A jelentés a civil társadalmi szervezetek tevékenységére összpontosítva nyújt tájékoztatást a kábítószerproblémával élők európai szintű egészségügyi kockázatcsökkentéséről, ami meghatározó szerepet játszik a régió kábítószerpolitikájának alakulásában. A Kockázatcsökkentő Tevékenységet Koordináló Európai Hálózat (C-EHRN) a jelentés évenkénti kiadása révén kívánja nyomon követhetővé tenni az időközben a területen mutatkozó változásokat.
A négy fejezetből álló dokumentum bevezetőjében a kockázatcsökkentést előkészítő metodológiáról, adatgyűjtésről, kérdőíves felmérésekről és adatelemzésekről szól. A könyv anyaga a civil társadalmi szervezetek által a drogpolitika alakításában betöltött szereptől, a hepatitis C és a kábítószer-túladagolás prevencióján és kezelésén át az új szerhasználaton alapuló fogyasztási szokásokig – változatos témaköröket fog át.
Az országok többségében a civil társadalmi szervezetek kockázatcsökkentést szolgáló fellépését a kormánnyal való dialógus és információcsere támasztja alá, és az együttműködés rendszeressé tétele segíti a stratégiaalkotást és a stratégiák gyakorlatba való átültetését.
A Kockázatcsökkentő Tevékenységet Koordináló Európai Hálózat (C-EHRN) által végzett monitorozás kimutatta, hogy az intravénás droghasználók, akiket különösen veszélyeztet a hepatitis C, néhány európai országban anyagi vagy más okok miatt nem jutnak hozzá a vírusszűrő vizsgálatokhoz, illetve a HCV elleni kezeléshez. Az utóbbi időben ugyan már nagyobb figyelem kísérte az erre irányuló akciókat, de Európa-szerte továbbra is nagyok a különbségek a kockázatcsökkentő intézkedésekben, így radikális fellépés szükséges a 2030-ra kitűzött célok eléréséhez.
A civil társadalmi szervezetek kulcsfontosságú szerepet töltenek be a kockázatcsökkentésben a kábítószer-túladagolás előfordulásáról és a kezelésére irányuló stratégiákról való adatgyűjtés révén. Számos preventív intézkedés alkalmazásával elkerülhető lenne az opioidok és más kábítószerek túladagolásának fatális kimenetele, de a C-EHRN monitorozás szerint nagy eltérések mutathatók ki a különböző stratégiák és intézkedések között, így az EMCDDA felhívása nyomán szorosabb együttműködésre volna szükség az adatszolgáltatásban az országos egészségügyi hatóságok, Reitox információs hálózatuk és az országos kockázatcsökkentő hálózatok és szakértőik bevonása révén.
A C-EHRN monitorozás a kábítószerfogyasztás új trendjeire is kiterjed, és a nemzeti drog fókuszpontok által folytatott adatgyűjtés – a kérdőíves felmérések adataihoz képest –felgyorsítja a hasznos információk elérhetővé tételét. Az ajánlások szerint évente több alkalommal lenne szükség a fókuszpontok csoport-találkozóira, melyek keretében az egyes szerek felbukkanásából kiindulva, főként az újonnan jelentkező drogfogyasztási trendek városi szintű alakulására kellene összpontosítani.
A könyv fejezetei a főbb eredmények rövid összegzésével indulnak, és a döntéshozók számára releváns következtetések megvitatásával zárulnak.
A könyvismertetést Lux Lilla készítette.
forrás: Civil Society Monitoring of Harm Reduction in Europe, 2019
'Országos Egészségtudományi Szakkönyvtár'
06(1) 354-5377
konyvtar@okfo.gov.hu