In: Orvosi Hetilap, 2019, 160 (43) 1698-1705)
Bevezetés: A WHO adatai szerint évente több mint 2 millió ember hal meg alkoholabúzus miatt. Az alkoholt fogyasztók egy része a sürgősségi betegellátó rendszerben jelenik meg. Van, aki csupán józanodás céljából, van, aki az alkoholfogyasztással összefüggésbe hozható baleseti sérülés miatt, és van, aki az ehhez köthető belgyógyászati betegségei következtében. Célkitűzés: Kutatásunk céljául tűztük ki, hogy feltárjuk, hány alkoholbefolyásoltság alatt álló beteg kerül be a kórházi sürgősségi ellátórendszerbe, illetve a finanszírozás szempontjából mekkora terhet rónak az ellátóosztályra. Módszer: Kutatásunkat a Pécsi Tudományegyetem Klinikai Központja Sürgősségi Betegellátó Tanszékének Sürgősségi Betegellátó Osztályán végeztük, a 2016. január 1. és december 31. közötti időszakban. Mintánkat a Sürgősségi Betegellátó Osztályon megjelent, alkoholbefolyásoltság alatt álló, felvételre jelentkező betegek alkották (n = 1326). Az adatokat dokumentumelemzés keretén belül értük el. Az adatok elemzését SPSS 22.0 statisztikai szoftverrel végeztük. Eredmények: A bekerülő betegek 78%-a férfi volt. A minta átlagéletkora 50 ± 14,518 év volt. A lakhellyel rendelkezők a minta 71,1%-át, míg a hajléktalan betegek a 28,9%-át képezték. A triage-skála szerint 608 beteg a T5-ös kategóriába került, mivel csak detoxikálásra volt szükségük. A tudatszint tekintetében a betegek 93,7%-a a Glasgow Kóma Skála (GCS) szerinti 14 vagy 15 pontot kapott. A betegek 14,6%-a nem várta meg az orvosi vizsgálatot. A járó- és fekvőbeteg-ellátás keretén belül is, ezen betegek ellátása nyereségesnek mondható a vizsgált változók tekintetében. Következtetés: A sérülések diagnosztikája és ellátása a hazai irányelveknek megfelelően történik. A várttal ellentétben ezen betegek ellátása nyereséges az osztály számára, bár a kiadások szempontjából csak a fix költségek kerültek összegzésre.
A teljes cikk könyvtárunkban megtalálható.
'Országos Egészségtudományi Szakkönyvtár'
06(1) 354-5377
konyvtar@okfo.gov.hu