EU cikkek

In: Lege Artis Medicinae. 2022; 32(1-2):61-64

In: Foglalkozás-Egészségügy. - ISSN 1417-1015. - 2022. 26. évf. 1. sz., p. 2-17. : ill.

  In: Magyar Állatorvosok Lapja. - ISSN 0025-004X. - 2022. 144. évf 1. sz., p. 45-58. : ill.
http://mob.gyemszi.hu/detailsperm.jsp?PERMID=154447

= Magyar Fogorvos. 2022;31(1):39–42.

= Medical Tribune. 2022;20(1):18–9.

A prevenció hatékonysága lényegesen rosszabb Magyarországon, mint az Európai Unióban, illetve a többi V4 országban. Az Európai Unióban Magyarországon a legmagasabb a megelőzhető halálozás az EUROSTAT utolsó adatai alapján. A lengyel-csehszlovák súlyozott átlaghoz viszonyítva 10 025 volt a megelőzhető többlethalálozás Magyarországon 2018-ban.

In: Egészségfejlesztés. - ISSN 1786-2434, eISSN 2498-6666. - 2021. 62. évf. 1. sz., p. 47-50.

In: Bánáti D. Vega hamburgerek, vegán húsok? : az Európai Parlament döntése a növényi alapú húspótló élelmiszerek elnevezéséről. Élelmiszervizsgálati közlemények. 2020;66(4):3159–65.

In: Budai M. Közös, Európai Uniós fellépés az antimikrobiális rezisztenciával szemben. Gyógyszerészet. 2020;64(11):698.

In: Linninger M. Külügyi kapcsolataink és jelenlétünk az Európai Unió közös kamarájában, a CED-ben. Magyar Fogorvos. 2020;29(4):197–201.

In: Páldy A, Bobvos J. Halálozási anomáliák Európában 2020 első negyedévében az EuroMOMO hálózat alapján. Egészségtudomány. 2020;64(1–2):5–15.

In: Paár D, Sánta V, Oláh A, Betlehem J, Ács P, Laczkó T. A sportolási szokásokat befolyásoló makro tényezők hatásai az Európai Unió országaiban. Magyar Sporttudományi Szemle. 2020;21(3):75.

In: Kudász F. A foglalkozási eredetű daganatos megbetegedések gyakorisága az Európai Unióban. Foglalkozás-Egészségügy. 2019;23(4):172–3.

MarketingPirula 2019. szeptember 25.

A ritka betegségek gyógyszerei nem ígérnek nagy forgalmat és gyors megtérülést, nem is vonzzák igazán a fejlesztőket. Ezt ellensúlyozhatják az “orphan” státuszú medicinák jogtulajdonosainak nyújtott kedvezmények. Az árva gyógyszer cím elnyerésének feltételeit az Európai Unióban közös szabályok rögzítik. Ezeket mutatjuk be cikkünkben. 

Egyes betegségek olyan ritkák, hogy normál piaci feltételek mellett a gyógyszergyártók számára üzletileg nem érné meg a gyógyszer fejlesztése. Becslések szerint 5000–8000 ritka betegség van, ami az Európai Gyógyszerértékelő Ügynökség (EMA) adatai szerint mintegy 30 millió embert érint az EU-ban. 

Tekintettel arra, hogy tagállami szinten ezen a területen nem fogadtak el olyan intézkedéseket, amelyek a gyógyszerfejlesztést hatékonyan tudták volna ösztönözni, úgy, hogy közben a versenyt és az egységes piacot ne befolyásolják, az Európai Unió döntéshozói egységes, rendeleti szabályozás kidolgozása mellett döntöttek. 

Az Európai Parlament és a Tanács 1999. decemberében fogadta el a ritka betegségek gyógyszereiről szóló 141/2000/EK rendeletet, amelynek célja a gyógyszerek „orphan” státuszának a kérelmezésére vonatkozó közösségi eljárás létrehozása, valamint ösztönzôk bevezetése az ilyen gyógyszerek kutatásának, fejlesztésének és forgalmazásának elősegítése érdekében. 

Az “orphan”-ok ismérvei 

A 141/2000/EK rendelet alapján egy adott gyógyszer akkor válik ritka betegségek gyógyszerévé, ha a szponzor1 igazolni tudja a következőket: 

1.a) a termék olyan életveszélyes, vagy súlyosan egészségkárosító betegség diagnosztizálására, megelôzésére vagy kezelésére szolgál, amely tízezerből legfeljebb öt embert érint a Közösségben a kérelem benyújtásakor, vagy 

1.b) a termék az életveszélyes, súlyos egészségkárosító hatású vagy súlyos és krónikus betegségek diagnosztizálására, megelőzésére vagy kezelésére szolgál a Közösségben, és ösztönzők nélkül nem valószínű, hogy a gyógyszer közösségi forgalmazása elegendő bevételt hozna, hogy indokolja a szükséges beruházásokat; 

és

2.) nem létezik a Közösségben hivatalosan engedélyezett, megfelelő módszer a kérdéses betegség diagnosztizálására, megelőzésére és kezelésére, vagy ha ilyen módszer létezik is, akkor a gyógyszer jelentôs előnyt jelent majd a betegségben szenvedők számára.
Az 1.a.) feltétel alkalmazásakor releváns, hogy az Európai Közösségben fennálló prevalenciát kell figyelembe venni. Így, például olyan betegségek gyógyszerei is szerezhetnek “orphan” státuszt Európában, amelyek bár itt ritkán fordulnak elő, azonban a világ más tájain gyakoriak vagy a rendeletben előírtnál nagyobb arányban fordulnak elő (pl. ebola). 

Az 1.b) feltétel értelmezésében segít a 847/2000/EK rendelet. Eszerint, ha a szponzor erre a feltételve alapozva kíván „orphan” minősítést szerezni, akkor – egyebek között – be kell adnia adatokat a minősítés iránti kérelem benyújtása után, a szponzor szerint várhatóan felmerülô valamennyi fejlesztési költség tekintetében. Illetve meg kell adni, illetve megbecsülni minden, a szponzor számára a múltban és a gyógyszer engedélyezése utáni elsô 10 évben valószínűleg felmerülô termelési és forgalmazási költséget és bevételt, valamint mindezt indokolni kell. 

A 2.) feltétel kapcsán, a „jelentôs előny” a klinikailag releváns kedvezô hatást, illetve a betegellátáshoz történô nagymértékű hozzájárulást jelenti. Előny lehet a nagyobb hatékonyság, a jobb biztonsági profil vagy az egyszerűbb alkalmazási mód (pl. kórházban történő beadás helyett az otthoni gyógyszerelés lehetősége). 

A minősítés folyamata 

A ritka betegségek gyógyszereinek minősítése lehetővé teszi, hogy átlátható módon meghatározzák, hogy mely gyógyszerek részesülhetnek a 141/2000/EK rendeletben előírt ösztönzőkben. Az eljárás két külön fázisból áll. Az első szakaszban értékelik az „orphan” státusz követelményeinek való megfelelést, a második szakaszban pedig a forgalomba hozatali engedélyezési eljárás során újraértékelik a korábbi minősítést. 

A ritka betegségek gyógyszere minősítés megszerzése érdekében a gyógyszer fejlesztésének bármely szakaszában, azonban a forgalombahozatali engedély iránti kérelem benyújtását megelőzően, a szponzornak kérelmet kell benyújtania az EMA-hoz, amelyben igazolnia kell a 141/2000/EK rendeletben meghatározott kritériumoknak való megfelelést is. 

A szponzorok támogatása érdekében a Bizottság részletes iránymutatásokat dolgozott ki a minôsítés megszerzésének eljárásáról és feltételeiről. Ezenkívül 2018. júniusában az EMA új, Iris nevű online portált indított (iris.ema.europa.eu), amelyen keresztül a kérelmek benyújthatók, így csökkentve a kérelmek elkészítéséhez és benyújtásához szükséges időt. 

A kérelmet az EMA Ritka Betegségek Gyógyszereinek Bizottsága bírálja el (COMP). Az eljárás díjmentes. Ha a COMP jóváhagyja a ritka betegségek gyógyszereként való minősítést, a gyógyszert bejegyzik a ritka betegségek gyógyszereinek közösségi nyilvántartásába (2). 

A gyógyszer törzskönyvezésekor (amely minden esetben központi törzskönyvezési eljárásban zajlik), az „orphan” minősítést újraértékelik és a 141/2000/EK rendelet szerinti kritériumoknak való megfelelést a kérelmezőnek bizonyítania kell, ideértve azt a kritériumot is, hogy a termék jelentős előnnyel bír más, már törzskönyvezett készítményekkel szemben. 

A gyógyszer első minősítésének a fázisában ugyanis még elegendő, ha a jelentős előny kritériuma jól megalapozott feltételezéseken alapul, így az előny bizonyítása nem szükséges. A lehetséges előnyök feltételezésének azonban már ekkor is megalapozott tudományos érvelésen kell alapulnia. Ezzel szemben, a gyógyszer forgalombahozatali engedélyezése során a kérelmezőnek már bizonyítania kell (pl. vizsgálati adatokkal), hogy a készítmény más helyettesíthető gyógyszerrel szemben jelentős elônnyel bír. 

E kritérium értékelése kapcsán az Európai Bíróság esetjogát is érdemes figyelembe venni. 

Az Európai Bíróság a Shire Pharmaceuticals Ireland v EMA (3) ügyben a Shire Hunter szindrómára kifejlesztett gyógyszere esetében megállapította, hogy jogosult a ritka betegségek gyógyszere minősítésre, még akkor is, ha a Shire-nek már volt ilyen minősítésű, azonos hatóanyagú gyógyszere. Döntötték ezt arra tekintettel, hogy az új készítmény jelentős előnnyel rendelkezik a korábbi szerhez viszonyítva, mivel könnyebben beadható. 

BMS Pharma EEIG v Európai Bizottság és EMA (4) ügyben az Európai Bizottság elutasította a BMS „orphan” minősítés iránti kérelmét, mivel a BMS nem tudta megfelelôen bizonyítani, hogy az általa kifejlesztett gyógyszer (Emplicit) a néhány hónappal korábban törzskönyvezett Kyprolis gyógyszerhez képest jelentős előnnyel bír. A törzskönyvezési folyamat során ugyanis, az orphan minősítés újraértékelésekor, közvetlen vagy közvetett összehasonlító adatok benyújtása szükséges a minősítés megerősítéséhez, azonban ez frissen törzskönyvezett készítmények esetén nehézségekbe ütközik, mivel nem állnak rendelkezésre publikált adatok. Az Európai Bíróság ettôl függetlenül megállapította, hogy a 141/2000/EK rendelet alkalmazása alól ez sem jelent kivételt. 

A státusszal járó előnyök 

A ritka betegségek gyógyszereként való minősítéssel járó előnyök között szerepel a tudományos tanácsadás, amelyet a szponzor az EMA-tól kaphat. Ezenkívül a ritka betegségek gyógyszereit központosított eljárásban törzskönyvezik, ami szintén előnyös, hiszen gyorsabb és olcsóbb, mint a decentralizált vagy kölcsönös elismerési eljárások. Ezen felül a kérelmezők teljes vagy részleges díjcsökkentésben részesülnek. 

Az üzletileg legfontosabb előny azonban az, hogy a szponzor számára 10 évre kizárólagosságot biztosítanak a termék forgalmazására azon terápiás javallat tekintetében, amelyre a ritka betegségek gyógyszere minősítést megadták. 

Az exkluzivitás azt jelenti, hogy a Közösség és a tagállamok a tízéves időszak alatt nem fogadhatnak be más forgalombahozatali engedély iránti kérelmet, illetve nem adhatnak ki forgalombahozatali engedélyt, vagy nem fogadhatnak el meglévő forgalombahozatali engedély kiterjesztésére vonatkozó kérelmet ugyanarra a terápiás felhasználási területre, egy hasonló gyógyszer tekintetében. 

A kizárólagossági idôszak hat évre csökkenthető, ha az ötödik év végén bizonyítható, hogy a kérdéses gyógyszer már nem felel meg a minősítési kritériumoknak. Például azért, mert a rendelkezésre álló bizonyítékok alapján kiderül, hogy túl nyereséges ahhoz, hogy a piaci kizárólagosság további fenntartása indokolt lehetne. A kizárólagossági időszak azonban 12 évre is meghosszabbítható, ha a gyógyszer gyermekekre gyakorolt lehetséges hatásait is megvizsgálták és ezt az alkalmazási előiratban is szerepeltetik. 

Dr. Bíró Helga Partner©
Hegymegi-Barakonyi és Társa Baker & McKenzie 2019 

Figyelmeztetés! A fentiek nem minôsülnek jogi tanácsnak, és nem helyettesítik a konkrét esetben szükséges jogi tanácsot. További információért keresse a szerzôt (Tel.: (1) 302-3330, helga.biro@bakermckenzie. 

