Anyatejes Világnap

Az anyatejes táplálás fontossága – A Szoptatás Világnapja (augusztus 1.)

Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) 1993-ban nyilvánította augusztus 1-jét az anyatej, egyben a szoptatás világnapjává, az azt követő napokat pedig anyatejes világhétté. A WHO ajánlása szerint az a legegészségesebb, ha a csecsemők féléves korukig csak anyatejet kapnak. A szoptatás legalább kétéves korig javasolt, de ideális esetben addig folytatódik, amíg a gyermek magától abba nem hagyja. A társadalmi felelősségvállalás jegyében ezért arra kérik az anyákat, hogy a feleslegessé váló anyatejet a védőnők segítségével juttassák el azoknak, akik nem tudják ily módon táplálni csecsemőjüket.

Sajtótájékoztató

A Világnap alkalmából tartott sajtótájékoztatón a család- és ifjúságügyért felelős államtitkár, Novák Katalin bejelentette, hogy másfélszeresére emelik a leadott anyatej áráért kapott juttatást. Elmondta, az eddigi 1800 forint helyett 2700 forintot fognak kapni az anyatej literjéért azok az édesanyák, akik anyatejgyűjtő állomáson adják le az anyatejet. Még több információ: Emelik az anyatejért kapott anyagi juttatást

Az anyatejes táplálás jelentősége

Idén az Egészségügyi Szakmai Kollégium Védőnő Tagozata és Neonatológiai Tagozata konferenciát rendezett a Parlamentben “Az anyatejes táplálás jelentősége” címmel. Bábiné Szottfried Gabriella, az ESzK védőnői tagozatának vezetője hangsúlyozta, hogy az anyatej természetes, speciális anyagai révén biztosítja a csecsemő aktuális tápanyagszükségletét, a szoptatás pedig megalapozza a kiegyensúlyozott fejlődést. Beszámoló a konferenciáról a híradó.hu oldalon olvasható.

Az anyatej: kulcs a fenntartható fejlődéshez

Az Anyatejes Világhét nemzetközi honlapja: World Breastfeeding Week

Válogatott cikkek a Magyar Orvosi Bibliográfiából

Az anyatejes táplálás / Sólyom Enikő
Bibliogr.: p. 21. – Abstr. hun.
In: Védőnő. – ISSN 1586-1538. – 2014. 24. évf. 3. sz., p. 18-21. : ill.

Az anyatejes táplálás jelentősége dietetikai szempontból / Polyik Emese, Zimonyi Krisztina
Bibliogr.: p. 55. – Abstr. hun.
In: Gyermekgyógyászati Továbbképző Szemle . – ISSN 1417-9679. – 2014. 19. évf. 2. sz., p. 53-55. : ill.

Napjainkban már jól bevált gyakorlatnak számít, hogy a születés után azonnal az édesanya melléhez teszik az újszülöttet, ezzel is segítve a szoros testi kontaktus kialakulását a baba és anya között. Az újszülött kiegyensúlyozott fejlődéséhez a megfelelő táplálás elengedhetetlen, és ehhez az anyatej primer volta megkérdőjelezhetetlen.

Egészségügyi megtakarítások anyatejes táplálás esetén / Török Szabolcs János, Kun Judit Gabriella
Bibliogr.: p. 11. – Abstr. hun., eng.
In: Magyar Nőorvosok Lapja. – ISSN 0025-021X. – 2011. 74. évf. 4. sz., p. 9-12. : ill.

A szoptatás testi és lelki egészségre gyakorolt számos pozitív hatása mellett sokirányú gazdasági előnnyel jár nemcsak a családok, hanem a munkaadók és az egész társadalom számára is. Tanulmányunkban rövid nemzetközi kitekintést adunk a szoptatás révén megtakarítható egészségügyi költségekről, illetve egy számítási példán keresztül jelezzük, hogy milyen nagyságrendű meg-takarításokkal számolhatunk a tápszerfogyasztás mérséklődéséből fakadóan, ha a szoptatási arány kedvezően változna hazánkban.

Az anyatejes táplálás hosszú távú hatásainak megjelenése a csecsemőtáplálási irányelvekben Magyarországon  / Jakobik Viktória [et al.]
Bibliogr.: p. 1647. – Abstr. hun., eng.
In: Orvosi Hetilap. – ISSN 0030-6002. – 2011. 152. évf. 41. sz., p. 1641-1647. : ill.

Cél: A csecsemőtáplálással foglalkozó irányelvek összegyűjtése Magyarországon és összehasonlításuk másik négy európai ország (Anglia, Finnország, Németország és Spanyolország) hasonló dokumentumaival. A szerzők arra a kérdésre keresték a választ, hogy milyen módon jelenik meg a táplálási programozódás jelensége a dokumentumokban. Módszer: Egy erre a célra kidolgozott egységes keresési és kódolási rendszer segítségével a szerzők megkeresték és elemezték a csecsemőtáplálással foglalkozó dokumentumokat a vizsgált öt európai országban. A keresés összesen 26 dokumentumot eredményezett: Angliában négyet, Finnországban kettőt, Németországban kilencet, Magyarországon hatot és Spanyolországban ötöt. A dokumentumokban 203 olyan megállapítást találtak, amelynek idézhető hivatkozása volt. A megállapítások a szoptatás előnyeire (24%), a fertőzések elleni védő szerepére (32%) és olyan hosszú távú hatásaira, mint a diabetes (31%) és az allergia (12%) megelőzése vonatkoztak. A magyar dokumentumokban a legtöbb megállapítás az anyatejes táplálás fertőzésekkel szembeni védő szerepére (n=8), valamint a hosszú távú védőhatásokra (n=13) vonatkozott. Az egyes országok között jelentős különbségeket találtak a pozitív hatás tartamának és jellegének megítélésében. Következtetés: A csecsemőtáplálással foglalkozó nemzeti dokumentumok az összehasonlított öt európai országban jelentősen eltértek terjedelmükben és a csecsemőtáplálás hosszú távú hatásainak leírásában egyaránt. A dokumentumok többségéből hiányzott a korai táplálási programozódás jelenségének a bizonyítékokon alapuló orvoslás elveinek megfelelő tárgyalása.