Drog cikkek

Ketaminnal kezelnék az alkoholizmust

= Marketingpirula. 2022;19(1):5.


Demetrovics Z, Rácz J. Addiktológiai pszichológia Magyarországon: az elmúlt 30 év áttekintése

In: Magyar Pszichológiai Szemle. 2022. január 31.;76(3–4):763–85.

A tanulmány célja az addiktológiai szakterület elmúlt harminc-negyven évének áttekintése, a legfontosabb fejlemények, kutatási területek és eredmények összefoglaló bemutatása. A szerzők az addiktológiai pszichológia történetében három fázist azonosítanak. A 80-as évek kezdeti törekvéseit a 90-es évek közepétől a szakterületjelentős megerősödése és hazai kibontakozása követte, míg a 2000-es évek második felétől már a nemzetközi jelenlét a meghatározó. A történeti összefoglalót követően a szerzők az egyes meghatározó kutatócsoportokat és kutatási irányokat mutatják be, majd a legfontosabb szakmai közéleti fejleményeket ismertetik.


Drogkutató Intézet

Célunk, hogy tudományos elemző- és kutatómunkával támogassuk a gyakorlati munkát végző szervezetek, egyesületek tevékenységét. Missziónk, hogy közérthető formában olyan tanulmányokat publikáljunk, melyek közvéleményformáló jelleggel tudatosítják a pszichoaktív szerhasználat veszélyeit. Interdiszciplináris kutatócsoportunk a különböző tudományterületek ismereteit összehangolva, több jelentős aspektust figyelembe véve foglalkozik az illegális tudatmódosító szerek használatát érintő társadalmi és mentális hatásokkal.

Drogkutató Intézet

Folyóiratok:
Interdiszciplináris Drogszemle
Magyar Drogfigyelő


Szoboszlai K, Hüse L, Fábián G. A rizikómagatartás mintázatai a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei gyermekvédelmi szakellátásban élő fiatalok körében

Párbeszéd [Internet]. 2021;8(2). Elérhető: https://ojs.lib.unideb.hu/parbeszed/article/view/10516/9365

A társadalmi periférián élő gyermekek és fiatalok droghasználati szokásainak feltárására irányuló kutatásunkat 2017-ben végeztük a telepszerű körülmények között, valamint a gyermekvédelmi szakellátásban élő 14–25 év közötti fiatalokkal Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében. A kutatás célja a társadalmi periférián élő fiatalok droghasználati szokásainak és a rizikómagatartások feltárása volt.
Tanulmányunkban a gyermekvédelmi szakellátásban élő fiatalok drogfogyasztásának rizikótényezőire keresünk magyarázatokat. A drogfogyasztás hatásának vizsgálatához kifejtjük az anómia jellemzőit a célcsoportnál. A rendelkezésünkre álló adatokból választ keresünk a rezilienciára, illetve rávilágítunk a szerhasználat kialakulását befolyásoló védő- és kockázati faktorokra a célcsoportnál.
Eredményeink szerint a szakellátásban élő fiatalok körében összességében 26 százalék azok aránya, akik fogyasztottak már valamilyen drogot, vagy droghatású szert. Jelentős eltérés mutatkozik a drogfogyasztás tekintetében, ha azt a gondozási hely függvényében vizsgáljuk, hiszen míg a nevelőszülőknél elhelyezett gyerekek öt százaléka minősíthető kipróbálónak vagy fogyasztónak, addig a lakásotthonban élők harmada, a gyermekotthonban nevelkedők fele került ebbe a csoportba. A gyermekotthoni masszív fogyasztók aránya pontosan háromszorosa a lakásotthoniaknak.
A nevelőszülőknél élőkhöz képest a lakásotthoni gyerekek kétszer, a gyermekotthoniak háromszor akkora arányban szenvedtek el közepes súlyosságú élet-terheket, ugyanígy a legsúlyosabb terheket is nagyobb arányban viselik az intézményes ellátásban részesülők, mint a családban élők. A megkérdezettek a jellegzetes reziliens viselkedést kialakító környezeti – felnőttektől származó – támogatás és elismerés terén is eltérő jellemzőkkel bírnak. Negyedük-harmaduk érzi úgy, hogy támogatás szempontjából jobb volt a vérszerinti családi környezete, kétharmaduk szerint viszont a szakellátásos környezetben kapták meg a fokozottabb támogatást az őket körülvevő felnőttektől. Ez az eredmény arra utal, hogy amennyiben a gyermekvédelmi szakemberek képesek kompenzálni a család támogató szerepének hiányosságait, az protektív módon hat.


