrvos 2016.04.04.

Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) Szolgáltató Irodájának Budapestre telepítéséről szóló megállapodás létrehozására hatalmazta fel a külgazdasági és külügyminisztert a miniszterelnök - olvasható a Magyar Közlöny szerdai számában.

A megállapodás létrejöttét követően a végleges dokumentumot a külgazdasági és külügyminiszternek, az emberi erőforrások miniszterének és az igazságügyi miniszternek kell a kormány elé terjesztenie.

Pusztai Zsófia, a WHO magyarországi képviseletének vezetője az MTI megkeresésére elmondta, hogy az iroda adminisztratív funkciókat tölt majd be: egyebek mellett humánerőforrással összefüggő feladatokat fog ellátni. Hozzátette, hogy a szervezeti egységnél mintegy harminc ember dolgozik majd.

Az iroda várhatóan az ősszel kezdi meg működését - közölte a képviselet vezetője.

Forrás: http://www.weborvos.hu/regionalis_hirek/szolgaltato_irodat_hozhat_letre_a/230635/


Az e-cigiző fiatal könnyen dohányos lesz

WebOrvos 2016.04.04.

A Tobacco Control folyóiratban közölt kutatás szerint az ártalmatlannak vélt szokás egyenes utat nyit a hagyományos dohányzás felé: az e-cigiző fiatalok körében háromszor nagyobb a rászokás esélye. A megkérdezett gyermek tüdőgyógyász szerint a fiatalkorúak körében végzett megfelelő felvilágosítással van esély rá, hogy a tendenciát megfékezzük és felhívjuk a figyelmet arra, hogy az e-cigaretta korántsem veszélytelen.

A függőség kockázata triplázódik

Az elektromos cigaretták körül a megjelenésük óta sok a vitás kérdés. A vélemények a laikusok körében is megoszlanak, van, aki feleslegesnek, van aki károsnak tartja, és olyanok is szép számmal akadnak, akik évek óta használják - a hagyományos dohányzás helyett, vagy mellett. A készülékek esetleges káros anyag tartalmán túl is van azonban olyan szempont, amivel érdemes foglalkozni: a függőség kérdése. Az University of Hawaii Cancer Center kutatói vizsgálatukkal arra hívják fel a figyelmet, hogy az e-cigaretta használata fiatalok körében utat nyit a későbbi füstölgéshez.

Ártalmatlan szokás?

A szülők talán bizonyos értelemben még örülnek is, ha a gyereknél e-cigit látnak, úgy vélik, ez a kisebbik rossz, ami káros szenvedélyek terén történhet. Kutatók megfigyelései szerint azonban hosszútávon ez sem jó jel: a megkérdezett 2338, átlagosan 14,7 éves gyerek körében végzett felmérések szerint az e-cigiző fiatalok közül háromszor többen váltak dohányosokká, szemben azokkal, akik soha nem próbáltak semmilyen dohányterméket. A rászokás veszélye azoknál a fiataloknál volt a legmagasabb, akik az e-cigarettát nem alkalmanként, hanem rendszeresen használták. Az eredmények alapján a kutatók a törvényi szabályozás szigorítását sürgetik annak érdekében, hogy a fiatalkorúak körében megakadályozzák az e-cigaretta használatát.

Nő a fiatal fogyasztók száma

A kutatás arra is figyelmeztet, hogy a káros következmények ellenére az elmúlt években jelentősen nőtt az e-cigarettát használó fiatalok száma. 2014-ben hétből egy középiskolás diák használt e-cigit a felmérés előtti 30 napban. A rászokás veszélyét növeli az e-cigik csábítóan gazdag kínálata, az Egyesült Államokban jelenleg több mint 250 márka közül válogathatnak a termék iránt érdeklődők. Az amerikai járványügyi hivatal - Centers for Disease Control and Prevention (CDC) - szerint az e-cigaretta vonzerejét növelik a fiatalokat megcélzó, a függetlenség és a lázadás hangulatával átitatott, boltokban, online, újságokban és televízióban is futó hirdetések. A CDC ezért a hirdetések visszaszorítása mellett kampányol, intézkedéseikkel emellett többek között korlátoznák a dohánytermékekhez való hozzájutás lehetőségét is.

Az e-cigi hazai terjedéséről

Azzal, hogy a dohányosok „életterét" törvényi szinten korlátozzák a nem dohányosok érdekében, valamint azzal, hogy a dohányosok anyagi terhei nőttek, egyre több dohányzó felnőttben ért meg az elhatározás, hogy a dohányzásról le kell szokni – mondja dr. Somogyi Éva gyermek tüdőgyógyász, a Tüdőközpont munkatársa. A dohányzásról való leszokás, mint cél elterjedésével ugyanakkor minél nagyobb tért kezdett hódítani az e-cigaretta, hiszen sokan úgy vélték/vélik, hogy az e-cigaretta ezt segíti elő. A tapasztalatok azonban azt mutatják, hogy nem váltotta valóra a reményt, mert a dohányosok áttértek az e-cigarettára, de magáról a dohányzásról nem tudtak leszokni, a nikotinfüggőségük megmaradt.

Hazánkban pontos felmérés még nem történt a fiatal korosztályban az e-cigizés elterjedéséről, de a felnőttek példáját látván, biztos, hogy egyre több kiskorú kipróbálja majd ezt a dohányzási formát. Ahogyan az említett kutatás is írja, az Egyesült Államokban, a középiskolások körében egyre nagyobb divat az e-cigi használata és az ott végzett felmérés szerint a fiatalok 40%-a nem a hagyományos cigiről tért át az e-cigire, hanem elsőként e-cigarettát használt és amellett alakult ki a nikotin függősége. Talán nálunk a kiskorúak körében az e-cigi használata még nem annyira elterjedt, és van egy kis előnyünk abban, hogy a fiatalkorúak körében végzett megfelelő felvilágosítással a tendenciát megfékezzük és felhívjuk a figyelmet arra, hogy az e-cigaretta korántsem veszélytelen.

Forrás: http://www.weborvos.hu/egeszsegmagazin/az_e_cigizo_fiatal_konnyen/230633/


Vízfogyasztással a gyermekek elhízása ellen

PharmaOnline 2016.04.12.

Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) legfrissebb jelentése szerint a túlsúlyos vagy elhízott kisgyermekek száma 1990 és 2014 között 31 millióról 41 millióra nőtt. Az OGYEI kampányol.
A gyermekelhízás elleni küzdelem érdekében hetedik alkalommal hirdeti meg a magyarországi általános iskolák számára a vízfogyasztást népszerűsítő programját az Országos Gyógyszerészeti és Élelmezés-egészségügyi Intézet (OGYÉI). A HAPPY-Hét során a gyerekek az OGYÉI által kidolgozott, kreativitást, ügyességet igénylő feladatok, játékos programok és interaktív oktatóanyagok segítségével ismerkednek az egészséges folyadékfogyasztási szokásokkal – derül ki az OGYEI közleményéből.

Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) legfrissebb jelentése szerint a túlsúlyos vagy elhízott kisgyermekek száma 1990 és 2014 között 31 millióról 41 millióra nőtt, és leggyorsabban az alacsony, valamint a közepes jövedelmű országokban élő gyermekeknél növekszik. A túlsúlyosság és elhízás hatással lehet egy gyermek életminőségére – mivel sok akadállyal kell szembenéznie, beleértve fizikai, pszichikai és egészségügyi problémákat is – és az iskolázottság szintjére is. Nagy a valószínűsége annak, hogy az érintett gyermekek felnőttként is elhízottak maradnak, és ez komoly egészségügyi és gazdasági kockázatot jelent nekik, a családjuknak és a társadalomnak is – figyelmeztet a WHO.

Ugyanakkor a megfelelő folyadékfogyasztás nélkülözhetetlen mindenki, de különösen a gyermekek számára. A Környezet és Egészség Interminiszteriális Konferencia már 2010-ben célul tűzte ki, hogy az európai régióban minden gyermek számára az iskolában is biztosított legyen az egészséges ivóvíz.

Mit mutatnak a számok?

A Magyar Dietetikusok Országos Szövetségének (MDOSZ) felmérése szerint Magyarországon a 6–12 éves korosztály negyede túlsúlyos vagy elhízott. A szövetség 2014-ben Dunaharasztiban és 2015-ben Szerencsen indította el a Gyermekek Egészsége (GYERE) programot, amelynek célja többek között a gyermekkori elhízás visszaszorítása.

A vizsgálatban összesen 2126 – 6–12 év közötti – gyermek vett részt (1424 Dunaharasztiban és 702 Szerencsen). A felmérés eredményeinek tükrében elmondható, hogy Dunaharasztiban a vizsgált gyermekek több mint negyede, a szerencsi diákok mintegy harmada súlyfelesleggel rendelkezik. A vizsgálat eredményeiből az is látszik, hogy az idősebb korcsoportban – leginkább a fiúknál – gyakoribb a többletsúly.

