130 ezer játékfüggő magyar

„Ha függőségekről van szó, akkor két csoportról beszélhetünk: kémiai és viselkedési függőségről. A szerencsejáték értelemszerűen az utóbbiba tartozik, és bár itt nincs jelen alkohol vagy drog, a tünetek, a viselkedési jellemzők és még a kiváltó okok is nagyon hasonlóak – mondja a Nyugat.hu-nak Demetrovics Zsolt, az ELTE Klinikai Pszichológia és Addiktológia Tanszékéknek vezetője.

A játékfüggő erős késztetést érez arra, hogy játsszon, nem tud ellenállni a játéknak, amiért hajlandó feláldozni az életének más, fontos részeit. Például a munkáját, a családját, a hobbiját. Demetrovics szerint a függőség miatt nagyon hamar hatalmas összegeket lehet elveszíteni, adósságokat felhalmozni, de hangsúlyozni kell, hogy ez egy betegség. A kialakulásában genetikai tényezők is közrejátszhatnak, de fontosak az érintett pszichológiai jellemzői, és az is, hogy milyen környezeti hatások érik. Általában az impulzívabb, a magasabb kockázatvállalású emberek veszélyeztetettebbek.

Az ELTE PPK kutatói rendszeresen végeznek kutatásokat azért, hogy megismerjék a szerencsejáték-használatot, illetve a problémás szerencsejátékosokat.

A legutóbbi, 2014-es kutatásuk alapján Magyarországon a népesség valamivel több mint fele játszott már életében valamilyen szerencsejátékot, a népesség közel negyedének az életében pedig már volt olyan időszak, amikor heti rendszerességgel szerencsejátékozott. Ha nem az egész élethoszt, hanem csak az elmúlt egy évet nézzük, akkor kijelenthető, hogy a 18-64 éves lakosság (azaz, az aktív, felnőtt népesség) 41,6 százaléka játszott a közelmúltban valamilyen szerencsejátékot. Ez megközelítőleg 2,5-3 millió ember.

Ennek a 2,5-3 millió embernek a többsége (majd 90 százaléka) azonban problémamentesen játszik: köztük van a minden héten lottózó nyugdíjas, a kaparós sorsjegyet vásárló egyetemista és a tippmixelő drukker is. A problémás játékosok számának megállapítására külön módszereket alkalmaznak, olyan kérdéseket tesznek például fel, hogy az illető szokott-e kölcsönkérni a játék miatt, vagy hogy gyakran gondol-e a szerencsejátékra.

Mindezek alapján a kutatók azt az eredményt kapták, hogy a 18-64-es korosztály öt százalékának volt a közelmúltban (azaz a megkérdezés előtti évben) problémája a szerencsejátékkal, az 5-ből két százalék pedig közepesen vagy kifejezetten problémás csoportnak számít. Ez 134 ezer embert jelentene, a statisztikai hibahatár miatt azonban lehetetlen pontos számot mondani, de az biztos, hogy legalább 70 ezren vannak, a számuk pedig megközelítheti a 200 ezret is. Ők azok, akiknek jelenleg is súlyos problémát okoz a túlzásba vitt szerencsejáték. Összehasonlításképpen: a Nemzeti Drog Fókuszpont tavalyi jelentése szerint a tiltott drogokat fogyasztók száma 150 ezerre tehető a felnőttek körében.

A függőség kialakulása tekintetében egyes játékok nagyobb kockázatot jelentenek, mint mások. Minden addíciónál központi jelentőségű az azonnaliság. A heroin sem lenne problémás szer, ha az adagolást követően csak két héttel fejtené ki a hatását, hiszen senki sem használná – magyarázta Demetrovics Zsolt. A legveszélyesebb játékok ez alapján a nyerőautomaták, az élő, illetve az online kaszinók, az élő, illetve az online póker, de magas kockázatot hordoz a lóverseny és más sportfogadás is. A lottójátékok alacsony kockázatú játékoknak számítanak, a tippmix, a kaparós sorsjegyek és a puttó pedig közepes kockázatúnak.

forrás