Férfiegészség a WHO európai régiójában / Fazekas Erzsébet

Túlságosan sok európai férfi elkerülhető okok: azaz gyógyítható, ám – időben – föl nem fedezett, vagy nem komolyan vett és ezért nem is kezelt betegségek miatt fiatalon hal meg. Ez a fő megállapítása a témát mélységében most először feldolgozó WHO jelentésnek, amelyet tegnap ismertettek újságírókkal Rómában, a WHO európai régiójának döntéshozói által szervezett találkozón. A jelentés leszögezi, hogy bár a térségben ma jobb egészségben és tovább élnek a férfiak, mint bármikor korábban, ám a fejlődés ellenére túl sokan, túl korán halnak meg amúgy kivédhető okok miatt. Mindennek magyarázata pedig túlmutat a biológián. Az új megfigyelések arra sürgetik a térség egészségpolitikai döntéshozóit, hogy más, nevezetesen „gender” megközelítésben foglalkozzanak a férfi-egészség és jóllét kérdéseivel. Ennek megfelelően az 53 tagállam várhatóan új régiós stratégiát fogad el a férfiakat érintő egészségügyi kihívások terén a 68. európai regionális bizottsági ülésen.

Riasztó az eltérés

„Bár a nem-fertőző betegségek (NCD, non-communicable diseases) miatti korai halálozási mutatókban sikerült imponáló csökkenést elérni térségünkben, mégis nagy gond, hogy sok férfit nem ér el az egészségügyi szolgáltatás, és számosan nem csak baleset, sérülés, hanem ellátatlan, bár gyógyítható betegségben vesztik életüket” – mondja dr. Jakab Zsuzsanna, a WHO európai régiójának igazgatója. Hozzáteszi azt is, hogy a jelentés ismeretében jobban értjük az „erősebb” nem sajátos igényeit, és azt is, hogy erre tekintettel mit kell tenni a két nem (gender) egyenlősége és a fenntartható fejlődési célok (sustainable development goals) elérése érdekében. Riasztó (bár „kezelhető” volna) az eltérés a régió különböző területein élő férfiak egészség-jellemzőit illetően. A születéskor várható élettartamukban mutatkozó 17 évnyi különbség (64 illetve 81 év) meghökkentően nagy. Ami a részletes adatokat illeti: az összes halál mintegy 86%-a nem fertőzés (NCD), illetve (főként a fiatalabbakat érintő) balesetek miatt következik be. A régió keleti területein az NCD miatti halálesetek 37 százaléka 60 éves kor előtt szedi áldozatát, szemben a nyugat-európai 13%-kal. A 30-59 közöttiek haláláért a kardiovaszkuláris (CV) kórok mellett a rák, a diabétesz, és a légzőszervi betegségek felelnek. A keleti régió egyes országaiban a CV miatti korai férfi-halál hétszer nagyobb, mint tőlük nyugatabbra. Az összesített adatok szerint a közúti balesetben életüket vesztettek háromnegyede 25 év alatti volt.

Mi állhat a férfiak rizikóvállaló, illetve egészség-kereső magatartása mögött?

Oly régóta közismert, hogy a férfiak körében lényegesen több a rizikófaktor, hogy ezt a tényt már-már biológiai meghatározottságúnak fogjuk fel, írják a szakértők. Jelen tanulmány megfigyelései azonban ezt cáfolni látszanak. A nemhez köthető („gender”) normák, a társadalmi elvárások okolhatók azért, hogy a férfiakra inkább jellemző magatartás a dohányzás, az alkoholfogyasztás, több náluk a sérülés is, meg a viselkedésbeli erőszak, mint a nőknél. Állapotukat rontja az egészségtelen étkezés – ami szintén nagy eltéréseket mutat a térségben. Ennek egyik példája, hogy Közép-Ázsiában igen magas a só-bevitel, míg Nyugat-Európában a friss zöldség, gyümölcs-fogyasztás alacsony volta jelent kockázatot. 2016-ban az európai térségben egymillió férfi halálát okozta a dohányzás, és Európa nyugati, valamint középső részén is ez a káros szenvedély jelenti a vezető egészségügyi kockázatot. Kelet-európában az alkohol és a kábítószer a fő veszélyeztető tényező, a férfiak életéveinek számát 24%-kal rövidítve meg. Közép-Ázsiában 17%-nyi életév vész el a fő egészség-kockázatot jelentő egészségtelen táplálkozás miatt. A helyzetet az is súlyosbítja, hogy a férfiak nem szívesen keresik fel a családorvost, legtöbbjüket nehéz rávenni a segítségkérésre. Ez a súlyos érzelmi válságok esetén is megmutatkozik. Gyakran még a depresszió tünetei is rejtve maradnak, mert a férfiak maguk sem veszik komolyan a még oly súlyos állapotukat sem. A fel nem ismert mentális panaszok hozzájárulnak az öngyilkossági arányok romlásához. A 30-49 közötti férfiak körében ennek aránya ötször magasabb, mint a hasonló női korcsoportban.

A nemek közötti egyenlőség (gender equality) elérése jótékonyan hathat a férfiak egészségére

A vagyoni helyzet (tehetősség), a képzettség, az alkalmazotti lét, másfelől a társadalmi kirekesztettség, a diszkrimináció, a nyugállományba vonulás és a lakhatási körülmények a férfiak egészségének és jól-létének legjelentősebb befolyásoló tényezői. Jótékony hatású a férfiak egészségére nézve, ha olyan országban élhetnek, ahol egyenlők a nemek. Ez az alacsonyabb halandósági arányban is megmutatkozik. Felére csökken a depresszió, az öngyilkossági kísérletek kockázata. Ilyen helyzetben a férfi nagyobb valószínűséggel él a biztonságos szex lehetőségével, továbbá 40%-kal kisebb az erőszakos halálesetek száma. A jelentés azt is a hangsúlyozza, hogy ha gender-egyenlőség alapján a férfiak is részt vesznek a fizetett és/vagy önkéntes gondozási munkában, illetve ha él környezetükben, tudatukban a nők elleni erőszak megelőzése, ha maguk is felelősséget vállalnak a reproduktív egészség terén – már közelebb kerültünk a globális célkitűzések teljesítéséhez, mert felgyorsul az egészségcélok elérésének folyamata.

Közegészségügyi válaszok

A 68. regionális bizottsági ülés résztvevői (Róma, 2018. szeptember 17.-20.) elkötelezettek, hogy a tagállamok egészségügyi döntéshozói számára segítséget nyújtsanak abban, hogy megfelelően kezeljék a gender egyenlőtlenségeket, maximumra emeljék lehetséges erőfeszítéseiket az erőszak-megelőzésben, és mind a fiúk, mind a férfiak számára tegyék könnyebben elérhetővé az egészségügyi szolgáltatásokat. A WHO tervének része, hogy nyitottabban ismerjék fel, majd jobban megértsék a férfiak egészségügyi igényeit, körükben legyen hatékonyabb az egészségértés, illetve tegyék a férfiakat saját egészségük megvédésének részesévé.

Részletek: http://www.webbeteg.hu/cikkek/egeszsegugy/23083/ferfiegeszseg-europaban