Az MDOSZ vonatkozó felmérései is azt támasztják alá, hogy a túlsúly és az elhízás már a gyermekek körében is nagy számban fordul elő, ezért fontos kiemelt figyelmet fordítani az egészséges táplálkozásra, amelynek fontos része a megfelelő folyadékfogyasztás, a cukros üdítőitalok fogyasztásának csökkentése is.

Mit tehet az iskola? Mit tehetnek a szülők?

Az MDOSZ tapasztalatai összhangban állnak az európai adatokkal – hívja fel a lakosság figyelmét az OGYÉI főigazgatója. A cukros üdítő fogyasztása a gyermekkori elhízásban kiemelt kockázati tényező, a bevitel csökkentése bizonyítottan hatékony prevenciós eszköz. Többek között ezért indította útjára az intézet a magyarországi általános iskolák körében a vízfogyasztást népszerűsítő programját. A HAPPY-Hét (HAPPY – Hungarian Aqua Promoting Program in the Young) hosszú távú célja, hogy az iskolák fenntartói, a szülők és esetleges támogatók segítségével minden iskolában garantálják – a mosdón kívül is – az ingyenes vízvétel lehetőségét. Fontos lenne, hogy a vízfogyasztás növelésével párhuzamosan csökkenjen a cukrosüdítő-bevitel és ezáltal a gyermekkori elhízás előfordulásának gyakorisága.

A csapvíz Magyarország legalapvetőbb és legszigorúbban ellenőrzött élelmiszere, sőt elmondható, hogy az ország több pontján a csapvíz minősége az ásványvízével is vetekszik – hívja fel a szülők figyelmét dr. Pozsgay Csilla, így elegendő egy ivópalackot biztosítani a gyerekeknek, felesleges cukros üdítőitalt csomagolni az uzsonna mellé. A csapvíz biztonságos, egészséges, környezetkímélő, olcsó és hozzáférése kényelmes. Biztonságos, mert Magyarországon ivóvíz csak olyan víz lehet, amely eleget tesz a jogszabályban rögzített szigorú határértékeknek.

A víziközmű-szolgáltatók kötelesek valamennyi ivóvízbázis üzemeltetését és felügyeletét az illetékes hatóságok által jóváhagyott vízbázisvédelmi tervek előírásai szerint ellátni. Emellett kötelesek rendszereiket az egészségügyi hatóságok által jóváhagyott, folyamatosan felülvizsgált és továbbfejlesztett vízbiztonsági terveknek megfelelően üzemeltetni. E tervek kockázati alapon értékelik az ivóvízellátás összes potenciálisan megjelenő egészségi veszélyét, és megfelelő megelőző, illetve kockázatkezelő intézkedéseket rendelnek mindegyik mellé.

A csapvíz egészséges, mert hozzájárul a szervezet megfelelő hidratáltságához, nem tartalmaz cukrot, nem károsítja a fogakat, fogyasztása nem vezet súlytöbblet kialakulásához, emellett mindig frissen fogyasztható.
A csapvíz környezetkímélő, mert nem terheli a környezetet a szétszórt műanyag palackokkal és szállítása során nincs kibocsátott égéstermék.
A csapvíz olcsó, mert egy liter a csatornadíjjal együtt kb. 50 fillérbe kerül.

forrás: http://www.pharmaonline.hu/aktualis/cikk/vizfogyasztassal_a_gyermekek_elhizasa_ellen?utm_source=newsletter&utm_medium=pharma_online_hirlevel&utm_campaign=16329


WHO: féktelenül tör előre a cukorbetegség

WebOrvos 2016.04.07.

A cukorbetegség "fékevesztett" előretörésével kell szembenéznie a világnak, ma már ugyanis majdnem minden 11. embert érint a betegség - figyelmeztet az Egészségügyi Világszervezet (WHO).

A WHO jelentése szerint 1980 és 2014 között 108 millióról 422 millióra nőtt a diabétesszel élők száma a világban. A szervezet összevonva vizsgálta az 1-es és 2-es típusú cukorbetegség előfordulásának gyakoriságát, de az eredményekből kitűnik, hogy a növekedésért döntően a nem megfelelő életmóddal összefüggő 2-es típusú cukorbetegség a felelős.

"A diabétesz csendben meghúzódó betegség, ám jelenleg fékevesztetten tör előre és ezt muszáj megállítanunk" - szögezte le Etienne Krug, a WHO illetékese. "Képesek vagyunk megállítani és tudjuk is, hogy mit kell tenni; nem hagyhatjuk, hogy a betegség tovább törjön előre, mert óriási hatással van az emberek egészségére, a családokra és az egész társadalomra" - idézte a szakembert a BBC News.

A magas vércukorszint növeli a szívroham, az agyi érkatasztrófa, a veseelégtelenség, a vakság, a végtagamputáció és a szülési komplikációk kockázatát.

A cukorbetegség a nyolcadik leggyakoribb halálok a világon, évente 1,5 millió emberrel végez. További 2,2 millió haláleset pedig a magas vércukorszinttel van összefüggésben.

Az 1980-as években a gazdag országokban volt a legmagasabb a cukorbetegek aránya, ma már azonban az alacsony- és közepes jövedelmű országokat sújtja leginkább a betegség.

Krug szerint mivel ezeken a területeken él a világ népességének döntő hányada, ezért a mutatók várhatóan tovább fognak emelkedni, hacsak nem születnek drasztikus intézkedések a diabétesz megfékezésére.

forrás: http://www.weborvos.hu/egeszsegpolitika/who_fektelenul_tor_elore_a/230468/


Egészségügyi Világszervezet (WHO) Európai Regionális Irodája és az Európai Betegségmegelőzési és Járványügyi Központ (ECDC) a TBC Világnap alkalmából kiadott közös sajtóközleménye

ÁEEK Sajtószemle 2016.03.24.

Európa a tbc-mentesség elérését kockáztatja, ha nem gondoskodik sürgősen a kiszolgáltatott, szegény és marginalizálódott népcsoportokról és a migránsokról
Az Európai Betegségmegelőzési és Járványügyi Központ (ECDC) valamint az Egészségügyi Világszervezet (WHO) Európai Regionális Irodája a tbc elleni küzdelem világnapja előtt új adatokat tett közzé, amelyekből kiderül, hogy 2014-ben a becslések szerint 340000 európai betegedett meg tuberkulózisban (tbc), ami 100000 főre vetítve 37 esetnek felel meg.
2010 és 2014 között átlagosan 4,3%-kal csökkent az új tbc-s esetek száma, így a WHO Európai Régiója teljesítette azt a Millenniumi Fejlesztési Célt, miszerint a tbc terjedésének tendenciáját 2015-re visszafordítja. Ugyanakkor továbbra is megnehezíti a tbc felszámolását a multirezisztens (MDR) tbc és a tbc magas előfordulási aránya a lakosság sérülékeny csoportjaiban, például a hajléktalanok, kábítószer-, és alkoholfüggők, valamint a magas tbc fertőzöttségi aránnyal rendelkező országokból érkező migránsokat veszélyeztető tbc.

Magyarországon biztonságos a tbc epidemiológiai helyzet, 2014-ben 8 új eset jutott 100 000 lakosra, s ugyanez mondható el a 2015-ös előzetes adatok alapján is. Így a WHO Magyarországot az alacsonyan átfertőzött országok között tartja nyilván. Alacsony a multirezisztens esetek száma is, 2014-ben 7 új esetet észleltek. Ugyancsak alacsony a gyermekkori megbetegedések száma, 2014-ben 6 tizennégy éven aluli gyermek betegedett meg.

„A világban összesen 480000 beteg szenved MDR-tbc-ben, és 2014-ben egynegyed részük az Európai Régióban élt. Ez a riasztóan magas szám komoly kihívást jelent a tbc megfékezése szempontjából” – mondja Dr. Jakab Zsuzsanna, a WHO Európai Regionális Iroda igazgatója. „A legsérülékenyebb csoportok, többek között a szegények, a népesség marginalizálódott csoportjai, valamint a bevándorlók és menekültek fokozottan ki vannak téve az MDR-tbc kockázatának. Életkörülményeik miatt a tbc-t gyakran túl későn diagnosztizálják, és számukra nehezebb végig részt venni a kezelési folyamatban. Ha valóban szeretnénk felszámolni a tbc-t Európában, akkor senkit nem hagyhatunk magára. Ez összhangban áll az Egészség 2020 egészségpolitikai keretprogrammal és a Fenntartható Fejlődési Célok globális programjával.”

„Bizonyos társadalmi körülmények vagy életmódbeli tényezők megnehezíthetik az emberek számára a tbc tüneteinek felismerését, az egészségügyi szolgáltatásokhoz való hozzáférést, a kezelési utasítások betartását vagy a rendeléseken való rendszeres megjelenést. Személyre szabott beavatkozási módszereket kell találnunk ezeknek a kiszolgáltatott embereknek az
elérésére, ezen belül létrehozhatunk például segítő csoportokat vagy közvetlenül figyelemmel kísérhetjük a kezeléseket” – mondja Dr. Andrea Ammon, az ECDC megbízott igazgatója. „Az Európai Unióban/Európai Gazdasági Térségben az új tbc-s esetek száma csak lassan, évente körülbelül 5%-kal csökken, és ha nem sikerül a tbc-t a lakosság legsérülékenyebb csoportjaiban sikeresen kezelni, akkor nem fogjuk tudni a terveknek megfelelően felszámolni sem. Ezért adott most ki az ECDC tudományos útmutatást, mely a népesség tbc-nek különösen kitett szegény és marginalizálódott részeit is segít elérni.”