1/ A Közösségben letelepedett természetes, vagy ott székhellyel rendelkezô jogi személy, aki/ amely egy gyógyszer ritka betegségek gyógyszereként való minôsítését kezdeményezi, vagy már megszerezte ezt a minősítést.
2/ Community Register of orphan medicinal products for human use; http://ec.europa.eu/health/ documents/community-register/html/index_en.htm.
3/ T-80/16 Shire Pharmaceuticals Ireland v EMA (2018. március 22.)
4/ T-329/16 BMS Pharma EEIG v Európai Bizottság és EMA (2018. december 5.) 

forrás

Biztosan állíthatom, hogy az európai gyógyszerellátási gondok egyik oka a szerializáció – jelentette ki a Magyarországi Gyógyszergyártók Országos Szövetsége (MAGYOSZ) „Értékteremtés, Versenyképesség, Hazai gyógyszeripar” konferenciáján is előadó Adrian Van den Hoven, a 34 európai generikus gyártót és 26 gyógyszeripari szövetséget képviselő Medicines for Europe ügyvezető igazgatója.
A brüsszeli szervezet vezetője a MAGYOSZ konferencia kapcsán a Szövetség kérdésére beszélt arról is, hogy az uniós tagállamok kormányai túl messzire mentek a generikus készítmények árait korlátozó intézkedéseikkel, amely miatt egyes cégek gyógyszereket vonnak ki a piacról és ez szintén ellátási gondokat eredményez. Van den Hoven ugyanakkor úgy látja, hogy a magyar kormány jó munkát végez a gyógyszeripari fejlesztések és beruházások támogatása terén.

MAGYOSZ: A gyógyszergyártás globalizált, egy-egy készítmény előállítása több országot is összekapcsol. A gyártók finanszírozói nyomásra a gyártási költségek csökkentésére törekednek. Van-e ennek kockázata az európai gyártása?
Adrian Van den Hoven: A gyártók a termelés tervezésénél sok tényezőt mérlegelnek, elsősorban az EU gyógyszeripari szabályainak való megfelelést (GMP, GCP és egyéb minőségi szabályozások). Emellett az is igaz, hogy finanszírozói részről vannak olyan intézkedések, amelyek a gyógyszerek árának minimalizálását célozzák: referenciaárazás, visszafizetések, hatósági árazás, ár-központú tendereztetés és a lista még folytatható. Mindezek arra ösztönzik a gyártókat, hogy optimalizálják a globális gyártási folyamatukat, átalakítsák portfóliójukat. Sok vállalat például ugyanarra a pár hatóanyagra építi portfolióját. A piac koncentrációja ugyanakkor növeli az ellátási hiány kialakulásának kockázatát. Miközben bizonyos szabályok nincsenek összhangban a globális ellátási láncok jelentette kihívásokkal. A hamisított gyógyszerekre vonatkozó uniós irányelvet (FMD) például nagyon nehéz alkalmazni a bérgyártókra, nem beszélve azokról az üzemekről, amelyek messze vannak Európától.

MAGYOSZ: Mely gyógyszerekből jelentkezik hiány az EU-ban? Ennek mi az oka?
Adrian Van den Hoven: Bár sok szó esik gyógyszerhiányról a médiában, az utóbbi időben csak nagyon korlátozott számban fordult elő olyan helyzet, amely kritikusan érintette volna a betegek gyógyszerellátását. Fertőzés elleni készítményeknél, valamint pár éve rákellenes gyógyszerek esetében merült fel ilyen. Ezekből az esetekből tanulnunk kell, hogy a jövőben fontos, életmentő készítmények vonatkozásában ilyen ne fordulhasson elő. A kormányok a gyógyszeriparra vonatkozó árkorlátozó intézkedéseikkel túl messzire mentek. Mindez oda vezethet, hogy a cégek kivonják készítményeiket a piacokról az állami árpolitika és a növekvő hatósági költségek miatt. Ez szintén a gyártói bázis koncentrációjához vezet – ha egy gyártó hiánnyal kénytelen szembenézni, akkor egy másik gyártó sem képes gyorsan reagálni és pótolni a készleteket. Ezen tapasztalatok alapján érdemes a szabályozást módosítani, hogy erősödhessen, stabilizálódhasson a gyártás. Be lehetne vezetni az úgynevezett többnyerteses rendszert, többnyerteses közbeszerzéseket, amely a gyártókat is ösztönözné arra, hogy a piacon maradjanak készítményeikkel. Nem elfogadható a generikus készítmények esetében a visszafizetés, hiszen ezen készítmények már most is a piaci árverseny legfőbb mozgatói. A nemzetközi referenciaárazás a cégeket szintén a készítményeik kivonására sarkallhatja. Bizonyos esetekben a belső referenciaárazás újragondolására, akár felfüggesztésére is szükség lehet. Németországban például épp ez történik a gyermekgyógyászati antibiotikumoknál. Az intézkedéstől azt várják, hogy a terület vonzóbbá válik a cégek számára. Ezt szélesebb körben be lehetne vezetni. A gyógyszerellátási láncban jelentkező hiányok kezelésében a rendszernek rugalmasabbnak kell lennie. Erre az EU-jogszabályi keretek lehetőséget adnak, a gyakorlatban azonban nagyon ritkán alkalmazzák. Lehetőség van például arra, hogy könnyített feltételekkel irányítsanak gyógyszereket egyik országból a másikba, ha valahol ellátási problémák adódnak. Jelenleg azonban inkább az a jellemző, hogy egyik országból a másikba nem lehet átirányítani készleteket, pusztán a gyógyszer dobozának különbözőségei miatt. Gyorsított eljárásokra is szükség van, hogy könnyen lehessen hatóanyag beszállítót váltani, ha például egy nagyobb üzemben gyártási vagy minőségi problémák lépnek fel.

MAGYOSZ: Milyennek látja az európai lakosság egészségi állapotát?
Adrian Van den Hoven: A fertőzés elleni és a krónikus betegségek kezelésére gyártott készítmények (szív- és érrendszeri, diabétesz és vérnyomáscsökkentő gyógyszerek) fogyasztása alapján elmondhatjuk, hogy ezek a betegségek komoly terhet jelentenek a európai gazdaságokra. A biológiai készítmények közül a rák- és autoimmun betegségek elleni gyógyszerekre van nagy szüksége a betegeknek. Sajnos a lakosság mind szélesebb rétege szenved krónikus és rákbetegségektől, így az ezen betegségek kezelésére kifejlesztett készítményekre egyre nagyobb igény mutatkozik. Éppen ezért is szükséges az európai generikus gyártási kapacitás növelése. Ami a fertőzés elleni szereket illeti, az antibiotikum rezisztencia terjedésével az orvosoknak egyre nagyobb számú antibiotikumok közül kell kiválasztaniuk a leghatékonyabb terápiát. Ez pedig komoly kihívás elé állítja a gyártókat: jelenleg ugyanis nem látunk olyan fenntartható gazdasági modellt, mely a piac 85 százalékát lefedő generikus készítmények gyártóit arra ösztönözné, hogy kis mennyiségben előállított olcsó antibiotikumokkal lássák el a piacot, vagy ilyen készítmények bevezetése mellett döntsenek. Erre meg kell találni a gazdaságos megoldást.

MAGYOSZ: Mi jelenti a legnagyobb kihívást az európai gyártóknak?
Adrian Van den Hoven: Elsőnek talán a területi átrendeződést említeném. India és Kína a legnagyobb versenytársaink. India nagyon jó pozíciókat harcolt ki az európai piacon, a generikus készítmények terén rendkívül versenyképesek. Főképp indiai cégek fektetnek be előszeretettel az európai gyártásba. Kína főleg a hatóanyagok terén versenyképes, és kevésbé van jelen kész termékekkel Európában. Az európai gyógyszeripar ettől függetlenül versenyképes mind a generikus, mind a biohasonló és a „value added medicines” készítmények terén is. Szintén erősek vagyunk a fejlesztésben és a gyártásban, amelyek mind lényegesek a jövő szempontjából. A veszélyt Európára nézve nem valamiféle külső fenyegetés jelenti a gyógyszeriparra. Közös erővel kell cselekedni, hogy a szektor versenyképessége megmaradjon és a technológiai újítások meglegyenek. Gyógyszeripari stratégia kell a befektetések ösztönzésére, a kutatás-fejlesztés terén és a gyártásban.

MAGYOSZ: Hogyan lehet feloldani a folyamatosan feszültséget az állami gyógyszerkasszák szűkössége és a lakosság gyógyszerigényének növekedése között?
Adrian Van den Hoven: Az SPC gyártási mentesség egy fontos lépés volt a szektor számára. De beszélni kell a közbeszerzések és a gyógyszerfinanszírozás problematikájáról is. A generikus gyógyszeripar az árverseny motorja, a kormányoknak is szükségük van rájuk, hogy fenntartható módon tudják ellátni a betegeket. A kormányoknak azonban fel kell ismerniük, hogy nem lehet a végtelenségig a legalacsonyabb áron tartani a generikus készítmények árait, miközben az egyre szigorodó szabályozási és hatósági elvárásokból adódó gyártási, és fenntartási költségek folyamatosan, jelentős mértékben növekednek. Ezzel a problémával állunk ma szemben és szükséges változtatni ezen. Az EU meglátásom szerint több ponton is tudná segíteni a helyzetet. Először is közösen kellene támogatni a tagállamokat, ha gyógyszerhiány lép fel. Biztosítani kell a generikus, biohasonló és a value added (medicines) készítmények versenyképességét, ehhez megfelelő gazdasági és szabályozói feltételeket kell teremteni. A betegek jobb ellátása érdekében szükséges lehet változtatni a szabadalmi szabályokon, a gyógyszeripari úgynevezett evergreening folyamat újragondolásával. Javítani kell a hatósági hatékonyságot modern IT eszközök és megoldások alkalmazásával, így lehet elérni, hogy a cégek és hatóságok valóban a betegek szükségleteivel tudjanak foglalkozni és csökkenjenek a cégek adminisztrációs terhei. Egy szempontot mindig ki kell emelni: A gyógyszeripar elsődleges feladata nem a költségvetési megtakarításokban való aktív szerep, hanem hogy több beteget jobb szolgáltatásokkal lásson el. Ezért kell érvényesíteni olyan feltételrendszert, például a (köz)beszerzéseknél, melyek alkalmasan az európai gyógyszeripari beruházások ösztönzésére, valamint olyan iparági stratégia megalkotására van szükség európai, és nemzeti szinten, mely alkalmasa a helyi gyártás támogatására, beleértve a hatóanyagok gyártását is.

MAGYOSZ: Hogyan segíti az EU az iparági törekvéseket és mennyire hatékony ebben?
Adrian Van den Hoven: Az EU feladata meghatározni a gyógyszerpolitika keretrendszerét mind piaci (uniós beszerzési és átláthatósági szabályok), mind a verseny szempontjából (belső piaci szabályok, versenyjog, szellemi tulajdonjog), valamint szabályozói (gyógyszerek befogadása, fenntartása) szempontból. Ez a keretrendszer jó, szigorú elvárásokat fogalmaz meg, de folyamatos felülvizsgálatra szorul a technológiai fejlődés miatt. Ennél azonban több kell. Az európai gyógyszergyártást erősítő, befektetésösztönző beszerzésekre, pályázatokra van szükség. Mi egyébként erősítenénk a hatóanyagok európai gyártását létező üzemek fejlesztésével és új gyárak létrehozásával. Ehhez azonban a befektetőknek hosszú távú garanciák kellenek. Azt kérjük az uniótól, hogy ezeknek a szempontoknak a figyelembevételével gondolják át az egyes államok támogatására vonatkozó szabályokat. Szükséges a komplex gyártási folyamatok támogatása is, mint például a biohasonló készítmények esetében. Magyarország jó úton halad, kifejezetten jó pozícióban van, de szükséges, hogy a kormányok törekedjenek a fenntartható piaci környezet megteremtésére a biohasonló készítmények vonatkozásában is Az uniónak emellett lépnie kellene a digitalizáció felé is, amely szintén könnyítené a piaci folyamatokat.

