Az egészség megtartása, a betegségek megelőzése az egészségügy legfontosabb feladata, ezért több uniós akcióterv is készül 2017-ben. Dolgoznak a helyes antibiotikum használat elterjesztésén, az ételek transzzsír- só- és cukortartalmának csökkentésének szabályozásán, valamint az egészségre ártalmas kemikáliák alkalmazásának visszaszorításán – mondta Vytenisz Andriukaitisz, az Európai Bizottság egészségügyért és élelmiszerbizotnságért felelős biztosa egy budapesti rendezvényen.
Nincs olyan ország, ahol elégedettek az egészségügyre költött forrásokkal, noha az nem mindenki számára egyértelmű, hogy magának az egészségnek a minél hosszabb ideig való fenntartása nem az ágazat feladata, sokkal inkább életmódbeli, szociálpolitikai tényezők által meghatározott, oktatási rendszer, életstílus, táplálkozás, fizikai aktivitás és stresszmenedzsment kérdése – fejtegette a Budapesti Gazdasági Egyetemen tartott előadásában Vytenisz Andriukaitisz, az Európai Bizottság egészségügyért és élelmiszerbiztonságért felelős biztosa.
A betegségek megelőzését – mint a korai halálozás elkerülésének eszközét – ugyanakkor fontos gazdasági kérdésnek nevezte, mondván ezen keresztül az egészségügyi rendszerre nehezedő nyomás is csökken.
A biztos utalt az OECD legújabb felmérésének adataira, amelyek az egészségben töltött évek csökkenését jelzik, s mint kifejtette, a lakosság egészségi állapotában érdemi előrelépést az életminőség, a lakossági magatartás megváltoztatása hozhat. Ebben az alkohol, és dohánytermékek, valamint magas cukortartalmú élelmiszerek fogyasztását visszafogó adóknak jelentős szerep jut.
A Párbeszéd a polgárokkal című rendezvényre Ónodi-Szűcs Zoltán egészségügyi államtitkárt is meghívták, aki arról beszélt, hogy az elvesztett életévekért legkevésbé az egészségügyi ellátórendszer tehető felelőssé, a betegségmegelőzés sikerének titka pedig a kulcsösztönzők megtalálása. Magyarországon jelenleg az EU-ban elérhető összes szűrés része a palettának, ugyanakkor a szűréseken való részvételi arány rendkívül alacsony. A következő, az egész országra kiterjedő program a vastagbélrákszűrés lesz, amelynek keretében az év második felétől 1,8 millió lakost várnak vizsgálatokra.
Az egészségügy GDP arányos részesedése kapcsán Ónodi-Szűcs elismerte, abban nincs vita, hogy emelni kell a forrásokat, ugyanakkor a rendszert is változtatni kell, “rendet kell tenni” – fogalmazott, ugyanis rengeteg plusz pénzt került úgy a rendszerbe, hogy ezt senki nem érezte meg, mind a szakma, mind a lakosság, mind a betegek elégedetlenek.
A rendteremtés része a kórházi várólisták után a járóbetegszakrendelők előjegyzési rendszerének megváltoztatása, Ónodi-Szűcs ettől várja, hogy javul az egészségügy lakossági megítélése. Ennek koordinálásában segít az e-health rendszer – tette hozzá az államtitkár.