Nincsen összefüggés a bevándorlás és a tbc terjedése között
A tbc-vel való fertőződés, illetve megbetegedés kockázata több tényezőtől függ, többek között attól is, milyen fertőzöttségi rátájú országba tartozik valaki. A származási országok egy részében a tbc-s esetek száma elmarad az Európai Régió átlaga mögött. A Szíriai Arab Köztársaságban például az új tbc-s esetek aránya 100000 főre vonatkozóan 17, ami kevesebb, mint a fele az Európai Régió átlagának (37), és nem sokkal haladja meg az EU/EGT átlagát (12). Ráadásul, mivel a tbc nem tartozik a könnyen átadható betegségek közé, és az érintkezések száma korlátozott, így alacsony annak a kockázata, hogy a menekültek átadják a betegséget a helyi lakosságnak. Magyarországon nem észlelhető a tbc-s betegek körében a nem magyar állampolgárságú betegek számának emelkedése.
Mindenki számára hozzáférhető egészségügyi ellátást kell biztosítani nemcsak a helyi lakosság, hanem a menekültek és bevándorlók számára is, függetlenül attól, hogy iratokkal érkeznek vagy anélkül. Az Európai Régió az egyetlen régió a világon, ahol határon átívelő tbc-kontroll és gondozási beavatkozásokat szolgáló minimum csomagról rendelkező konszenzus dokumentum van érvényben. A csomag részét képezi az orvosi szolgáltatásokhoz való hozzáférés biztosítása, függetlenül a bevándorló regisztrációjának állapotától, valamint a kitoloncolást tiltó irányelv az intenzív tbc kezelés befejezéséig.

A WHO javasolja a legnagyobb kockázatnak kitett csoportok célzott tbc-szűrését. Magyarországon eszerint szervezik meg a kötelező tüdőszűrést 2014 óta. A menekültek és bevándorlók között azok az emberek vannak a legnagyobb kockázatnak kitéve, akik olyan országokból érkeznek, ahol magas az új tbc-s esetek száma, vagy akik bizonytalan helyzetekben élnek vagy utaznak és ki lehettek téve a tbc fertőzésnek. A nemrégiben közzétett Aktív tuberkulózis módszeres szűrése: gyakorlati útmutató című dokumentum útmutatást nyújt a célzott és személyre szabott tbc-szűréshez az aktív betegség felderítése és a kezelés haladéktalan megkezdése érdekében, megszakítva ezzel a fertőzés lehetséges továbbterjedését a menekültek és a velük szoros kapcsolatban állók között. A tbc-szűrés soha nem használható okként egy menekült vagy bevándorló elutasítására.

Kiegészítő információ:
A TBC Világnapját minden évben március 24-én ünneplik. A Világnap általános célja a figyelemfelhívás a tbc világméretű jelenlétére, valamint tájékoztatás a tbc megelőzés és kontroll törekvésekről.
Tbc mentesség – Éves szinten kevesebb, mint 1 tbc-s eset/1millió lakos
A WHO Európai Régiójába 53 ország tartozik közel 900 millió lakossal, melyből kb. 508 millió lakik az EU/EGT országokban (28 EU tagállam továbbá Izland, Liechtenstein és Norvégia).
20 tbc-s eset/100 000 lakos alatt jelentő, alacsony incidenciájú országok az EU/EGT-ben: Ausztria, Belgium, Horvátország, Ciprus, Cseh Köztársaság, Dánia, Észtország, Finnország, Franciaország, Németország, Görögország, Magyarország, Izland, Írország, Olaszország, Luxemburg, Málta, Hollandia, Norvégia, Lengyelország Szlovákia, Szlovénia, Spanyolország, Svédország és az Egyesült Királyság.
A 18 kiemelt prioritású ország a WHO Európai Régiójában: Örményország, Azerbajdzsán, Belorusszia, Bulgária, Észtország, Grúzia, Kazahsztán, Kirgizisztán, Lettország, Litvánia, Moldávia, Románia, az Orosz Föderáció, Tádzsikisztán, Törökország, Türkmenisztán, Ukrajna és Üzbegisztán.


WHO-kinevezés a menedzserképző központnak

WebOrvos 2016.03.21.

Az egészségügyi emberi erőforrással, így például az orvosok migrációjával kapcsolatos kérdéseket kutatják a Semmelweis Egyetemen.
WHO Együttműködési Központként kutatja mostantól az egészségügyi emberi erőforrással, így például az orvosok migrációjával kapcsolatos kérdéseket a Semmelweis Egyetem Egészségügyi Menedzserképző Központja (EMK). Az erről szóló kinevezést Dr. Pusztai Zsófia, az Egészségügyi Világszervezet (WHO) magyarországi irodájának vezetője adta át Dr. Szél Ágostonnak, a Semmelweis Egyetem rektorának.

Dr. Szél Ágoston hangsúlyozta: a kinevezéssel regionális tudásközponttá válik az EMK. A központ számos nemzetközi kutatásban vett már részt eddig is, melyek világszerte ismertséget adtak az intézetnek – tette hozzá. Mint fogalmazott, nehéz küzdeni az egészségügyi migráció ellen, de az EMK kutatásaiból származó adatok, információk segítenek ebben a munkában.

Dr. Pusztai Zsófia kiemelte: a regionális Együttműködési Központtá való négy évre szóló kinevezéssel azt a több éves tudományos munkát ismeri el az Egészségügyi Világszervezet, melyet az EMK végez az egészségügyi emberi erőforrással összefüggő kérdésekben.

Dr. Szócska Miklós, az EMK igazgatója elmondta: WHO Együttműködési Központként a hazai helyzettől a regionális kontextuson át a globális katasztrófahelyzetekig mindent érint majd a munkájuk, ami összefügg az egészségügyi humánerőforrással. Feladatuk egyebek mellett, hogy megmutassák a döntéshozóknak, hol vannak problémák, milyen mértékűek ezek és milyen jó gyakorlatok vannak a megoldásra hazai, regionális és globális szinten.

A kinevezés értelmében a Semmelweis Egyetem Egészségügyi Menedzserképző Központja képviselheti, támogathatja a WHO szakmai programját az egészségügyi emberi erőforrás területen regionális szinten, vagyis a világszervezet által az európai régióhoz sorolt több mint 50 országban. Európában még egy ankarai és egy amszterdami szakmai műhely rendelkezik hasonló címmel ezen a szakterületen.

forrás: http://www.weborvos.hu/egeszsegpolitika/who_kinevezes_a_menedzserkepzo_kozpontnak/230104/


Kétéves Együttműködési megállapodást írt alá az EMMI és a WHO Európai Regionális Irodája

EMMI Egészségügyért Felelős Államtitkárság - Hírek

Kétéves együttműködési megállapodást írt alá az Emberi Erőforrások Minisztériuma (EMMI) és az Egészségügyi Világszervezet (WHO) Európai Regionális Irodája. A 2016-2017. évre szóló megállapodás a fertőző betegségek, a nem-fertőző betegségek megelőzése és kezelése, valamint az egész élettartamot átfogó egészségfejlesztés és az egészségügyi rendszerek területén fogalmaz meg programokat.
A megállapodásban meghatározott prioritások a globális és regionális szintű szükségleteknek, illetve Magyarországi egészségügyi helyzetének megfelelően kerültek kialakításra, figyelembe véve az Egészség 2020 európai Stratégia egyes kategóriáit.
Magyarország számára fontos célkitűzés a nemzetközi szervezetekkel való hatékony együttműködés feltételeinek megteremtése és továbbfejlesztése. A kormányközi nemzetközi szervezetek - kiemelten a WHO - globális és regionális egészségügyi tevékenységének társadalmi, gazdasági jelentősége napjainkban egyre nyilvánvalóbb.

Magyarország számára fontos, hogy aktív részese legyen a WHO-ban zajló munkának, hiszen célunk, hogy tudásunkat, tapasztalatainkat megosztva a többi tagállammal, tevőlegesen is részt vegyünk a nemzetközi fejlesztési támogatások egészséget és egészségügyet érintő tevékenységeiben, a fenntartható fejlődés 2015 utáni célkitűzéseinek véglegesítésében és végrehajtásában, illetve hogy részesülhessen a WHO-ban folyó nemzetközi munka eredményeiből.
Az Egészségügyi Világszervezettel való szakmai együttműködés jelentős szerepet játszik a hazai népegészségügyi stratégiai gondolkodás megerősítésében, ugyanakkor a példaértékű hazai gyakorlatokat, mint például a népegészségügyi programelemeket, az Egészségügyi Világszervezet továbbítja tagországai felé.

forrás: http://www.kormany.hu/hu/emberi-eroforrasok-miniszteriuma/egeszsegugyert-felelos-allamtitkarsag/hirek/keteves-egyuttmukodesi-megallapodast-irt-ala-az-emberi-eroforrasok-miniszteriuma-es-az-egeszsegugyi-vilagszervezet-who-europai-regionalis-irodaja


WHO-szakértő: A zikavírust képesek leszünk kontrollálni

WebOrvos 2016.02.20.