MAGYOSZ: Mit tud mondani a szerializációról és annak a versenyképességre gyakorolt hatásáról? Hogyan reagáltak az ezzel járó kihívásokra a gyártók?
Adrian Van den Hoven: Ez egy nehéz út volt a gyártók számára, még akkor is, ha mára legtöbbjük már tudja kezelni a legproblematikusabb területeket is, mint amilyenek például a bérgyártókkal való eljárások. A legnagyobb kihívás az hamisított gyógyszerekre vonatkozó irányelv (FMD) kapcsán az, hogy a szereplők hardverei és szoftverei túl sok emberi, illetve technikai hibából adódó „false alertet” generálnak. A probléma az, hogy a gyártók nincsenek közvetlenül összekötve az alertet küldő patikákkal. Ezt a nemzeti adattárházakban kell megoldani. Ezt a problémát az államoknak addig kell megoldalniuk, amíg a stabilizációs időszakot le nem zárják, hogy ne jelentkezzenek ellátási problémák. Az FMD hatása a gyártásra jóval nagyobb volt, mint azt előzetesen megjósoltuk, bár anyagi vonatkozásban helytálló volt a prognózis (körülbelül egy milliárd euróval terhelte meg a gyártást). Alábecsültük, hogy a szerializáció mennyivel lassítja a gyártási folyamatot és mekkora hatása van az ellátásra. Bizonyossággal mondhatom, hogy a szerializáció az egyik oka az európai gyógyszerellátási problémáknak. A szerializáció az eleve alacsony profitú termékek gyártását ma már teljesen veszteségessé tette, így a gyártóknak egyáltalán nem éri meg ezeket gyártaniuk. A gyógyszeriparnak szüksége van pár évre, hogy újra a kereslet kielégítésére elegendő kapacitással működjön és attól félek, jelentős gondokat fog okozni, ha a tagországokban emiatt hivatalosan is előírnak például készletezési volumeneket, ezzel csökkenne ugyanis a termelékenység, és a profitabilitás is. Ezt mindenképpen el kel kerülni, hogy ne legyenek jelentős ellátási problémák Európában.

MAGYOSZ: Melyek a leghatékonyabb európai válaszok a szerializációra?
Adrian Van den Hoven: Hollandiában a kormány egyetértett abban, hogy újra kell tárgyalni az alacsony volumenű generikus készítmények árait az FMD többletköltségei miatt. Más országokban, mint például Dániában, a finanszírozó újragondolta a pályázati szabályokat annak érdekében, hogy több gyártó tudjon a piacon maradni többnyerteses tendereztetéssel. Hasonló megfontolások alapján történtek intézkedések Németországban is a kiskereskedelmi tendereknél, de ezek még nem véglegesek. Ahogy korábban is említettem, Németország és más államok nem alkalmaznak referenciaárazást pár kis volumenű formula esetében, például a gyermekgyógyászati készítményeknél. Ezek kis lépések, de ösztönzik a gyártókat is.

MAGYOSZ: Mit tud mondani a magyar gyógyszeripari szektorról, milyen tanácsokkal tudja ellátni a döntéshozókat?
Adrian Van den Hoven: Magyarországon tradicionális, nagy és dinamikusan fejlődő gyógyszeriparról beszélhetünk és a kormány jó munkát végzett, hogy előmozdítsa az ipari fejlesztéseket, beruházásokat. A referenciaárazásban és a beszerzéseknél sajnos kizárólag a legalacsonyabb árra fókuszálnak, ami kockázatos a fenntarthatóság szempontjából. Pozitívum, hogy Magyarország előmozdítja, segíti a biohasonló készítmények piaci versenyét, bár ezen a téren van hová fejlődni például Németországhoz vagy Olaszországhoz képest. Bátorítanám a magyar kormányt, hogy uniós szinten is vesse fel a gyógyszeripari versenyképességgel kapcsolatos témákat. Kétségtelen, hogy Magyarország Lengyelországgal vezető szerepet játszott az európai gyógyszergyártás ösztönzésében az SPC gyártási mentességről szóló jogszabály-módosítási folyamat során. Ez bizonyítja, hogy Magyarország pozitívan befolyásolhatja az uniós jogalkotási folyamatot a többi tagállammal egyetemben. A gyógyszeripart érintő valamennyi kérdésben aktív szerepet tölthet be, amellyel hozzájárulhat a gyógyszerellátás és biztonság növeléséhez nem csak Magyarországon, hanem egész Európában.
forrás

A védőoltások biztonságosak és hatékonyak, a fejlett egészségügyi ellátórendszerek alapját képezik, ugyanakkor számos uniós tagállamban nőtt az oltóanyagot elutasítók száma, ami összefügg azzal, hogy világszerte túl alacsony az oltóanyagok biztonságosságába és hatékonyságába vetett bizalom, közölte az Európai Bizottság.

Vytenis Andriukaitis, az Európai Bizottság egészségügyért és élelmiszerbiztonságért felelős biztosa az Egészségügyi Világszervezettel (WHO) közösen, Brüsszelben rendezett első Védőoltásügyi Világkonferencia margóján tartott sajtótájékoztatóján elmondta, az utóbbi időben világszerte felgyorsult a védőoltással megelőzhető betegségek, köztük a kanyaró terjedése. Az elmúlt három évben hét ország, köztük négy európai ország vesztette el kanyarómentes státuszát, a kanyarós megbetegedések tavaly kezdődött ugrásszerű növekedése pedig idén is folytatódott. 2019-ben világviszonylatban annyi kanyarós megbetegedést jelentettek, mint 2006 óta soha: a WHO európai régiójában mintegy 90 ezer, világszerte pedig több mint 365 ezer esetet regisztráltak már az év első felében.

Felmérések szerint az Európai Unió lakosainak 48 százaléka véli úgy, hogy a védőoltások gyakran súlyos mellékhatásokat okozhatnak, 38 százalékuk szerint kiváltói lehetnek azon betegségeknek, amelyekkel szemben védelmet kellene nyújtaniuk, 31 százalékuk pedig meg van győződve arról, hogy gyengíthetik az immunrendszert. Ez többek között a digitális és közösségi médiában a védőoltások előnyeivel és kockázataival kapcsolatban egyre inkább terjedő félretájékoztatásnak tudható be, figyelmeztetett.

A bizalomhiány következtében jelentősen csökken az átoltottság, holott a magas átoltottság elengedhetetlen az immunitás biztosításához, hiánya pedig a betegség gyakoribb megjelenéséhez, járványok kitöréséhez vezethet. A WHO a védőoltásokkal szembeni bizalmatlanságot, melynek hátterében főként hamis biztonságérzet, bizalomhiány és kényelmesség áll, globális szinten az egészséget veszélyeztető tíz legfontosabb tényező közé sorolta 2019-ben, tette hozzá az uniós biztos.

forrás

In: Foglalkozás-egészségügy 2019, 23 (2) 90-92
A foglalkozási eredetű daganatos megbetegedések problémája az egész Európai Uniót érinti. A rákkeltő anyagok jelentik a legnagyobb veszélyt a dolgozókra.
Irányelvek összefoglalója a cikk.
A cikk könyvtárunkban megtalálható.

=
Orv Hetil. 2019; 160(31): 1223–1230.

Bevezetés: Az egészségügyi szakemberek mobilitása, illetve migrációja globális jelenségnek tekinthető. Az Európai Unió szinte minden tagállama rendszerszinten szembesül a munkaerő-áramlás jelenségeivel. Magyarország dominánsan küldő országnak tekinthető, ezért elengedhetetlen az egészségügyi munkaerő folyamatos helyzetelemzése, a tervezés és stratégiaalkotás hazai és nemzetközi szinten. Célkitűzés: A jelen kutatás célja és újdonsága az, hogy a magyarországi egészségügyi szakember-mobilitási folyamat azon következményét vizsgálja, hogy az elvándorlás milyen demográfiai profilt eredményez az itthon maradó szakember-populációban. Módszer: Az Állami Egészségügyi Ellátó Központ Emberi Erőforrás Fejlesztési Főigazgatósága Egészségügyi Ágazati Humánerőforrás Monitoring Rendszerének adatbázisából a külföldi munkavállaláshoz szükséges diplomaigazolások kérvényezésének vizsgálatát végeztük el, 2010 és 2017 közötti vizsgálati időszakban, életkor és területi megoszlás szerint. Eredmények: Hazánkban a mobilitásban érintett szakemberek létszáma az érvényes működési nyilvántartással rendelkezők létszámához viszonyítva az öt leginkább érintett szakterületen a következőképpen alakult: az aneszteziológia és intenzív terápia esetén a legmagasabb, 23,5%, a sebészetnél 17,9%, ezt követi a belgyógyászat 7,9%-kal, a csecsemő- és gyermekgyógyászat 7,4%-kal és a háziorvostan 6,4%-kal. Az eredmények értelmében a mobilitásban érintett öt szakterület szakorvosai legfőképp az 50+ korosztályból kerülnek ki, ezért érdemes és szükséges hangsúlyt fektetni a megfelelő utánpótlás képzésére és megtartására. Az adatok arra is rámutattak, hogy az ellátás esetében markánsak a területi egyenlőtlenségek: a fővárosi régió, illetve az orvosegyetemi városok, megyék vannak a legjobb helyzetben. Következtetés: Összességében elmondható, hogy a vizsgált szakterületeken a hátrányosabb helyzetű régiókban jellemző az elöregedő szakemberkorfa, illetve az alacsony szakember-ellátottság. A kutatás eredményei hangsúlyozzák az elöregedés problematikáját, valamint a területi diszkrepanciákat a kiáramlással veszélyeztetett szakterületek esetében. 

A teljes cikk könyvtárunkban megtalálható.

Az Európai Betegjogi Nap alkalmából az Európai Betegfórum (EPF), a BEMOSZ, valamint a Nemzeti Betegfórum közös felhívást tett közzé az európai uniós választások apropóján.

2019-ben az európai polgárok új Európai Parlamentet választanak és új Európai Bizottság is alakul. Ezek a változások egy kihívásokkal teli politikai környezetben zajlanak, fennáll a lehetősége, hogy az Unióban csökken az egészségügy szerepe a 2020 utáni időszakban, közli az Európai Betegfórum.

Mint írják, az európai lakosság 72%-a egy vagy több krónikus betegségben is szenved. Az európai állampolgárok szerint az egészségügy az EU egyik kiemelt prioritása, 70%-uk több Európai Uniót szeretne az egészségügyben, és több egészséget az EU-ban. A páciensek látják és érzik azokat az előnyöket, ami egy erős és összehangolt európai egészségpolitikának és politikai vezetésnek köszönhető. Nagyon fontos, hogy a pozitív változások elérése érdekében a betegek aktívan vegyenek részt az európai parlamenti választásokon.  Az EPF felhívja az Európai Unió politikai vezetőinek, az Európai Parlament és a megalakuló Európai Bizottság tagjainak figyelmét arra, hogy az egészségügy kapjon elsődleges szerepet az európai politikában, és hozzanak konkrét intézkedéseket  minden olyan területen, amely kiemelt fontosságú az EPF által képviselt betegek számára.

1. Diszkriminációmentes egészségügy

Az Európai Unió összes polgára számára álljon rendelkezésére térben és időben egyenlően elérhető, valamint megfizethető és teljes spektrumú egészségügyi ellátás, kezdve a diagnózistól, a gyógykezelésen és a szociális ellátásokon keresztül, egészen a szükséges, egyéb támogató szolgáltatásokig. Az egyenlő és méltányos hozzáférés hozzájárul egy prosperáló, produktív, befogadó és tisztességes társadalomhoz. Ennek biztosításához politikai és pénzügyi befektetésre van szükség, ez azonban értékes befektetés a társadalom egésze számára. Egészséges emberekkel könnyebben elérhető a gazdasági növekedés és a jólét, és a „nem annyira egészségesek” is jelentősen hozzá tudnak járulni a társadalom fejlődéséhez. A páciensek akkor érhetik el maximális egészségüket és jóllétüket, ha mindenkor rendelkezésükre áll egy, az igényeiknek megfelelő, teljes spektrumú és megfizethető egészségügyi ellátás, amit nem a rendelkezésre álló pénzügyi és fizikális eszközök szűk keresztmetszete határoz meg.

Annak ellenére, hogy a méltányos bánásmód alapvető emberi jog, az EU jogalkotási keretei nem foglalkoznak az egészségi állapot szerinti hátrányos megkülönböztetéssel. A krónikus betegek szembesülnek a diszkrimináció és a társadalmi stigmatizálás változatos formáival az egészségügy, az oktatás, a foglalkoztatás és a pénzügyi szolgáltatások területén.

2. Megfelelő jogalkotás

Az EU-nak el kell fogadnia egy új, átfogó és naprakész betegjogi törvényt. A tartósan betegeknek egyenjogú partnerként kell részt venniük az egészségüket érintő döntések meghozatalában. Kizárólag ők tudják, hogy számukra mi a legfontosabb a saját egészségükkel kapcsolatban. A betegek normális életet akarnak élni, és azt is csak ők tudják megmondani, hogy számukra mit is jelent a „normális” életvitel. Az EU valamennyi polgára megérdemli, hogy megkapja a számára megfelelő ellátást. Ha a páciensek valójában részt vesznek az egészségügyre vonatkozó döntések meghozatalában, érvényesülnek az elvárásaik, az eredmény a jobb egészség és elkötelezett páciensek lesznek, és az egészségügyre fordított költségek is csökkenni fognak.

A politikai dokumentumok és az egyre szaporodó bizonyítékok ellenére Európában még mindig nincs egységes eljárás a betegek bevonására. A betegjogokkal csak alacsony szinten, nagyon szétaprózva és messze nem teljes körűen foglalkoznak. A páciensek bevonása és a betegközpontúság a minőségi egészségügy kritikus sikertényezője. A betegek részvétele a döntéshozatalban sajátos módon függ a lakóhelyüktől és mutat egyenlőtlenséget az ellátás minőségében – azaz az egyenlőtlen egészségüggyel.

