Globális helyzetjelentés az alkoholról és az egészségről, 2018

Global status report on alcohol and health, 2018 Geneva, 2018, World Health Organization. 1–450. p.

könyvismertetés, készítette: Holka László
forrás: Nemzeti Statisztikai Szemle 2019/4.

A világ 15 évesnél idősebb népességének egy főre jutó, teljes, tiszta szeszben mért alkoholfogyasztása 2005 és 2010 között 5,5 literről 6,4 literre emelkedett, s ugyanennyi maradt 2016-ban is (ami napi 13,9 gramm tiszta szesznek felel meg); a mutató tekintetében az európai tér-ség áll az első helyen – állapítja meg az Egészségügyi Világszervezet (WHO) rendszeresen közzétett beszámolója az alkohol és az egészség viszonyáról. És míg 2005 és 2016 között Afrika, Amerika és a Kelet-Mediterraneum országaiban az egy főre eső fogyasztás változatlan szinten maradt, addig az európai régió országaiban 12,3 literről 9,8 literre mérséklődött. Az átlag mögötti eltérések besorolásbeli magyarázata, hogy a jelentés az alkoholfogyasztásban háromféle esetet különböztet meg: absztinenseket, korábbi ivókat (akik a felvételek előtti 12 hónap folyamán egyáltalán nem fogyasztottak alkoholt), és ”gyakorló” alkoholfogyasztókat. Az alkoholfogyasztástól teljes mértékben tartózkodók aránya a korcsoportban világszerte 57% (az európai régióban 23,5%), a korábbi fogyasztóké 12,5% (16,6%). Ugyanakkor a teljes szeszfogyasztás a regisztrált, illetve a nem regisztrált alkohol élvezetét fedi: statisztikailag nem megragadható, mert az állami ellenőrzést elkerülő módon előállított termékek fogyasztását jelenti. Becslések szerint ezek adják a teljes világfogyasztás egynegyedét, részesedésük kiemelkedően magas Délkelet-Ázsia és a Kelet-Mediterraneum országaiban(45,4, illetve 70,5%).A regisztrált alkoholos italok közül az égetett szeszfajták a legkelendőbbek: arányuk a világ alkoholfogyasztásából 44,8%-ra rúg. A második helyen a sör áll,34,3%-kal, míg a bor a harmadik helyre szorult (11,7%).A sorrendben 2010 óta jelentéktelen elmozdulások következtek be. A legnagyobb változást Európában észlelték, ahol az égetett szesz 3%-os visszaszorulása mellett fellendült a sör és a bor fogyasztása. Az alkalmankénti komoly italfogyasztás (heavy episodic drinking, HED), „rohamivás” gyakorisága, amikor az érintett havonta legalább egyszer 60 gramm tiszta szesznek megfelelő italt vesz magához, a teljes népességen belül 2000 óta globálisan 22,6-ről 2016-ra 18,2%-ra mérséklődött, de igen jelentős maradt Kelet-Európában és Afrika szubszaharai országaiban. A serdülőkorúaknak, vagyis a 15–19 éveseknek az egynegyede gyakorló alkoholfogyasztó, ami 155 millió főt jelent; a szeszes italokkal megbarátkozott fiatalok aránya szembeszökően magas az európai és az amerikai régióban (43,8, illetve 38,2%). Iskolákban végzett felmérések tanúsága szerint első alkalommal már 15 éves koruk előtt nyúltak pohárhoz. A rohamivás előfordulása a 15–19 esztendősök körében ritkább, mint a teljes népességen belül, gyakorisága a 20–24 éves korosztálynál a legmagasabb, s inkább a férfiakra jellemző. Az egyes országok gazdasági jóléte szorosan kötődik az alkoholfogyasztáshoz. Előrejelzések szerint várható, hogy 2025-ig Amerikában és Délkelet Ázsiában nőni fog a szeszes italok fogyasztása a 15 évesnél idősebb népesség körében. Nem tűnik valószínűnek, hogy a folyamatot ellensúlyozza a többi térség fogyasztásának csökkenése, következésképpen 2020-ra az egy főre jutó éves fogyasztás elérheti a 6,6 litert, 2025-re pedig 7 literre emelkedhet.

A teljes összefoglaló a Szemlében olvasható.