Online könyvek ajánlója

Friss megjelenésű, de könyvtárunkban nem elérhető könyvek ajánlója. A könyvek teljes szövegei elérhetőek az interneten.

Magyarország, 2021

Magyarország, 2021 [Internet]. Budapest: Központi Statisztikai Hivatal; 2022. 272 p. Elérhető: https://www.ksh.hu/docs/hun/xftp/idoszaki/mo/mo_2021.pdf

2021-ben a járvány miatti korlátozások gazdasági hatásai jóval kisebbek voltak, mint 2020-ban, ám 2022 februárjában újabb veszélyhelyzetet teremtett az orosz–ukrán háborús konfliktus. A bruttó hazai termék (GDP) volumene 2021-ben 7,1%-kal nagyobb volt a 2020. évinél, és a járványt megelőző, 2019. évit is felülmúlta. A gazdaság újraindulásával a foglalkoztatottsági ráta a járvány előtti, rekordmagas szintet is meghaladta. A gyermekvállalási kedv 27 éves csúcsot ért el, a népességfogyás üteme viszont gyorsult az előző évhez képest.
Tájékoztatjuk felhasználóinkat, hogy 2022. július 29-én hibajavítás történt.


TÉR-KÉP, 2020

TÉR-KÉP, 2020 [Internet]. Budapest: Központi Statisztikai Hivatal; 2022. 113 p. Elérhető: https://www.ksh.hu/docs/hun/xftp/idoszaki/pdf/ter_kep_2020.pdf

2020 elején megváltozott az életünk, márciusra hazánkat is elérte a koronavírus okozta járvány. A korlátozások hatására a gazdaság letért az emelkedő pályájáról, ami nemcsak az ország térségeit, hanem a gazdaság területeit is eltérően érintette. A turizmus, vendéglátás szenvedte el a legnagyobb teljesítménykiesést. A 2020-ban létrehozott Közép-Duna Menti Kiemelt Térség társas vállalkozásainak tőkeellátottsága országos összehasonlításban is kedvező.


Körkép Budapestről, 2020

Körkép Budapestről, 2020 [Internet]. Budapest: Központi Statisztikai Hivatal; 2022.. 245 p. Elérhető: https://www.ksh.hu/docs/hun/xftp/idoszaki/pdf/korkep_budapestrol_2020.pdf

Hazánk fővároscentrikussága a gazdasági és a társadalmi mutatók alapján is kirajzolódik. A Budapest statisztikai évkönyve megújításaként elkészült kiadványunkból megtudhatják, hogy a főváros adta az országos GDP több mint harmadát, itt valósult meg a beruházások negyede, a külföldi közvetlentőke-befektetéseknek pedig a fele budapesti székhelyű vállalkozásoknál koncentrálódott. A fővárosi szervezeteknél alkalmazásban állók nettó átlagkeresete 2020-ban 44%-kal múlta felül a megyék átlagát.


A felelet kérdései között : fogyatékosságtudomány Magyarországon

Hernádi I, Könczei G, szerkesztő. A felelet kérdései között : fogyatékosságtudomány Magyarországon [Internet]. Budapest: Eötvös Loránd Tudományegyetem Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Kara; 2015. 170 o. Elérhető: https://mek.oszk.hu/14900/14939/14939.pdf

A fogyatékosság mindig is potenciális veszélyt jelentett
ismerősen jól elrendezett világunkban, ahol finom koreográfia szerint mozgunk
társadalmi, politikai és kulturális tényezők hálózatában keringve. A kényelmes
rendet és a szervezettséget hangsúlyozó gondolkodásunkban a fogyatékossággal
való találkozás zavaró és veszedelmes, felismerhetetlen és kiszámíthatatlan, mert
destabilizálja a létező hierarchiákat, lerombolja a normatív szabályokat, s így
megbontja a tökéletesen szabályozott világ intimitását. A fogyatékosságtudomány
erről is szól. A mindannyiunkat konstruáló hatalmi viszonyok leleplezéséről, a
találkozások összefonódó lehetőségeinek bizonyosságairól, a
kapcsolatteremtésekről, a hálózatok újracsomózásáról. Átfedésekről,
elmozdulásokról, átalakulásokról, átformálódásokról, a közelség és a távolság
jelentőségének újragondolásáról, a kapcsolatok sokféle módjáról, a mindenütt
jelenvaló, beláthatatlan, kölcsönösen összefonódó idegenségek
összetalálkozásáról. A középpont és a perem mélyen problematikus jellegéről, az
egyéni és a társadalmi újraértelmezéséről, az azonosságon alapuló stratégiák
hamisságáról, az univerzalizált értékek vitathatóságáról, arról, hogy mit
jelent embernek lenni.


