Kádár Bettina Kata, Pribék Ildikó Katalin, Gajdics Janka, et. al: Az alkoholmegvonásos szindróma ellátása: új perspektívák
In: Orvosi Hetilap. 2023; 164(38):1487-1496
Watti Jezdancher, Pócs Dávid, Tari Gergely, et.al: Dohányzó várandosók leszokásának orvosi támogatása
In: Orvosi Hetilap. 2023; 164(33):1194-1203
Hertelendi Lajos: Egy kábítószer készítésének elősegítése bűntett nyomozása és tanulságai: A „barkács” jelleggel előállított vágy- és teljesítményfokozók egyes jogi és kriminalisztikai kérdései
In: Belügyi Szemle. 2022; 70(1):191-200
Tóth Erzsébet, Cselkó Zsuzsa, Darwish Diána, et.al: A magyarországi dohányzásleszokást támogató telefonos tanácsadás
In: Lege Artis Medicinae. 2022; 32(1-2):55-60
A három leggyakoribb félreértés a dohányzással kapcsolatos ártalomcsökkentésről : tévhitek a füstmentes technológiákról
In: Ápolásügy. 2022; 36(1):10-11
Árokszállási Tamás: Akut alkoholhatás alatt érkező haemorrhagiás strokebetegek klinikai kimenetelének vizsgálata
In: Ideggyógyászati Szemle Proceedings. 2022; 7(3):185
Tóth Enikő: Beszámoló a Momentán Társulat Smashed Live című alkoholprevenciós programjáról
In: Magyar Drogfigyelő. 2022; 2(9):44-47
Magyarországon rendkívül rossz a helyzet a fiatalkorúak alkoholfogyasztása terén. A SMASHED program kapcsán korábban készült online felmérés megállapította: a 14 és 18 év közötti középiskolás korú fiatalok 80 százaléka 15 évesen vagy annál korábban ivott először, minden harmadik pedig rendszeresen fogyaszt alkoholt.
Dudok Réka, Pikó Bettina: Az egyéni és társas pszichés erőforrások protektív szerepe a serdülők dohányzásában és alkoholfogyasztásában
In: Népegészségügy. 2022; 99(2):217-218
Hirdi Henriett Éva: A foglalkozás-egészségügyi ápoló szerepe az alkoholfogyasztással kapcsolatos problémák azonosításában és kezelésében
In: Nővér. 2022; 35(3):27-36
Egresi Bianka, Komlósi Kata: Mozgásterápiás intervenció hatékonysága alkoholbetegek mintáján
In: Orvosképzés. 2022; 97(1):314
Elhangzott: Semmelweis Egyetem Tudományos Diákköri Konferencia, 2022. február 9-11.
Szász Zsombor: Az alkoholfogyasztás és dohányzás, mint rizikófaktor az akut pancreatitis kialakulásában: eset-kontroll vizsgálat
In: . Orvostudományi Értesítő. 2022; 95(2 ksz):65
Elhangzott: 29. Tudományos Diákköri Konferencia : 2022. május 11-14. Marosvásárhely
Gulyás É. EMCDDA miniútmutató : hajléktalanság és kábítószer
Gulyás É. EMCDDA miniútmutató : hajléktalanság és kábítószer: egészségügyi és szociális válaszok. Magyar Drogfigyelő. 2023;3(1):57–72.
forrás: https://drogkutato.hu/wp-content/uploads/2023/02/MDF_2023januar.pdf
Az EMCDDA tavaly decemberében megjelent miniútmutatója1 áttekintést nyújt a kábítószert fogyasztó hajléktalan személyek számára nyújtott egészségügyi és szociális intézkedések megtervezéséről, illetve ezek megvalósításakor figyelembe veendő legfontosabb szempontokról. Továbbá áttekinti ezek elérhetőségét és hatékonyságát, valamint vizsgálja a szakpolitikára és gyakorlatra kifejtett hatásokat. Cikkünkben ezen útmutatóban ismertetett lépéseket és válaszokat járjuk körül.
Erre igyunk! Vagy inkább ne : az alkoholos italok és a gyógyszerek viszonya / Harsányi Mária
In: Pirulatrend. - ISSN 1786-2302. - 2022. 19. évf. 10. sz., p. 26-17. : ill.
Reflexiók Az addiktológiai pszichológia Magyarországon: az elmúlt 30 év áttekintése című tanulmányra / Hoyer Mária
In: Magyar Pszichológiai Szemle. - ISSN 0025-0279, eISSN 1588-2799. - 2022. 77. évf. 4. sz., p. 581-588.