Vízből katicát? : hozzátartozói jelenlét a függőségben

Marjai Kamilla : Vízből katicát? : hozzátartozói jelenlét a függőségben . — Budapest : Medicina Könyvkiadó Zrt., 2022. — 149 p. : ill. ; 24 cm (T34471-KAB)


Drug checking services for people who use drugs: A systematic review

By Nazlee Maghsoudi, Justine Tanguay, Kristy Scarfone, Indhu Rammohan, Carolyn Ziegler, Dan Werb, Ayden I. Scheim

Background and Aims: Drug checking services provide people who use drugs with chemical analysis results of their drug samples while simultaneously monitoring the unregulated drug market. We sought to identify and synthesize literature on the following domains: (a) the influence of drug checking services on the behaviour of people who use drugs; (b) monitoring of drug markets by drug checking services; and (c) outcomes related to models of drug checking services.

Methods: Systematic review. A systematic literature search was conducted in MEDLINE, Embase, Cochrane Central Register of Controlled Trials, Cochrane Database of Systematic Reviews, PsycINFO, Scopus, Web of Science and Dissertations and Theses Global. Eligible studies were peer-reviewed articles and conference abstracts or grey literature, published in any language since 1990 and including original data on the domains. We assessed risk of bias for quantitative peer-reviewed articles reporting on behaviour or models of drug checking services using National Institutes of Health tools.

Results: We screened 2463 titles and abstracts and 156 full texts, with 90 studies meeting inclusion criteria. Most (n = 65, 72.2%) were from Europe and used cross-sectional designs (n = 79, 87.7%). Monitoring of drug markets by drug checking services (n = 63, 70%) was the most reported domain, followed by the influence of drug checking services on behaviour (n = 31, 34.4%), including intent to use, actual use and disposal of the drug, and outcomes related to models of drug checking services (n = 17, 18.9%). The most common outcome measures were detection of unexpected substances (n = 50, 55.6%), expected substances (n = 44, 48.9%), new psychoactive substances (n = 40, 44.4%) and drugs of concern (n = 32, 36.5%) by drug checking services.

Conclusions: Drug checking services appear to influence behavioural intentions and the behaviour of people who use drugs, particularly when results from drug checking services are unexpected or drugs of concern. Monitoring of drug markets by drug checking services is well established in Europe, and increasingly in North America. Concerns about drug contents and negative health consequences facilitate the use of drug checking services; lack of concern; trust in drug sellers; lack of accessibility of drug checking services; and legal and privacy concerns are barriers to use.

http://fileserver.idpc.net/library/Addiction-2021-Maghsoudi-Drug-checking-services-for-people-who-use-drugs-a-systematic-review.pdf


Brys Z, Tóth G, Urbán R, Vitrai J, Magyar G, Bakacs M, és mtsai. A dohányzás és az e-cigaretta-használat epidemiológiája a felnőtt magyar népesség körében 2018-ban

In: Orvosi Hetilap. 2022. január 2.;163(1):31–8.

Összefoglaló. Bevezetés: Nagyszámú kutatás igazolta, hogy a dohányzás növeli a legjelentősebb krónikus betegségek kockázatát. Habár 2009 óta csökkenő tendenciát mutat Magyarországon a hagyományos dohányzók aránya, az e-cigarettát kipróbálóké az utóbbi években folyamatosan növekszik. Célkitűzés: A 2018-ban a felnőtt lakosság körében végzett Népegészségügyi Felmérés dohányzásra és e-cigaretta-használatra vonatkozó eredményeinek bemutatása az előző vizsgálatok tükrében. Módszer: A kérdőíves felmérésben 1586 fő került személyesen lekérdezésre. Az iteratív súlyozás a többlépcsős mintavételi designhatást és a 2016-os mikrocenzus adatait vette figyelembe. Eredmények: 2018-ban a dohányzók aránya a magyar felnőtt lakosság körében 28,7% (95% MT: 26,3–31,1%), az e-cigarettát használók aránya pedig 1,7% (95% MT: 1,1–2,5%) volt. Az iskolai végzettség a 65 év alattiak esetében a dohányzást befolyásoló tényező volt (EH: 3,32; 95% MT: 2,53–4,34), de a 65 éves és annál idősebb korcsoportban már nem (EH: 1,11; 95% MT: 0,59–2,09). Az e-cigarettát kipróbálók és használók között a leginkább említett (54,3% 95% MT: 44,0–64,5%) motivációs tényezőcsoport a dohányzásról való leszokással, az ártalomcsökkentéssel és a visszaesés megelőzésével volt kapcsolatos. A 65 éves és idősebb korcsoportban a dohányzók aránya 2015-höz képest emelkedett. 2018-ban az alapfokú iskolai végzettségűek körében volt a legmagasabb a dohányzók aránya, míg 2014-ben az érettségivel nem rendelkező középfokú végzettségűek körében. Következtetés: Bár összességében csökkent, az alacsony iskolai végzettségűek és az idősek körében emelkedett a dohányzók aránya Magyarországon. Az e-cigarettát kipróbálók és használók száma növekvő tendenciát mutat hazánkban. Eredményeink az alacsony iskolai végzettségűekre kiemelten fókuszáló, megelőző és leszokást támogató népegészségügyi alprogramokat is tartalmazó komplex beavatkozást sürgetnek.