Az EU-nak támogatnia kell a betegek részvételét az összes tagállami döntéshozatalban, és el kell érni, hogy az ellátás mindenütt magas minőségű és betegcentrikus legyen, és ugyanazokon az alapvető betegjogokon alapuljon.

3. Digitalizált egészségügy

Az EU-nak el kell érnie, hogy az európai digitális egészségügyi rendszer eszközei és rendszerei feleljenek meg a betegek elvárásainak, és részvételükkel vezessék be azokat. Az egészségügy digitalizációjának eredménye a jobb minőségű, biztonságosabb és fenntarthatóbb egészségügy lesz, ami magában hordozza az aktívabb részvételen alapuló folyamatok ígéretét is. A digitális eszközöket az egészségügyet igénybe vevők szükségleteinek megfelelően kell fejleszteni. A betegközpontú, részvételen alapuló, jobb egészséget eredményező technológiák a társadalom számára is magasabb értéket jelentenek. A digitális egészségműveltségre is szükség van ahhoz, hogy javuljon a páciensek és az állampolgárok részvétele. A betegeknek hozzá kell férniük a biztonságos, magas minőségű digitális információhoz és eszközökhöz, beleértve a rendelkezési jogot a személyes egészségügyi adatokkal. Az egészségügyi adatok tulajdonosai maguk a betegek, akiknek képesnek kell lenniük arra, hogy eldöntsék, kivel, milyen adatot és milyen feltételek mellett osztanak meg. Ez ma még nagyon messze van az elvárásoktól. Az új technológiák fejlesztésébe valódi partnerként kell bevonni a betegeket és a betegszervezeteket, azért, hogy az adatok megosztása közvetlenül a betegek érdekét szolgálja.

4. Partnerség a kutatásokban

Az EU-nak érdemes a betegeket minden uniós finanszírozású projektbe és programba bevonnia, és a betegszervezetekkel együttműködve kialakítania a feltételeket, megfelelőképpen kompenzálva a betegszervezetek szakmai kompetenciáit. Ez az egyetlen lehetőség arra, hogy a kutatásokat a betegek valódi, ki nem elégített szükségletei és prioritásai vezéreljék, a betegek pedig egyenlő partnerként vegyenek részt magas értékű, fenntartható megoldások kidolgozásában. A páciensek jelentősebb bevonása nemcsak erkölcsileg szükséges, mivel a kutatások eredményei közvetlenül befolyásolják a betegek életét, hanem praktikus is. AZ EPF célja az, hogy a klinikai vizsgálatok célkitűzései a betegek számára is értékes innovációt jelentsenek, ne egy-egy for profit entitás anyagi céljait segítsék elő. További kutatások szükségesek a nem gyógyszeres megoldásokban, mint például a betegközpontú gondozási modellekben is, továbbá támogatni kell a bevált gyakorlatok elterjesztését is.

Teljesen transzparens közfinanszírozott kutatásokra van szükség, beleértve az eredményeket és az  adatokat is, a párhuzamosságok és a veszteségek csökkentése érdekében. A tudományos kutatásokról a laikusok számára is érthető nyelvezetű információ javíthatják a páciensek tudatosságát, az eredmények megértését, és ezzel korlátozni lehet a tudományellenes és téves információk terjedését is.

5. Jobb egészségpolitika

Az EU-nak be kell vonnia a pácienseket az egészségügy valamennyi részébe, együttműködve a betegek kialakult közösségével, megosztva a tudást és támogatva a jó gyakorlatok elterjesztését. 

A krónikus betegségekből eredő kihívások miatt az egészségügynek betegközpontúbban és összehangoltabban kell működnie, ne legyen a betegút szétaprózott és betegségvezérelt. A betegek számára az ’innováció’ nem csak gyógyítási lehetőségeket, hanem új és jobban szervezett betegutakat is jelent. A tájékozott páciensek partnerei lesznek a minőségi ellátásnak, az öngondozástól kezdve a közösen kidolgozott terápia megtervezésén át az egészségügyi szolgáltatások fejlesztéséig és tervezéséig. A páciensek tapasztalatai és szakértelme hozzájárul a jobb egészségpolitika kialakításához. A betegek fokozott bevonása az egészségügyi innovációba és az egészségügyi rendszerek fejlesztésébe ma még kihasználatlan forrás, aminek valós értéke van az egészségügyi rendszerek hatékonyságának és hosszú távú fenntarthatóságának javításában. A betegszervezetek egyedülálló nézőpontot képviselnek a döntéshozatalban. Nekik jelen kell lenniük valamennyi döntéshozó testületben, mind EU-, mind nemzeti szinten. A páciensek aktív részvételének az egészségpolitikában a legnagyobb akadálya a betegszervezetek alacsony költségvetésű és önkéntesek munkáján alapuló működése. A hatékony bevonásukhoz ki kell nyitni előttük az ajtókat, és meg kell oldani etikus és fenntartható működésüket.

Az Európai Betegfórum (EPF) az európai betegszervezetek ernyőszervezete. Tagjai krónikus betegek európai szervezetei és betegszervezetek nemzeti szövetségei. Víziója, hogy az Európában élő krónikus betegeknek joguk van egy jó minőségű, betegközpontú egészségügyi és másféle ellátáshoz. Küldetése, hogy közvetítse a páciensek hangját Európában, mint a képzett páciensek vezető ereje, és a cél valamennyi páciens számára ez elérhető és igazságos egészségügyi ellátás.

A BEMOSZ-t 2013 őszén alapította 12 betegszervezet. Megalapítása az egészségügyi civil szervezetek évtizedes szándéka, melyhez az utolsó lökést az utóbbi évek fejleményei adták.

A Nemzeti Egészségügyi Tanács 2011-es megszűnése után a kormány indokoltnak tartotta olyan civil ernyőszervezet létrehozását, amely a kormányzati szervek partnereként a betegségcsoportok érdekeit és ügyeit egységesen képviseli és ezért életre hívta a Nemzeti Betegfórumot (NBF). Ennek kormányrendeletben megfogalmazott célja a kormányzattal való kapcsolattartás és konzultáció, a betegek érdekeit és az adott betegségcsoportot képviselő szervezetet érintő egészségpolitikai, egészségfejlesztési kérdésekben együttműködés. Azonban nem független, önálló jogi személy, ezért nem rendelkezik egy valódi betegszervezeti ernyőszervezet összes jogkörével.

Ezért a betegszervezetek szerettek volna egy valóban civil, alulról szerveződő szövetséget (is), amely tagja lehet nemzetközi platformoknak, amely képes a tagállami szintű EU kapcsolatok ápolására, és összehangoltan, együttműködve fellépni a méltányosság elvének, az emberi méltóságnak megfelelő humánus egészségmegőrzés és betegellátás megvalósítása érdekében. E szervezet szerepköre már kiterjedhet a szintén fontos szociális, munkaügyi, oktatásügyi, stb. kérdésekre, érdekvédelemre, és az ezeken a területeken tevékenykedő kormányzati szervekkel történő kapcsolattartásra is az NBF-fel együttműködve.

forrás

In: Pharmorient, 2019, 28, március, 4-5

Grafikonokat készített az Átlátszó a Világbank adatai alapján, a magyar egészségügy elmúlt harminc évét ábrázolták az EU 28-ak sorában.

Az Európai Unió huszonnyolc tagállamának finanszírozását nézve szembetűnő, hogy a tehetősebb nyugat- és észak-európai országok állami szerepvállalása az egészségügy finanszírozásában jelentősen erősebb, mint Kelet- és Dél-Európában. Áttételesen ennek hatása mutatkozik meg az úgynevezett egyéni out-of-pocket (zsebből fedezett) kiadásokban is, amely tartalmazza mindazon kiadások arányát, amelyet sem a társadalombiztosítás, sem pedig az egyéni biztosítás nem fedez, így például a hálapénzt is. Ezek aránya szintén Dél- és Kelet-Európában magasabb. Szintén szembetűnő, hogy az adatok alapján a magyar állam fokozatosan egyre kevesebbet költ az egészségügyre.

Az ábrák rámutatnak, hogy Magyarország mind a várható élettartamot, mind a halálozási statisztikákat nézve az utolsók között van. A két leggyakoribb halálok, a szív- érrendszeri és a rák mellett megnézték az alkohollal kapcsolatos betegségeket is, továbbá azt is, hogy az összes halálok közül mennyi lett volna megelőzhető korai felismeréssel, megfelelő kezeléssel. Ez utóbbi szám a rákban elhunytak statisztikája mellett szintén borzasztó Magyarországon.

A teljes cikk könyvtárunkban megtalálható.

IN: Focus Medicinae .- 2018. .- 20. évf. 2. sz. .- p. 23-30.

A European Blood Alliance-ből kapott adatokra építve a Fresenius Kabi fejlesztéseit és új termékeit ismerhetjük meg, melyek biztonságosabbá és gyorsabbá teszik a véradás és a vérfeldolgozás folyamatát. Az első lépés a vérvétel során megjelenő új mintavevő egység. A feldolgozás folyamatában több új, illetve továbbfejlesztett eszköz is megjelenik, mint a CompoMat G5 plus, a CompoFlow törőzár, és a tágabb lumenű csőszakasszal rendelkező vérvételi zsák. A szeparálás után a kaszkád rendszerbe építhető vékony kivitelű asztali hegesztő teszi lehetővé a csőszakaszok gyorsabb hegesztését. Végül a gyorsabb betegellátás érdekében a puha házú szűrők zárják az újítások sorát.

A cikk könyvtárunkban megtalálható.

In: Statisztikai Szemle, 2019, 97, (2) 111-145.

Az EU (Európai Unió)
által finanszírozott keret-programok
partnerkapcsolatainak statikus vizsgálatából számos publikáció és több Európai
Unió által megrendelt tanulmány született, a
konzorciumi hálózatok időbeli változásairól azonban kevés információ áll rendelkezésre.
Jelen kutatás célja összetett, hiszen amellett, hogy a
többszintű
hálózatelemzés segítségével hatékony módszertant kínál a komplex
keretprogramok dinamikus elemzésére, e
módszertan segítségével feltárja az egyes országok és témakörök
alhálózatainak és hálózatfejlődésének
különbségeit is. Ezeken túl vizsgálja a
hálózati és a hálózatfejlődési
indikátorok országrangsorainak, valamint az egészségügyi, a felsőoktatási
és a tudományos országrangsoroknak a kapcsolatát
is.

Az Európai Unió még 2013-ban fogadta el a drogstratégiáját, amely 2020-ig fogalmazott meg hosszú távú célkitűzéseket. Ezeket fordítják le rövidtávú, hároméves cselekvésekre az akciótervek, amelyek közül a másodikat (2017-20) éppen most tette közzé az Európai Bizottság. Mint a Bizottság negyvenhárom szakemberből álló civil fórumának egyik vezetője, tanácsadóként én is részt vettem az előkészítésében, így volt rálátásom az egész folyamatra.

Az Európai Uniónak nincs olyan értelemben vett egységes drogpolitikája, mint amilyen például a közös agrárpolitika. Az egyes tagállamok önállóan döntenek arról, hogy milyen jogi megítélés alá esik a drogfogyasztás, vagy hogy milyen intézményes keretek között történik a drogfüggők ellátása, lehetővé teszik-e a kannabisz legális forgalmazását vagy sem, vagy hogy milyen prevenciós programokat vezetnek be az iskolákba. Azonban a tagállamok felismerték azt is, hogy ez egy határokon átnyúló probléma, amelynek megfelelő kezelése szükségessé teszi az egyes tagállamok között a beavatkozásoknak valamiféle szinkronizálását. Ehhez pedig szükség van egy közös drogstratégia kialakítására, amely meghatározza a közös alapelveket és értékeket, összehangolja, hogy milyen színtereken milyen típusú beavatkozásokra van szükség, és hogy ezek eredményességét miként lehet mérni.

Az előző akcióterv értékelését külső cégek (RAND és EY) végezték el, amelyek számos fontos megállapítást tettek az európai drogpolitikákkal kapcsolatban:
- a keresletcsökkentés (egészségügyi, szociális ellátás) terén jóval kevesebb fejlesztés történik, mint a büntető-igazságszolgáltatás (kínálatcsökkentés) területén;
- hiányoznak azok a hatásvizsgálatok, amelyek azt elemeznék, hogy mennyit és mire költenek az államok a drogpolitika terén, és mit érnek el vele;
- mivel a drogpiac jelentős része áthúzodott az Internetre, jóval több online beavatkozásra lenne szükség a megelőzés és ártalomcsökkentés terén;
- szükség lenne értékelni az új kannabisszal kapcsolatos politikákat (pl. cannabis social club-ok Spanyolországban), és ezek megvitatásához fórumokat kellene teremteni;
- az ártalomcsökkentés terén számos tagállamban negatív trendek tapasztalhatók a programok elérésében, és az ártalomcsökkentésnek a hagyományos programokon (tűcsere, metadon) túl is szerepet kellene adni.

