A Magyar Addiktológiai Társaság kétnapos (2016.12.01.-02.) szakmai konferenciát rendezett, melynek témája egyfelől az új pszichoaktív szerek (ÚPSZ) elterjedtségével, összetételével kapcsolatos jelenlegi tapasztalatok áttekintése, a fogyasztási mintázatok megismerése, másfelől a probléma kezelésével (prevenció, ártalomcsökkentés, kezelés-ellátás) összefüggő hazai és nemzetközi tapasztalatok és problémák számbavétele volt. A délelőtti előadásokat, plenáris kerekasztal megbeszélések és tematikus workshopok követték.
1. nap. Az ÚPSZ-ek piacával kapcsolatos friss tapasztalatokról tartott előadást Csesztregi Tamás, Bűnügyi Szakértői és Kutatóintézet munkatársa. Honlapjuk Droghelyzet rovatában negyedévente megjelentetik Monitoring Hírlevelüket, melyben az új szintetikus szerek lefoglalásainak alakulásáról kaphatunk többek között képet.
Az új szerek használatával kapcsolatos epidemiológiai vizsgálatok eredményeit mutatták be a szakértők, három európai kutatásra támaszkodva ( European School Survey Project on Alcohol and Other Drugs (ESPAD), Health Behaviour in School-Aged Children (HBSC), Országos Lakossági Adatfelvétel az Addiktológiai Problémákról (OLAAP).
Elekes Zsuzsanna a 2015. évi ESPAD jelentésből kiemelte, hogy a 16 évesek körében a 2. legelterjedtebb kábítószer a szintetikus kannadionidok. A használók 0,8% – a használ „csak” designer drogokat, a legtöbben együtt használják az ÚPSZ-t, dohányt, alkoholt és a tiltott kábítószereket. Az ESPAD jelentés, illetve Elekes Zsuzsanna tanulmánya honlapunkon elérhető.
Csák Róbert a legutolsó (2014) HBSC kutatás designer drogokra vonatkozó megállapítási közül kihangsúlyozta, hogy 4,5% a használóik száma, ami erősen alulbecsült lehet, mert nehéz beazonosítani az újabb és újabb szereket, bizonytalan a szleng nyelvi meghatározásuk. Ez a jelentés szintén megtalálható az állományunkban.
Paksi Borbála az OLAAP reprezentatív felmérés alapján megállapította, hogy nincs olyan önálló csoport, akik csak új pszichoaktív szereket használ.
Szécsi Judit, az ELTE Szociális Tanszék munkatársa két év terepkutatás eredményét foglalta össze a mély szegénységben élők körében. 4 szegregátumban végezték a kutatást, ahol megfigyelték az ott élőket, kérdőíves és félig strukturált interjús módszert használtak. A közös a négy településen a „kábulatfüggőség volt”. Nincs preferált drog, lényeg, hogy biztosítsa nekik a valóságból való kiszállást. Nincsenek segítő helyek, csak a családjukban bíznak, az ő segítségüket fogadják el. A témában az Esély c. folyóiratban cikket is megjelentetett.
Csorba József, a Magyar Ökonomikus Segélyszervezet Addiktológiai Centruma vezetője az „Együttműködési program az új szintetikus drogok feltérképezéséért” projektet foglalta össze. 6 nagyvárosban gyűjtötték össze a droghulladékot (használt fecskendők), megszámolták és kielemezték a bennük lévő anyagokat. Ahol van ártalomcsökkentő kezelés mindenhol methadont mutattak ki, illetve a hagyományos intravénás szerek mellet nagyon veszélyes új anyagokat is kimutattak. A programról itt olvashatnak többet.
Kaló Zsuzsa, az ELTE munkatársa több európai országban az új pszichoaktív szerekkel foglalkozó szakértők között végzett kutatást foglalta össze: Szakértői dilemmák: Az ÚPSZ használók szerhasználati mintázódása és motivációi címmel. 10 szakértőt interjúvolt meg idén nyáron. Az interjúalanyok fontosabb megállapításait, érzéseit ismerhette meg a hallgatóság.
Horváth Gergely, a Nemzeti Drog Fókuszpont tudományos elemzője az ÚPSZ-használók profilját mutatta be az ellátórendszer adatai alapján. Főbb megállapításai: A szerstruktúra átalakult, de nem nőtt meg a kezelésbe lépők száma. Az összes kezelt felét új szer használata miatt kell ellátni. Az új pszichoaktív szereket használók között a pszichiátriai ellátást igénylők száma jelentősen megnőtt. Az intravénás szerhasználók között a legtöbben a „kristály”-t és a „zené”-t használják. Körükben magas a HIV fertőzésnek a veszélye.
Délután a felkért szakértők a prevenció, kezelés és média témáját plenáris kerekasztalokban beszélték át. (A beszélgetésekről és az előadásokról videó felvétel készült, ami később elérhető lesz.)
2. nap. A konferencia másnapján a tematikus workshopok előtt két előadást tartottak.
Danilo Ballotta, European Monitoring Centre for Drugs and Drug Addiction (EMCDDA) szakértője az európai trendeket, a szabályozást és a beavatkozások tervezését ismertette részletesen. Az új szintetikus kábítószereket Kínában és Indiában állítják elő, majd konténerekben érkeznek Európába, ahol csomagolják és terítik. Amíg nem kerülnek tiltó listára, legálisan, boltokban vagy online (700 bolt) lehet megvásárolni őket. Olcsók, vonzók a fiatalok körében, akik közül kb. 8%-an használják. Naponta jelennek meg a piacon újabb és újabb szerek, amelyek mérgezőbbek a klasszikus kábítószereknél. Korai Jelző Rendszert működtetnek Európa szerte, az újonnan felbukkanó anyagokkal és használatukkal kapcsolatos információcserére. A jogi szabályozás más-más az egyes országokban. Van ahol csak a terjesztést büntetik, máshol a fogyasztást is. Több országban új jogszabályt hoztak az ÚPSZ-ra, van ahol csak kiterjesztették a meglévő jogszabályokat az új szerekre is. Az új szerek egészségügyi aspektusairól elmondta, hogy nagyon erős, toxikus szerek, a veszélyeztetett csoportokra külön kitért. Válaszlépések az új pszichoaktív szerek okozta egészségügyi ártalmakra c. kiadványuk a mi gyűjteményünkben is megtalálható. Végül feltette a kérdést, maradandó-e a jelenség? A válasz: igen. Mit tehetünk? Kockázatelemzéssel, jó gyakorlatokkal a károkat és ártalmakat csökkenteni.
Varga Orsolya (Nemzeti Drog Fókuszpont) az Új Pszichoaktív Szerek Portál-t mutatta be. A Publikus felületen a szerek rövid magyar nyelvű leírásáról, szabályozásáról olvashatunk. Magyar nyelvű szakirodalomban böngészhetünk. A portál másik felületén a szakértők oszthatják meg egymással tapasztalataikat, jó gyakorlataikat.
A szünet után tematikus workshopokon beszélték meg a résztvevők a plenáris üléseken felvetett témákat.
Amint megjelenik írásos anyag, videó a konferenciáról, megosztom olvasóinkkal.
Friss! Az előadásokról készült videofelvételek megtekinthetőek itt.