Egészségügyi pillanatkép Európáról 2016-ban: Az egészségi állapot az Európai Uniós ciklus szélesebb kitekintésében

Az Európai Uniós sorozat negyedik kiadásaként megjelenő „Egészségügyi pillanatkép Európáról, 2016-ban” című kiadvány kulcsfontosságú indikátorokat tesz közzé 36 európai ország, közöttük az Európai Unió 28 tagállama, az Unióhoz csatlakozni kívánó 5 ország és 3 EFTA-tag (EFTA – Európai Szabadkereskedelmi Társulás) egészségügyi rendszeréről és lakosságuk egészségi állapotáról.

Az ismertetett adatok többségükben olyan országos statisztikák, melyek sok esetben az OECD, (Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet), az Eurostat (az Európai Unió Statisztikai Hivatala) és a WHO (Egészségügyi Világszervezet) közös kezelésében lévő kérdőívekre érkeznek be. Az adatok minőség és összehasonlíthatóság szempontjából történő validálása a három szervezet együttes hatáskörébe tartozik, de előfordulnak olyan európai felmérésekből nyert statisztikák is, melyeket főként az Eurostat koordinál pl. a jövedelemmel és az életkörülményekkel vagy a betegségmegelőzéssel kapcsolatos kérdőívek adatai.

A kiadvány nyolc fejezetre tagolódik az alábbiak szerint:
1) A leromlott egészségi állapot munkaerő-piaci hatásai
A fejezet a megrendült egészség, valamint a módosítható veszélytényezők (pl. dohányzás, alkoholfogyasztás és obezitás) és az ezekhez kapcsolódó krónikus betegségek (diabetes, rosszindulatú daganatos megbetegedések, mentálhigiénés problémák) munkaerő-piaci hatásait ismerteti, és áttekinti a prevenciós stratégiák potenciális sikereit a lakosság egészségi állapotának javításában, a foglalkoztatás előmozdításában és a gazdasági eredmények elérésében.
2) Az alapellátó rendszerek erősítése
A célkitűzés megvalósításának elősegítéséhez számos indikátor szolgál az alapellátás minőségének és hatékonyságának, valamint a kórházi ellátást is potenciálisan kiváltó szolgáltatásokhoz való hozzáférésnek a felmérésére, és az OECD által megjelentetett dokumentumokból kiindulva azonosítja be az idősödő lakosság egészségi problémáinak jobb ellátására alkalmazható stratégiákat.
3) Az egészségi állapot
Az egészség alakulását tükröző fejezet rávilágít a születéskor várható és potenciálisan egészségben eltöltendő élettartam terén a nemek és a társadalmi-gazdasági csoportok, valamint az egyes országok statisztikái között jelentkező eltérésekre, és részletesebb információt tartalmaz a fertőző és nem fertőző betegségek által előidézett morbiditásról és mortalitásról.
4) Az egészséget meghatározó tényezők
A fejezet a módosítható viselkedésformákra (dohányzásra, alkohol- és kábítószer-fogyasztásra) és életvitelre (táplálkozási szokásokra, túlsúlyra, valamint az obezitáshoz vezető mozgásszegény életmódra) összpontosít, és indikátorral mutatja be a levegőszennyezettségnek a gyermekek és felnőttek egészségét veszélyeztető hatását.
5) Az egészségügyi kiadások
Az egészségügy gazdasági vonatkozásait tárgyaló fejezet az európai országok különböző egészségügyi szolgáltatásokra és eszközökre fordított egészségügyi kiadásainak trendjeit, illetve egészségügyi összkiadását tekinti át, és kitér a kiadásoknak az állami vagy a magán szektor, illetve a háztartások által közvetlenül finanszírozott módjára.
6) Az egészségügyi ellátás hatékonysága és minősége
A fejezet az optimális ellátással potenciálisan megelőzhető halálozást az Eurostat elkerülhető halálozásról szóló statisztikái alapján, a krónikus és akut állapotokra nyújtott ellátás minőségét az OECD Egészségügyi Minőségmutatóiról folytatott adatgyűjtés anyaga révén és a kórházi fertőzésekkel szembeni betegbiztonságot és a tuberkulózis kimeneteket az ECDC adatait felhasználva vizsgálja.
7) Az egészségügyi ellátás elérhetősége
A szolgáltatások hozzáférhetőségét áttekintő fejezet számos, az egészségügy humán erőforrásának és technikai erőforrásainak kórházon belül és kívül való hozzáférhetőségével kapcsolatos indikátort tartalmaz, és trendeket ismertet az elektív műtétekkel kapcsolatos várólisták alakulásáról.
8) Az egészségügyi rendszerek rugalmassága, hatékonysága és fenntarthatósága
A fejezet az egyes országok egészségügyi rendszerét érő krízishelyzetek kezeléséről, a növekvő igényeknek – meglehetősen korlátozott erőforrások mellett – való megfelelésről jelentet meg indikátorkészletet, valamint indikátorokon keresztül érzékelteti az emberi és anyagi erőforrások szükségességét az egészségügyi rendszerek fenntarthatósága szempontjából.

A fejezetek sorában újdonságként szerepel a lakosság egészségi állapota és a munkerő-piaci kimenetek összefüggéseivel foglalkozó elemzés, valamint az EU országok lakosságának alapellátását biztosító rendszerek erősítését szolgáló intézkedések fontosságának tudatosítása.

Az egészségügyi rendszerek eredményes működtetésével foglalkozó záró fejezet az Európai Bizottság 2014-es közleményével összhangban mutat rá az egészségügyi rendszerek teljesítményét előmozdító intézkedések, eszközök és mechanizmusok napirenden tartásának szükségességére az Európai Unióban.

A könyvhöz kapcsolódó melléklet táblázatos formában tartalmaz kiegészítő információkat a különböző egészségügyi rendszerek demográfiai és gazdasági jellemzőiről és egészségügyi kiadásaik trendjeiről.