Estimating and managing the changing methodological parameters of self-report surveys of addictive behavior – based on the waves of the National Survey on Addiction Problems in Hungary (NSAPH) in 2007 and 2015 / BORBALA PAKSI [et al.]

Neuropsychopharmacologia Hungarica 2020, 22 (1) 29-42

Kísérlet az önbevallásos addiktológiai vizsgálatok változó módszertani paramétereinek becslésére és utólagos kezelésére – az Országos Lakossági Adatfelvétel Addiktológiai Problémákról 2007-es és 2015-ös hulláma alapján

Célkitűzések: A mintavételen kívüli hibák társadalmi állapotokra, illetve azok változására való érzékenysége okán a mintavételi, illetve adatfelvételi eszközök és eljárások standarditása nem garantálja az adatok megbízhatóságának és érvényességének stabilitását. A tanulmány a társadalmi körülmények változásának fokozottan kitett önbevallásos addiktológiai vizsgálatok változó módszertani paramétereinek becslésére és az adatok interpretálását segítő utólagos kezelésére tesz kísérletet. Módszer: Az elemzés a magyar népesség addiktológiai problémáinak feltérképezésére irányuló országos reprezentatív felmérés (Országos Lakossági Adatfelvétel Addiktológiai Problémákról – OLAAP) 2007-es és 2015-ös hullámának adatain történik. Mindkét vizsgálat a magyarországi 18-64 éves népesség országos reprezentatív mintáján készült, azonos adatgyűjtési és adatfeldolgozási stratégia alkalmazásával. A szerhasználattal kapcsolatos adatok vonatkozásában – a nemzetközi gyakorlatnak megfelelően – mindkét vizsgálat tartalmazott a mintavételen kívüli hibák becslésére lehetőséget adó változókat. A 2015-ös vizsgálat módszertani paraméterei a 2007-es adatfelvételhez képest a szerhasználó magatartások esetében a mintavételen kívüli hibák fokozódását jelezték. Eredmények/következtetések: A cikk egy becslési eljárás kidolgozására tesz kísérletet, melynek során abból indul ki, hogy egy populációt követve az idő előrehaladtával az adott populációban nem csökkenhet azok aránya, akik már kipróbáltak valamilyen magatartást. Ez a megállapítás az országos reprezentatív mintán készült keresztmetszeti vizsgálatok által „követett” kohorszokra is érvényes, amennyiben rendelkezésre állnak életprevalenciára, valamint az első használatra/tevékenységre vonatkozó adatok. Elemzéseik alapján a szerzők úgy látják, hogy az addiktológiai – és más érzékeny adatok gyűjtésére irányuló – epidemiológiai kutatásokban a különböző magatartások érvényes tendenciáinak azonosításához szükség lenne az adatok kohorszelemzéssel való kontrolálásához, illetve korrigálásához szükséges feltételek megteremtésére. Kulcsszavak: addiktológiai problémák; lakossági vizsgálat; reprezentatív felmérés; módszertan; pszichoaktív szerhasználat; viselkedési addikciók