Nem szabad a tudományos kutatás. Betegek milliói használják gyógyszerként / Kazai Anita

A The University of New Mexico kutatóinak írása (Sarah See Stith és Jacob Miguel Vigil: Federal barriers to Cannabis research; Science) szerint az amerikai szövetségi kormány szélsőségesen megnehezíti a Cannabis sativa orvosi felhasználásának lehetséges előnyeivel és kockázataival foglalkozó, bármifajta érdemleges kutatás végzését.

Stith és Vigil írjása szerint a Cannabis sativaterápiás előnyei régóta ismertek, és betegek milliói használják gyógyszerként a betegségek széles skálájában. A Cannabis sativa (marihuana) az USA 23 államában használható orvosi célból, többek között rák, epilepszia, gyulladásos bélbetegség, krónikus fájdalom, poszttraumatikus stresszbetegség és számos neurodegeneratív kórkép, így Alzheimer-, Parkinson- és Huntington-kór, szklerózis multiplex és Tourette szindróma, kemoterápiával járó hányinger, alvászavar vagy HIV-neuropátia kezelésére. Tekintve, hogy használata jelentős egészségnyereséggel jár számos betegségben, érthetetlen, hogy a szövetségi kormány akadályozza a tudományos kutatást a Cannabis sativával kapcsolatban, nyomatékosítják a kutatók.

23 USA-államban betegek milliói kapták meg az engedélyt az orvosi kannabisz használatára az adott állam egészségügyi hivatalától, míg négy államban rekreációs célból is használható a kender. A szövetségi kormány azonban továbbra is a Schedule I kategóriában tartja a szert, azaz szigorúbban bánik vele, mint a kokainnal vagy a metamfetaminnal. Stith és Vigil hozzáteszi: a Schedule I kategóriába tartozó szereknek a definició szerint magas az abúzuspotenciáljuk és nincs elfogadott orvosi felhasználásuk.

Mint a szerzők kifejtik, jelenleg az USA-ban bármiféle kutatás csak olyan Cannabis sativával folyhat, amit a National Institute on Drug Abuse (NIDA) bocsátott a kutatók rendelkezésére. A NIDA azonban olyan kendert ad a kutatóknak, amiben az aktív hatóanyagok (pl. tetrahydrocannabinol/THC) koncentrációja jóval az orvosi célból használt Cannabis hatóanyagtartalma alatt van, így a klinikai előnyök és kockázatok megállapítását célzó vizsgálatok validitása igencsak limitált. Mindez egyedülálló, szükségtelenül paradox helyzetet eredményezett a modern orvoslásban: az orvosok anélkül írnak fel kezelést a betegeiknek, hogy megfelelő, alapos kutatásokra támaszkodhatnának, ehelyett kénytelenek anekdotális információra hagyatkozni.

Azon felül, hogy a klinikai vizsgálatok végzése előtt egyébként is szükséges engedélyeket beszerzik, és megkapják az illetékes intézményi etikai bizottság engedélyét, a Cannabis sativával kapcsolatos klinikai kutatást tervező tudósoknak még számos egyéb és hosszadalmas engedélyezési procedurán is keresztül kell menniük, meg kell szerezniük az ellenérdekelt Drug Enforcement Agency (DEA) speciális pecsétjét, és meg kell vásárolniuk a vizsgálati szert az egyébként drogaddikcióval foglalkozó NIDA-tól. Nem ritkán fordul elő, fejtegetik a kutatók a Science-ben, hogy sok éves próbálkozás után valamelyik szövetségi hivatal, tipikus módon a DEA végül is megtagadja az orvosi célú kutatás engedélyezését.

Az a kevés kutatás, ami átjut az engedélyezési folyamatok útvesztőjén, kénytelen beérni a NIDA limitált potenciálú Cannabis sativa termékeivel, és nem vizsgálhatja azoknak a készítményeknek a terápiás előnyeit és mellékhatásait, amelyeket milliók használnak az USA-ban. Másrészt az is szembetűnő, hogy főleg olyan kannabiszkutatások kapnak finanszírozást a National Institutes of Health-től, amelyek a kannabiszhasználatot mint problémás viselkedést elemzik (2015 végén a NIH által finanszírozott 51 kutatásból 49 ilyen volt).

Mindazonáltal, mint Stith és Vigil hozzáteszi: a New England Journal of Medicine egy közelmúltbeli közvélemény-kutatásának eredménye szerint az amerikai orvosok túlnyomó többsége (76%) úgy vélekedik, hogy az orvosi kannabisz használata biztonságos, és a szer számos mentális és fizikai betegség hatékony gyógyszere(Jonathan Adler és James Colbert: Medicinal Use of Marijuana — Polling Results).

forrás