A Zika-vírus, amely a gyanú szerint kisfejűséget okoz a megfertőzött babáknál, világszerte a címlapokon szerepelt az elmúlt hetekben.

A környezetvédelmi szakbizottság tagjai az Egészségügyi Világszervezet (WHO) képviselőivel vitatták meg a vírus terjedését és a szükséges lépéseket szerdán. A meghallgatást követően beszélgetett az EP sajtóirodája Roberto Bertollinivel, a WHO szakértőjével, aki szerint a zikavírus „gyenge", és képesek vagyunk kontrollálni – írja az index.hu portálja, amely közli a WHO-szakértővel készített interjút.

- A zikavírus 1947 óta ismert, hogyan lehetséges, hogy eddig nem fejlesztették ki a vírus elleni védőoltást?

- Ez a vírus egy azok közül, amelyeket ismerünk, de nincs ellene védőoltás, mert csak egy meghatározott területre korlátozódik, vagy nem jelentős mértékű, mint ahogyan a zikavírus sem. Csak nemrég, a Francia Polinézia szigetein 2013-2014-ben tapasztalt kisfejűség néhány esete kapcsán kezdtünk el felfigyelni rá. Mára a helyzet súlyosabbá vált és erős a nyomás a közvélemény és a kormányok részéről, hogy fejlesszünk ki egy oltóanyagot.

- Mennyi időbe telik egy ilyen vakcina kifejlesztése és mi garantálja, hogy hatásos lesz?

- Valószínű, hogy hatásos lesz. Sok tapasztalatot gyűjtöttünk az ebola kapcsán és egy csaknem végleges ebola elleni oltást fejlesztettünk ki nagyon rövid idő alatt. Jó esélyünk van rá, hogy legalább egy előzetes vakcinát kifejlesszünk a következő 15-18 hónapban tervezett kísérletekhez.

- Van rá esély, hogy a vírus Európában is megjelenik? Mi a legjobb, illetve a legrosszabb forgatókönyv?

- A legrosszabb forgatókönyv az, hogy a vírust terjesztő szúnyog Európában is megjelenik és elkezdi terjeszteni a betegséget. Eggyel kevésbé rossz forgatókönyv, hogy a már Dél-Európa néhány országában honos szúnyogok kezdik terjeszteni a betegséget.

forrás: http://www.weborvos.hu/lapszemle/who_szakerto_a_zikavirust_kepesek/229479/


A WHO beszállt a Zika-vírus elleni harcba

WebOrvos 2016.02.13.

A WHO szerint már több csoport vagy cég is kész segíteni – írta pénteken az ABC News.

A WHO főigazgató-helyettese Genfben elmondta: az Egyesült Nemzetek Szövetségének (ENSZ) egészségügyi szervezete a lehető leggyorsabban próbál megoldást találni a Zika-vírus terjedésének megfékezésére. Jelezte: már tizenöt cég vagy csoport kész részt venni a vírus elleni harcban. Azt is megerősítette az ABC szerint, hogy a moszkitók terjesztette vírus és a kisfejűség közötti kapcsolatra egyre nagyobb valószínűséget látnak – írja az mno.hu portálja.

forrás: http://www.weborvos.hu/lapszemle/a_who_beszallt_a_zika/229314/

eredeti hír: http://abcnews.go.com/Health/wireStory/zika-vaccines-months-broad-trials-36884468


A WHO 12 pontja a rák megelőzéséhez

WebOrvos 2016.02.04.

Tizenkét új módszer, amelyek révén az emberek egészségesebb életmódra válthatnak.

Növekszik a rák előfordulása a WHO Európai Régiójában – a 2012-ben diagnosztizált új rákos esetek száma összesen 3,7 millió volt, míg ez a szám becslések szerint 2030-ra 25%-kal emelkedni fog, és eléri a 4,6 milliót.

A növekedés mögött részben az egyre nagyobb létszámú idősödő népesség, részben egy sor különböző tényező áll, mint például a dohányzás és az alkoholfogyasztás, az egészségtelen táplálkozás, a testmozgás hiánya, a túlsúlyosság és az elhízás terjedése, a munkahelyen vagy a környezetben jelen lévő rákkeltő anyagoknak (pl. azbeszt, benzol, levegőszennyezés) való kitettség, sugárzás (pl. ultraibolya, környezeti radon), valamint bizonyos fertőzések (mint a hepatitisz B, a Helicobacter pylori vagy a humán papillomavírus fertőzés).

A WHO minden év február 4-én népszerűsíti azokat a módszereket, amelyek segíthetnek enyhíteni a rák globális terhét. A „We can. I can.", azaz „Mi képesek vagyunk rá. Én képes vagyok rá" mottóval megrendezésre kerülő rákellenes világnap 2016-ban azt a kérdést járja körül, hogyan veheti ki mindenki – együtt és egyénenként – a részét a rák globális terhének csökkentéséből.

12 módszer a rák kockázatának csökkentésére

A WHO Nemzetközi Rákkutatási Ügynöksége (IARC) megjelentette cselekvési kódexének új kiadását – ebben olyan intézkedések szerepelnek, amelyeket egyének tehetnek a rák megelőzéséért. A kormányzati politika és intézkedések támogatásával a kódex segíthet csökkenteni a rák előfordulását a Régióban.

A kódex 12 módszert ismertet, amelyek segítségével az emberek egészségesebb életmódra válthatnak, és lendületet kaphat a rákmegelőzés. Becslések szerint Európában a rák okozta halálesetek mintegy fele elkerülhető lenne, ha mindenki követné a kódex ajánlásait.

1. Ne dohányozzon. Ne fogyasszon semmiféle dohányterméket.
2. Otthonát tegye dohányfüstmentes övezetté. Támogassa a füstmentes munkahely megteremtését célzó kezdeményezéseket.
3. Tegyen az egészséges testsúly eléréséért.
4. Iktassa napirendjébe a rendszeres mozgást. Minél kevesebb időt töltsön ülve.
5. Táplálkozzon egészségesen:
- Egyen sok teljes kiőrlésű gabonából készült terméket, hüvelyeseket, zöldséget és gyümölcsöt.
- Mértékkel fogyasszon magas kalóriatartalmú (sok cukrot vagy zsírt tartalmazó) ételeket, és kerülje a cukrozott italokat.
- Kerülje a feldolgozott hústermékeket; mértékkel fogyasszon vörös húsokat és magas sótartalmú élelmiszereket.
6. Ha bármilyen alkoholt fogyaszt, tartson mértéket. A rákmegelőzés szempontjából az a legjobb, ha egyáltalán nem iszik alkoholt.
7. Óvakodjon a túlzott napozástól, különös tekintettel a gyermekekre. Használjon napvédő termékeket. Kerülje a szoláriumot.
8. Munkahelyén kövesse az egészségügyi és biztonsági előírásokat, hogy óvja egészségét a rákkeltő anyagoktól.
9. Járjon utána, nincs-e kitéve otthonában a természetes, magas radonsugárzásnak. Tegyen intézkedéseket a radonsugárzás szintjének csökkentésére.
10. Nőknek:
Az anyák a szoptatással csökkenthetik a rák kockázatát. Ha csak teheti, szoptassa a csecsemőjét. A hormonpótló kezelések növelik a rák bizonyos fajtáinak kockázatát.
Korlátozottan alkalmazzon hormonpótló kezeléseket.
11. Gondoskodjon róla, hogy gyermekei részt vegyenek az alábbi oltási programokban: Hepatitis B (újszülöttek)
Humán papillomavírus (HPV) (lányok).
12. Vegyen részt szervezett rákszűrő programokban: vastagbélrák (férfiak és nők) emlőrák (nők) méhnyakrák (nők)

Az Európai Rákellenes Kódexet rákspecialisták, tudományos kutatók és más szakértők állították össze annak érdekében, hogy jobban megismertessék az európai polgárokkal a rákmegelőzés hatékony módszereit. A kódex első kiadása 1987-ben jelent meg, a 4. kiadás alapjául szolgáló tudományos munkát pedig nemrégiben tették közzé.

forrás: http://www.weborvos.hu/egeszsegmagazin/a_who_12_pontja_a/229094/


Korhatárossá tenné a dohányzós filmeket a WHO

Weborvos 2016.02.01.

A WHO a dohányzós jeleneteket bemutató filmeket mint "a dohánytermékek promóciójának utolsó bástyáját" tenné korhatárossá.

Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) a február végi Oscar-gála előtt jelentette be tervét arra hivatkozva, hogy miközben számos ország megtiltotta a dohánytermékek reklámját, szponzorálását, a cigarettagyártók a filmipar segítségével toborozzák a jövő dohányosait - közölte honlapján a The Guardian című brit lap.