Kutatások a COVID-19 pandémia idején

Tóth Á N, Koós I, szerkesztő. Kutatások a COVID-19 pandémia idején [Internet]. Szombathely: Savaria University Press; 2021. 69 o. Elérhető: https://mek.oszk.hu/22600/22657/22657.pdf

A COVID–19 pandémia 2020 tavaszán világszerte
katasztrófahelyzetet okozott. Ennek következtében a kormányok sorra zárták le
az országhatárokat, korlátozták az beutazási lehetőségeket. A termelővállalatok
a munkások egészségvédelme érdekében csökkentett üzemmódba kapcsoltak, az intézmények
pedig lehetőségeik szerint otthoni online munkavégzésre tértek át. Az
iskoláknak is rendkívül gyorsan kellett alkalmazkodniuk a kialakult helyzethez,
nem csoda hát, hogy szülő és pedagógus egyaránt kihívásokkal találta szembe
magát. Nemcsak az iskolák, de a családok eszközellátottsága is hiányosnak
mutatkozott, és mindezt tetézte az oktatásra alkalmas online felületek
korlátozott száma és ismeretlen volta. A felsőoktatást valamivel szerencsésebb
helyzetben érték a hirtelen megváltozott körülmények, hiszen ezek az
intézmények rendelkeztek némi korábbi tapasztalattal az online
ismeretszerzésben, és hallgatóiktól sem volt annyira idegen a digitális
tanulási környezet mint a fiatalabb korosztályoktól. Az oktatás résztvevőinek
természetesen itt is le kellett küzdeniük az online tanulás okozta
nehézségeket. A kényszerű átállás a felsőoktatásban nem csupán a tanítási–
tanulási tevékenységre nyomta rá bélyegét, hanem a tudományos kutatások
intenzitását is jelentősen befolyásolta. A kutatók kapcsolattartási nehézségei
és a kutatóhelyi lehetőségektől elszakadás erősen visszavetette a kutatási
lehetőségeket és aktivitást. Az ELTE Pedagógiai és Pszichológiai Karának
szombathelyi Pedagógiai és Pszichológiai Intézete 2021 tavaszán tudományos ülés
keretében fejezte ki érdeklődését oktatóinak a pandémia idején végzett
kutatómunkája iránt. Az online ülésen 12 előadás hangzott el különféle
tudományterületekről, a felsőoktatáspedagógiától a közösségszervezésen és a
sporton át a régészetig és a nyelvészetig. Az elhangzott előadások közül jelen
kötetben hatot írásban is közreadunk, de az érdeklődőknek lehetőségük van a
hangos prezentációkat is megtekinteni.


A magyar balneológia aranykora : az egyesület első ötven éve

Gömör B. A magyar balneológia aranykora : az egyesület első ötven éve [Internet]. Budapest: GMR Reklámügynökség Bt; 2006. 86 o. Elérhető: https://mek.oszk.hu/19500/19585/19585.pdf