Demetrovics Zsolt: Trendek és eredmények az addiktológiai kutatás elmúlt 30 évében / Sárosi Péter
forrás: Drogriporter
elérve: 2023.02.06.
Előadásában az elmúlt harminc évben végzett hazai és nemzetközi addiktológiai kutatásai közül szemlézett olyan emlékezetesebbeket, amelyek jelentősen befolyásolták azt, ahogyan különféle függőségekről, az ezzel küzdő emberekről illetve a függőségek kezeléséről gondolkodunk. A prezentáció kétségkívül impresszív volt, hiszen Demetrovics kutatásai nem csak nagyon széles skálán mozogtak, de egyben rajtuk keresztül feltárult a tudományterület fejlődése is.
Magyar Addiktológiai Társaság XIII. Kongresszusa
XIII. Országos Kongresszus (2022)
absztraktfüzet: http://www.mat.org.hu//dok/korabbikongresszus/1/absztraktfuzet/absztraktfuzet-1.pdf-
Boros J, Veroszta Z. Perinatális anyai dohányzás vizsgálata Magyarországon: A Kohorsz ’18 magyar születési kohorszvizsgálat eredményei
In: Demográfia. 2022;65(1):29–53.
A várandósság alatti dohányzás nemcsak az anya, de a születendő gyermek egészségét is károsíthatja. Az eddigi, védőnői adatgyűjtésből származó hazai adatok alapján Magyarországon jelentős problémát jelent a várandósság alatti dohányzás. Elemzésünk során a perinatális anyai dohányzás előfordulási gyakoriságát, illetve annak befolyásoló tényezőit vizsgáljuk Magyarországon. Az elemzés a Kohorsz ’18 Magyar Születési Kohorszvizsgálat első két – a várandósság idején és a csecsemő féléves korában megvalósuló – szakaszának súlyozott adatain történt (n = 8331). Az adatok forrását a védőnők által begyűjtött kérdőíves adatok, valamint a várandósgondozási könyvből átvezetett adminisztratív adatok szolgáltatták. A várandósságot megelőző negyedévben az anyák 30,4%-a dohányzott napi rendszerességgel és további 3,4% volt alkalmi dohányzó. Mind a várandósság alatt, mind pedig a szülést követően végig dohányzott az anyák 14,4%-a. Nagyobb valószínűséggel dohányoztak végig a vizsgált időszakban a fiatalabb (25 év alattiak: 32,4%), alacsonyabb iskolai végzettségű (legfeljebb 8 osztály: 44,4%), alacsonyabb jövedelmű (első jövedelmi ötöd: 35,6%), egyedülálló (35,6%), legalább a 3. gyermeküket váró (26,3%) anyák, illetve az egészségtelen életmódot folytatók, valamint a várandósgondozást elhanyagolók. A várandósság előtti magas dohányzási arány a várandósság alatt csökkenésnek indul, de még így is magas értéket mutat (a rendszeresen dohányzó anyák aránya az első trimeszterben 17,8%, a második trimeszterben 12,8%), a szülést követően azonban újra emelkedni kezd, a gyermek hat hónapos korában 19,6%. A társadalmi-gazdasági, demográfiai és életmódbeli tényezők nagymértékben befolyásolják a perinatális dohányzást. A védőnői gondozás hatékony faktornak mutatkozik a perinatális dohányzás csökkentésében. A feltárt kockázati csoportokra vonatkozóan célzott beavatkozások tervezhetők a várandósság alatti dohányzás és a visszaszokás csökkentése érdekében.
Új eredmények : a dohányzással összefüggésbe hozható hospitalizáció alakulása a hevített dohánytechnológia megjelenése előtt és után
In: Praxismenedzsment. 2022;12(4):32–3.