Central European Journal of Gastroenterology and Hepatology. 2021;7(Suppl 3)

Werling K.
Alkoholos és metabolikus májbetegségek - EASL-ILC 2021. Central European
Journal of Gastroenterology and Hepatology. 2021;7(Suppl 3):6.

Pár G.
Szűrés és betegellátás speciális kérdései a droghasználókban. Central European
Journal of Gastroenterology and Hepatology. 2021;7(Suppl 3):6–7.

Szemelyácz
J. Compliance droghasználókban. Central European Journal of Gastroenterology
and Hepatology. 2021;7(Suppl 3):7.

Szabó R,
Galló R. A szociális munkások szerepe a szűrésben, kezelésbe juttatásban.
Central European Journal of Gastroenterology and Hepatology. 2021;7(Suppl
3):7–8.

Gál M. A kábítószer-használat és egyéb függőségek
lelki eredete. Central European Journal of Gastroenterology and Hepatology.
2021;7(Suppl 3):8.


Patel M. A dohányzás hatásai és kapcsolata az endodontális kórképekkel : a dohányzás endodontiai vonatkozásainak ismertetése

Patel M. A dohányzás hatásai és kapcsolata az endodontális kórképekkel : a dohányzás endodontiai vonatkozásainak ismertetése. Magyar Fogorvos. 2021;30(3):120–5.


Cikkismertetés: Hogyan változott a dohányzás és betegségterhe 1990 és 2019 között? / Vitrai József

Eredeti cikk címe: Article review: How has the burden of smoking and disease changed between 1990 and 2019?


Hajléktalan emberek pszichoaktív szerhasználata / Paksi Borbála, Magi Anna, Gurály Zoltán

In.: Esély 2021. 32(1) 62-91

ABSZTRAKT A tanulmány a lakossági vizsgálatokból kimaradó, gyanakkor a rendelkezésre álló szakirodalmi adatok alapján a pszichoaktív szerek használata szempontjából különösen veszélyeztetett,
speciális társadalmi csoportok egyikének, a hajléktalan embereknek a drogfogyasztásával és egyéb pszichoaktív szerhasználatával foglalkozik. Magyarországon 2007 februárjában, a fővárosban készült az első
olyan kutatás, amely célzottan vizsgálta a hajléktalan populáció drogérintettségét, droghasználati szokásait. Ezt követően egy évtizeden keresztül nem készült hasonló vizsgálat. A tanulmányban bemutatásra
kerülő kutatás – Európában egyedülálló módon – országos reprezentatív mintán készült, a hajléktalan populáció legjobb becslését adó, „Február Harmadika (F3)” kutatássorozat 2017-es adatfelvételéhez kapcsolódva, az általános populációs adatfelvételekben is alkalmazott nemzetközi ajánlásokat megjelenítő ún. modellkérdőív felhasználásával. Az alkalmazott módszertan biztosítja az eredmények kiterjeszthetőségét
a magyarországi hajléktalan emberekre, továbbá lehetővé teszi az adatok általános populációs kontextusban való értelmezését, a hajléktalan emberek speciális szerhasználati jellemzőinek azonosítását,
valamint az elmúlt 10 év fővárosi tendenciáinak felvázolását. 2007-ben még azt mondhattuk, hogy a drogokkal való kapcsolatba kerülés tekintetében a fővárosi hajléktalan emberek kitettsége átlagosnak
tekinthető, csak szerhasználati szokásaik veszélyesebbek, mint általában a lakosságé. A tanulmányban bemutatott kutatási eredmények alapján azonban azt láthatjuk, hogy 10 évvel később a hajléktalan emberek droghasználati kitettsége már többszöröse az általános népességben tapasztalhatónak, s a fogyasztásuk továbbra is fokozottan kockázatos.
Kulcsszavak: droghasználat, egyéb pszichoaktív szerhasználat, hajléktalan populáció