Felmerülhet a kérdés, hogy miért most került sor ennek a
könyvnek a megírására és kiadására? A válasz egyértelmű. A Magyar Balneológiai
Egyesület, ez a patinás orvos társaság, a szocializmus évtizedei alatt és még
azután is, nem tudott széles alapon nyugvó társadalmi egyesületi életet
kifejteni. Gyakran elhangzó megállapítás volt, hogy csak a már eléggé idősek
érdeklődnek a balneológia után, amely mára már különben is elvesztette
jelentőségét. Nos, jelen pillanatban a Magyar Balneológiai Egyesület, virágzó
tevékenységet folytat, évi kongresszusain, több mint 300-an vesznek részt,
majdnem lehetetlen minden jelentkező számára előadási időt biztosítani.
Nemzetközi jelentőségű, hogy az egyesület elnökét, dr. Bender Tamást 2003-ban a
balneológiai világszervezet, az ISMH elnökévé választották, s ezzel egy időben
dr. Géher Pál a világszervezet pénztárosa lett. Így mondható, hogy Budapest a
balneológia fővárosává vált. A szakmának az egyesületi életen kívüli
felértékelődését jelzi – igaz nem a balneológia szóval fémjelezve – hogy
2005-ben Magyarországon először létesítettek fizioterápia tárgykörben egyetemi
tanári állást, s azt a szegedi egyetemen Bender Tamás nyerte el. Mindezekhez társul
még, hogy a Magyar Balneológiai Kutató Alapítvány anyagi lehetőségei jelentősen
bővültek, kutatásokat tud finanszírozni és e könyv megírására is pályázatot írt
ki. Csodálkozni kell azon, hogy a magyar balneológia korábbi fénykorát jelentő
több mint 50 éves egyesületi működésről eddig soha senki nem próbált
összefoglaló írást megjelentetni. Koromnál fogva magam még beszélgethettem nagy
tanúkkal (Schulhof Ödön, Frank Miklós, Gáspárdy Géza, Richter András, Bakos
László, stb.), akik mindig szeretettel és vágyódással beszéltek a II.
világháború előtti balneológiai gyakorlatról illetve tudományos tevékenységről.
Sajnos nem igyekeztek rögzíteni az általuk ismert tényeket, megmenteni tárgyi
és főleg írásos dokumentumokat. A későbbiekben már természetszerű, hogy nem
volt vállalkozó szellemű fiatal e feladat megoldására. Magam nagyon örülök,
hogy a mostani pozitív balneológiai helyzet hatására nekigyürkőzhettem ennek a
témának. Elöljáróban leszögezhetem, hogyha valaki fáradságos de következetes
munkával keresgél a 6 könyvtári és levéltári adatok között, akkor szinte
teljesen kideríthető a nagy múltú egyesület igazi virágkora, azaz az I.
világháborúig tartó időszakasz. Ekkor még valamennyi általános orvosi szakma
képviselői a legmagasabb szinten jelen voltak az egyesület életében. A két
világháború közötti időből, a visszafogottabb működésről már kevesebb adat
lelhető fel. Nyilvánvaló, hogy ezt a szerény művet szükséges egy folytatásnak
követni, melyben az utóbbi hatvan év története elevenedhetne meg, igaz még szerényebb
dokumentumok alapján. S végezetül a távoli jövőben majd megírhatja valaki a
magyar balneológia jelen fényes időszakát. A tárgyban végzett könyvtári és
levéltári kutatások túlnyomó többségére a Semmelweis Orvostörténeti Múzeum,
Könyvtár és Levéltár nagyszerű anyaga adott lehetőséget. Köszönetet mondok dr.
Kapronczay Katalinnak és dr. Magyar László Andrásnak a könyvtári és Domján
Lajosnak a levéltári anyagok tanulmányozásában nyújtott segítségéért. Az
Országos Levéltárat is köszönet illeti, ott az Országos Balneologiai Egyesület
egy vaskos dossziéját volt módom tanulmányozni. A kézirat összeállításában
nyújtott technikai segítségért Somoghy Katalinnak, a könyv esztétikai
megjelenítéséért Dömény Csabának mondok köszönetet. A szerző


Ápolástörténet : elhivatottságtól a hivatásig. Az ápolás, az ápolásügy, és az ápolóképzés története Magyarországon

Oláh A, szerkesztő. Ápolástörténet : elhivatottságtól a hivatásig. Az ápolás, az ápolásügy, és az ápolóképzés története Magyarországon. [Internet]. [Budapest]; 2022. 282 o. Elérhető: http://www.etk.pte.hu/public/upload/files/efop343/ElhivatottsagtolAHivatasig.pdf?fbclid=IwAR2I0vJO0x8-IIGiMBb5HSw97fNjN6XqF9bgGAK8-fq5Bu7cYahsxoObNDA