Az új akcióterv követi a drogstratégia felosztását, 5 pillérből áll:

1. Keresletcsökkentés (megelőzés, kezelés, ártalomcsökkentés)
2. Kínálatcsökkentés (büntető-igazságszolgáltatás, büntetésvégrehajtást stb.)
3. Koordináció (a tagállamok és az európai intézmények munkájának összehangolása)
4. Nemzetközi együttműködés (az EU közös fellépése az EU-n kívül, például a drogtermelői országok kormányaival való együttműködés)
5. Tájékoztatás, kutatás, monitoring és értékelés (a drogfogyasztással, drogpiaccal kapcsolatos trendek nyomon követése, a politikák hatásvizsgálata)

a teljes cikk a Drogriporter oldalán olvasható.

In: Orvosok Lapja 2017, 9.sz. 8-9.

Dr. Andrew Rowland professzor, az Európai Unió Szakorvosainak brit delegációs vezetője a következő beszédet adott elő 2017. július 7-én Madridban, a Spanyol Orvosi Kamara által megrendezett IV. Európai Napon.

A teljes cikk könyvtárunkban olvasható.

In: Gyógyszereink, 2018, 67, (3) 17-19

Az EU Innovációs Hálózata (EU-Innovation Network) a gyógyszerfejlesztéshez kapcsolódó tanácsadási szolgáltatásával arra hivatott, hogy a támogatás által sikerre vitt innovációk révén a betegek mielőbb hozzájuthassanak bizonyos hiánypótló, új kezelési eljárásokhoz. Az EU-IN hatéves munkájának eredményességét a kis- és középvállalkozások, az egyetemi és a klinikai kutatócsoportok nagy arányú gyógyszer-engedélyeztetési sikerei fémjelzik.

Teljes cikk: http://www.ogyei.gov.hu/dynamic/Gyogyszereink-2017-03.pdf

In: Gyógyszereink, 2018, 67, (3) 13-16

CÉLKITŰZÉS

Tanulmányunk célja megvizsgálni, hogy milyen jellegzetességei vannak (pl. a rendszer működése, a döntéshozatal, egyes szereplők szerepe) a befogadáspolitika folyamatának néhány kiválasztott európai országban, a jó gyakorlatok megismerése okán.

Teljes cikk: http://www.ogyei.gov.hu/dynamic/Gyogyszereink-2017-03.pdf

In: Gyógyszereink, 2018, 67, (4) 4-11

Nyugati termékek, új tanulási és munkavállalási lehetőségek, szabad utazás Európában, egységes
piac, szabad kereskedelem, összességében magasabb életszínvonal. A kezdetekben, uniós
csatlakozásunkkor a magyar emberek nagy részének ezek jutottak eszébe az Európai Unió kapcsán.
Azóta eltelt 13 év, mely idő elég volt arra, hogy kiderüljön, ennél jóval többről van szó.

Konklúziók

Ahogyan már arról szó esett, a delegált aktus minden egyes szava kötelező, azonban így is maradt jó pár olyan konkrét kérdés, amelyben a tagállamoknak kell döntenie a felkészülési időszakban. Így például

• meg kell határozni azon (támogatott) gyógyszerek körét, amelyekre ki akarjuk terjeszteni az egyedi azonosító, valamint a zárjegy alkalmazását (ezt a kettőt elkülönítetten kell kezelni),
• dönteni kell arról, hogy a delegált aktus által biztosított körben mely egészségügyi szolgáltatónak nem minősülő végpontokat mentesítjük a kijelentési kötelezettség alól,
• rögzíteni szükséges, hogy alkalmazunk-e pluszban külön nemzeti támogatási kódot13, vagy
• például rendelkezéseket kell majd elfogadni a rendszerhiba esetére, a hamisítás gyanújának/észlelésének bejelentése vagy a hatósági ellenőrzés metódusára vonatkozóan.

Az ipari szereplők sem unatkoznak, nem kisebb feladat áll előttük, mint véglegesíteni a nemzeti adattárház alapító okiratát, szerződni a kiválasztott IT szolgáltatóval, valamint elkezdeni a rendszer fejlesztését, tesztelését. Sőt, az Európai Bizottság sem ülhet ölbe tett kézzel, még mindig maradt fenn, illetve valószínűleg még fel fog merülni jó pár értelmezési kérdés a delegált aktussal kapcsolatban, melyek kapcsán iránymutatást kell nyújtania. A delegált aktus rendkívüli kötelezettségeket rótt ránk, melyeknek időben eleget kell tennünk annak tudatában, hogy még jó ideig nem fog megfelelően működni a rendszer (hiszen a 2019. február 9-e előtt felszabadított gyógyszerek még biztonsági elemek nélkül a lejárati idejükig, illetve amennyiben nem járnak még le, maximum a felszabadítástól számított öt évig forgalomban lesznek, illetve gondolnunk kell itt a három tagállamra is, melyek plusz hatéves átmeneti időt kaptak az alkalmazásra), illetve annak tudatában, hogy hazánk szempontjából nem is feltétlenül volt szükség a gyógyszerhamisítási irányelv vonatkozó passzusaira és az ezen részek alapján létrehozott delegált aktusra. Ennek ellenére szükség van a pozitív hozzáállásunkra, egyrészt azért, mert mindenképpen kötelező a rendszer alkalmazása, másrészt bíznunk kell abban, hogy lesz pozitív hozadéka is hosszú távon.

Teljes cikk: http://www.ogyei.gov.hu/dynamic/Gyogyszereink%202017-4.pdf

IN: Esély .- 2017. .- 28. évf. 6. sz. .- p. 94-108.

Az idősödés globális méretűvé válása olyan tény, amelyet a témával foglalkozó számtalan, kutatás támaszt alá. A WHO adatai alapján a 2015-2050 közti időszakban kilencszázmillióról kétmilliárdra nő a hatvanéves vagy annál idősebbek száma a világon. A folyamat komoly kérdések elé állítja a nemzetállamokat, elsősorban a fenntarthatóság és a minőségi ellátások jövőbeni biztosításának témakörében. Az active ageing eszméjének megjelenése sok idősellátáshoz kapcsolódó területen indított el innovatív, új fejlesztéseket, ezen folyamatok jelenleg is zajlanak. A jógyakorlatok és fejlesztések segítségével a jövőben várhatóan még erőteljesebben jelentkező igények kiszolgálása megoldhatóvá válhat. A fogalom terjedésével pedig a fenntarthatóság mellett az idős generációról kialakított negatív sztereotípiák változása is beindulhat. A tanulmány három nagy témakört mutat be: a technikai fejlesztéseket, az idősödésbarát környezetet és települést, valamint a mobilitást, illetve az ezeken a területeken alkotott legfrissebb eredményeket. Ezek megismerése és adaptálása hozzásegítheti a kormányokat, ezen keresztül pedig az ellátórendszereket, hogy kielégíthessék a társadalom irányából érkező igényeket

IN: Esély .- 2017. .- 28. évf. 6. sz. .- p. 3-25.

A magyar egészségügy válságjelenségei mögött hosszabb távú, aggasztó trendek húzódnak meg: az elmúlt évtizedben a magyar egészségügy leszakadó pályára sodródott - nem csak a fejlett EU országokhoz, hanem a többi visegrádi országhoz képest is. A tanulmány ezt a folyamatot tárja fel az egészségügy ráfordításait és eredményességét jellemző alapvető indikátorok elemzésével. Kiugróan rossz a helyzetünk az elkerülhető (kezelhető és megelőzhető) halálozás esetében, amely mutatók átfogóan jellemezik az egészségügyi rendszerek működésének eredményességét is. Ennek egyik alapvető oka a cikk által részletesen dokumentált forráskivonás az egészségügyből, aminek emberéletekben mért következményei is megbecsülhetők. Szélesebb perspektívából tekintve, a cikk azt is bemutatja, hogy az egészségügy kedvezőtlen folyamatai részét képezik a gazdasági és társadalmi felzárkózásunk megtorpanásának. Mindezek tükröződnek a lakosság közérzetében is: egy nemzetközi felmérés szerint 2017 tavaszán a magyar lakosság szerint az egészségügy problémái jelentették országunk számára a legsúlyosabb kihívást.

In: Élelmiszervizsgálati Közlemények. - 2017. 63. évf. 2. sz., p. 1565-1571. : ill.

Az Európai Unió élelmiszer- és takarmánybiztonsági riasztási rendszere (RASFF - Rapid Alert System for Food and Feed) 1979 óta hatékony információáramlást biztosít az európai államok hatóságai között annak érdekében, hogy a kockázatos élelmiszerektől vagy takarmányoktól megóvják a lakosságot. A rendszerben jelentett ügyek információinak egy része nemcsak a hatóságok számára érhetők el, hanem azok jól hasznosíthatók minden - az élelmiszerlánc-biztonság területén - érdekelt fél által is. A hatóságokon kívül a tapasztalatok szerint az információkat figyelik, és az adatokat elemzik a termelő- és kereskedő vállalkozások, laboratóriumok, tanácsadó cégek, civil szervezetek, egyetemek és a média szakemberei is. Az utóbbi években egyre nagyobb hangsúlyt kapott a lakosság gyors, célzott tájékoztatása is. A cikk a RASFF-al kapcsolatos általános tudnivalókat ismerteti, kezdve történetének fontosabb eseményeivel létrehozásától napjainkig, majd vázolva működésének uniós és hazai jogszabályi hátterét, valamint bemutatva hálózatának intézményeit és az információáramlás módját. Ismerteti továbbá, hogy hol és milyen formában érhetők el a rendszer által kezelt nyilvános adatok, és útmutatást ad azok értelmezéséhez. Végül szemlélteti a rendszer által kezelt értesítések számának időbeli alakulását.

In: IME. - 2017. 16. évf. 7. sz., p. 31-36.

A tanulmány az Európai Unió egyes országaiban a lakosság egészségére negatívan ható szenvedélybetegségek (alkoholfogyasztás, dohányzás) és az elhízás statisztikai elemzését adja. A vizsgált tényezők élettani hatását tekintve a mértéktelen alkoholfogyasztás és a keringési rendszert érintő megbetegedések viszonylatában tapasztalhatunk közepesnél erősebb szignifikáns kapcsolatot, mely 50%-os magyarázó erővel bír a determinációs együttható alapján. A vizsgált országokat 4 klaszterbe soroltuk, így az első csoportot a közepesen veszélyeztetett országok jelentik. A második csoport az "intő példa" csoport, mivel mindegyik vizsgált ismérv igen magas szintet képvisel. A harmadik a "követendő példa" csoport, a negyedik pedig az "egyirányú túlsúly" nevű csoport.

In: Gyógyszereink. - ISSN 0434-9784. - 2016. 66. évf. 3. sz., p. 13-15. : ill.

Az Országos Gyógyszerészeti és Élelmezés-egészségügyi Intézet munkatársai elkötelezetten és elhivatottan vesznek részt az Európai Bizottság által életre hívott, az európai farmakovigilancia együttműködés erősítésére létrehozott közös fellépést szorgalmazó SCOPE projektben. Hol tartunk most?

In: Gyógyszereink. - ISSN 0434-9784. - 2016. 66. évf. 2. sz., p. 13-14. : ill.

Nagy-Britannia tervezett kilépése az Európai Unióból nem okoz fennakadást az Európai Gyógyszerügynökség tevékenységében - jelentette be az EMA röviddel a brit referendum után. Az ügynökség esetleges székhelyváltozása és működési szabályainak módosulása Nagy-Britannia és az unió jövőbeli kapcsolatának alakulásától függ.

In: Gyógyszerészet. - ISSN 0017-6036. - 2016. 60. évf. 11. sz., p. 643-651. : ill.

A bevezetőben a szerzők röviden ismertették a gyógyszergyártás felügyeletének és a GMP szabályok hazai bevezetésének múltját. A közlemény további fejezeteiben először a gyógyszergyártásra és nagykereskedelemre vonatkozó európai uniós jogi szabályozást és iránymutatás rendszert mutatták be, majd a jogi és iránymutatás szintű szabályozók tartalmát foglalták össze. A jogszabályi és irányelvi hivatkozások megadásával kitértek a gyógyszerellátási lánc szereplőinek és az EU ellenőrző hatóságainak szerepére és felelősségére a GMP/GDP szabályok betartásában, mind az EU-n belül működő, mind az Unión kívüli készítmény és alapanyag gyártók és forgalmazók esetén. Ismertették továbbá az európai ellenőrző hatóságok együttműködésének jelen formáit és a GMP/GDP szabályozás területén megfigyelhető új tendenciákat is.

Leaflet on 25 years of European health policy

A HIV megbetegedések száma az Európai Unió és a Európai Gazdasági térség (EU/EEA) 31 tagállamában az 1990-es évek eleje óta csökken, azonban még mindig jelentős közegészségügyi problémát jelent, évente több mint 30 000 új regisztrált megbetegedéssel. A Máltán megrendezett, két napos „HIV in Europe” konferencián az Európai Unió számos országából érkeztek szakértők, hogy megvitassák, hogyan lehetne visszafordítani ezt a trendet és 2030-ig megállítani az AIDS-et Európában.