Szenvedélybeteg-ellátás a Covid–19-járvány időszakában. Interjú a kovácsszénájai Mérföldkő Rehabilitációs Otthon vezetőjével / Madácsy József

I.: Madácsy J. Szenvedélybeteg-ellátás a Covid–19-járvány időszakában: Interjú a kovácsszénájai Mérföldkő Rehabilitációs Otthonvezetőjével. Szociális Szemle. 2021;14(1):59–64.
https://doi.org/10.15170/SocRev.2021.14.01.08


Szerhasználat megelőzése : szakértő válaszol: Urbán Róbert / Urbán Róbert

 Szerhasználat megelőzése : szakértő válaszol: Urbán Róbert  / Urbán Róbert
  Bibliogr.: p. 113. - DOI: https://doi.org/10.24365/ef.v62i2.6018.
  In: Egészségfejlesztés. - ISSN 1786-2434, eISSN 2498-6666. - 2021. 62. évf. 2. sz., p.  111-113.


Szerhasználat megelőzése : szakértő válaszol: Pénzes Melinda / Pénzes Melinda

Szerhasználat megelőzése : szakértő válaszol: Pénzes Melinda / Pénzes Melinda
  Bibliogr.: p. 100-102. - DOI: https://doi.org/10.24365/ef.v62i2.6020
  In: Egészségfejlesztés. - ISSN 1786-2434, eISSN 2498-6666. - 2021. 62. évf. 2. sz., p. 94-102.


Szerhasználat megelőzése : szakértő válaszol: Demetrovics Zsolt /

Szerhasználat megelőzése : szakértő válaszol: Demetrovics Zsolt  / Demetrovics Zsolt
  DOI: https://doi.org/10.24365/ef.v62i2.6019
  In: Egészségfejlesztés. - ISSN 1786-2434, eISSN 2498-6666. - 2021. 62. évf. 2. sz., p.  114-116.


Szerhasználat megelőzése : szakértő válaszol: Cselkó Zsuzsa / Cselkó Zsuzsa

Szerhasználat megelőzése : szakértő válaszol: Cselkó Zsuzsa  / Cselkó Zsuzsa
  Bibliogr.: p. 110. - DOI: https://doi.org/10.24365/ef.v62i2.
  In: Egészségfejlesztés. - ISSN 1786-2434, eISSN 2498-6666. - 2021. 62. évf. 2. sz., p. 103-110.


Dohányzás és koronavírus-betegség / Nagy László Béla

Dohányzás és koronavírus-betegség / Nagy László Béla
  Bibliogr.: p. 20-21. - Abstr. hun.
  In: Amega. - ISSN 1219-5316. - 2021. 28. évf. 2. sz., p. 14-21. : ill.


A dohányzás - mint a negatív életmódfaktorok egyik leggyakoribb szereplőjének - hatásai a családtervezés időszakában / Fogarasi-Grenczer Andrea

 A dohányzás - mint a negatív életmódfaktorok egyik leggyakoribb szereplőjének - hatásai a családtervezés időszakában / Fogarasi-Grenczer Andrea [et al.]
  Bibliogr.: p. 18.
  In: Védőnő. - ISSN 1586-1538. - 2021. 31. évf. 2. sz., p. 17-18.


A mérgezési esetek ellátása az egészségügy különböző szintjein / Bényi Mária

A mérgezési esetek ellátása az egészségügy különböző szintjein / Bényi Mária [et al.]
  Bibliogr.: p. 64. - Abstr. hun., eng. - DOI: https://doi.org/10.29179/EgTud.2020.1-2.39-64
  In: Egészségtudomány. - ISSN 0013-2268. - 2020. 64. évf. 1-2. sz., p. 39-64. : ill.


