Kutatások az Európai Unióban : új európai jogszabály a klinikai vizsgálatok területén / Bíró Helga, Veress Bernadett
In: Marketingpirula. – 2014. 11. évf. 10. sz., p. 12-13
Az Európai Unióban évente több mint 20 milliárd eurót fordítanak klinikai kutatásokra. Az egyes tagállamok vizsgálatokra vonatkozó engedélyezési eljárásai rendkívül költségigényesek és hosszantartóak, a kutatók és az ipar szereplői pedig ezen a területen is megkövetelik a gyors döntéshozást és a rugalmasságot.
Határon átnyúló egészségügyi ellátás az Európai Unióban / Gellérné Lukács Éva, Gyeney Laura
In: Egészségügyi Gazdasági Szemle. – 2014. 52. évf. 2-3. sz., p. 24-35.
A határon átnyúló egészségügyi ellátásra vonatkozó betegjogok érvényesítéséről szóló 2011/24/EU irányelv analízise.
Orvosi in vitro diagnosztikai vizsgáló laboratóriumok tevékenysége és az európai uniós szabványok; alapismeretek / Debreczeni Lóránd, Fekete Mátyás, Vásárhelyi Barna
In: Lege Artis Medicinae. – 2014. 24. évf. 7. sz., p. 333-344.
Az “orvosi in vitro diagnosztikai vizsgáló laboratóriumok” működtetésében kitüntetett szerepe van a megbízhatóságnak: az orvosi döntésekhez használt információk 60-75%-a a laboratóriumi vizsgálatokból származik! Ez az elvárás határozza meg a megbízható, minőségi laboratóriumi munka végzését, melynek feltételeit számos ország kiváló szakembereinek tapasztalatait összegző szabványok teremtik meg. A laboratóriumban megbízható mérőrendszereken WHO-standardokra visszavezető (“traceability”) módszerekkel végzik méréseiket; meghatározzák a legkisebb kimutatható mennyiséget, valamint a méréstartományt (“reportable range”). A magyar laboratóriumok – a Föld számos országában működtetett több tízezer laboratóriumhoz hasonlóan – eleget tesznek a különböző irányelvekben és/vagy szabványokban megfogalmazott elvárásoknak: MSZ EN ISO 15189:2013, MSZ EN ISO 22870:2006, MSZ EN ISO 15197: 2013, Guide to the Expression of Uncertainty in Measurements (GUM), International Union of Pure and Applied Chemistry (IUPAC) irányelvek stb. Különös figyelmet fordítanak a minőségi munkára (belső és külső minőségellenőrzés) és ezért jártassági vizsgálatokban vesznek részt (MSZ EN ISO 17043:2010), ahol az eredményeket az ISO 13528:2005 szabvány szerint meghatározott statisztikai módszerekkel ellenőrzik. Az együttműködő laboratóriumi partner megválasztásához szolgáltatunk adatokat az igényes szakmai munkát végző kollégáinknak.
Diabétesz Mutató: javítottunk, de még rosszul állunk
In: Weborvos
Hazánk az ötödik legrosszabb helyen áll a cukorbaj és szövődményei által bekövetkezett halálesetek tekintetében és nagyon magas a betegség okozta lábamputációk száma is – derül ki a 30 európai állam diabétesz ellátórendszerének helyzetét feltérképező, Bécsben szeptember 17-én közzétett 2014. évi Európai Diabétesz Mutatóból. E riasztó adatok ellenére Magyarország összességében javított a néhány évvel ezelőtti, első ilyen átfogó felmérés eredményeihez képest: jelenleg a 17. a harminc ország rangsorában.
Forrás: http://www.weborvos.hu/egeszsegpolitika/diabetesz_mutato_javitottunk_de_meg/217414/
E-health fejlesztések az egészségügyi szolgáltatások hazai és európai uniós rendszerében / Váradi Ágnes
In: Orvosi Hetilap. – 2014. 155. évf. 21. sz., p. 822-827.
