|
||
A kötet kiindulópontja annak a kérdésnek a vizsgálata, hogy mit jelent Magyarországon a személyiség védelme a magánjogban, a büntetőjogban, az alkotmányjogban, a médiajogban vagy az orvosi jogban: a személyiségvédelem hogyan jelenik meg a szabályozásban és a dogmatikában. Milyen emberfelfogásra, személyképre építenek és milyen jogilag definiált személyiségfogalmakkal operálnak a különböző jogterületek? Hogyan valósul meg a személyiség védelme? Ha „párhuzamos valóságokat” látunk a különböző jogágakban, akkor ezek a különböző valóságok hogyan képződnek le az adott jogági szabályozás szintjén? Egységesen kell-e gondolkodnunk a jogban az emberről/személyről és a személyiségi jogok védelméről? Ha igen, az alkotmányjog, az alkotmány alapján definiálható ember/ személy milyen szerepet tölthet be a jogegységesítésben? Milyen mértékig és mélységig foglal/foglalhat állást az állam ezekben a kérdésekben? A kötet szerzői és szerkesztői e kérdésekre keresik a választ. |