Tóthné Hatházi, A., Kőpájer, I., Kelemen, A., & M. Kornyicki, Ágota. (2022). Egy egészségfejlesztési iroda által, szenvedélybetegek körében megvalósított lelki egészségprogram
In: Egészségfejlesztés, 63(4), 75-84. https://doi.org/10.24365/ef.8958
Szabolcs-Szatmár-Bereg megye hazánk leghátrányosabb helyzetű megyéi közé sorolható. Az ebből adódó nehezített életkörülmények mentális teherként jelentkeznek a megye lakosságát illetően. Számos tanulmány támasztja alá, hogy Magyarországon nagyon magas az egy főre jutó alkoholfogyasztás, mely a dohányzás mellett a legveszélyesebb egészségromboló magatartásforma. A mentális terheltség gyors és átmeneti „megoldására” – a felnőtt lakosság körében – többen az alkoholfogyasztást választják. A fentebb ismertetett információkat figyelembe véve indított szenvedélybetegek részére csoportfoglalkozást egy, a Szabolcs- Szatmár-Bereg Megyei Kórházak és Egyetemi Oktatókórház fenntartásában működő egészségfejlesztési iroda. Betekintést kívánunk nyújtani egy több szempontból hátrányos helyzetű célcsoporttal megvalósított szakmai program részleteibe. Ezen tanulmány segítségével ismertetjük a program terjesztését, előnyeit, korlátait, a program menetét. Bízunk benne, hogy mindez hozzájárulhat az országban
Szerb és magyar szakértők vitatják a dohányártalom-csökkentési stratégiák szerepét
In: Szerb és magyar szakértők vitatják a dohányártalom-csökkentési stratégiák szerepét. Ápolásügy. 2022;36(2):10–1.
Kábítószerrel való visszaélés a főiskolai hallgatók körében
Ashley E. Kivlichan, Darby J. E. Lowe, Tony P. George. Kábítószerrel való visszaélés a főiskolai hallgatók körében. Psychiatric & Neurology Times. 2022;11(4):24–7.
Internetfüggőség: a 21. század orvosi kihívása? / Szapáry Ádám
In: Orvosi Hetilap. - ISSN 0030-6002, eISSN 1788-6120. - 2022. 163. évf. 38. sz., p. 1506-1513.
A dohányzás és az e-cigaretta-használat epidemiológiája a felnőtt magyar népesség körében 2018-ban / Brys Zoltán
In: Orvosi Hetilap. - ISSN 0030-6002, eISSN 1788-6120. - 2022. 163. évf. 1. sz., p. 31-38. : ill.
Az alkoholfogyasztás hatása az öngyilkossági halálozás megoszlására a hét egyes napjain városi lakosság körében / Sergey Sapozhnikov
In: Ideggyógyászati Szemle. - ISSN 0019-1442, eISSN 2498-6208. - 2022. 75. évf. 3-4. sz., p. 99-104. : ill.
A szerhasználat helytelenítésének mérése: legális és illegális pszichoaktív szerhasználati formák helytelenítésének eltérő információs tartalma egy szerhasználat helytelenítési spektrum mentén / Zsolt Horváth
In: Neuropsychopharmacologia Hungarica. - ISSN 1419-8711. - 2022. 24. évf. 2. sz., p. 87-96. : ill.
Stimulánsok: egészségügyi és szociális válaszok, EMCDDA miniútmutató
Az EMCDDA megjelentette az Egészségügyi és társadalmi válaszok a kábítószer-problémákra: európai útmutató 2021-re kiadványát. Ebben a recenzióban a stimulánsokkal és az arra legmegfelelőbb társadalmi és politikai válaszokkal foglalkozunk.
A probléma azonosításakor és meghatározásakor olyan kulcsfontosságú kérdésekkel kell foglalkozni, mint például, hogy ki az érintett, milyen típusú anyagokról és használati mintákról van szó, és hol jelentkezik a probléma. A válaszokat a konkrét kábítószer-problémákhoz kell igazítani, amik országonként és időben is eltérőek lehetnek.
Kannabisz: egészségügyi és társadalmi válaszok, EMCDDA miniútmutató
forrás: https://drogkutato.hu/drogfigyelo/kannabisz-egeszsegugyi-es-tarsadalmi-valaszok-emcdda-miniutmutato/
Az EMCDDA által 2021-ben megjelentetett kábítószer-problémákkal kapcsolatos miniútmutatók közül az utolsóhoz érkeztünk. Ebben a recenzióban bemutatjuk a kannabisszal kapcsolatos európai egészségügyi és társadalmi válaszokat, mely tartalmazza az ártalomcsökkentési törekvéseket is.
