Magyar Orvosi Könyvtárak Szövetsége


Medinfo – Koronavírus információk


Archív kábítószeres posztok 2014

A dohányzás és életmód összefüggései kormánytisztviselők körében / Patkó Enikő, Balázs Péter

In: Egészségtudomány. – 2014. 58. évf. 3. sz., p. 76-83.

A 2012-es magyarországi adatok alapján a népesség 30,5%-a dohányzik rendszeresen. Ugyanez az arány a 15 év felettiek körében 38%. Jelentős a különbség a 15 év feletti férfiak és nők között. Előbbiek 40 %-a, az utóbbiak 25 %-a vallja magát rendszeres dohányosnak. Az egy dohányosra jutó cigaretta 16,5 szál/nap. Ennek a nagyon kedvezőtlen epidemiológiai helyzetnek a megváltoztatása érdekében “A nemdohányzók védelméről és a dohánytermékek fogyasztásának, forgalmazásának egyes szabályairól” szóló 1999. évi XLII. törvény 2012. január 1-ei módosítása számos új elemet vezetett be. A jogalkotó célkitűzése az egészséghez, egészséges környezethez való alapvető jog biztosítása volt. Visszaszorításra került a nyilvános helyen történő dohányzás, a nemzeti dohányboltok rendszere új engedélyezési és működési szabályok szerint jött létre, ezáltal a kiskorúak dohánytermékhez jutása is szigorúbb felügyeletet kapott. A kormánytisztviselők felé mind vezetői, mind társadalmi elvárás a példamutató viselkedés, a jogszabályoknak való megfelelés. Továbbá a népegészségügyi szakemberek számára a 2013-as évben kiemelt munkatervi feladatként került meghatározásra a kormányhivatalokon belül a helyi lehetőségekhez illesztett munkahelyi egészségfejlesztési program tervezése, a munkahelyi egészségtervek elkészítése, és a nem dohányzók védelmében hozott törvény fokozott ellenőrzése. Felmérésünk azt igyekezett tisztázni, hogy ebben a közegben milyen szokások és attitűdök tárhatók fel a dohányzással kapcsolatban és azok hogyan viszonyulnak más életmódbeli és magatartási formákhoz.


A kodependencia fogalma, tünetei és a kialakulásában szerepet játszó tényezők / Knapek Éva, Kuritárné Szabó Ildikó

In: Psychiatria Hungarica. – 2014. 29. évf. 1. sz., p. 56-64.

A kodependencia (társfüggőség) fogalmának és alapkoncepciójának kialakulása a kémiai függőségek területéhez köthető. Kezdetben társfüggőkön olyan nőket értettek, akik egy addiktív férfi fölött uralkodtak és gondoskodtak róla, miközben valójában függtek tőle. Mára ismertté vált, hogy férfiak is válhatnak kodependenssé, s a kodependencia jelenléte nem korlátozódik a párkapcsolatokra. A tanulmány áttekinti a kodependenciával kapcsolatos különféle értelmezési lehetőségeket, valamint a kialakulásáért felelős tényezőkkel kapcsolatos empirikus vizsgálatokat. A kodependenciát értelmező modellek egy súlyossági kontinuumon helyezhetők el: személyiségzavar szintű pszichopatológia, viselkedéses addikció, vagy a feminin viselkedés extrém megnyilvánulása. Az etiológia multifaktoriális: biológiai, pszichológiai és szociális tényezők egyaránt szerepet játszanak a kodependencia kialakulásában. Így például többek között a gondoskodásra való hajlam egyéni variabilitása, a prefrontális kéreg empátiás választ gátló működésének elégtelensége, a diszfunkcionális családban megélt averzív élmények sokasága (például szülői konfliktusok, érzelmi bántalmazás, elhanyagolás, parentifikáció), a női szerepfelfogás megváltozása, valamint a kémiai szerfüggőség megjelenése a családban. A kodependencia felismerése nem könnyű. A társfüggő személyek leggyakrabban stresszbetegségekkel, vagy depressziós tünetekkel keresik fel az egészségügyi ellátó rendszereket, mely tünetek elfedhetik a mögöttes okokat, így fennáll a veszélye, hogy csak tüneti kezelésben részesülnek. Transzgenerációs jellege révén a társfüggőség a családban felnövő gyermekeket is veszélyezteti.


Attitűdváltozások 18-19 éves fiúk körében a “FÜGE” drogprevenciós program hatására / Danku Nóra, Hegedűs Attila, Boncz Imre

In: Egészség-akadémia. – 2013. 4. évf. 4. sz., p. 214-223.