A legújabb függőség? : a viselkedéses addikciók spektrumszemlélete és a videojátékfüggőség / Józsa Tamás

A legújabb függőség? : a viselkedéses addikciók spektrumszemlélete és a videojátékfüggőség  / Józsa Tamás
  Abstr. hun.
  In: Pszichológia & Practicum Gyógyszerészeknek. - ISSN 2631-1003. - 2019. 1. évf. 5. sz., p. 8-9. : ill.


A drogepidemiológia és drogprevenció aktuális helyzete szakirodalmi áttekintés keretében fókuszban Magyarország / Danku Nóra

A drogepidemiológia és drogprevenció aktuális helyzete szakirodalmi áttekintés keretében fókuszban Magyarország / Danku Nóra [et al.]
  Bibliogr.: p. 70-72. - Abstr. hun., eng.
  In: Egészség-akadémia. - ISSN 2061-2850, eISSN 2063-8140. - 2018. 9. évf. 2. sz., p. 63-72.


Kovács E, Süvegh G. Befolyásoltságot okozó szerek a gépjárművezetésben – biológiai minták igazságügyi szakértői vizsgálatainak tapasztalatai

In.: Kovács E, Süvegh G. Befolyásoltságot okozó szerek a gépjárművezetésben – biológiai minták igazságügyi szakértői vizsgálatainak tapasztalatai. BSZ. 2021. április 26.;69(4):553–60.

A Nemzeti Szakértői és Kutató Központ két különálló intézete foglalkozik a járművezetőktől származó biológiai minták vizsgálatával. A Véralkohol Szakértői Laboratórium a vér- és vizeletminták alkoholtartalmát, míg a Toxikológiai Szakértői Intézet a minták gyógyszer és kábítószer tartalmát határozza meg annak kiderítésére, hogy az érintett járművezető vezetési képességeit befolyásolta-e valamilyen legális vagy illegális anyag fogyasztása. Ebben a cikkben a 2019-ben, az NSZKK-ban vizsgált, járművezetőktől vagy közlekedési balesetben érintett személyektől származó biológiai minták eredményeit foglaltuk össze.


Rompos É, Baráth NE, Bellavics ZM, Lohner K, Haller J. A „bika drog” rendészeti neurobiológiája

In.: Rompos É, Baráth NE, Bellavics ZM, Lohner K, Haller J. A „bika drog” rendészeti neurobiológiája. BSZ. 2021. április 26.;69(4):531–52.

A közelmúltban nagy médiafigyelmet kapott egy új drog, a „bika”, amely arról híresült el, hogy önkívületi állapotba kergeti fogyasztóit, sőt, sokat megöl közülük. A rendészeti lefoglalások kiderítették, hogy a „bika drog” nem más, mint a 4F-MDMB-BICA nevet viselő szintetikus kannabinoid, amelyet Magyarországon 2020 májusában azonosítottak először. Ebben a cikkben arra vállalkozunk, hogy leírjuk a „bika drog” hatásait és hatásmechanizmusát, azonosítsuk egészen közeli „rokonait”, és hazai/nemzetközi körképet nyújtsunk használatának sajátosságairól. A dizájnerdrogok ugyanis rejtve maradnak, amíg valami fel nem hívja rájuk a figyelmet. A cikk rendőrségi szakembereknek szól, akik nem feltétlenül ismerik a drogok neurobiológiáját, ezért a téma vizsgálatát az alapokkal kezdjük, és fokozatosan igyekszünk eljutni azokhoz a szakmai ismeretekhez, amelyeket nem nélkülözhet az, aki bármilyen okból tájékozott szeretne lenni a „bika drog” témájában.


A dohányzási szokások változása és új alternatív termékek használata elsőéves orvostanhallgatók körében 2016 és 2020 között