Az ECDC (European Centre For Disease Prevention and Control) ez alkalomra készített jelentése összefoglalja Európa HIV-re adott válaszainak aktuális eredményeit és hiányosságait. Megtudhatjuk belőle, hogy 2015-ben 29 747 új HIV fertőzést diagnosztizáltak és a becslések szerint körülbelül 810 000 egyén él HIV fertőzéssel az EU/EEA tagállamaiban, ami a felnőtt populáció 0,2 százalékát jelenti. A fertőzés szexuális úton terjed a leggyakrabban.

A HIV fertőzötteknek egy nagy része nem, vagy csak későn kerül diagnosztizálásra. Húsz ország összesített adatai alapján elmondható, hogy a HIV fertőzéssel élők 17 százalékát még nem diagnosztizálták. A kezelések a legtöbb EU/EEA tagországban ma már több embert érnek el mint korábban, azonban minden hatodik diagnosztizált HIV-fertőzöttről elmondható, hogy még nem lépett kezelésbe.

Az EU/EEA tagállamaiban 2006 és 2015 között 44 százalékkal csökkent azon esetek száma, ahol a HIV fertőzés kábítószer injektálás útján terjedt, és 2015-re mindössze 4 százalék volt azon esetek száma, ahol az átadás ilyen módon történt. Emellett azonban néhány tagállamban továbbra is problémát jelent az intravénás szerhasználók között a HIV terjedése, négy tagállamban az összes megbetegedés negyedéért az injektálás felel.

Háromból két EU/EEA tagország szerint a prevencióra fordítható összegek nem elegendőek arra, hogy segítségükkel visszaszorítsák az új HIV-fertőzések számát. Számos országban nincs elég fedezet az olyan kulcsfontosságú intervenciós intézkedésekre, mint az óvszerek terjesztése, a viselkedésváltoztatást célzó beavatkozások, a PrEP kezelések és az ártalomcsökkentés a kábítószert injektálók esetében,.

A teljes jelentés elolvasható itt.

forrás: Nemzeti Drog Fókuszpont 2017/2. sz. hírlevél

Az egészség megtartása, a betegségek megelőzése az egészségügy legfontosabb feladata, ezért több uniós akcióterv is készül 2017-ben. Dolgoznak a helyes antibiotikum használat elterjesztésén, az ételek transzzsír- só- és cukortartalmának csökkentésének szabályozásán, valamint az egészségre ártalmas kemikáliák alkalmazásának visszaszorításán - mondta Vytenisz Andriukaitisz, az Európai Bizottság egészségügyért és élelmiszerbizotnságért felelős biztosa egy budapesti rendezvényen.
Nincs olyan ország, ahol elégedettek az egészségügyre költött forrásokkal, noha az nem mindenki számára egyértelmű, hogy magának az egészségnek a minél hosszabb ideig való fenntartása nem az ágazat feladata, sokkal inkább életmódbeli, szociálpolitikai tényezők által meghatározott, oktatási rendszer, életstílus, táplálkozás, fizikai aktivitás és stresszmenedzsment kérdése - fejtegette a Budapesti Gazdasági Egyetemen tartott előadásában Vytenisz Andriukaitisz, az Európai Bizottság egészségügyért és élelmiszerbiztonságért felelős biztosa.

A betegségek megelőzését - mint a korai halálozás elkerülésének eszközét - ugyanakkor fontos gazdasági kérdésnek nevezte, mondván ezen keresztül az egészségügyi rendszerre nehezedő nyomás is csökken.

A biztos utalt az OECD legújabb felmérésének adataira, amelyek az egészségben töltött évek csökkenését jelzik, s mint kifejtette, a lakosság egészségi állapotában érdemi előrelépést az életminőség, a lakossági magatartás megváltoztatása hozhat. Ebben az alkohol, és dohánytermékek, valamint magas cukortartalmú élelmiszerek fogyasztását visszafogó adóknak jelentős szerep jut.

A Párbeszéd a polgárokkal című rendezvényre Ónodi-Szűcs Zoltán egészségügyi államtitkárt is meghívták, aki arról beszélt, hogy az elvesztett életévekért legkevésbé az egészségügyi ellátórendszer tehető felelőssé, a betegségmegelőzés sikerének titka pedig a kulcsösztönzők megtalálása. Magyarországon jelenleg az EU-ban elérhető összes szűrés része a palettának, ugyanakkor a szűréseken való részvételi arány rendkívül alacsony. A következő, az egész országra kiterjedő program a vastagbélrákszűrés lesz, amelynek keretében az év második felétől 1,8 millió lakost várnak vizsgálatokra.

Az egészségügy GDP arányos részesedése kapcsán Ónodi-Szűcs elismerte, abban nincs vita, hogy emelni kell a forrásokat, ugyanakkor a rendszert is változtatni kell, "rendet kell tenni" - fogalmazott, ugyanis rengeteg plusz pénzt került úgy a rendszerbe, hogy ezt senki nem érezte meg, mind a szakma, mind a lakosság, mind a betegek elégedetlenek.

A rendteremtés része a kórházi várólisták után a járóbetegszakrendelők előjegyzési rendszerének megváltoztatása, Ónodi-Szűcs ettől várja, hogy javul az egészségügy lakossági megítélése. Ennek koordinálásában segít az e-health rendszer - tette hozzá az államtitkár.

forrás

In: Orvosi Hetilap. - 2016. 157. évf. 41. sz., p. 1619-1625.

A European Health Care Outcomes, Performance and Efficiency kutatást az Európai Unió 7. keretprogramja finanszírozta 2010-2013 között. Ennek keretében olyan módszertan került kialakításra, amely lehetővé tette a közreműködő hét országban a regulárisan gyűjtött adatok alapján az ellátás elemzését és az eredmények egymással történő összehasonlítását öt, társadalmilag és gazdaságilag is jelentős teherrel járó diagnóziscsoportban. A szerzők ismertetik a módszertani fejlesztés főbb területeit, így 1. a módszertani alapelveket; 2. az elérhető adatbázisok és az alkalmazott kódrendszerek felmérését; 3. az elemzendő események meghatározását; 4. az elemzések és az indikátorok kialakításának általános szempontjait; 5. a konkrét adatgyűjtési, -feldolgozási és -elemzési módszertan kidolgozását; 6. a kockázatkiigazítási módszereket és 7. a standardizált adatbázis kialakítását. A közfinanszírozott ellátás minden betegére, ellátási eseményére kiterjedő adatbázisok kimeríthetetlen és gazdag adatforrásként szolgálhatnak a döntéshozóknak, ellátóknak, kutatóknak egyaránt. A képzett indikátorok eredményei kiindulópontként szolgálnak a kiváltó okok feltárásához és az ezen okok kezelését célzó intézkedések meghatározásához.

In: IME. - 2016. 15. évf. 9. sz., p. 5-10.

Az Európai Unió Strukturális Alapjaiból a megfelelő hazai önrészek kiegészítése mellett szinte soha nem látott összegű fejlesztési források érkeztek a hazai közfinanszírozású intézményekbe 2007-2015 között. Elemzésünkben az infrastrukturális fejlesztésekre fókuszáltunk, melyek (2015. márciusi adatok alapján) 413,4 milliárd Ft értékben valósultak meg a vizsgált időszakban (437 db pályázat 119 egészségügyi intézményben). A program zárásával együtt elemzésünkben rendszerezzük, hogy milyen volt a források felhasználása az egyes operatív programok között, és ezek milyen szakmapolitikai célokat követtek. Milyen volt az egyes megyék, intézmények részesedése a fejlesztésekből nominálisan és fajlagos mutatók alapján, mint a lakosságszám, az intézményi esetszámok, az intézmények ágyszáma, OEP árbevétele. Toplisták alapján azt is megvizsgáltuk, hogy mennyire koncentrálódtak a fejlesztési források az intézményi szektoron belül. Összességében elmondható, hogy az elsődleges elemzés alapján a források felhasználása jelentős egyenetlenséget mutat az egyes megyék, intézményi csoportok között, és további mély elemzésekre van szükség arról, hogy hogyan változott a lakosság hozzáférése az ellátások hatékonysága a fejlesztéseket követően.

In: Kórház . - 2016. 23. évf. 1. sz., p. 24-26.

Az orvostechnikai ipar számára is a beteg biztonsága a legfontosabb. A holland elnökség a 2015 decemberében tartott tájékoztatóján a következő főbb kérdéses részeket emelte ki az orvostechnikai eszközök és az in vitro eszközök szabályozásának tervezett módosításával kapcsolatban: az egyszer használatos eszközök újrafeldolgozása, a felelősségbiztosítás, a tanúsítványok érvényessége az átmeneti időszak alatt, és a különböző osztályozási szabályok. Az Orvostechnikai Szövetség támogatja a rendeletmódosítások célját. Fontosnak tartjuk, hogy olyan erős jogi keret jöjjön létre, amely úgy garantálja a termékek biztonságosságát, hogy közben támogatja az innovációt és lehetővé teszi, hogy az új termékekhez a betegek hazánkban is mielőbb hozzájuthassanak. Ezenkívül kiemelten fontosnak tartjuk az orvostechnikai eszközökbe vetett bizalom helyreállítását.

Az Európai Bizottság (EB) kedden mutatta be a társadalombiztosítási rendszerek összehangolására vonatkozó uniós jogszabályok felülvizsgálatának eredményét – írja a Napi.hu.

Az Európai Bizottság (EB) kedden mutatta be a tb-rendszerek összehangolására vonatkozó uniós jogszabályok felülvizsgálatának eredményét. Az uniós testület mostani javaslata a munkavállalók mobilitásának megkönnyítésére, a mobilitást gyakorlók és az adófizetők érdekeinek védelmére, valamint a tagállami hatóságok együttműködési eszközeinek megerősítésére törekszik és korszerűbbé teszi a szabályozást, ami így igazságos, egyértelmű és könnyebben végrehajthatóvá válik – összegzi a Napi.hu.

A bizottság reményei szerint a jelenlegi javaslat megkönnyíti a munkavállalók szabad mozgását, és védi jogaikat, ugyanakkor megerősíti a nemzeti hatóságoknak az esetleges csalások és visszaélések elleni küzdelemre szolgáló eszközeit. A javaslat a munkanélküli ellátásokra, a tartós ápolási biztosításokra, a gazdasági tevékenységet nem végző polgárok társadalombiztosítási hozzájutására, és a kiküldött munkavállalók társadalombiztosításának koordinálására vonatkozik. Az EB a kiküldött munkavállalók társadalombiztosításával kapcsolatban javasolja az adminisztratív szabályok megerősítését, melynek célja biztosítani, hogy a nemzeti hatóságok a megfelelő eszközökkel ellenőrizni tudják e munkavállalók társadalombiztosítási jogállását, és egyszerűbb együttműködési eljárást helyez kilátásba a tagállami hatóságok között az igazságtalan vagy visszaélésszerű gyakorlatok megszüntetése érdekében.

forrás

Minden ötödik uniós állampolgár egészségét károsítja a passzív dohányzás, az európai lakosság 21,6 százaléka szenved akaratán kívül a mások által kifújt dohányfüst belélegzésétől - közölte az Eurostat szerdán közreadott elemzésében. Az Európai Unió statisztikai hivatalának 2014-es időszakot vizsgáló jelentése szerint Magyarországon a lakosság 9,9 százaléka érintett a passzív dohányzásban, jóval elmaradva az uniós 21,6 százalékos átlagtól.

Magyarországnál csak Svédország (5,9), Finnország (6,3) és Portugália (8,6) bír jobb mutatókkal e téren. A legrosszabb helyzetben a görögök vannak, ahol ez az arány 64,2 százalék, a passzív dohányzás tehát a lakosság mintegy kétharmadát érinti.

A jelentés szerint az uniós tagországokban 24 százalék volt a 15 év feletti dohányzó lakosok aránya 2014-ben. A teljes lakosságból legkevesebben Svédországban (16,7) és az Egyesült Királyságban (17,2) dohányoztak, amíg a legtöbben Bulgáriában (34,7), Görögországban (32,6) és Ausztriában (30,0).

A vizsgált időszakban Magyarország 15 év feletti lakosságának 27,5 százaléka cigarettázott, a férfiak 33,5, a nők 22,2 százaléka.
A statisztikai hivatal azt állapította meg, hogy az uniós dohányosok legtöbbje férfi. Az EU-s átlag e tekintetben 9,2 százalékos eltérést mutatott, azaz 28,7 százalék férfi és 19,5 százalék nő dohányzott az Európai Unióban. Litvániában a legjelentősebb a két nem közötti eltérés, ahol a dohányzó lakosság 40,3 százaléka férfi a nők 12,3 százalékával szemben. Svédországban a legkisebb a különbség, ahol a férfiak 17,4 százalékához képest a nők 16 százaléka dohányzott.

forrás

AEEK Health Online cikk:

Az EHIS felmérés alapján 2014-ben az EU felnőtt lakosságának majdnem egyhatoda bizonyult elhízottnak testtömeg-indexe alapján. Az életkor növekedésével nő, az iskolázottsági szint növekedésével pedig csökken az elhízottak aránya.