Miért is írtuk ezt a könyvet? Természetesen azért, mert
fontosnak tartjuk ezt a témát, különösen ma, amikor az egészségügy, az
egészségügyben dolgozók, az ápolás, gondozás naponta kap alaptalan vagy jogos,
többnyire negatív kritikát. A pozitív dolgok csak ritkán kapnak nyilvánosságot.
Különféle szakmai folyóiratok számára készült cikkekhez végzett levéltári, szakirodalmi
kutatómunka, dokumentumok elemzése során az ápolás történetére vonatkozó
ismeretek tárházára bukkantunk. Ekkor született meg az a gondolat, hogy nem
szabad veszni hagynunk ezeket az anyagokat, nem merülhetnek a feledés homályába
ezek az értékes kor- és szakmatörténeti dokumentumok, érdemes lenne ezek
alapján megírni a magyar ápolás történetét, ahogyan az a fellelt forrásokból
kibontakozik. Kiknek írtuk ezt a könyvet? Mindazoknak, akik szívesen
megismerkednének az ápolás, gondozás kialakulásával, fejlődésével, az ápolás
történetével olyan szerzők tollából, akik az elmúlt, akár 50- 60 évet
személyesen, ebben a munkában résztvevőként, a hierarchia több szintjén
dolgozóként élték meg. Könyvünkben áttekintjük a magyar ápolás és az
ápolóképzés történetét, bemutatjuk az ápolás fejlődéséért tenni akaró és tenni
tudó személyiségeket, akik példaértékű életútjukkal és tetteikkel motiválhatják
napjaink ápolóit. Viharos történelmünkben sokan voltak, akikre méltán lehetünk
büszkék. Ismertetjük a magyarországi egészségügyi szakképző intézmények
kialakulását, átalakulását, főbb funkcióinak változását. Áttekintjük az
egészségügyi szakképzés rendszerének fejlődését, rámutatunk azokra az
összefüggésekre, amelyek felismerhetők az egészségügyi szakképzés
koncepcionális kérdéseinek változása, valamint a 4 legfontosabb
társadalompolitikai és szakmapolitikai változások között. Kitérünk arra a
hatásra, amelyet a nemzetközi segítség, támogatás gyakorolt a magyar ápolásügy
fejlődésére. Meggyőződésünk, hogy magas színvonalú szakmai oktatással,
képzéssel olyan szakemberek kerülhetnek az egészségügybe, akik magabiztos
tudományos és gyakorlati ismeretekkel felvértezve méltán vívják ki mind a
betegek, mind az egészségügyi ellátó csapat többi tagjának a bizalmát és
megbecsülését. Hisszük, hogy hamarosan nem csak utópia lesz a megfelelő ápolói
életpályamodell kialakulása és a megbecsült ápolói hivatás Magyarországon.
Szeretnénk hinni, hogy a szakma presztízse nem csak alulfinanszírozottság
kérdése (természetesen igen lényeges mutatója egy szakma elismertségének a
piacgazdasági kereslet-kínálat-egyenleg, az egyéni, társadalmi és szakmai
elvárás és az annak való megfelelés). Hisszük és valljuk, hogy döntő tényező a
szakmai tudás, az ápolás alapértékeinek szilárd képviselete és integrálása a mindennapi
klinikai munkába, amelyek az ideális ápolói magatartás, attitűd és
tevékenységek alapjául szolgálnak. Bízunk abban, hogy a magyar ápolás
történetének és kiemelkedő alakjainak bemutatásával erősíthetjük az ápolói kar
szakmai önbecsülését és büszkeségét, és ezzel hozzájárulhatunk az ápolás
színvonalának emeléséhez is. A szerzők


V. Orvosmeteorológiai-konferencia jegyzőkönyve

Dunkel Z, szerkesztő. V. Orvosmeteorológiai-konferencia jegyzőkönyve [Internet]. Budapest: Magyar Meteorológiai Társaság; 2022. 184 o. Elérhető: http://www.mettars.hu/wp-content/uploads/2022/07/ORVOSMETEOROLOGIAI-KONFERENCIA-netre.pdf

Ez a kötet a 2021. december 9-10-én lezajlott V. Orvosmeteorológiai Konferencián elhangzott anyagokat tartalmazza. Részben teljes szakmai cikk, részben csak a konferencián bemutatott előadások diáinak közreadásával vagy csak egy rövid absztrakttal jelezve, hogy miről is szólt az előadás a konferencián.