A WHO Dohánymentes filmek címmel hétfőn hozta nyilvánosságra jelentését, amely szerint a 2014-ben bemutatott hollywoodi filmek 44 százalékában dohányoztak, és a nem korhatáros filmek 36 százalékában is rágyújtottak. A szervezet megemlítette, hogy a rendkívül népszerű Transformers: A kihalás kora című produkcióban már egy robot is cigizett.

Armando Peruga, WHO dohányzás elleni programjának menedzsere elmondta, hogy míg korábban csökkent a filmekben a dohányzós jelenetek száma, 2013-14 fordulóponttá vált, és ismét növekedést tapasztaltak ezen a téren.

"A dohányipar alternatív utakat keres termékei reklámozására, és a filmekben találták meg az utolsó bástyájukat" - hangsúlyozta Peruga.

A WHO először 2009-ben vetette fel, hogy a dohányzós jeleneteket ábrázoló filmek kapjanak 18 éven felülieknek szóló besorolást.

Egy amerikai tanulmány szerint az új dohányosok 37 százaléka a filmvásznon látható dohányzás miatt gyújt rá. Az amerikai betegségellenőrzési és -megelőzési központ (CDC) pedig úgy becsülte, hogy a filmvásznon vagy képernyőn megjelenő dohányzás 2014-ben hatmillióval növelte a fiatalkorú amerikai dohányosok számát, s közülük két millióan végül a dohányzás miatt kialakuló betegségek áldozatai lesznek.

Peruga arra is rámutatott, hogy a filmekben messze többen és többet dohányoznak, mint azokban a társadalmi rétegekben, amelyeket ábrázolnak.

A WHO szerint a dohányzós jeleneteket tartalmazó filmeket csak "kemény dohányzásellenes reklámokkal" együtt szabadna forgalmazni.

forrás: http://www.weborvos.hu/egeszsegpolitika/korhatarossa_tenne_a_dohanyzos_filmeket/229022/


Túlsúllyal is támad a szegénység

MedicalOnline 2016.01.26.

41 millió öt év alatti gyermek túlsúlyos vagy elhízott - olvasható az Egészségügyi Világszervezet (WHO) által 2014-ben életre hívott, a gyermekkori elhízás megszűnésért küzdő bizottság záró jelentésében.
A jelentésben, amely, amely hétfőn jelent meg Genfben, az olvasható, hogy túlsúlyos vagy elhízott kisgyermekek száma 1990 és 2014 között 31 millióról 41 millióra nőtt, és leggyorsabban az alacsony, valamint a közepes jövedelmű országokban élő gyermekeknél növekszik.
A túlsúlyos gyermekek aránya az 5 év alattiaknál 1990-től 2014-ig 4,8 százalékról 6,4 százalékra nőtt - olvasható a szervezet jelentésében. Számuk az alsó közepes jövedelmű országokban 7,5 millióról 15,5 millióra nőtt.
Közölték azt is: 2014-ben a túlsúlyos és elhízott 5 év alatti gyermekek majdnem fele (48 százalékuk) Ázsiában, egynegyedük Afrikában élt. A túlsúlyos gyermekek száma Afrikában csaknem a kétszeresére nőtt 1990 óta (5,4 millióról 10,3 millióra).
A bizottság egyik vezetője, Sania Nishtar, akit a WHO közleményében idéz, úgy fogalmazott: a túlsúlyosság és elhízás hatással lehet egy gyermek életminőségére, mivel sok akadállyal kell szembenéznie, beleértve fizikai, pszichikai és egészségügyi problémákat is. Az elhízás hatással lehet az iskolázottság szintjére, és ez, valamint annak a valószínűsége, hogy az érintett gyermekek felnőttként is elhízottak maradnak, komoly egészségügyi és gazdasági kockázatot jelent nekik, a családjuknak és a társadalomnak is - tette hozzá Sania Nishtar.

A bizottság jelentésében több ajánlást fogalmaz meg a kormányoknak, egyebek mellett, hogy támogassák az egészséges ételek fogyasztását, a kora gyermekkori és iskolás kori egészséges értrendet, segítsék elő, hogy a gyermekek többet mozogjanak, erősítsék meg a fogantatás és a terhesség előtti ellátással kapcsolatos segítségnyújtást, valamint nyújtsanak családi alapú testtömeg-szabályozással kapcsolatos szolgáltatást az elhízott gyermekeknek.


A WHO Környezet és egészség folyamata - Félidős Értekezlet : Beszámoló a WHO Európai Regionális Központja által szervezett értekezletről : Haifa 2015. április 28-30.

In: Egészségtudomány. - 2015. 59. évf. 3. sz., p. 8-13.

2015. április 28-30- között, az izraeli Haifában rendezték meg a WHO Európai Régió "Környezet és Egészség" folyamatának két miniszteriális konferencia közötti félidős értékelő értekezletét 37 ország hivatalos képviselőinek részvételével. A hivatalos képviselők mellett nemzeti és nemzetközi szervezetek, civil szervezetek képviselői vitatták meg az V. Környezetvédelmi és Egészségügyi Miniszteri Konferencia (Párma, Olaszország 2010) által elfogadott kötelezettségek teljesülését. A Pármai Nyilatkozatban minden ország kifejezte elköteleződését a rögzített környezetegészségügyi célok megvalósítására. Ezek magukban foglalták az egészséges ivóvíz és szanitáció biztosítását, az egészséges és biztonságos környezetet a fizikai aktivitás végzésére, dohányzásmentes és toxikus anyagoktól mentes környezetet és az azbeszttel összefüggésbe hozható betegségek megszüntetését. A félidős értekezlet résztvevői áttekintették az elvégzett feladatokat és a jövőbeni terveket, mint például a külső és a belső téri levegő minősége, a klímaváltozás és a zaj egészségi hatásainak vizsgálata. Megvitatták a Környezet és Egészség folyamat kérdéseit, megoldási javaslatokat terjesztettek elő. Elvi döntést hoztak a VI. Környezet és Egészségügyi Miniszteri Konferencia (2017) fő témáiról is.


Ebola: Vége a menetnek!

Cikk - Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) ma bejelenti, hogy véget ért Nyugat-Afrikában az eddigi legsúlyosabb ebolajárvány, miután Libériában is megszűnt a betegség terjedése – írja a Magyar Idők.

Ebola: Vége a menetnek!
MedicalOnlien 2016.01.14.

„Csütörtökön lesz 42. napja, hogy az utolsó, ebolával fertőzött beteg tesztje negatív lett”, ez az időtartam a vírus maximális lappangási idejének kétszerese – idézi az ENSZ szakosított szerve által közzétett kommünikét a lap.

A közlemény szerint az először 40 évvel ezelőtt azonosított, vérzéses lázat okozó vírus 2013 decemberében Guinea déli részén ütötte fel a fejét, majd innen terjedt tovább a szomszédos Libériára és Sierra Leonéra. A járvány ezt a három nyugat-afrikai országot érintette a legsúlyosabban, őket a sorban Nigéria és Mali követte.

Két év alatt összesen tíz országot ért utol a kór, köztük Spanyolországot és az Egyesült Államokat is. A hivatalos közlések szerint a 28 637 feljegyzett esetből 11 315 végződött halállal. Ezek az adatok azonban a WHO szerint alulbecsültek – olvasható a magyaridok.hu-n.

forrás: http://www.medicalonline.hu/eu_gazdasag/cikk/ebola__vege_a_menetnek?utm_source=newsletter&utm_medium=medicalonline_orvosi_hirlevel&utm_campaign=15683


Újra itt van a polio

Cikk - Szükségállapotot hirdetett a WHO Ukrajnában, mert két gyermekbénulásos esetet találtak az ország magyarok lakta részében – írja a CNN tuósítása alapján a Népszabadság.

Újra itt van a polio
MedicalOnline 2015.12.10.

Ukrajnában most két, egy rahói és egy técsői kisfiút kezelnek gyermekbénulásos tünetekkel, ezért hirdetett szükségállapotot a WHO. A gyermekeket állítólag vallási okok miatt nem oltották be a szükséges vakcinával – olvasható a nol.hu-n.

Forrás: http://www.medicalonline.hu/eu_gazdasag/cikk/ujra_itt_van_a_polio?utm_source=newsletter&utm_medium=medicalonline_orvosi_hirlevel&utm_campaign=15502


The European health report 2015

The European health report 2015 : Targets and beyond – Reaching new frontiers in evidence . — Copenhagen : World Health Organization Regional Office for Europe, 2015. — 150 p (L.sz.: WE1107 [DVD/WHO/2015/18])

Az Európai Egészségügyi Jelentés a WHO Regionális Irodájának háromévente megjelenő kiemelt fontosságú kiadványa. Az előzőleg 2012-ben kiadott jelentés a 2010-es mérések alapadatait tartalmazza kiindulásként a 2020-as egészségügyi célkitűzések („Health 2020” ) megvalósítása felé vezető úton, a 2015-ös jelentés viszont már a 2012 óta elért eredményeket tükrözi.