In.: Egészségfejlesztés 2021. 62 (2) 36-48

Absztrakt

Bevezetés: A dohányzás elleni küzdelemben az orvostanhallgatókra jelentős szerep vár, ezért körükben a cigaretta, illetve az új alternatív termékek (e-cigaretta, hevített dohánytermékek) használatának nyomon követése különösen fontos. Kutatásunk célja a cigaretta és az új alternatív termékek használatának vizsgálata a Pécsi Tudományegyetem elsőéves magyar orvostanhallgatóinak körében.
Módszertan: Keresztmetszeti, anonim, önkitöltős kérdőíves vizsgálatot végeztünk 2016-ban, 2018-ban és 2020-ban. Vizsgáltuk az egyes termékek kipróbálását és aktuális használatát (az elmúlt 30 napban).
Eredmények: A cigarettát kipróbálók aránya a teljes mintában 2016 és 2018 között csökkent, azt követően stagnált (2016-ban 79%, 2018-ban 67%, 2020-ban 69%; Cochran–Armitage-trendteszt, p = 0,039). 2020-ban az e-cigarettát kipróbálók aránya a teljes mintában 53% volt (a férfiaknál 58%, a nőknél 51%), a hevített dohányterméket kipróbálók aránya a teljes mintában 16%-nak adódott (a férfiaknál 27%, a nőknél 11%). A 2016-2018 közötti időszakban az aktuális cigarettázás prevalenciája csökkent, azt követően további csökkenés nem mutatkozott (2016-ban 36%, 2018-ban és 2020-ban 25%; Cochran–Armitage-trendteszt, p = 0,040). Az új alternatív terméket használó férfi orvostanhallgatók aránya a vizsgált időszakban jelentősen nőtt (2016-ban 5%, 2020-ban 21%, Z-teszt, p < 0,05). 2020-ban a férfiak 11,5%-a, a nők 4,3%-a (a teljes minta 6,8%-a) használt e-cigarettát, a hevített dohányterméket használók aránya a férfiak esetében 11,5%-nak, a nők körében 3,2%-nak adódott (a teljes mintában 6,2%).
Következtetések: A pécsi elsőéves orvostanhallgatók körében a cigaretta népszerűsége csökkent, ugyanakkor jelentős érdeklődést tapasztaltunk az új alternatív termékek iránt. Fontosnak tartjuk az e-cigarettával és a hevített dohánytermékekkel kapcsolatos felvilágosítást és prevenciót, valamint ezen termékek használatának további monitorozását.


Miller B. Új eredmények a kannabisz és a pszichózis kapcsolatáról

In: Psychiatric & Neurology Times. 2021;10(2):22–3.


Szerepváltozások és azok hatásai alkoholisták családjának működésére : két család történetének elemzése

In: Kalapos MP. Szerepváltozások és azok hatásai alkoholisták családjának működésére : két család történetének elemzése. Psychiatria Hungarica. 2021;36(1):40–52.

Egy családtag alkoholfüggése a családi viszonyokat is átrajzolja és diszfunkcionális kapcsolati hálót hoz létre. Ezért az egyén és a család viszonyát, a fellépő kölcsönhatásokat és folyamatokat az alkoholbeteg viselkedésének megértése miatt a terápia során vizsgálni szükséges. Ennek tudományos alapját a családtagoknak a kóros alkoholhasználati rendellenességek kialakulásában és fenntartásában játszott szerepének vizsgálata során kapott megfigyelések adják. A családban élés a családi státuszhoz kötődő szerephez kapcsolódó szerepelvárások teljesítése révén valósul meg. Ha a státuszhoz kapcsolódó szerepelvárás és az egyénnek a szerep betöltésére való képessége között diszkrepancia alakul ki, akkor diszfunkcionális helyzetről beszélhetünk. Jelen munkában két alkoholfüggő beteg családi viszonyrendszerét elemeztük. Mindkét családban sikerült azonosítani a konspiráló/félrenéző családtagot, aki leginkább vagy a házastárs, vagy az anya, vagy esetenként mindkettő, rátaláltunk a diszfunkcionális apákra és mindkét családban ott van egy önmagát feláldozó családtag, aki mindkét esetben a leánygyermek volt. Ismert, hogy a hozzátartozók maguk is hozzájárulnak az alkoholfüggőség fennmaradásához, az alkoholista játszma továbbéléséhez, ezért a család terápiába vonására törekedni kell. Mivel egy nős férfi legfontosabb kapcsolata optimális esetben a felesége, a kettejük közötti interakció a jelenség fennmaradása szempontjából meghatározó, ami a „wife of alcoholic” terminus technicus megszületéséhez vezetett. Ám ez a megközelítés valószínűleg változtatásra szorul, mert a férfi/nô arány az italozást illetően már az 1980-as évektől átalakult, s a női részarány növekedni kezdett. Így vélhetően a „partner of alcoholic” fogalom használata jobban leírja a mai valóságot. Az addikt beteg gyógyulásához a családtagok bevonása is szükséges. Komoly nehézséget jelent azonban a családtagok elidegenedése a függőtől, illetve a magyar szerzők által már korábban felvetett probléma, hogy az ellátórendszerben igénybe vehető szolgáltatásokról gyakran kiderül, nem elegendőek a gyógyuláshoz. A statisztikai adatok is az ellátórendszer betegmegtartó képességének csökkenését jelzik. Ezért fontos lenne az addiktológiai gondozóhálózat szerepének és lehetőségeinek, illetve finanszírozásának újragondolása.