EMCDDA miniútmutató: Szabadidő és kábítószer-használat
forrás: https://drogkutato.hu/drogfigyelo/emcdda-miniutmutato-szabadido-es-kabitoszer-hasznalat/
Alábbi recenziónk áttekintést nyújt arról, hogy mit kell figyelembe venni a fesztiválokon, az éjszakai életben és más szabadidős környezetben a kábítószerekkel kapcsolatos problémákra adott egészségügyi és szociális válaszok tervezésekor vagy megvalósításakor. Áttekinti a rendelkezésre álló intervenciókat és azok hatékonyságát, valamint a szakpolitikára és a gyakorlatra kifejtett hatásokat is megvizsgálja.
EMCDDA recenzió – Iskolák és drogok: egészségügyi és társadalmi válaszok
A serdülőkor és a fiatal felnőttkor olyan életszakaszok, amelyek gyakran megnövekedett kockázatvállalással és kísérletezéssel járnak, ami magában foglalhatja a szerhasználatot is. Az általános- és felsőoktatás a fiatalok elérésének fontos helyszínei, bár egyes veszélyeztetett alcsoportok nem feltétlenül vannak itt jelen. Az iskolákban a kábítószerrel kapcsolatos beavatkozások főként a szerhasználat megkezdésének megelőzésére vagy késleltetésére, valamint az egészséges döntéshozatalt és szocializációt támogató készségek fejlesztésére összpontosítanak.
Hirdi HÉ. A foglalkozás-egészségügyi ápoló szerepe az alkoholfogyasztással kapcsolatos problémák azonosításában és kezelésében
In: Nővér. 2022;35(3):27–36.
Erdős Á. Kockázatos alkoholfogyasztás a rendészeti hallgatók körében
In: BSZ. 2022. június 20.;70(6):1257–72.
Absztrakt
Cél: Jelen tanulmány célja a kockázatos alkoholfogyasztás prevalenciájának vizsgálata a magyar rendészeti felsőoktatás tisztjelölt és kettős jogállású, nappali munkarendű hallgatói (rendészeti hallgatók) körében.
Módszertan: Kérdőíves vizsgálatot végeztünk a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Rendészettudományi Karán a nappali munkarendű hallgatók körében (N=201). A hallgatói jogviszony szerint korrigált minta (N=180) 57,2%-a férfi (n=103), 42,8%-a nő (n=77) volt. A vizsgálat során mérőeszközként a hazai és nemzetközi kutatásokban gyakran alkalmazott, magas raliabilitással rendelkező Alkoholhasználat Zavarainak Szűrőtesztjét (AUDIT; Alcohol Use Disorders Identification Test) alkalmaztuk.
Megállapítások: A rendészeti hallgatók körében az alkoholfogyasztás életprevalencia értéke 98,8% (n=178). A rendészeti hallgatók többsége (62,4%, n=111) a vizsgálatban elért AUDIT pontértékei alapján (x < 8) az alacsony kockázatú ivók/absztinensek csoportjába tartozik. A rendészeti hallgatók több mint harmadánál (37,6%) azonban kockázatos alkoholfogyasztásra utaló értékeket (x ≥ 8) állapíthatunk meg. A vizsgálat eredményei azt igazolják, hogy a nagy ivás (heavy episodic drinking) és a nemek között szignifikáns összefüggés van (p: 0,026020084, p ≤ 0,05).
Érték: Vizsgálatunk eredményei arra utalnak, hogy a rendészeti hallgatók alkoholfogyasztása kapcsán megfontolandó volna prevenciós programok, rövid intervenciók szervezése, illetve a szerhasználat rendszeres monitorozása.
Erdős Á. A COVID–19-járvány első két hullámának hatása a rendészeti hallgatók alkoholés koffeinfogyasztására, valamint dohányzási szokásaira
In: BSZ. 2022. július 17.;70(7):1529–50.