Miközben az Európai Unióban élő 18 év fölötti lakosság 46,1 százaléka normál súlyú volt 2014-ben, a felnőttek mintegy 51,6 százaléka volt túlsúlyos - ezen belül 35,7 százalék enyhén túlsúlyos, 15,9 százalék elhízott -, 2,3 százaléka pedig sovány. Más megfogalmazásban: 2014-ben a felnőtt uniós polgárok közül csaknem minden hatodik volt elhízott. Az elhízást statisztikailag a felnőttek testtömeg-indexével (body mass index, BMI) mérték: a 30 vagy afölötti BMI-értékkel rendelkező személyek minősülnek elhízottnak. Ezek az információk derültek ki az Eurostat által kiadott, European Health Interview Survey (EHIS) elnevezésű felmérésből.

Ez már a második EHIS felmérés volt, melyet 2013 és 2015 között végeztek az EU-tagállamokban, valamint Izlandon és Norvégiában (az első EHIS felmérésre 2006 és 2009 között került sor). Az European Health Interview Survey a 15 év fölötti, magánháztartásokban élő lakosságot célozza meg, és az alábbi négy modulból áll:
- az egészségi állapotra vonatkozó kérdések: az egészségi állapot szubjektív érzékelése, krónikus betegségek, korlátozottság a mindennapi tevékenységekben, betegség-specifikus morbiditás, fizikai és érzékszervi funkcionális korlátozottság stb.,
- az egészségügyi ellátás igénybevételére vonatkozó kérdések: hospitalizáció, konzultációk, kielégítetlen szükségletek, gyógyszerhasználat, prevenció,
- az egészségi állapotot meghatározó tényezőkre vonatkozó kérdések: testmagasság és testsúly, gyümölcsfogyasztás, dohányzás, alkoholfogyasztás stb.,
- a társadalmi-gazdasági háttérre vonatkozó kérdések: nem, életkor, a háztartás típusa stb.

További főbb eredmények az elhízásra vonatkozóan

Az EU-tagállamokon belül az elhízás aránya a felnőttek körében Romániában (9,4 százalék) és Olaszországban (10,7 százalék) volt a legalacsonyabb, Máltán pedig a legmagasabb, ahol az elhízás a felnőtt lakosság több mint egynegyedét (26 százalékát) érinti. Lettországban 21,3 százalék, Magyarországon 21,2 százalék, Észtországban 20,4 százalék, az Egyesült Királyságban 20,1 százalék volt az arány.

A felmérés arra a következtetésre jutott, hogy nem figyelhető meg szisztematikus különbség a nők és férfiak között a felnőttkori elhízás arányát tekintve: a tagállamok fele esetében a férfiak, míg a másik fele esetében a nők körében volt magasabb az elhízás aránya. Máltán, Horvátországban, Szlovéniában és Cipruson például az elhízott férfiak aránya magasabb, mint az elhízott nők aránya. Ezzel szemben Litvániában, Lettországban és Hollandiában a nők körében gyakoribb az elhízás. EU-szinten az elhízás aránya a férfiak és nők körében nagyjából egyenlő volt 2014-ben (16,1, ill. 15,7 százalék).

Az elhízottak aránya a felnőttek körében meglehetősen nagy változatosságot mutat az egyes korcsoportok között. Szinte minden tagállamra nézve általánosságban elmondható, hogy - a 75 év fölöttieket kivéve - minél idősebb korcsoportról van szó, annál nagyobb az elhízott személyek aránya: a 65-74 év közöttiek körében 22,1 százalék, miközben a 18-24 év közöttiek körében 5,7 százalék. Az egyes országokat vizsgálva, a 18-24 év közötti, valamint a 65-74 év közötti korosztályok körében az elhízottak aránya tekintetében Szlovákiában volt a legnagyobb különbség (33 százalék, ill. 2,7 százalék, azaz 30,3 százalékpont), ezt követte Lettország, Észtország, Litvánia, Lengyelország, Csehország és Magyarország. Hazánkban a 18-24 év közötti korcsoportban az elhízottak aránya 6,4 százalék, a 65-74 év közöttiek körében 30,9 százalék, azaz a kettő között 24,5 százalékpont volt a különbség. Az EU-szintjén az említett két korcsoportban az elhízottak aránya 5,7 százalék, ill. 22,1 százaléka, azaz az időskorúak körében az elhízottak aránya 16,4 százalékponttal volt magasabb.

Az iskolázottsági szinttel is összefüggést mutat az elhízottak aránya: majdnem minden tagországban megfigyelhető volt, hogy az iskolázottsági szint emelkedésével az elhízás aránya csökken. Az Európai Unión belül a legfeljebb alapfokú végzettséggel rendelkezők körében mintegy 20 százalék, a középfokú végzettségűek esetében 16 százalék, a felsőfokú végzettségűek körében pedig kevesebb, mint 12 százalék. Szlovéniában volt tapasztalható a legnagyobb mértékű különbség a felsőfokú és legfeljebb alapfokú végzettségűeken belül az elhízottak arányában (a diplomások körében az elhízottak aránya 9,2 százalék, a legfeljebb alapfokú végzettségűek körében 26 százalék, azaz 16,8 százalékpontos különbség). Ezt követte Luxemburg, Szlovákia, Spanyolország, Horvátország, Portugália, Franciaország, Ausztria és Ciprus. Hazánkban a diplomások körében 15,8 százalék, a középfokú végzettségűek körében 21,9 százalék, az alacsony végzettségűek körében pedig 25,7 százalék az elhízottak aránya, azaz mindhárom iskolázottsági szintet tekintve magasabb, mint az uniós átlag.

Forrás:
European Health Interview Survey: Almost 1 adult in 6 in the EU is considered obese. Share of obesity increases with age and decreases with education level. Eurostat, 2016. október 20.
http://ec.europa.eu/eurostat/documents/2995521/7700898/3-20102016-BP-EN.pdf/c26b037b-d5f3-4c05-89c1-00bf0b98d646

A gyermekek több mint egynegyedét fenyegeti elszegényedés vagy kirekesztettség az EU-ban.

A terület jelenleg nincsen szabályozva, de ez a közeljövőben változhat. Az egészségügyi programok számára hamarosan egységes európai minőségi és adatvédelmi szabványokat dolgozhat ki az Európai Unió - ez derült ki a német szövetségi egészségügyi minisztérium által a Zöldek parlamenti frakciójának küldött válaszból, amely a Handelsblatt birtokába került. Az Európai Bizottság egyrészt azt akarja elérni, hogy az egészségügyi szoftverek fejlesztői betartsák az adatvédelmi előírásokat, másrészt jelenleg is zajlik az ilyen alkalmazások megítélését segítő minőségi követelmények kidolgozása. Ez utóbbi 2017-ig fejeződik be. Az, hogy ezenkívül szükség lesz-e szabványokra, az úgynevezett e-egészségügyi kezdeményezés keretében derül majd ki – írja az sg.hu portálja.

Jelenleg világszerte több mint 100 000 egészségügyi alkalmazás található. Hermann Gröhe szövetségi egészségügyi miniszter éppen ezért úgy vélte, hogy világos minőségi és biztonsági szabványokra van szükség mind a betegek, mind az orvosok és a gyártók számára. Fontos például annak felismerése, hogy nem minden program alkalmas az egészségügyi használatra. Ezenkívül az adatvédelem kérdése sem kerülhető meg, hiszen az eszközök által gyűjtött személyes információkat gyakran külföldön tárolják.

Renate Künast, a Zöldek parlamenti képviselője és a parlament jogi bizottságának elnöke azt vetette a szövetségi kormány szemére, hogy nem rendelkezik olyan megfelelő stratégiával, amelynek a segítségével képes lenne reagálni a digitális egészségügyi szolgáltatási piac gyors fejlődésére. A politikus rámutatott, hogy az egészségügyi adatok kezelésével kapcsolatos konkrét szabályozási tervek kidolgozása helyett csupán az elektronikus egészségügyi kezdeményezés meghirdetésére került sor. Ez utóbbi az Európai Unióra és a gyártók önkéntes felelősségvállalására épít, mindez pedig elfogadhatatlan.

Künast azt követelte a kabinettől, hogy az egészségügyi programok legyenek átláthatóak, biztonságosak és minőségiek. Emellett az is fontos, hogy a felhasználók megőrizzék az adataik feletti ellenőrzést.

forrás

In: Gyógyszereink. - ISSN 0434-9784. - 2016. 66. évf. 1. sz., p. 44-45. : ill.

Az Európai Unióban engedélyezésre kerülő gyógyszerek kísérőiratainak tartalmi és formai elemeit, valamint a felépítésük módját EU-direktívák és -irányelvek, nemzeti jogszabályok, valamint guideline-ok és templátok rögzítik. Jelen írásban ezekről az ajánlásokról, templátokról és az azokat létrehozó, Európai Gyógyszerügynökség keretein belül működő egységekről, munkacsoportokról lesz szó.

In: Foglalkozás-Egészségügy. - ISSN 1417-1015. - 2016. 20. évf. 2. sz., p. 130-136.

Az idősödő munkavállalók arányának növekedése Európában és Magyarországon is kihívást jelent a munkavédelem számára. Az Európai Munkavédelmi Ügynökség (EU-OSHA) kétéves információs kampányt indított Egészséges munkahelyet minden életkorban! címmel, melynek célja, hogy a megelőzést helyezve a középpontba felhívja a figyelmet a fenntartható munka és az egészséges idősödés ösztönzésére valamint, hogy elősegítse az információk és helyes gyakorlatok cseréjét.

In: Foglalkozás-Egészségügy. - 2016. 20. évf. 2. sz., p. 126-129.

A munkabalesetben elhunyt, megrokkant munkavállalók emléknapja (április 28.) alkalmából a munkavédelmi szakma és a munkavédelmi hatóságok országosan megemlékezéseket szerveztek, mely rendezvényeken a biztonságos, egészséges és a munkavállalók méltóságát tiszteletben tartó munkahelyek fontosságára hívták fel a figyelmet. Az emléknapon tartott megemlékezések, konferenciák a munkabalesetek és foglalkozási megbetegedések megelőzését segíthetik elő azzal, hogy tudatosítják mindannyiunk közös érdekét, a munkahelyek biztonságának fontosságát. Idén az Európai Munkavédelmi Ügynökség (EU-OSHA) Nemzeti Fókuszpontja és a MUFOSZ Munkabiztonsági és Foglalkozás-egészségügyi Szakemberek Egyesülete szervezésében az "Egészséges munkahelyet minden életkorban!" című, 2016. április 28. napján megtartott kampánynyitó konferencia keretében a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Dísztermében közös gyertyagyújtással emlékeztek a munkabalesetek áldozataira.

Dohányzás és alkohol fogyasztás terén az európai átlag fölött, míg drogfogyasztásban az átlag alatt vannak a magyar fiatalok.

Az unió lehetőséget akar teremteni arra, hogy multinacionális cégek tulajdonrészt szerezhessenek a magyar patikákban – jelentette be többek között a Miniszterelnökséget vezető miniszter a mai, 61. Kormányinfón.
Támadja az Európai Bizottság, hogy a magyar gyógyszertáraknak magyar tulajdonosai legyenek – mondta a miniszter, amikor arról számolt be, hogy a stratégiai kabinet tárgyalta azt a 21 ügyet, amelyben a bizottság kötelezettségszegési eljárást indított hazánk ellen. Lázár úgy fogalmazott, az unió lehetőséget akar teremteni arra, hogy multinacionális cégek tulajdonrészt szerezhessenek a magyar patikákban. Az eljárás a patikatulajdonlás 2013-ban bevezetett új szabályai miatt indult, amelynek értelmében a személyi jogos gyógyszerészek és az üzletben dolgozó patikusok tulajdoni hányadának 2014. január 1-jéig meg kell haladnia a 25, 2017. január 1-jéig pedig az 50 százalékot.

forrás

Szigorítja a dohánytermékekre vonatkozó szabályozást az Európai Unió – tájékoztatott a péntektől érvényes új uniós irányelv hatálybalépéséről az Európai Parlament.

