Az EHIS felmérés alapján 2014-ben az EU felnőtt lakosságának majdnem egyhatoda bizonyult elhízottnak testtömeg-indexe alapján. Az életkor növekedésével nő, az iskolázottsági szint növekedésével pedig csökken az elhízottak aránya.
Miközben az Európai Unióban élő 18 év fölötti lakosság 46,1 százaléka normál súlyú volt 2014-ben, a felnőttek mintegy 51,6 százaléka volt túlsúlyos – ezen belül 35,7 százalék enyhén túlsúlyos, 15,9 százalék elhízott -, 2,3 százaléka pedig sovány. Más megfogalmazásban: 2014-ben a felnőtt uniós polgárok közül csaknem minden hatodik volt elhízott. Az elhízást statisztikailag a felnőttek testtömeg-indexével (body mass index, BMI) mérték: a 30 vagy afölötti BMI-értékkel rendelkező személyek minősülnek elhízottnak. Ezek az információk derültek ki az Eurostat által kiadott, European Health Interview Survey (EHIS) elnevezésű felmérésből.
Ez már a második EHIS felmérés volt, melyet 2013 és 2015 között végeztek az EU-tagállamokban, valamint Izlandon és Norvégiában (az első EHIS felmérésre 2006 és 2009 között került sor). Az European Health Interview Survey a 15 év fölötti, magánháztartásokban élő lakosságot célozza meg, és az alábbi négy modulból áll:
– az egészségi állapotra vonatkozó kérdések: az egészségi állapot szubjektív érzékelése, krónikus betegségek, korlátozottság a mindennapi tevékenységekben, betegség-specifikus morbiditás, fizikai és érzékszervi funkcionális korlátozottság stb.,
– az egészségügyi ellátás igénybevételére vonatkozó kérdések: hospitalizáció, konzultációk, kielégítetlen szükségletek, gyógyszerhasználat, prevenció,
– az egészségi állapotot meghatározó tényezőkre vonatkozó kérdések: testmagasság és testsúly, gyümölcsfogyasztás, dohányzás, alkoholfogyasztás stb.,
– a társadalmi-gazdasági háttérre vonatkozó kérdések: nem, életkor, a háztartás típusa stb.
További főbb eredmények az elhízásra vonatkozóan
Az EU-tagállamokon belül az elhízás aránya a felnőttek körében Romániában (9,4 százalék) és Olaszországban (10,7 százalék) volt a legalacsonyabb, Máltán pedig a legmagasabb, ahol az elhízás a felnőtt lakosság több mint egynegyedét (26 százalékát) érinti. Lettországban 21,3 százalék, Magyarországon 21,2 százalék, Észtországban 20,4 százalék, az Egyesült Királyságban 20,1 százalék volt az arány.
A felmérés arra a következtetésre jutott, hogy nem figyelhető meg szisztematikus különbség a nők és férfiak között a felnőttkori elhízás arányát tekintve: a tagállamok fele esetében a férfiak, míg a másik fele esetében a nők körében volt magasabb az elhízás aránya. Máltán, Horvátországban, Szlovéniában és Cipruson például az elhízott férfiak aránya magasabb, mint az elhízott nők aránya. Ezzel szemben Litvániában, Lettországban és Hollandiában a nők körében gyakoribb az elhízás. EU-szinten az elhízás aránya a férfiak és nők körében nagyjából egyenlő volt 2014-ben (16,1, ill. 15,7 százalék).
Az elhízottak aránya a felnőttek körében meglehetősen nagy változatosságot mutat az egyes korcsoportok között. Szinte minden tagállamra nézve általánosságban elmondható, hogy – a 75 év fölöttieket kivéve – minél idősebb korcsoportról van szó, annál nagyobb az elhízott személyek aránya: a 65-74 év közöttiek körében 22,1 százalék, miközben a 18-24 év közöttiek körében 5,7 százalék. Az egyes országokat vizsgálva, a 18-24 év közötti, valamint a 65-74 év közötti korosztályok körében az elhízottak aránya tekintetében Szlovákiában volt a legnagyobb különbség (33 százalék, ill. 2,7 százalék, azaz 30,3 százalékpont), ezt követte Lettország, Észtország, Litvánia, Lengyelország, Csehország és Magyarország. Hazánkban a 18-24 év közötti korcsoportban az elhízottak aránya 6,4 százalék, a 65-74 év közöttiek körében 30,9 százalék, azaz a kettő között 24,5 százalékpont volt a különbség. Az EU-szintjén az említett két korcsoportban az elhízottak aránya 5,7 százalék, ill. 22,1 százaléka, azaz az időskorúak körében az elhízottak aránya 16,4 százalékponttal volt magasabb.
Az iskolázottsági szinttel is összefüggést mutat az elhízottak aránya: majdnem minden tagországban megfigyelhető volt, hogy az iskolázottsági szint emelkedésével az elhízás aránya csökken. Az Európai Unión belül a legfeljebb alapfokú végzettséggel rendelkezők körében mintegy 20 százalék, a középfokú végzettségűek esetében 16 százalék, a felsőfokú végzettségűek körében pedig kevesebb, mint 12 százalék. Szlovéniában volt tapasztalható a legnagyobb mértékű különbség a felsőfokú és legfeljebb alapfokú végzettségűeken belül az elhízottak arányában (a diplomások körében az elhízottak aránya 9,2 százalék, a legfeljebb alapfokú végzettségűek körében 26 százalék, azaz 16,8 százalékpontos különbség). Ezt követte Luxemburg, Szlovákia, Spanyolország, Horvátország, Portugália, Franciaország, Ausztria és Ciprus. Hazánkban a diplomások körében 15,8 százalék, a középfokú végzettségűek körében 21,9 százalék, az alacsony végzettségűek körében pedig 25,7 százalék az elhízottak aránya, azaz mindhárom iskolázottsági szintet tekintve magasabb, mint az uniós átlag.
Forrás:
European Health Interview Survey: Almost 1 adult in 6 in the EU is considered obese. Share of obesity increases with age and decreases with education level. Eurostat, 2016. október 20.
http://ec.europa.eu/eurostat/documents/2995521/7700898/3-20102016-BP-EN.pdf/c26b037b-d5f3-4c05-89c1-00bf0b98d646
'Országos Egészségtudományi Szakkönyvtár'
06(1) 354-5377
konyvtar@okfo.gov.hu