Cél: A tanulmány célja a COVID–19-járvány első két hullámának, valamint a bevezetett járványügyi intézkedések, és a magyar rendészeti hallgatók alkohol- és koffeinfogyasztása, illetve dohányzási szokásainak változása közötti összefüggések vizsgálata.Módszertan: Keresztmetszeti, kérdőíves vizsgálatot végeztünk a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Rendészettudományi Karának (NKE RTK) rendészeti hallgatói körében (N=556). A vizsgálati minta (N=180) 57,2%-a férfi (n=103), 42,8%-a nő (n=77).Megállapítások: Az eredmények azt mutatják, hogy a pandémia első hullámának ideje alatt az alkoholt fogyasztó rendészeti hallgatók 9%-ánál, az alkalmi és rendszeres dohányzók 25%-ánál, míg a koffeines italt fogyasztók 13,5%-ánál nőtt a fogyasztás mértéke. A fogyasztás mértékének változásában egyik szer esetében sem volt szignifikáns különbség a férfiak és a nők között (palkohol=0,452471; pdohányzás=0,532113; pkoffein=0,059011; p>0,05). Az alkalmi és a rendszeres alkoholfogyasztók, valamint dohányosok körében ugyanakkor a szerhasználat mértékének változása és a meglévő fogyasztói mintázat között szignifikáns volt az összefüggés. A rendszeres alkoholfogyasztók körében 5,7-szer nagyobb arányban fordult elő a fogyasztás mértékének növekedése a pandémia ideje alatt, mint az alkalmi fogyasztók között (25,0% vs.4,4%). A napi dohányosok körében is csaknem kétszer nagyobb volt a szerhasználat mértékének növekedése az alkalmi dohányosokhoz viszonyítva (30,8 vs. 16,7%). Eredményeink azt mutatják, hogy a rendészeti hallgatók körében az alkoholfogyasztás mértékének növekedését elsősorban a távolléti oktatás bevezetésével megnövekedett strukturálatlan szabadidő ( =3,12; SD=1,454), az elrendelt rendvédelmi szolgálat ( =2,81; SD=1,515), illetve a lezárásokkal fokozódó szorongás ( =2,75; SD=1,437) eredményezte. Továbbá a különleges jogrend idején elrendelt rendvédelmi szolgálat szerepet játszhatott a dohányzás ( =3,81; SD=1,601) és a koffeinfogyasztás ( =3,86; SD=1,632) mértékének növekedésében is. Ezzel együtt viszont a társas interakciók csökkenésének mindhárom pszichoaktív szer fogyasztásának visszaesésében meghatározó szerepe lehet.Érték: A COVID–19-járvány első hullámának egyik legmeghatározóbb következménye a fiatal felnőttek körében az volt, hogy az egyetemek világszerte távolléti, online oktatásra álltak át. Az egyetemi hallgatók, így a rendészeti felsőoktatás hallgatói is számos kihívással kerültek szembe. Ezek különböző formában befolyásolták az alkohol- és koffeinfogyasztás, valamint a dohányzás mértékét.
A három leggyakoribb félreértés a dohányzással kapcsolatos ártalomcsökkentésről : tévhitek a füstmentes technológiákról
In: Ápolásügy. 2022;36(1):10–1.
2022. ÉVI EURÓPAI KÁBÍTÓSZER-JELENTÉS: FŐBB MEGÁLLAPÍTÁSOK
A kábítószer-kínálat és -használat újbóli fellendülése a COVID19 enyhülése után
forrás: EMCDDA Hírek 2022.06.14.
Gódor-Kacsándi A, Lugasi A. Az energiaitallal kevert alkoholhoz köthető fogyasztás komplex feltérképezése gyermekek, serdülők és fiatal felnőttek körében (2017–2021)
In: Egészségfejlesztés. 2022;63(2):2–21.
Brys Z, Tóth G, Urbán R, Vitrai J, Magyar G, Bakacs M, és mtsai. A dohányzás és az e-cigaretta-használat epidemiológiája a felnőtt magyar népesség körében 2018-ban
= Orvosi Hetilap. 2022. január 2.;163(1):31–8.
Tóth E, Cselkó Z, Darwish D, Pataki E, Barta V, Csányi P, és mtsai. A magyarországi dohányzásleszokást támogató telefonos tanácsadás
= Lege Artis Medicinae. 2022;32(1–2):55–60.
Pénzes M. Dohányzásról való leszokás támogatása - kihasználatlan bizonyítottan hatékony lehetőségek : Kommentár „A magyarországi dohányzásleszokást támogató telefonos tanácsadás” című közleményhez
= Lege Artis Medicinae. 2022;32(1–2):61–4.
Pénzes M, Borbás K, Urbán R, Péterfi A, Solymár E, Dósa N, és mtsai. Az OGYÉI középiskolai e-cigaretta és dohányzás prevenciós programjának eredményei: az iskolai védőnők szerepe a programban
= Védőnő. 2022;32(1):31–41.
Egresi B, Komlósi K. Mozgásterápiás intervenció hatékonysága alkoholbetegek mintáján
= Orvosképzés. 2022;97(1):314.
Demetrovics Z, Rácz J. Addiktológiai pszichológia Magyarországon: az elmúlt 30 év áttekintése
In: Magyar Pszichológiai Szemle. 2022. január 31.;76(3–4):763–85.