Fehér könyv a COVID-19 járvány társadalmi-gazdasági hatásairól

Horn D, Bartal AM, szerkesztő. Fehér könyv a COVID-19 járvány társadalmi-gazdasági hatásairól [Internet]. Budapest: Eötvös Loránd Kutatási Hálózat Közgazdaság- és Regionális Tudományi Kutatóközpont, Közgazdaságtudományi Intézet; 2022. 247 o. Elérhető: https://kti.krtk.hu/wp-content/uploads/2022/05/FeherKonyv.pdf      ,        http://real.mtak.hu/142630/1/FeherKonyv_web_300dpi_0420_.pdf

Kötetünk célja a COVID-19-járvány rövid és hosszú távú hatásainak feltárása. A több mint két éve tartó pandémia következményeivel való szembenézés elkerülhetetlen a megfelelő közpolitikai intézkedések kidolgozásához. Enélkül a halmozottan megjelenő és nem vagy csak esetileg megoldott társadalmi-gazdasági problémák egymást erősítve felhalmozódhatnak. A COVID-19-járványt végigkísérte a válság, illetve katasztrófa narratívák versengése. E narratívák alapján a kötetben a járványt inkább válságként értelmeztük, amennyiben az „meglepetést” jelentett a döntéshozók számára, jelentős fenyegetettséget hozott a társadalmi-gazdasági célok elérését illetően, valamint a megfelelő és hatékony válaszok kidolgozására szoros és korlátozott idő állt rendelkezésre. Ugyanakkor úgy látjuk, hogy a COVID-19-járvány a katasztrófákra jellemző jegyeket is hordozott, mivel egyfelől súlyosan megzavarta a kollektív cselekvések rutinjait (lezárások, kijárási és személyes érintkezések korlátozása), másfelől olyan társadalmi és gazdasági zavarokat okozott, amelyek gyors, azonnali beavatkozásokat követeltek. Fontos kiemelni, hogy mind a válság-, mind a katasztrófafolyamatot olyan közös jelenségek kísérik, mint a fenyegetettség, a bizonytalanság, a sérülékenység, valamint az elszenvedett stressz, trauma, amelyek önmagukban is komoly közpolitikai intézkedéseket igényelnének.
A Fehér Könyv kidolgozását és szerkesztését két cél határozta meg:
• egyfelől megmutatni a COVID-19-járvány emberi (humán) hatásait;
• másfelől elemezni a járvány társadalmi teljesítményre gyakorolt hatásait.


Információközvetítés és közösségépítés – multifunkciós könyvtári hálózatok

Kiszl P, Németh K, szerkesztő. Információközvetítés és közösségépítés – multifunkciós könyvtári hálózatok [Internet]. Budapest: ELTE BTK Könyvtár- és Információtudományi Intézet; 2020. 354 o. Elérhető: https://edit.elte.hu/xmlui/static/pdf-viewer-master/external/pdfjs-2.1.266-dist/web/viewer.html?file=https://edit.elte.hu/xmlui/bitstream/handle/10831/46558/Kiszl-Nemeth_InfKoz.pdf?sequence=1&isAllowed=y


Fogy a nemzet : demográfiai tényező-e a művi vetélés és a hormonális fogamzásgátlás?