A célkitűzések az alábbiakra irányulnak: a korai halálozás csökkentése, a születéskor várható élettartam növelése, az egyenlőtlenségek visszaszorítása, a jóllét fokozása, az egészségügyi fedezet egyetemessé tétele és az országos célok kitűzésének szorgalmazása. A hat céllal kapcsolatban rendelkezésre álló adatok értékelése egyaránt kimutatja a fejlesztések nyomán a Régió viszonylatában létrejövő eredményeket, illetve a fokozottabb népegészségügyi fellépést igénylő területeket. Bár a kiadvány előrelépést elsősorban regionális szinten jelez, a döntéshozók számára hasznos információval szolgál az országos szintű fejlesztésekhez is. Mind e mellett minden a „Health 2020” célkitűzés megvalósítását szem előtt tartó népegészségügyi szakember, tudományos intézet, nemkormányzati szervezet számára értékes információt nyújt egészségfejlesztő, jóllétet előmozdító törekvéseik megvalósításához.


Világjelentés az idősödésről és az egészségről

World report on ageing and health . — Geneva : World Health Organization, 2015. — 260 p. (L.sz.: WE1106 [DVD/WHO/2015/17])

Az egyes országok lakosságának elöregedése világszerte felgyorsuló folyamat, és minthogy napjainkra nagymértékben kitolódott a születéskor várható élettartam, ez mára jóval 60 éves kor fölé tehető. Mindez komoly hatást gyakorol az egészségi állapotra, az egészségügyi rendszerekre, ezek humán erőforrására és költségvetésére.
A jelenlegi egészségügyi rendszerek kevéssé igazodnak az idős populációk igényeihez, így a „Világjelentés az idősödésről és az egészségről” című WHO kiadvány ajánlásaival kívánja előmozdítani az idősödő populációk igényeinek megfelelő stratégiák kialakítását és az idősek számára nyújtandó egészségügyi szolgáltatásokat.

A kiadvány az egyes országok tapasztalatán át szemlélteti, hogy bizonyos problémákra milyen újító megoldások alkalmazhatóak. A vizsgált témák skálája az idős populációk számára nyújtott átfogó ellátástól a személyre szabott szolgáltatásokig, az idős emberek kényelmét és biztonságát szolgáló stratégiákig és a hosszú távú ellátásban jelentkező problémák megoldásáig terjed. A kiadvány gazdag anyaga kiindulási alapnak tekinthető az idősödő populációk egészségét szolgáló innovatív intézkedésekhez.

A kiadvány a könyvtár katalógusából letölthető.


Végleges formát öltött a WHO cukorfogyasztási ajánlás / Szűcs Zsuzsanna

In: Új Diéta. - 2015. 24. évf. 2-3. sz., p. 28-29.

Ez év márciusában publikálta az Egészségügyi Világszervezet a hozzáadott cukor fogyasztására vonatkozó legfrissebb, szakmai irányelvét. A szakértői anyag, bár elsődlegesen továbbra is a cukorfogyasztást a napi energiafelvétel 10 százalékában maximáló javaslatot fogalmazza meg, ún. feltételes javaslatként a hozzáadott cukor felvételének további mérséklését szorgalmazza. A cukorfogyasztás a napi energiafelvétel 5 százalékára (ez kb. 6 teáskanálnyinak megfelelő cukormennyiség) való visszaszorításától feltételezhetően további egészségügyi előnyök várhatók elsősorban a testtömeg karbantartása, valamint a fogak egészsége szempontjából.


Ginkgo biloba a fitoterápiában / Kéry Ágnes

In: Studium & Practicum. - 2015. 9. évf. 3. sz., p. 8-10.

A különböző memóriapanaszok legtöbbször a véráramlás romlásának következtében alakulnak ki, hátterükben artériás okkluzív kórképek állnak. A fitoterapeutikumok közül a Ginkgo biloba készítmények alkalmasak kezelésükre, melyet a klinikai hatékonyságnak köszönhetően a WHO elfogadott, mint antidementív szert és beillesztette a gyógyszerek ATC osztályozási rendszerébe.


Rákkeltőek a feldolgozott hústermékek, valószínűleg a vörös hús is

Origo 2015.10.26.

A feldolgozott hústermékek rákkeltők, és "valószínűleg" a vörös hús is az – derül ki az Egészségügyi Világszervezet rákkutató ügynökségének hétfőn nyilvánosságra hozott tanulmányából. „Az eredmények igazolják a jelenleg érvényben lévő közegészségügyi ajánlásokat, amelyek a húsfogyasztás korlátozására intenek” - mondta Christopher Wild, a kutatást végző lyoni székhelyű Nemzetközi Rákkutató Ügynökség (IARC) igazgatója.

A végbélrák kialakulása és a feldolgozott húsipari termékek - például a virsli, a sonka, a kolbászfélék, a felvágottak, a húskonzervek és a húsalapú szószok - fogyasztása közötti kapcsolat egyértelmű, és valószínűsíthető a vörös húsok fogyasztása esetén is - állítják a WHO szakértői, akik a vörös húsok közé sorolják a sertést, a marhát, a borjút, a bárányt, a birkát, a lovat és a kecskét.

Az IARC munkacsoportja megállapította, hogy a feldolgozott hús fogyasztása végbélrákot okozhat” - hangsúlyozta a tanulmány, amely szerint a hasnyálmirigyrákkal való kapcsolatot is vizsgálták, de az eredmények nem meggyőzőek.

Halvány a kapcsolat?
A vörös hús esetében pedig az eredmények nem kielégítően biztosak. Ugyanakkor úgy tűnik, hogy a vörös hús fogyasztása és a végbélrák között van kapcsolat, ahogy a hasnyálmirigy- és a prosztatarák között is.

Fintorog az árus, csípi a szemét a kolbászfesztivál helyenként hatalmas füstje

A témában született tudományos munkák összesítése alapján a szakértők úgy látják, hogy
napi 50 gramm feldolgozott hús fogyasztása 18 százalékkal növeli a végbélrák kialakulásának kockázatát.
A vörös hús esetén 100 gramm rendszeres fogyasztása 17 százalékkal növeli a veszélyt.

A felvágottaknak és más húsipari termékeknek olyan rákkeltő anyagok közé sorolása, mint a dohány vagy az azbeszt, ugyanakkor nem jelenti azt, hogy ugyannyira veszélyesek is - jelezte az ügynökség. A Global Burden of Disease Project legfrissebb adatai szerint a hústermékekben gazdag táplálkozásnak évente 34 ezer, rákos megbetegedés miatt bekövetkezett haláleset tulajdonítható, míg évi egymillió halálesetet okoz a dohányzás, 600 ezret a túlzott mértékű alkoholfogyasztás, 200 ezret pedig a légszennyezettség.

A feldolgozott hús fogyasztása okozta végbélrák kialakulásának kockázata továbbra is gyenge, de a kockázat nő az elfogyasztott hús mennyiségével" - hívta fel a figyelmet Kurt Straif, az IARC kutatóorvosa. Véleménye szerint azonban miután nagyon sokan fogyasztanak feldolgozott húst, a rákkeltő hatás a közegészségügy számára jelentőséggel bír.

Az IARC több mint nyolcszáz tanulmány alapján sorolta a feldolgozott hústermékeket az emberre nézve rákkeltő hatású anyagok kategóriájába. Azt ugyanakkor elismerte, hogy "még nem igazán tudni", hogyan növelik a húsipari termékek a rák kockázatát, jóllehet a feldolgozás során kialakuló vegyi összetevőket gyanítják a rákkeltő hatások forrásaként.

A valószínűleg elég?
A vörös hús fogyasztását "valószínűleg rákkeltőnek" sorolta be az ügynökség "korlátozott jelzések" alapján. Miután azonban a vörös húsnak vannak tápláló hatásai is, a tanulmány a nemzeti kormányokra és a nemzetközi szabályozó ügynökségekre bízza, hogy a kockázatokat és az előnyöket taglaló tanulmányokat tegyenek közzé.

Sok a kérdőjel
Az ügynökség szerint a kérdés azért is felmerül, mert a húsfogyasztás növekvő tendenciát mutat a világban, elsősorban az alacsony jövedelmű országokban.

A magas fokon történő sütés vagy a húsnak a lánggal való érintkezése következtében további rákkeltő hatás alakulhat ki,
de a sütés esetleges szerepe még nem igazán ismert ezen a téren az ügynökség szerint.

A tanulmány azt a következtést nem vonja le, hogy érdemesebb vegetáriánusnak lenni, mert "a vegetáriánus és a húsos étrendeknek is megvannak a különböző előnyei és hátrányai az egészségre nézve". A hús például proteint, vasat, cinket és B-vitamint tartalmaz.

forrás: http://www.origo.hu/tafelspicc/kozelet/20151026-rakkeltoek-a-feldolgozott-hustermekek-valoszinuleg-a-voros-hus-is.html


Migráció: magyarországi látogatáson a WHO szakértői

WebOrvos 2015.10.19.

A Kormány és az Egészségügyi Világszervezet (WHO) közösen értékelte a migrációval összefüggő egészségügyi kihívásokat.

