In: MedEtJur, 2019, 10 (4) 11-17
Minden 200-ben kezdődött. Már előtte is megvoltak az intő jelek., de igazából senki nem vette őket komolyan. Betudták a Zeitgeistnak. Pont úgy, ahogy sok laikus ma sem veszi komolyan azon viselkedéses addikciókat, amelyek az internethez, a közösségi médiához vagy a videójátékokhoz kapcsolódnak. Legyintenek, hogy csak az életkori sajátosság, amit majd kinő a gyerek, vagy éppenséggel örülnek neki, hiszen addig is csöndben van. Szülőként gyakran még csak tisztában sincsenek a veszélyekkel. Ám ezek az addikciók ráeszméléstől függetlenül át- és átszövik a társadalmunkat, kezdve a “hikikomori” jelenségével a Távol-Keleten, haladva Magyarországon át a szintén a kétezres évek elején délutáni műsoridőben korhatár nélkül vetített erőszakos animékig )pl. Dragon Ball), ideiglenesen bezárva a sort a közép-kelet-európai egészségparadoxonnal (ezekről a későbbiekben részletesebben lesz szó).
A teljes cikk a könyvtárban olvasható.