Közölték, mivel minden negyedik 14-25 év közötti európai fiatal dohányzik, az új szabályok fő célja az, hogy a cigaretta minél kevésbé legyen vonzó a fiatalok számára.
A jogszabály az unió összes országában betiltja a cigaretta és a sodrásra szánt dohány ízesítését, amely vonzóbbá és könnyebben fogyaszthatóvá teszi a dohánytermékeket.
Rendelkezik arról is, hogy a csomagolás elejének és hátoldalának 65 százalékát – képet is tartalmazó – egészségügyi figyelmeztetésnek kell borítania. Emellett tilos lesz a reklámok elhelyezése a dobozokon.
Ezen túlmenően a dohánycégeknek részletes beszámolót kell küldeniük a tagállamoknak arról, hogy milyen adalékanyagokat tartalmaz az adott dohánytermék. Az irányelv arra is kötelezi a gyártókat, hogy jelentsék, mielőtt új terméket vezetnek be.
Az unió betiltja a kisebb kiszerelésű dobozokat, mivel azok olcsóbbak, így elérhetőbbek a fiatalok számára.
A szabályozás az e-cigarettára is kiterjed. Az eszközre a gyógyszerekre vonatkozó szabályok vonatkoznak abban az esetben, ha a gyártója a dohányzásról való leszokást ígér. Egyébként a termék a dohánytermékekre vonatkozó szabályzás alá esik.
Az irányelv lehetőséget biztosít a tagállamoknak arra is, hogy megtiltsák a dohánytermékek interneteses árusítását.
A parlamenti tájékoztatás szerint az unió népességének 26 százaléka dohányzik. A tagországok között Görögország vezet, ahol a lakosság 38 százaléka dohányzik, amíg a legkevesebben Svédországban, ahol alig 11 százalék a dohányosok aránya. Magyarország az uniós átlag második harmadában áll 30 százalékos dohányzási arányával.
Az unióban évente 700 ezren halnak meg a dohányzás következtében. A dohányosok nemcsak a súlyos betegségeknek vannak kitéve, mint például a rák, vagy légzési problémák, hanem mintegy 14 évvel rövidítik meg az életüket – írták. (MTI)

forrás

In: Orvosi Hetilap. - 2016. 157. évf. 14. sz., p. 547-553.

Bevezetés: Az egészségügyi ellátások közül a fogászati beavatkozások száma a legmagasabb, és a finanszírozása is jelentős kiadásokat jelent. Célkitűzés: A vizsgálat célja négy európai ország egészségügyi rendszerének összehasonlítása a közösségi fogászati ellátás oldaláról. Módszer: A fogászati ellátásra fordított összegek és módszerek összehasonlításának alapját az egészségbiztosítók által biztosított adatok képezték. A vizsgálatban a következő indikátorokat értékelték: a közösségi fogászat arányszámait és a legfontosabb, szájegészséghez kapcsolódó indexeket. Az általános fogászati ellátások közül a prevenciós, konzerváló fogászati, endodonciai és szájsebészeti beavatkozásokat választották. Eredmények: Az egy aktív fogorvosra jutó lakosok száma Németországban (1247 lakos/fogorvos) a legkedvezőbb, míg Magyarországon (2020 lakos/fogorvos) a legrosszabb. A szájegészséghez kapcsolt indikátorok szignifikáns különbséget mutatnak a nyugat- és kelet-európai országok között. Ezzel ellentétben a teljes foghiányos lakosok százalékában nincsenek jelentős különbségek. A közösségi fogászati ellátás finanszírozására fordított összeg jelentősen magasabb Németországban és az Egyesült Királyságban. Következtetések: A fogászati ellátás finanszírozása jelentősen különbözik a vizsgált országokban.

In: Weborvos

A szülőképes korú (15-49 év) nőkre jutó gyerekek száma 2001-ben 1,46, 2014-ben pedig már 1,58 volt az Európai Unióban.
A kedden nyilvánosságra hozott jelentés szerint összesen 5,132 millió gyerek született 2014-ben az Európai Unió országaiban. A legtöbb születést Franciaországban (819 300) regisztrálták, ezt Nagy-Britannia (775 900), Németország (714 900), majd Olaszország (502 600) és Spanyolország (426 100) követte. Magyarországon mintegy 93 ezer gyermek jött világra 2014-ben.
Magyarországon átlagosan 27,7 évesek a nők, amikor megszületik az első gyerekük. Az európai uniós átlag 28,8 év.

Forrás: http://www.weborvos.hu/hirek/emelkedett_a_termekenysegi_aranyszam_az/230008/

In: Weborvos

A gyermekkori elhízás megfékezésének lehetőségeiről az Országos Gyógyszerészeti és Élelmezés-egészségügyi Intézetben tanácskoznak az európai uniós országok szakemberei. A „Táplálkozással és fizikai aktivitással foglalkozó együttes fellépés" uniós projekt OGYÉI által vezetett nemzetközi munkacsoportja 2016 január 29-én, Budapesten ülésezik.
Az Európai Unió 25 tagállamának részvételével 2015 szeptemberében indult JANPA projekt az „EU cselekvési terv a gyermekkori elhízásról 2014-2020" megvalósítását segíti elő. Az európai uniós projekt 2017 novemberében zárul. A projektről részletes információ a www.janpa.eu weboldalon található.

Forrás: http://www.weborvos.hu/egeszsegpolitika/az_ogyei_nel_a_gyermekelhizasrol/228961/

In: Gyógyszereink. - 2015. 65. évf. 3-4. sz., p. 10-12.

Az IMI2 az Európai Bizottság és az innovatív gyógyszeripar közös programja, amely átlátható és egységes keretet biztosít a különböző szereplők nemzetközi együttműködésére az európai egészségügy, a gyógyszeripar és a hatóságok jelentős kihívásaira megoldást kereső projektekben, és egyben lehetővé teszi, hogy a tudomány eredményei a mindennapi ellátásban hasznosuljanak.

In: Gyógyszereink. - 2015. 65. évf. 3-4. sz., p. 13-17.

A gyógyszerpiac szabályozása közvetlenül jogszabályokkal, valamint a jogszabályok által kijelölt államigazgatási szervezetek hatósági tevékenysége által valósul meg. Jelen tanulmány célja az Európai Unió gyógyszerszabályozási rendszerének, különösen pedig az európai gyógyszerhatósági hálózat szereplőinek és feladatköreinek bemutatása.

In: MedicalOnline

Útmutatót kaptak rákellenes programjaik kidolgozásához az unió tagállamai – derül ki az Európai Bizottság legfrissebb hírleveléből.
Dr. Tit Albreht (Országos Közegészségügyi Intézet, Szlovénia) arról ír, hogy immár nyomtatásban is olvasható a European Guide for Quality National Cancer Control Programmes (Európai útmutató a színvonalas tagállami rákellenes programok kidolgozásához) című kiadvány, amely tovább emeli a luxemburgi elnökség által szeptemberben az „Európa a rák ellen” elnevezésű program indulásának 30. évfordulója alkalmából szervezett rendezvénysorozat fényét.

Forrás: http://www.medicalonline.hu/eu_gazdasag/cikk/rakellenes_programokhoz_adnak_tampontokat?utm_source=newsletter&utm_medium=medicalonline_orvosi_hirlevel&utm_campaign=14855

In: Medicalonline

Az Európai Bizottság jóváhagyta a CHMP által januárban forgalomba hozatalra javasolt új gyógyszereket: ezzel ismét a testtömeg-csökkenés és a kórokozók elleni küzdelem terén bővült a terápiás fegyvertár az EU tagállamaiban.
Fogyni vágyóknak

Újabb készítmény segítheti a kóros túlsúly leküzdését. A röviddel ezelőtt engedélyezett Mysimba tabletta(naltrexon és bupropion; Orexigen Therapeutics Ireland Ltd.) után most itt a Saxenda injekciós oldat (előretöltött fecskendőben, Novo Nordisk A/S), amelynek hatóanyaga, a diabétesz kezelésére engedélyezett liraglutid. Az új készítmény szintén az elhízott (testtömegindex [BMI] ≥30 kg/m2), illetve a túlsúlyos (BMI: 27–30 kg/m2), és ennek következtében társbetegségekkel (diabétesz, dyslipidaemia, hipertónia) küzdő felnőttek kezelésére javasolt a csökkent kalóriatartalmú étrend és a rendszeres fizikai aktivitás kiegészítőjeként. Az 1-es típusú glükagonszerű peptid (GLP1) receptorának agonistájaként ható liraglutid testtömeg-csökkentő hatásának feltételezett magyarázata a teltségérzet és a jóllakottság érzésének erősítésével, illetve az éhségérzet tompításával elért étvágyszabályozás. A vizsgálatok tanúsága szerint úgy a Mysimba, mint a Saxenda megfelelő alkalmazásával klinikai szempontból is releváns testtömegcsökkenés érhető el az önmagában alkalmazott étrendi megszorítással és mozgásprogrammal összehasonlítva.

Forrás:http://www.pharmaonline.hu/gyogyszerek/cikk/ujabb_keszitmenyeket_engedelyezett_az_europai_bizottsag?utm_source=newsletter&utm_medium=pharma_online_hirlevel&utm_campaign=13998

In: Medicalonline

Több mint 160 millió euró (mintegy 48 milliárd forint) uniós támogatást hagyott jóvá csütörtökön magyarországi egészségügyi beruházásokra az Európai Bizottság.
Nyíregyházán az új kórházkomplexum építését támogatja az Európai Unió; az 56 millió eurós beruházáshoz 44 millióval járulva hozzá. Szegeden a városi klinikai központ 54 millió eurós bővítéséhez szavazott meg a brüsszeli testület 43 millió eurót. A harmadik és negyedik projektben a pécsi és a kaposvári kórház korszerűsítését, bővítését, utóbbi esetében pedig sürgősségi központ kialakítását is támogatja az EU; előbbit 39 millió, utóbbit 35 millió euróval.

Forrás:http://www.medicalonline.hu/eu_gazdasag/cikk/nyiregyhaza__szeged__pecs__kaposvar_eu_beruhazasara_jon_eu_penz?utm_source=newsletter&utm_medium=medicalonline_hirlevel&utm_campaign=13980

Az Európai Unió legtöbb tagállamában folyamatosan emelkedik a császármetszés aránya, néhány országban pedig mérséklődik - állapította meg egy átfogó kutatás, amelynek készítői felhívták a figyelmet arra, hogy további vizsgálatokra van szükség annak megállapítására, miért mutatkoznak jelentős eltérések.

A City University London vezetésével készült tanulmányból kiderült, hogy míg Cipruson a gyerekek 52 százaléka, Nagy-Britanniában nagyjából pedig negyede, születik császármetszéssel, addig például Svédországban 17 százalék ez az arány.

Forrás: http://www.weborvos.hu/hirek/egyre_tobb_a_csaszarmetszes_az/221720/

In: Medicalonline

A dohányipar masszív lobbizással ásta alá a dohánytermékek szabályozásával kapcsolatos európai törekvéseket: az uniós közegészségügyi „reform” könnyebbé tette a vállalati érdekek érvényesítését. Mindeközben kiderült: 3 dohányosból 2 a dohányzás következményeibe hal bele.
Az Európai Unió 2014-ben bevezetett dohánytermékekkel foglalkozó direktívája, aminek végrehajtása jövőre válik a tagországok számára kötelezővé, a 2001-es direktíva reformja nyomán született, tájékoztatnak a kutatók. Szerepel benne, hogy meg kell növelni a dobozokon elhelyezett grafikus egészségügyi figyelmeztetések méretét, a továbbiakban tilos használni egyes ízesítő anyagokat, ezen kívül a direktíva korlátozza a cigarettás dobozok méretét és alakját, továbbá szabályozza az E-cigaretták használatát.

Forrás:http://www.medicalonline.hu/eu_gazdasag/cikk/a_dohanyzasrol_szol_az_eu_tortenetenek_legszetlobbizottabb_iranyelve?utm_source=newsletter&utm_medium=medicalonline_hirlevel&utm_campaign=13691

In: Weborvos

Eljött a védőnői szolgálat megbecsülésének az ideje, és erről kormánydöntés is született - jelentette ki az emberi erőforrások minisztere pénteken Budapesten, a 100 éves a Védőnői Szolgálat című konferencián. Balog Zoltán elmondta: az egészségügyi alapellátást úgy gondolják át, hogy abban világosan legyen kijelölve a védőnői szolgálat "rangja és helye". Az egészségügyi alapellátásnak két igazán erős pillére van: az egyik a háziorvosi, a másik a védőnői rendszer - közölte a miniszter.

A védőnő képzés 1975-ben főiskolai rangra emelkedett, és mostanában alakul át egyetemi szintű képzésé.

Forrás: http://www.weborvos.hu/egeszsegpolitika/rangot_es_helyet_kap_a/221323/

In: Weborvos

Prőhle Gergely, az Emberi Erőforrások Minisztériumának nemzetközi és európai uniós ügyekért felelős helyettes államtitkára köszöntötte az unió egészségfejlesztő testmozgással foglalkozó szakértői csoportját 2015. február 9-én, Budapesten.
A helyettes államtitkár a nemzetközi tanácskozás alkalmával tájékoztatta az uniós szakértőket, hogy az Emberi Erőforrások Minisztériuma ideális hátteret biztosít a testnevelés, egészségfejlesztő testmozgás és további ágazatokon átnyúló témák megvitatására.

Forrás: http://www.weborvos.hu/hirek/unios_szinten_tanacskoztak_a_testmozgasrol/221048/