Az „Európai Egészséges Városok Hálózata” 1988-ban jött létre, mint a WHO átfogó szektorközi iniciatívája az egészség és a jóllét városokkal való együttműködés keretében történő előmozdítására. A hálózat mintegy 100 nagyvárosból áll, mind e mellett a kontinensen működő 20 akkreditált országos hálózat tagsága több mint 1400 várost és települést számlál. A szervezet kormányokat bevonó és társadalmakon átívelő megközelítésével alapvető stratégiai szerepet tölt be az „Egészséget 2020-ra” program megvalósításában.
Az ENSZ által 2030-ra kitűzött Fenntartható Fejlesztési Célok között az egészség és a jóllét központi szerepet játszik, és a célkitűzés megvalósítása szektorközi együttműködést igényel. Az oktatást, a szociális szolgáltatásokat, a környezetet, a helyi közigazgatást, lakhatást, közlekedést, energiagazdálkodást, várostervezést és a kulturális kérdéseket átfogó szektorok mind jelentős hatást gyakorolnak az emberek egészségére és jóllétére, amihez a városok által ellátandó feladatok napi szinten kapcsolódnak. A szorosabbá váló együttműködés az egészség előmozdításában szerepet játszó szektorok között, a várakozások szerint segítségére lesz az Európai Régió városainak az egészségesebb és fenntarthatóbb jövő megteremtése szem- pontjából ellátandó szerepük teljesítésében.
A WHO „Európai Egészséges Városok Hálózata” 2017 márciusában Pécsett tartotta meg éves konferenciáját. A háromnapos konferencia záróakkordjaként március 3-án elfogadásra került az Egészséges Városokkal kapcsolatos 2017-es Pécsi Deklaráció. Ezzel a rendezvényen részt vevő politikai vezetők és a települések polgármesterei megerősítették kötelezettség-vállalásukat – befogadó, biztonságos, rugalmas és fenntartható közösségi társulások kialakítására.
A konferencián megjelent szakértők és delegációk megvitatták és áttekintették a konferencia témaköreivel – migránshelyzet, menekültkérdés, klímaváltozáshoz való alkalmazkodás, a közösségek rugalmassága, várostervezés, a közlekedés megtervezése, az egészség és a jóllét alakulása nemek szerint és az élettartam során – kapcsolatos iniciatívákat és jó gyakorlatot, valamint elsők között értesülhettek a Pécsett már megvalósított programokról.
Tekintve, hogy az egészség és a jóllét alapvető a fenntartható jövő eléréséhez, a Pécsi Deklaráció állást foglalt a városoknak a Fenntartható Fejlesztéssel kapcsolatos 2030-as ENSZ célkitűzés megvalósítása terén betöltendő vezető szerepe mellett. Ily módon a deklaráció a 2016 decemberében az egészség és jóllét előmozdításához alapvető szektorközi együtt-működésre felszólító párizsi konferencia kötelezettségvállalásához kapcsolódva és ezzel összhangban született meg.
A Pécsi Deklaráció partnerséget vállal a nők egészségének és jóllétének biztosítására irányuló WHO stratégia, illetve a migránsok egészségét szolgáló WHO Akcióterv megvalósításában is. Ezeket előzetesen a WHO Európai Regionális Bizottságának 66. ülésszakán fogadták el.
A márciusban tartott pécsi konferencia lehetőséget teremtett az Egészséges Városok Hálózat kibővítésére, és ennek keretében Székesfehérvár is hivatalosan csatlakozott a tagságra kijelölt 70 városhoz.
A rendezvényre összegyűlt polgármesterek és döntéshozók megállapodtak abban, hogy elkötelezetten folytatják az Egészséges Városok mozgalmat, és 2018-ban az Egyesült Királysághoz tartozó Belfastban ülnek össze újra a 2018-2022-ban hozandó intézkedések megbeszélésére és a Hálózat 30 éves fennállásának megünneplésére.
'Országos Egészségtudományi Szakkönyvtár'
06(1) 354-5377
konyvtar@okfo.gov.hu