Az Emberi Erőforrások Minisztériuma (EMMI) és az Egészségügyi Világszervezet (WHO) szakértői közösen értékelték a migrációval összefüggő kihívásokat. A WHO delegációja az EMMI meghívására tett látogatást Magyarországon és az érintettek aktív bevonásával vizsgálta meg az elmúlt hónapokban kialakult migrációs helyzet egészségügyi vonatkozásait és fogalmazta meg ezzel kapcsolatos észrevételeit - közölte az Egészségügyért Felelős Államtitkárság.
A menekültek és migránsok nagy számban való érkezése komoly kihívások elé állítják hazánk és a fogadó országok egészségügyi rendszereit. Magyarország közegészségügyi-járványügyi helyzete jelenleg stabil, azonban a migrációs nyomás szükségessé teszi mindazon intézkedések meghozatalát, amelyek révén a kialakult, társadalmi, szociális, egészségügyi szempontok mérlegelését egyaránt igénylő, komplex helyzet hatékonyan kezelhető.
Az európai tagállamok válaszadásának segítésére, a WHO Európai Regionális Iroda közös látogatásokat szervez az érintett országokba, azok egészségügyi tárcáival együttműködve. Ilyen találkozókra sor került már Portugáliában, Spanyolországban, Máltán, Olaszországban, Görögországban, Cipruson, Bulgáriában, Szerbiában és Albániában.
Magyarországi látogatásuk során, a WHO képviselői találkoztak az érintett magyarországi döntéshozókkal, szakértőkkel, civil és nemzetközi partnerszervezetek képviselőivel és előadások, illetve rövid interjúk keretében megismerkedtek a magyar helyzettel, valamint felkeresték a bicskei és kiskunhalasi befogadó állomásokat, a Fóti gyermekotthont és a Baptista Szeretetszolgálat családi átmeneti otthonát és látogatást tettek a röszkei tranzitzónában is és Szegeden.
A látogatás végén sor került a tapasztalatok közös, első értékelésére, amelynek során a résztvevő felek a hazai jó gyakorlatokra is ráirányították a figyelmet, valamint feltárták azokat a területeket, amelyeknek további megerősítésével Magyarország még hatékonyabban képes reagálni a migrációval kapcsolatban megjelenő közegészségügyi változásokra. A WHO szakértői a látogatásról részletes jelentést készítenek, a hazai szakértőkkel közösen - zárul a közlemény.

forrás: http://www.weborvos.hu/egeszsegpolitika/migracio_magyarorszagi_latogatason_a_who/226758/


Nolte, Ellen : Assessing chronic disease management in European health systems

Nolte, Ellen : Assessing chronic disease management in European health systems : Concepts and approaches . — Copenhagen : WHO Regional Office for Europe : European Observatory on Health Systems and Policies, 2014. — 111 p. (L.sz.: WE1077 [DVD/2014/28])

A két kötetből álló könyv az Európai Unió Hetedik Keretprogramja keretében finanszírozott DISMEVAL (a betegségmenedzsment értékelésére szolgáló módszerek eredményeinek fejlesztésére és validálására irányuló) projekt eredményeit ismerteti. A projektet hároméves európai együttműködésben, 2009 és 2011 között folytatták, ennek eredményeként tudományos bizonyítékokat, evidenciát szolgáltatott a krónikus betegségek ellátásában a betegségmenedzsment értékelésén alapuló döntéshozatalhoz, és hosszabb távú célja a betegségmenedzsment értékelésére szolgáló módszerek eredményeinek fejlesztése és validálása volt az európai egészségügyi rendszerek számára.

Az első kötet a krónikus ellátás új megközelítéseit alkalmazó 12 európai ország, azaz sokféle helyszín bemutatása mellett számol be a projekt első fázisának eredményeiről, összehasonlításokat végez az iniciatívák kimeneteleivel kapcsolatban, egyben egységes szempontok szerint értékeli is ezeket. A szerzők a krónikus ellátás megközelítéseit előmozdító opciókat ezek előnyeivel és hátrányaival együtt ismertetik a döntéshozók és az egészségügyi szakemberek számára, és a könyv második kötetében nyújtanak részletes áttekintést a projekt alapjául szolgáló 12 ország gyakorlatáról.

A könyv könyvtárunkban megtalálható, letölthető a katalógusunkból.


Világegészségügyi Statisztikák, 2015

World Health Organization (Geneva) (CHE) (közread.) : World Health Statistics 2015. — Geneva : World Health Organization, 2015. — 164 p. (L.sz.: WE1089 [DVD/WHO/2015/04])

A „Világegészségügyi Statisztikák, 2015” című évkönyv éves összeállítást nyújt a WHO 194 tagországának egészségüggyel kapcsolatos adatairól, és összefoglalót közöl a Millenniumi Fejlesztési Célok és más ezekkel összefüggő célkitűzések megvalósítása felé tett lépésekről.
Az évkönyv összeállítása – az előző évek gyakorlatát követve – többnyire publikációkra és a WHO szakmai programjai és regionális irodái által felállított és fenntartott adatbázisok anyagára épül, de számos olyan demográfiai és társadalmi-gazdasági adatot is tartalmaz, melyek más szervezetek adatbázisából származnak.
A kiadvány által közölt minden indikátor összeállításba való felvételénél meghatározó tényező volt ezek relevanciája az átfogó népegészségügyi helyzet szempontjából, valamint az adatok hozzáférhetősége és minősége, illetve az ezek alapján végzett becslések eredményeinek megbízhatósága és összehasonlíthatósága.
A vizsgálatban szereplő indikátorok átfogó képet adnak az egyes országok egészségügyi rendszerének aktuális helyzetéről, és az ezeken a területeken élő lakosság egészségi állapotát meghatározó tényezőkről.
A WHO „Világegészségügyi Statisztikák, 2015” című évkönyve által rendelkezésre bocsátott statisztikák a Világszervezet azon célkitűzését szolgálják, hogy könnyebben elérhetővé váljanak az összehasonlító vizsgálatokhoz is felhasználható magas színvonalú statisztikák a világ népességének egészségi állapotáról és az egyes országok egészségügyi rendszeréről.

A kötet könyvtárunkban megtalálható.


Rák Világjelentés 2014

Stewart, Bernard W. (szerk.) : World Cancer Report 2014. — Lyon : International Agency for Research on Cancer ; Geneva : World Health Organization, 2014. — XIV, 630 p. (L.sz.: W30272 [WHO])

A Nemzetközi Rákkutató Ügynökség (IARC) rákos megbetegedésekkel foglalkozó jelentés-sorozatának harmadik része legutóbb 2014-ben adott tájékoztatást a betegséggel kapcsolatos világhelyzetről. A világjelentést tartalmazó kiadvány hat fejezetre tagolódik. A fejezetek a rák földrajzi területek szerinti megoszlását, a betegség etiológiáját, biológiáját, prevencióját és a visszaszorításával kapcsolatos stratégiákat, valamint az ezzel kapcsolatos nemzetközi gyakorlatot tekintik át. A kutatók publikációin, tapasztalatcseréjén alapuló dokumentum a rákkutatás világszerte elért eredményeiről, a betegségekkel kapcsolatos tapasztalatokról és kilátásokról is beszámol. A könyv anyagát több száz térkép, diagram és fénykép egészíti ki.

A könyv könyvtárunkban megtalálható.


Kormányzati elkötelezettség nélkül nem megy

Orvosok Lapja, 2015. 7-8. sz.

Nem kímélte a WHO regionális igazgatója a magyar kormányt, amikor arról beszélt, hogy az állam a költségvetési egyensúly megteremtése érdekében az egészségügyi ágazat forrásait kurtította meg – ez hibás politikai lépés, amit még az IMF sem támogat. Ismertette az egészséggel kapcsolatos, általában rossz hazai mutatókat, s egyenesen megdöbbenést keltett bejelentése, miszerint az elkerülhető betegségteher közvetlen és közvetett költségei a magyar
GDP 12 százalékát teszik ki egy hazai tanulmány szerint.

A teljes cikk a könyvtárban olvasható.


Mozgáshiány és dohányzás: a WHO célkeresztjében

szivderito.hu 2015.09.21.

Az európai felnőttek egyharmada és a serdülők kétharmada nem mozog eleget, illetve folytatni kell a dohányzás elleni határozott fellépést – áll a WHO friss jelentésében.
Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) stratégiai célja a nem fertőző betegségek miatti korai halálozás 25 százalékos csökkentése 2025-ig, amelyhez hozzájárul a WHO Európai Régiója által elfogadott fizikai aktivitási és dohányzásellenes akcióterv is.

Teljes cikk: http://szivderito.hu/hirek/egyeb/mozgashiany-es-dohanyzas-a-who-celkeresztjeben


Ülésezik a WHO Európai Regionális Bizottsága

WebOrvos 2015.09.15.

A Regionális Bizottság ülése online követhető, téma a mozgás-stratégia, a migráció és az európai TBC Cselekvési Terv.

