Egészségügyi diplomácia – reflektorfényben a menekültkérdés

 ke302

Health diplomacy: spotlight on refugees and migrants . — Copenhagen : WHO Regional Office for Europe, 2019. — 195 p. WE1250

A WHO Európai Regionális Irodája 2011-ben indította el első részletesen kidolgozott programját a „Migráció és Egészségügy” témakörében, ezzel nyújtva támogatást a tagországoknak a bevándorlással jelentkező népegészségügyi kihívások kezeléséhez. A program az „Egészséget 2020-ra” cselekvési terv részeként segíti elő nemzetközi viszonylatban a tömeges bevándorlás révén felmerülő technikai problémák megoldását; az egészségügyi tájékoztatást, kutatást és képzést; a stratégia-alkotást; valamint az érdekképviseletet és kommunikációt. Tagországi szinten 2019-ben is napirenden lévő prioritás a bevándorlók egészségének különös figyelemmel való kísérése és a befogadó közösségek egészségének megóvása. Népegészségügyi tekintetben a különböző hátterű és egészségi állapotú menekültek és migránsok határokon át folytatott migrációja összetett jelenség, és közismert, hogy ez komoly egészségügyi, külpolitikai és diplomáciai kihatásokkal jár. A 25 fejezetre és 5 részre tagolódó WHO-kiadvány, mely a 2017-es kiadás folytatása, ajánlásokat fogalmaz meg a tagországokban a menekültkérdés révén felmerülő népegészségügyi kihívások megoldására teendő diplomáciai lépésekhez. A dokumentum általános, globális, regionális, országos és országon belüli perspektívában nyújt áttekintést a migránshelyzetről, és nyolc fejezete részletekbe menően tárgyalja a különféle intézmények, nemzetközi szervezetek ilyen jellegű tevékenységét. A néptömegek migrációja az egészségügyi munkaerőre is fokozott terhet ró, az egészségügyi szolgáltatások iránti megnövekedett igény az egészségügyi képzés kiterjesztését teszi szükségessé, és a már megszerzett végzettségek akkreditációja is hozzájárulhat a felmerülő nehézségek megoldásához. A 15. fejezet a különféle végzettségek elismerésével kapcsolatos intézkedéseket mutatja be, a 16. fejezet tér ki a migrációval foglalkozó egészségügyi képzés magyar gyakorlatára, a 17. fejezet pedig rámutat az egészségügyi munkaerő-stratégiák holisztikus megközelítésben betöltött szerepére. A könyv célja a figyelem ráirányítása az egészségügyi diplomácia szerepének jelentőségére a nemzetközi történések helyi szinten potenciálisan jelentkező egészségügyi és népegészségügyi kihatásainak kezelésében. A WHO Európai Regionális Irodája –menekültüggyel kapcsolatos koordinációs tevékenysége révén – fontos célkitűzésének tartja az előrevivő egészségügyi megoldások támogatását globális, regionális, országos és helyi szinten egyaránt.