Az Európai Bizottság 2012-2020-as időszakra vonatkozó, az elektronikus egészségügyi fejlesztések irányait felvázoló cselekvési tervének kidolgozása és az úgynevezett Egészségügyi Elektronikus Szolgáltatási Tér kialakítását előirányozó törvénytervezet társadalmi vitára bocsátása nyomán az e-health fejlesztések a közösségi és a hazai jog szintjén is meghatározó kérdéskörré váltak. A tanulmány célja a magyar és a közösségi e-health megoldások alapvető jellemzőinek felvázolása a releváns jogi normák, az európai uniós intézmények dokumentumai és a másodlagos irodalmi források segítségével. A fejlesztés alapvető céljainak és eszközeinek meghatározása révén feltárhatók az európai uniós és nemzeti jogi nézőpontok különbözőségei. A fejlesztési programok és a már létező megoldások elemzése az interoperabilitás megteremtésének nehézségeit és a finanszírozási lehetőségeket szemlélteti. Az elemzést a hatásköri és alapjogi szempontok bevonása zárja. Ezen vizsgálat mentén kijelölhetők az e-health fejlesztések jogi, gazdasági és technológiai keretfeltételei.
A kórházrendszer szerkezeti átalakulásai Európában / Imre László, Babarczy Balázs
In: Egészségügyi Gazdasági Szemle. – 2014. 52. évf. 1. sz., p. 27-31.
Az európai kórházrendszerek az utóbbi két évtizedben három jelentős kihívással szembesültek: az idősödő népességből következő morbiditási átrendeződéssel, az állami költségvetések részéről érkező megtakarítási és hatékonyság-növelési igényekkel, illetve ezzel párhuzamosan a gyors technológiai fejlődésből adódó specializációval és költségnyomással. A legtöbb EU-tagország kórházrendszere intézményi konszolidációval, az aktív ágyszámok csökkentésével és az átlagos ápolási idő visszafogásával reagált ezekre a kihívásokra. A krónikus betegségek tekintetében a súlypont fokozatosan a járóbeteg-, otthoni és szociális ellátás irányába tolódik el, amelyek feladata az aktív felvételek lehetőség szerinti elkerülése, megelőzése. Ezzel egy időben a kórházak és az egyéb ellátási szintek és formák közötti koordináció központi szerepet kap; ezt több országban regionális szintű tervezéssel igyekszenek megvalósítani. A kórházak szerepe az új körülmények között változatos lehet. Lehetnek az ellátórendszer csúcsán elhelyezkedő, úgynevezett “elkülönülő kórházak, de működhetnek akár egy integrált, az alapellátást is magába foglaló vertikum részeként is. A legtöbb esetben többszakmás centrumok működnek, de egyes országokban ugyancsak jelentős szerepet töltenek be a kisméretű, néhány szakmára specializálódott intézmények. Az utóbbiak teljesítménye a gazdasági hatékonyság és az ellátásbiztonság szempontjából is kérdéses lehet, a szakirodalom azonban nem zárja ki, hogy egyes egészségügyi rendszerekben jó eredménnyel működjenek.
A cikk megtalálható a könyvtárban.
Krónikus betegek ellátása Európában: igények és lehetőségek : 1. r., Demográfiai, epidemiológiai trendek és a krónikus betegek hagyományos ellátórendszereinek változásai / Borbás Ilona, Csordás Anita
In: Egészségügyi Gazdasági Szemle. – 2014. 52. évf. 1. sz., p. 32-36.
A krónikus megbetegedések terjedésének problémájával, a krónikus betegek ellátása előtt álló kihívásokkal gazdag nemzetközi szakirodalom foglalkozik. Európa is kiemelten kezeli ezt a témát, mivel népessége fokozatosan elöregszik, a betegségstruktúra átalakulása következtében pedig egyre többeket érint valamilyen krónikus megbetegedés. Ezek együttes következményeként a különböző egészségügyi ellátórendszerekre nehezedő nyomás folyamatosan növekszik, hiszen finanszírozási nehézségek mellett kell alkalmazkodniuk a változó körülményekhez és ellátási igényekhez. Tanulmányunk célja, hogy bemutassuk az európai és a magyar demográfiai, epidemiológiai trendeket, majd a krónikus betegségek
A cikk megtalálható a könyvtárban.
Krónikus betegek ellátása Európában: igények és lehetőségek : 2. r., Krónikus betegek ellátására fejlesztett modellek és finanszírozási megoldások / Borbás Fanni, Fata Dániel, Babarczy Balázs
In: Egészségügyi Gazdasági Szemle. – 2014. 52. évf. 1. sz., p. 37-41.
