Fenntartó


Magyar Orvosi Könyvtárak Szövetsége


Medinfo – Koronavírus információk


A depresszióra, szorongásos panaszokra és a gyakori mentális problémákra vonatkozó globális és regionális becslések

 ke302

World Health Organization (Geneva) (CHE) (közread. ) : Depression and other Common Mental Disorders : Global Health Estimates . — Geneva : World Health Organization, 2017. — 24 p. (L.sz.: WE1186 [DVD/WHO/2017/06])

hole

Depresszió
2015-ben becslések szerint a Föld lakosságának mintegy 4,4%-a (322 millió fő) szenvedett depresszióban, és a betegség nők körében gyakrabban (5,1%-ban) fordult elő, mint a férfiaknál (3,6%). Prevalenciája régiók, illetve életkor szerint is változó volt, és idősebbeknél gyakrabban jelentkezett, mint a fiatalabbaknál, bár gyermekeknél és serdülőkorúaknál is előfordult, de kisebb mértékben, mint az idősebb korcsoportoknál. 2005 és 2015 között a depresszió esetszáma globális méretekben 18,4%-kal nőtt, és ez az átfogó lakosságszám növekedésével és a nagyobb előfordulást mutató korcsoportok ezzel arányos növekedésével is összefüggésbe hozható.
Szorongásos panaszok
Becslések szerint 2015-ben világviszonylatban a lakosság 3,6%-a (264 millió fő) szenvedett szorongásos problémáktól, és a betegség nők körében gyakrabban (4,6%-ban) fordult elő, mint a férfiaknál (2,6%). Prevalenciája korcsoportok szerint nem mutatott különösebb eltérést, bár előfordulása valamivel alacsonyabb volt az idősebbeknél, mint a fiatalabbaknál. A betegség előfordulása 2005-höz képest 14,9%-kal nőtt a lakosságszám növekedésének és az életkor előrehaladásának tulajdoníthatóan.
Gyakori mentális panaszok
A gyakori mentális problémák körét szorongásos és depressziós panaszok egész sora képezi. A mentális betegségek átfogó prevalenciáját jelző statisztikákhoz képest enyhe eltérés mutatkozik a WHO régiói között, és a panaszok súlyossága is változó mértékű.
Egészségvesztésre vonatkozó globális és regionális becslések:
Depresszió
A depresszió okozta panaszokat 2015-re világszerte összességében több mint 50 millió YLD (egészségkárosodásban leélt életév) jelezte, és ennek a betegségtehernek több mint 80%-a az alacsony és a közepes jövedelmű országokat sújtotta. A betegséget jelző ráták 640 YLD és 850 YLD/100 000 fő között ingadoztak, és világviszonylatban a depressziót tekintik a nem fatális kimenetelű egészségvesztés legfőbb előidézőjének (az összes YLD 7,5%-ában).
Szorongásos panaszok
A szorongás okozta panaszokat 2015-re világszerte összességében több mint 24,6 millió YLD jelezte, és a betegség rátái alacsonyabbak voltak, mint a depressziós problémáké, 267 YLD és 500 YLD/100 000 fő között ingadoztak. A szorongásos problémák a becslések szerint világviszonylatban a hatodik helyen állnak a nem fatális egészségvesztés kiváltásában és az YLD-hez vezető legfőbb 10 ok közé sorolhatóak a WHO minden régiójában.
Öngyilkosság
Becslések szerint 2015-ben mintegy 788 000 öngyilkosság vezetett halálhoz, de ezt még jóval meghaladta az öngyilkossági kísérletek száma. Világviszonylatban a halálozás közel 1,5%-a öngyilkosságra volt visszavezethető, mely így az első húsz halálok között szerepelt 2015-ben. Az öngyilkosság, mely az egész élet során bekövetkezhet, 2015-ben a 15-29 évesek halálozását előidéző második halálokként szerepelt.
Az öngyilkosság rátája nemek és WHO régiók szerint is változó, 5/100 000-től 20/100 000-ig terjed. 2015-ben a világviszonylatban előforduló öngyilkosságok 78%-a az alacsony és a közepes jövedelmű országoknál jelentkezett.
A WHO által rendelkezésre bocsátott legfrissebb átfogó becslések a 2015-ös helyzetet tükrözik, és globális, regionális és országos szintű adatokat tartalmaznak a betegség által előidézett halálozásról, valamint az elvesztett és az egészségkárosodásban leélt életévekről. Ugyanakkor elmondható, hogy a depresszió kezelhető, és ennek széles körben való tudatosítása a betegséggel kapcsolatos előítéletek csökkenésére vezethet, és bátorítólag hathat az egészségi probléma leküzdéséhez segítséget igénylő magatartásra.