Pillanatok alatt módosítják összetételüket, büntetőjogi mennyiségükre nincs egységes előírás.
A szakember szerint a tiltott pszichoaktív szereket tartalmazó „C” listán jelenleg 73-féle anyag van, de „ha felkerül oda egy újabb, akkor a kínai droglaborban egyszerűen csak hozzábiggyesztenek a régi vegyülethez egy hidroxilcsoportot, és a kémiai összetevő máris megváltozott, míg a hatása érdemben nem, ezután pedig büntetlenül lehet rendelni akár nagy tételben is az interneten mondjuk muskátlitápszerként.
Ráadásul – hívta fel a figyelmet – a „C” listás szerek büntetőjogi mennyiségére vonatkozóan sincsenek egységes előírások, nem tudni, hogy mi számít belőlük csekély, illetve kereskedelmi mennyiségnek. Az ezen tiltólistás anyagok kockázatelemzését koordináló Országos Addiktológiai Centrumot pedig tavasszal szüntették meg.
A dizájnerdrogok elterjedését nem is csak a könnyen változtatható kémiai összetétel, a hatóságokkal folytatott macska-egér játék segíti. Igazán népszerűvé könnyű hozzáférhetőségük – az interneten viszonylag egyszerű rájuk akadni és rendelni belőlük – és főként olcsóságuk miatt válnak. Szemelyácz János szerint néhány száz forintért – amennyibe egy-két, mindössze spiccességet okozó feles kerül – a legtöbb dizájnerdrogtól akár két napig is lehet „révülni”. Mindezek miatt a dizájnerdrogok a legszegényebb fogyasztók körében, a hátrányos helyzetű térségekben, szegregátumokban élők között a legnépszerűbbek.
„A helyzet hasonló, mint a ’80-as és ’90-es évek szipusaival, hiszen a dizájnerdrogosokhoz hasonlóan nekik sem annyira addiktológusra lenne szükségük, mint inkább iskolára, munkahelyre, értelmes célokra, közösségekre.”