A cikk első részében ismertetett demográfiai és epidemiológiai változásoknak köszönhetően a krónikus betegségek ellátása komoly kihívás elé állítja a fejlett országok egészségügyi rendszereit. Jelen tanulmányban azokat az elveket és megoldási lehetőségeket mutatjuk be, amelyek válaszként születtek a fennálló nehézségekre. A nemzetközi gyakorlatból olyan példákat hozunk fel, amelyek a hagyományos ellátórendszer főbb változási irányait ismertetik mind a szolgáltatások nyújtása, mind a forrásteremtés terén. A krónikus betegek ellátására fejlesztett nemzetközi és országspecifikus modellek mindegyikére igaz, hogy a magas költségű fekvőbeteg-ellátások irányából az ambuláns ellátásra helyezik a hangsúlyt, erősítik a kapcsolatot az ellátási szintek és az ellátás szereplői között. A modellekben a célpopuláció szükségleteinek megfelelően az ellátási szintek és/vagy a társszektorok szolgáltatásainak integrációjával és a betegek koordinációjával olyan szolgáltatásokat biztosítanak, amelyek képesek a betegeket az állapotuknak megfelelő szinten kezelni, és a prevenciót előtérbe helyezve a szükségtelen kórházi kezeléseket megelőzni. A különféle ellátási modellek megvalósítását innovatív informatikai és finanszírozási technikák támogatják, illetve ösztönzik.
A cikk megtalálható a könyvtárban.
A hagyományos kínai orvoslás magyarországi szabályozásának egyes problémái és lehetséges megoldásai az Egyesült Királyság példáján keresztül / Oravecz Márk [et al.]
In: Orvosi Hetilap. – 2014. 155. évf. 15. sz., p. 575-581.
A szerzők célja a hagyományos kínai orvoslás hazai szabályozásával kapcsolatos aktuális kérdések tényszerű bemutatása és a lehetséges megoldások felvázolása az Egyesült Királyságban működő gyakorlat szemléltetésével. A jelenlegi szabályozás értelmében Magyarországon nem jogosultak a hagyományos kínai orvoslás és az akupunktúra gyakorlására a “hagyományos kínai orvosok”, akik a legmagasabban képzett szakemberek e területen. Ezt a szóban forgó szakemberek iskolázottsága nem indokolja, hiszen mind a kínai orvoslás, mind a modern orvostudomány terén magas óraszámú képzésben részesültek. Hasonlóképpen az uniós gyakorlat sem támasztja alá a jelen helyzetet: több európai országban a kínai orvoslás szakembereinek lehetősége nyílik a hagyományos kínai orvoslás területén való szabályozott, legális praxisra. Az Egyesült Királyságban többféle egészségügyi szakembernek is lehetősége van az akupunktúra és a kínai orvoslás gyakorlására, ami jó példát szolgáltathat a magyar helyzet rendezéséhez. Az új rendszer kialakításához jó alapot biztosíthat a Semmelweis Egyetem Egészségtudományi Karán már több éve zajló, ötéves hagyományos kínai orvoslás alapképzés, és az innen kikerülő magyar szakemberek egyre gyarapodó száma.
A cikk megtalálható a könyvtárban.
Uniós szabályok akadályozhatják a rákbeteg gyermekek gyógyulását
In: Pharmaonline
A vezető onkológus szakemberek arra hívják fel a figyelmet, hogy változtatni kellene azokon az uniós szabályokon, melyek az onkológiai szerek gyermekgyógyászati gyógyszervizsgálataira vonatkoznak. Úgy látják, hogy a jelenlegi rendszer megfosztja a gyermekkorú rákbetegeket az új, potenciálisan életmentő szerektől.
A jelenlegi uniós szabályok lehetővé teszik a gyógyszercégek számára, hogy mentességet kérjenek az alól, hogy a költséges gyógyszerkipróbálásokat 18 év alatti betegek részvételével is elvégezzék – még akkor is, ha feltételezhető, hogy a kezelésből a gyermekkorú betegek is profitálhatnának. Ennek köszönhetően sokszor csak jelentős késéssel válnak elérhetővé az új gyógyszerek a 18 évesnél fiatalabb betegek számára, sőt ez azzal is járhat, hogy a gyógyszer soha nem kap hivatalos engedélyt gyermekgyógyászati alkalmazásra.
