Rövid összefoglaló: a HIV-fertőzés aktuális helyzete Európában

A HIV megbetegedések száma az Európai Unió és a Európai Gazdasági térség (EU/EEA) 31 tagállamában az 1990-es évek eleje óta csökken, azonban még mindig jelentős közegészségügyi problémát jelent, évente több mint 30 000 új regisztrált megbetegedéssel. A Máltán megrendezett, két napos „HIV in Europe” konferencián az Európai Unió számos országából érkeztek szakértők, hogy megvitassák, hogyan lehetne visszafordítani ezt a trendet és 2030-ig megállítani az AIDS-et Európában.

Az ECDC (European Centre For Disease Prevention and Control) ez alkalomra készített jelentése összefoglalja Európa HIV-re adott válaszainak aktuális eredményeit és hiányosságait. Megtudhatjuk belőle, hogy 2015-ben 29 747 új HIV fertőzést diagnosztizáltak és a becslések szerint körülbelül 810 000 egyén él HIV fertőzéssel az EU/EEA tagállamaiban, ami a felnőtt populáció 0,2 százalékát jelenti. A fertőzés szexuális úton terjed a leggyakrabban.

A HIV fertőzötteknek egy nagy része nem, vagy csak későn kerül diagnosztizálásra. Húsz ország összesített adatai alapján elmondható, hogy a HIV fertőzéssel élők 17 százalékát még nem diagnosztizálták. A kezelések a legtöbb EU/EEA tagországban ma már több embert érnek el mint korábban, azonban minden hatodik diagnosztizált HIV-fertőzöttről elmondható, hogy még nem lépett kezelésbe.

Az EU/EEA tagállamaiban 2006 és 2015 között 44 százalékkal csökkent azon esetek száma, ahol a HIV fertőzés kábítószer injektálás útján terjedt, és 2015-re mindössze 4 százalék volt azon esetek száma, ahol az átadás ilyen módon történt. Emellett azonban néhány tagállamban továbbra is problémát jelent az intravénás szerhasználók között a HIV terjedése, négy tagállamban az összes megbetegedés negyedéért az injektálás felel.

Háromból két EU/EEA tagország szerint a prevencióra fordítható összegek nem elegendőek arra, hogy segítségükkel visszaszorítsák az új HIV-fertőzések számát. Számos országban nincs elég fedezet az olyan kulcsfontosságú intervenciós intézkedésekre, mint az óvszerek terjesztése, a viselkedésváltoztatást célzó beavatkozások, a PrEP kezelések és az ártalomcsökkentés a kábítószert injektálók esetében,.

A teljes jelentés elolvasható itt.

forrás: Nemzeti Drog Fókuszpont 2017/2. sz. hírlevél