Célkitűzés: Kutatásunk célja volt a résztvevő diákok attitűdváltozása alapján a “FÜGE” iskolai drogprevenciós program hatékonyságának feltárása. Adatok és módszerek: A kutatás a programot befogadó intézmény, a pécsi Zipernowsky Károly Műszaki Szakközépiskola diákjai körében végzett standard kérdőíves vizsgálaton alapult. A pre-vizsgálat a program megkezdése előtt, a poszt-vizsgálat a program befejezését követő 10 napon belül történt. A kutatás elemszáma 94 fő. Adatainkat a Microsoft Office Excel 2007 statisztikai szoftverben dolgoztuk fel és T-próbát alkalmaztunk. Eredmények: A résztvevő diákok válaszait elemezve kiderült, hogy programot követően 52,1%-ról 59,6%-ra nőtt azok aránya, akik mindent tudnak, és 3,2%-ról 2,1%-ra csökkent, akik semmit sem tudnak a drogokról (p=0,181). A “FÜGE” program hatására a diákok veszélyérzete a drogok irányába is jelentősen módosult. Szignifikáns változás (p=0,008) jelentkezett a marihuána vagy hasis kipróbálását tekintve. Az adott válaszok alapján végzett T-próba szerint szintén szignifikáns különbség mutatkozott a hallucinogén drogok (p=0,012) és az amfetamin, speed (p=0,046) kipróbálását illetően. Közel szignifikáns (p=0,071) összefüggést ismertünk fel az amfetamin, speed alkalmi használatára vonatkozóan. Továbbá szignifikánsan több tanuló véli a herbál drogok kipróbálását (p=0,001), alkalmi fogyasztását (p=0,050), illetve rendszeres használatát (p=0,003) veszélyesebbnek program után, mint azt megelőzően. Azzal az állítással azonban, hogy “nagyon sokat tanultam a foglalkozásokból”, illetve hogy “sok olyan kérdésre kaptam választ, ami már régóta foglalkoztatott” mindössze a diákok kevesebb, mint 7%-a értett egyet. Következtetések: A “FÜGE” program eredményesnek bizonyult, mivel a résztvevők tudása gyarapodott, veszélyérzetük a drogokkal kapcsolatban változott, ugyanakkor a program információtartalmáról mindössze a diákok közel fele vélekedett pozitívan. Meg kell jegyeznünk, hogy a drogok veszélyeinek ismeretében bekövetkező változások nem feltétlenül járnak együtt a viselkedés, azaz a droghasználat változásával. A programok által kiváltott reakciók és vélemények vonatkozásában számolnunk kell a résztvevők szociokulturális sajátosságaival. Továbbá fontos a program tervezési fázisában a célpopuláció ismerete a befolyásolni szándékolt dimenziók mentén.


Magyar és osztrák egyetemisták alkoholfogyasztási szokásai / Huszka Péter

In: Egészségfejlesztés. – 2013. 54. évf. 5-6. sz., p. 26-39.

Felgyorsult világunkban az emberek italfogyasztási szokásai is folyamatosan átalakulnak. Időről-időre újabb trendek tűnnek fel, melyeket az emberek akarva-akaratlanul követni kezdenek. Magyarországon és Ausztriában az egészséges életstílus olyan új trend, amely fokozatosan divatba jön. Valóban így van? Ennek kiderítése céljából egy hazai és egy külföldi egyetem 150-150 hallgatót kérdeztem meg. Jelen tanulmány feladata, hogy egy feltáró kutatás keretében megvizsgálja azt, hogy van-e különbség a bécsi Wirtschaftsuniversität-en és a magyarországi (győri) Széchenyi István Egyetemen tanuló diákok egészségmagatartásában, alkoholfogyasztási szokásaiban.


Addiktológiai konzultáns szerepe a szenvedélybetegek felépülésében / Boros Károlyné

In: IME. – 2014. 13. évf. 6. sz., p. 16-22.

A szakmapolitikai szabályozás elégtelensége, a forráshiány, az epidemiológiai adatok esetlegessége és a családi diszfunkciók hátráltatják az alkoholbetegek felépülésének folyamatát. Az alkoholfüggőség megszüntetéshez vagy a mértékletes alkoholfogyasztás kialakításához komplex fejlesztési megoldások integrálása szükséges a rendszerbe. A korai intervenció és a szakszerű edukáció nagyobb esélyt biztosít a szenvedélybetegségből történő felépüléshez. A védőfaktorok, az empowerment, az autonómia, a kliens – család – segítőszakember kapcsolatának minősége pozitívan hat a viselkedésváltozás előidézésében. Az egyéni, csoportos, családi edukáció, és a rehabilitáció protektív tényezők az alkoholbetegek gyógyulásának előmozdításában.