Pszichózisszerű tünetek mérési lehetőségei és kapcsolatuk a koffeinfogyasztással egészséges felnőtt populációban Szerző(k): Ágoston Csilla, Király Orsolya, Demetrovics Zsolt

In: Psychiatria Hungarica 2018 33(4) 316-330

Bevezetés: Kutatásunk kiindulópontja az a DSM-5 által is támogatott elképzelés, hogy a mentális zavarokat érdemes kategóriák helyett dimenzionális jelenségekként kezelni. Így fontos lehet a pszichózis egyes tüneteinek (pl. hallucinációk, üldöztetési téveszmék) mérése a normál populációban is. A kutatás során két kérdőív – az Üldöztetési Gondolatok Kérdőív és a Launay-Slade Hallucináció Skála – magyar adaptálását végeztük el, valamint megvizsgáltuk a különböző koffeintartalmú italok fogyasztása, a koffeinhasználati zavar, a hallucinációra való hajlam és az üldöztetési téveszmék közötti összefüggéseket. Módszerek: Online kérdőíves kutatásunkban 2259 fő (70,5% férfi, átlagéletkor: 34 év [szórás = 9,3]) vett részt, akik kitöltötték az Üldöztetési Gondolatok Kérdőívet, a Launay-Slade Hallucináció Skálát, a Koffeinhasználati Zavar Kérdőívet, valamint a koffeinfogyasztási szokásokra vonatkozó kérdéseket.

Eredmények: Az Üldöztetési Gondolatok Kérdőív egydimenziós struktúrával rendelkezik, belső konzisztenciája kiváló. A Launay-Slade Hallucináció Skála elemzése során két faktor bontakozott ki („Élénk mentális események” és „Klinikai hallucinációs tünetek”), de más faktormegoldások sem teljesen kizárhatók. A két mérőeszköz közötti közepes korreláció megfelelő divergens validitásra utal. A koffein-, kávé-, tea- és kólafogyasztás és pszichózisszerű tünetek között nem mutatkozott összefüggés, egyedül a napi energiaital-fogyasztók körében figyelhető meg enyhe kapcsolat az üldöztetési gondolatokkal az energiaitalokat naponta nem fogyasztókhoz képest. A koffeinhasználati zavar tüneteinek mértéke mérsékelt pozitív együtt járást mutatott a pszichózisszerű tünetek mértékével.

Következtetés: Az eredmények alapján mind az Üldöztetési Gondolatok Kérdőív, mind pedig a Launay-Slade Hallucináció Skála megfelelő mérőeszköz a pszichózisszerű tapasztalatok mérésére az egészséges felnőtt populációban. További kutatások célkitűzése lehet a kérdőívek klinikai populációban történő tesztelése.