Megvesztegetés és/vagy hálapénz
Évi 120 milliárd euró veszik el az EU tagállamaiban a korrupció miatt. Magyarországon az európai átlagnál rosszabb a helyzet, elsősorban a pártfinanszírozás, a közbeszerzések, a nem megfelelő összeférhetetlenségi szabályok és az orvosi hálapénz miatt.
Az Európai Bizottság első alkalommal tette közzé az EU saját korrupcióellenes jelentését, amely minden tagállam esetében kiemeli, hogy milyen korrupcióellenes intézkedések születtek, mely területek a leginkább fertőzöttek, és hol vár a Bizottság cselekvést a tagállamoktól – írja az Index.
Magyarországot a jelentés Szlovákiával és Lengyelországgal szerepelteti egy csoportban. Ezekben az országokban a válaszadók szinte kivétel nélkül széles körű problémának érzik a korrupciót, és sokaknak személyesen is része volt benne. Az Európai Unióban Bulgáriában, Romániában, Horvátországban, Csehországban, Litvániában és Görögországban a legrosszabb a helyzet. Görögországban például szinte mindenki úgy gondolja, hogy mindent ellep a korrupció (99 százalék, vajon ki szerint nem?).
112, a számunió
In: Medicalonline
Az Európán belül bárhonnan bármikor ingyenesen hívható 112-es segélyhívószám megismertetésére tájékoztatási kampányt javasol a tagállamoknak az Európai Bizottság.
A bizottság az Eurobarométer egyik kutatásának nemrég közzétett eredményére hivatkozik, és megállapítja, hogy bár évek óta folynak erőfeszítések a 112-es segélyhívószám megismertetése érdekében, továbbra is csak az uniós polgárok fele van tisztában ezzel a lehetőséggel, ezért Neelie Kroes, a bizottság digitális ügyekért felelős tagja levelet írt a tagállamok kormányainak, hogy tegyenek további lépéseket, hogy minél többen értesülhessenek erről a lehetőségről.
“Aggasztónak tartom, hogy az emberek nem tudnak egy ilyen alapvető szolgáltatásról, a tagállami kormányok pedig nem tesznek többet, hogy tájékoztassák őket” – idézi a bizottság közleménye Kroes-t.
A 112-es számot az Európa Gazdasági Közösség Tanácsának határozata alkotta meg még 1991-ben.
Sok pénz nyerhető személyre szabott gondozásra
In: Medicalonline
Az Európai Bizottság pályázati felhívásokat tett közzé “Az egészségügy és a gondozás testreszabása” címmel a Horizont 2020 kutatási és innovációs keretprogram keretében.
Jogi személyiséggel rendelkező szervezetek pályázhatnak nyolc különböző téma támogatására. Az együttműködésben legalább három egymástól független szervezetnek, legalább három különböző államban, tagállamban vagy társult országban lévő székhellyel kell rendelkeznie.
ET-ombudsman: törvényben kell megtiltani a magzat neme miatti abortuszt
In: Informed
Nils Muiznieks bejegyzése szerint elsősorban Indiában és Kínában jellemző, de Európa egyes országaiban is megfigyelhető, hogy a családok a fiúgyermekeket részesítik előnyben, és ha kiderül, hogy kislányuk lesz, elvetetik a magzatot. A biztos úgy vélte, ez a gyakorlat mélyen diszkriminatív és a nők hátrányos helyzetéből fakad, ez ellen fel kell lépni, törvényi úton be kell tiltani.
A 47 tagállamot tömörítő páneurópai szervezet lettországi ombudsmanja szerint Örményországban, Azerbajdzsánban, Grúziában és egyes balkáni államokban is a természetesnél több a férfi a társadalomban, ami minden valószínűség szerint a lánymagzatok elvetetésére vezethető vissza.
A biztos szerint az ultrahangvizsgálat lehetőségének elterjedésével mindenki könnyen megtudhatja születendő gyermeke nemét, ám nehézkes annak bizonyítása, hogy a terhességet a magzat neme miatt szakítják meg. Muiznieks arra is kitér, hogy az Emberi Jogok Európai Bíróságának ítélkezési gyakorlata nem ad útmutatást, hogy fel lehessen lépni az ilyen abortuszok ellen, de több nemzetközi egyezmény interpretációja lehetőséget ad erre.
'Országos Egészségtudományi Szakkönyvtár'
06(1) 354-5377
konyvtar@okfo.gov.hu