Barna G. Közvélekedés a kábítószer-függőségről és a mentális betegségekről

In.: Barna G. Közvélekedés a kábítószer-függőségről és a mentális betegségekről. Egészségfejlesztés. 2021;62(1):57–8.


Nagy LB. Dohányzás és koronavírus-betegség

In.: Nagy LB. Dohányzás és koronavírus-betegség. Amega. 2021;28(2):14–21.


Farkas Á, Tomisa G, Kis E, Horváth A. A cigaretta, az elektromos cigaretta és a vízipipa egészségre gyakorolt hatása

In.: Farkas Á, Tomisa G, Kis E, Horváth A. A cigaretta, az elektromos cigaretta és a vízipipa egészségre gyakorolt hatása. Orvosi Hetilap. 2021. január 17.;162(3):83–90.


Új farmakoterápiás lehetőség a dohányzásról történő leszokásban / Fényes Márta

In.: Orvostovábbképző Szemle 2021. 28(1) 77-81.

Több dohányosnál lehet eredményes a leszokás. In.: Orvostovábbképző Szemle 2021. 28(1) 77-81.A farmakoterápia a dohányzás leszokás javasolt és igazoltan hatékony módszere motivált dohányosnál leszokási szándék esetén. A nem gyógysze­res támogatással (rövid tanács és minimálintervenció, programszerű vagy intenzív tanácsadás) együtt alkalmazott leszokás támogató gyógyszerek az egészségügyi ellátás minden szintjén tovább növelik a hatékonyságot. A hazánkban eddig elérhető két bázishatóanyag, illetve hatóanyagcsalád mellé 2020 végén elérhetővé vált a receptköteles citizin hatóanyag is a megvonási tünetek és a sóvárgás kezelésére.


39/2020. (VIII. 7.) KKM közlemény az Egészségügyi Világszervezet Dohányzás-ellenőrzési Keretegyezménye dohánytermékek illegális kereskedelmének felszámolásáról szóló Jegyzőkönyv hatálybalépéséről

In: 39/2020. (VIII. 7.) KKM közlemény az Egészségügyi Világszervezet Dohányzás-ellenőrzési Keretegyezménye dohánytermékek illegális kereskedelmének felszámolásáról szóló Jegyzőkönyv hatálybalépéséről. Egészségügyi Közlöny. 2020. szeptember 9.;70(15):2330.


2020. évi LVI. törvény az Egészségügyi Világszervezet Dohányzás-ellenőrzési Keretegyezménye dohány­termékek illegális kereskedelmének felszámolásáról szóló Jegyzőkönyvének kihirdetéséről

In: 2020. évi LVI. törvény az Egészségügyi Világszervezet Dohányzás-ellenőrzési Keretegyezménye dohány­termékek illegális kereskedelmének felszámolásáról szóló Jegyzőkönyvének kihirdetéséről. Egészségügyi Közlöny. 2020. június 25.;70(11):1410–63.


Az új típusú nikotintartalmú és dohánytermékek elterjedése és káros hatásai

In: Cselkó Z, Kovács G. Az új típusú nikotintartalmú és dohánytermékek elterjedése és káros hatásai. Orvosképzés. 2020;95(4):669–75.


Az opioidkutatás „szent gráljának” nyomában: betekintés az opioid receptorfehérjék működésébe

In: Zádor F. Az opioidkutatás „szent gráljának” nyomában: betekintés az opioid receptorfehérjék működésébe. Magyar Tudomány. 2019;180(9):1398–405.


A viselkedési függőség előszobája

In: A viselkedési függőség előszobája. Gyógyszerész Továbbképzés. 2020;14(3):90.


A kémiaiszer-használat és -függőség evolúciós megközelítésben

In: Kalapos MP. A kémiaiszer-használat és -függőség evolúciós megközelítésben : az adaptációtól a „megszaladás” jelenségéig és azon túl. Psychiatria Hungarica. 2020;35(2):182–210.


Archív, kábítószeres posztok (2014)