A tanulmány célja az addiktológiai szakterület elmúlt harminc-negyven évének áttekintése, a legfontosabb fejlemények, kutatási területek és eredmények összefoglaló bemutatása. A szerzők az addiktológiai pszichológia történetében három fázist azonosítanak. A 80-as évek kezdeti törekvéseit a 90-es évek közepétől a szakterületjelentős megerősödése és hazai kibontakozása követte, míg a 2000-es évek második felétől már a nemzetközi jelenlét a meghatározó. A történeti összefoglalót követően a szerzők az egyes meghatározó kutatócsoportokat és kutatási irányokat mutatják be, majd a legfontosabb szakmai közéleti fejleményeket ismertetik.
Drogkutató Intézet
Célunk, hogy tudományos elemző- és kutatómunkával támogassuk a gyakorlati munkát végző szervezetek, egyesületek tevékenységét. Missziónk, hogy közérthető formában olyan tanulmányokat publikáljunk, melyek közvéleményformáló jelleggel tudatosítják a pszichoaktív szerhasználat veszélyeit. Interdiszciplináris kutatócsoportunk a különböző tudományterületek ismereteit összehangolva, több jelentős aspektust figyelembe véve foglalkozik az illegális tudatmódosító szerek használatát érintő társadalmi és mentális hatásokkal.
Folyóiratok:
Interdiszciplináris Drogszemle
Magyar Drogfigyelő
Szoboszlai K, Hüse L, Fábián G. A rizikómagatartás mintázatai a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei gyermekvédelmi szakellátásban élő fiatalok körében
Párbeszéd [Internet]. 2021;8(2). Elérhető: https://ojs.lib.unideb.hu/parbeszed/article/view/10516/9365
A társadalmi periférián élő gyermekek és fiatalok droghasználati szokásainak feltárására irányuló kutatásunkat 2017-ben végeztük a telepszerű körülmények között, valamint a gyermekvédelmi szakellátásban élő 14–25 év közötti fiatalokkal Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében. A kutatás célja a társadalmi periférián élő fiatalok droghasználati szokásainak és a rizikómagatartások feltárása volt.
Tanulmányunkban a gyermekvédelmi szakellátásban élő fiatalok drogfogyasztásának rizikótényezőire keresünk magyarázatokat. A drogfogyasztás hatásának vizsgálatához kifejtjük az anómia jellemzőit a célcsoportnál. A rendelkezésünkre álló adatokból választ keresünk a rezilienciára, illetve rávilágítunk a szerhasználat kialakulását befolyásoló védő- és kockázati faktorokra a célcsoportnál.
Eredményeink szerint a szakellátásban élő fiatalok körében összességében 26 százalék azok aránya, akik fogyasztottak már valamilyen drogot, vagy droghatású szert. Jelentős eltérés mutatkozik a drogfogyasztás tekintetében, ha azt a gondozási hely függvényében vizsgáljuk, hiszen míg a nevelőszülőknél elhelyezett gyerekek öt százaléka minősíthető kipróbálónak vagy fogyasztónak, addig a lakásotthonban élők harmada, a gyermekotthonban nevelkedők fele került ebbe a csoportba. A gyermekotthoni masszív fogyasztók aránya pontosan háromszorosa a lakásotthoniaknak.
A nevelőszülőknél élőkhöz képest a lakásotthoni gyerekek kétszer, a gyermekotthoniak háromszor akkora arányban szenvedtek el közepes súlyosságú élet-terheket, ugyanígy a legsúlyosabb terheket is nagyobb arányban viselik az intézményes ellátásban részesülők, mint a családban élők. A megkérdezettek a jellegzetes reziliens viselkedést kialakító környezeti – felnőttektől származó – támogatás és elismerés terén is eltérő jellemzőkkel bírnak. Negyedük-harmaduk érzi úgy, hogy támogatás szempontjából jobb volt a vérszerinti családi környezete, kétharmaduk szerint viszont a szakellátásos környezetben kapták meg a fokozottabb támogatást az őket körülvevő felnőttektől. Ez az eredmény arra utal, hogy amennyiben a gyermekvédelmi szakemberek képesek kompenzálni a család támogató szerepének hiányosságait, az protektív módon hat.
'Országos Egészségtudományi Szakkönyvtár'
06(1) 354-5377
konyvtar@okfo.gov.hu