A WHO Európai Regionális Bizottságának, a WHO Európai Régió vezető testületének 65. ülése Litvániában, Vilniusban kerül megrendezésre 2015. szeptember 14-17 között, melyen több mint 260 küldött, köztük egészségügyi miniszterek és más politikai döntéshozók vesz részt. Az 53 tagállam képviselői a Regionális Bizottság ülésén várhatóan jóváhagynak egy új fizikai aktivitással kapcsolatos stratégiát, egy dohányzás-ellenőrzési ütemtervet és az Európai Régió 2016-2020 évekre vonatkozó Tuberkulózis Cselekvési Tervét - tudatta a Magyar Iroda.
A küldöttek prioritásokat fogalmaznak meg az egészségügyi rendszerek megerősítése céljából és 1 napot szentelnek az ágazatközi együttműködések megvitatására, hogy a tagállamokban csökkenteni tudják a halálesetek számát és a betegségek előfordulását.
Az első napon, 2015. szeptember 14-én a WHO Európai Régió 53 tagállamának magas rangú kormányzati tisztviselői megvitatták a nagyszabású migráció népegészségügyi hatásait és a WHO-tól folyamatos részvételt és támogatást kértek szakmai tanácsadás és elemzések elvégzése révén, hogy megfelelően reagálhassanak a felmerülő közegészségügyi kihívásokra. A képviselők úgy döntöttek, hogy a lehető leghamarabb egy magas szintű WHO-konferencia kerüljön megszervezésre, melynek célja egy közös népegészségügyi megközelítés kidolgozása a régióban lévő nagyszabású migráció fényében.

forrás: http://www.weborvos.hu/hirek/ulesezik_a_who_europai_regionalis/226009/


Menekültek, oltás, emberség

MedicalOnline 2015.09.04.

Egyre többször van Európában kanyarójárvány, emiatt is fontos lenne az Európába érkező migránsok védőoltása – nyilatkozta a Magyar Időknek a WHO európai regionális igazgatója.

Jakab Zsuzsa nyugtalanítónak nevezte, hogy a kontinensen sem oltanak be minden kisgyereket, azokban az országokban pedig, ahonnan a legtöbb bevándorló jön, még rosszabb a helyzet.

Az Egészségügyi Világszervezet célkitűzése szerint mára Európában már egyetlen gyereknek sem lenne szabad kanyaróban és rubeólában megbetegednie, nem hogy meghalnia. Az Európai Betegségmegelőzési és Járványügyi Központ (ECDC) legfrissebb jelentése szerint azonban tavaly július óta az EU-tagországokból több mint négyezer, egész Európából azonban már mintegy 23 ezer kanyarós megbetegedést jelentettek, és több helyen is voltak kisebb-nagyobb járványok, egy gyermek meg is halt a betegségben. Magyarországon, ahol kötelező a védőoltás, 2002 óta senki ­sem betegedett meg és 1991 óta senki sem halt meg kanyaróban.

Jakab Zsuzsanna a migránsok szűrése kapcsán inkább a felajánlásban és a meggyőzésben, semmint a kötelezésben hisz. Mint emlékezetes, nálunk Balog Zoltán miniszter javaslatát támogatja az ÁNTSZ, hogy az illegális migrációval összefüggő esetleges járványügyi kockázat indokolttá tenné a menedékkérők mozgásának átmeneti korlátozását, kötelező szűrését és védőoltását.

A WHO európai regionális igazgatója fontosnak tartotta kiemelni, hogy amíg a migránsok státusza nem tisztázódik, a közös európai politikában is alapértéknek tekintett humanitárius elveket kell velük kapcsolatban szem előtt tartani. Jakab Zsuzsanna Törökországot hozta fel esetlegesen követendő példának, ahová annak ellenére, hogy a hivatalos jelentések szerint két-, más információk szerint már négymillió migráns érkezett, olyan táborokat állítottak fel, ahol az ellátásukat és ezen belül az egészségügyi ellátást is – a lehetőségekhez mérten – igen magas szinten biztosítani képesek. Európa többi országában is fontos, hogy az első, vészhelyzeti reakciókat most már jól megtervezett lépések kövessék – olvasható a magyaridok.hu-n.

forrás: http://www.medicalonline.hu/eu_gazdasag/cikk/menekultek__oltas__emberseg?utm_source=newsletter&utm_medium=medicalonline_orvosi_hirlevel&utm_campaign=14815


A kézhigiéne alapelvei a bentlakásos szociális intézményekben / Szabó Rita, Pusztai Zsófia

In: IME. - 2015. 14. évf. 2. sz., p. 12-16.

A kézhigiénés tevékenység a fertőzések megelőzésének fontos eszköze mind az egészségügyi, mind a bentlakásos szociális intézményekben. Ennek ellenére a kézhigiénés hajlandóság világszerte alacsony. Cikkünkben az Egészségügyi Világszervezet (World Health Organization, WHO), bentlakásos szociális intézményekre vonatkozó kézhigiénés irányelvét mutatjuk be, mely az alkoholos kézfertőtlenítő szer használatát javasolja ezen intézményekben.


Kisebb cukorfogyasztást szorgalmaz az Egészségügyi Világszervezet

MedicalOnline 2015.03.05.

MTI Hírek - Új irányelvet adott ki a WHO a cukorfogyasztásáról, azt javasolja, hogy a felnőttek és gyermekek csökkentsék napi hozzáadott cukorfogyasztásukat teljes kalóriabevitelük kevesebb mint 10 százalékára.

Az egészséges életmód számára további előnyökkel járna az erősebb csökkentés, 5 százalék alá, ami körülbelül 25 gramm (6 teáskanál) cukor fogyasztásával egyenlő - olvasható az Egészségügyi Világszervezet (WHO) közleményében.

Az új irányelvek az élelmiszerekhez, italokhoz, az ipari feldolgozás, a főzés során és a fogyasztó által hozzáadott cukor - a monoszaharidok (mint a glükóz, a fruktóz,) és a diszaharidok (mint a nád-, a maláta- és a répacukor) valamint a mézben, a szirupokban és a gyümölcslevekben, gyümölcslé koncentrátumokban lévő cukrok fogyasztására vonatkozik.

"Szilárd bizonyítékaink vannak arra, hogy a hozzáadott cukor fogyasztásának korlátozása a kalóriabevitel kevesebb mint 10 százalékára csökkenti a túlsúly és az elhízás, és a fogszuvasodás kockázatát" - idézte a közlemény Francesco Brancát, a WHO egészséges táplálkozás részlegének igazgatóját.

A WHO irányelvei nem vonatkoznak a friss gyümölcsökből és zöldségekből származó cukorra, a tejben természetesen lévő cukorra, mivel nincs bizonyíték arra, hogy ezeknek a fogyasztása károsan hatna az egészségre.

A naponta elfogyasztott cukor többségét a feldolgozott ételek "rejtik", amelyeket általában nem sorolnak az édességek körébe. Egy nagykanál ketchup mintegy 4 gramm (kb. egy teáskanálnyi) hozzáadott cukrot tartalmaz. Egy doboz cukorral édesített üdítőital akár 40 grammnyi (10 teáskanálnyi) hozzáadott cukrot is tartalmazhat - hívták fel a figyelmet a szakemberek.

Világszerte különböző nagyságú a hozzáadott cukorfogyasztás kortól, környezettől, országtól függőn. Európában például a felnőttek fogyasztása a teljes kalóriabevitel mintegy 7-8 százalékát teszi ki olyan országokban, mint Magyarország és Norvégia, viszont eléri a 16-17 százalékot például Spanyolországban és az Egyesült Királyságban.

A gyermekek körében még nagyobb a hozzáadott cukorbevitel: Dániában, Szlovéniában és Svédországban 12 százalék, míg Portugáliában majdnem 25 százalék.

Forrás:http://www.medicalonline.hu/eu_gazdasag/cikk/kisebb_cukorfogyasztast_szorgalmaz_az__egeszsegugyi_vilagszervezet?utm_source=newsletter&utm_medium=medicalonline_orvosi_hirlevel&utm_campaign=13740


Hivatalosan is hosszabbítottak

MedicalOnline 2015.01.28.

Újabb öt évre ismét Jakab Zsuzsannát nevezte ki az Egészségügyi Világszervezet (WHO) végrehajtó tanácsa a szakosított ENSZ-szervezet európai regionális igazgatójának.

Az európai régió 53 WHO-tagállamának egészségügyi minisztereiből álló testület, a regionális bizottság már tavaly határozott Jakab Zsuzsanna újabb mandátumáról, ezt a döntést erősítette meg most Genfben a végrehajtó tanács. Jakab Zsuzsanna új ötéves megbízatása 2015 februárjában kezdődik.

"Második megbízatásom alatt az egészségügynek a fenntartható fejlődéshez való kapcsolását tartom elsődlegesnek, hogy az európai régióban méltányosabb legyen az egészségügyi ellátás. Ez nem csak az egészségügy javítását jelenti, de méltányosabb és fenntarthatóbb egészségügyi ellátás biztosítását is Európában" – mondta a régi-új regionális igazgató.


Archív, WHO-s posztok (2014)