Farkas JM. Fogy a nemzet : demográfiai tényező-e a művi vetélés és a hormonális fogamzásgátlás? [Internet]. Budapest: Medicina Könyvkiadó; 2021. 228 o. Elérhető: https://www.medicina-kiado.hu/kiadvanyaink/szak-es-tankonyvek/nepegeszsegtan/fogy-a-nemzet/


Hat előadás a tudománymetriáról

Schubert A. Hat előadás a tudománymetriáról [Internet]. Budapest: ELTE BTK; 2022. 102 o. Elérhető: https://edit.elte.hu/xmlui/bitstream/handle/10831/63833/tudom%c3%a1nymetria%20schubert.pdf?sequence=1&isAllowed=y

Ez az írás nem kézikönyv, nem is tankönyv, talán egyáltalán nem is könyv. Egy hat előadásból álló egyetemi kurzus (amelyet az ELTE BTK Könyvtár- és Információtudományi Intézetében tartottam) hevenyészett vázlatából próbáltam egy kissé rendezettebb formájú közreadható művet kerekíteni. Serkentően és egyben nyomasztóan hathat, hogy kutatói pályám ezdetének olyan meghatározó könyveivel kerülhetek formai rokonságba, mint Truesdell [1966] vagy Gantmacher [1975] előadáskötetei, vagy éppenséggel a tudománymetriának de Solla Price 1962-es Pegram Lectures előadásaiból készült mérföldköve [Price, 1963]. Az előadások alapfokú bevezetést próbálnak nyújtani a tudománymetria történetébe, művelésébe és alkalmazásába. A rendelkezésre álló idő, illetve terjedelem, valamint – mi tagadás – saját érdeklődésem és ismereteim korlátai miatt a felölelt témákat bizonyos mértékben önkényesen választottam ki. Ha úgy tetszik, adhatjuk a munkának ezt a címet is: „Ízelítő a tudománymetriából”.


Open Science : Nyílt tudomány magyar szemmel

Gaálné Kalydy D, szerkesztő. Open Science : Nyílt tudomány magyar szemmel [Internet]. Magyar Tudományos Akadémia Könyvtár és Információs Központ; 2021 [idézi 2021. november 11.]. (Gaálné Kalydy D. A Magyar Tudományos Akadémia Könyvtárának közleményei. Új sorozat; köt. 45 (120)). Elérhető: http://real-eod.mtak.hu/9889/

Tanulmányok:
Monok István : Cui bono, seu cui prodest?
Holl András : A tudományos szakkönyvtárak és a nyílt tudomány (Open Science)
Gaálné Kalydy Dóra : A kiadókkal kötött Read and Publish szerződések, és a nyílt hozzáférésű publikálás hazai lehetőségei
Soós Sándor, Kiss Anna : Az „Open Access-előnyök" megnyilvánulása a hazai tudásprodukcióban: bibliometriai hatásvizsgálat
Gaálné Kalydy Dóra : A közösségi tudomány Tiberius Ignat : What motivates us to develop the Focus on Open Science series?
Hoczopán Szabolcs, Molnár Tamás : Az egyetemi könyvtárak szerepe a nyílt tudomány mozgalom elterjesztésében
Holl András : Az MTA KIK gyakorlata a nyílt tudomány támogatásában


Könyvtári (?) problémák

Monok I. Könyvtári (?) problémák [Internet]. Budapest: Magyar Tudományos Akadémia; 2020. 274 o. Elérhető: http://publicatio.bibl.u-szeged.hu/19345/1/Monok_ktros_DOI2.pdf

Manapság, mi könyvtárosok sokszor úgy gondoljuk, hogy a szakmánkat érintő kérdések csak minket érdekelnek, képesek vagyunk hosszan búslakodni, majd egyöntetűen kinyilatkoztatni, hogy a világ a könyvek és könyvtárak által ment elébb és ez így lesz a jövőben is. Monok István legújabb, tőle szokatlan kötetét olvasva egyre biztosabbak lehetünk abban, amit bár tudtunk, de nem sejtettünk: „A könyvtár ugyanis olyan intézmény, amely része a hatalmi játszmáknak. A múltban is része volt, és napjainkban sem lehet egy ilyen szempontot elvetni.” A címben lévő kérdőjel egyértelműen utal a szerző álláspontjára, a könyvtári problémák a mindenkori emberi közösségek megoldandó gondjai. Monok István tükröt tart nemcsak a könyvtárosok elé, de korunk embere elé is, mindezt úgy, hogy történelmi síkba helyezi a jelent, konkrét példákat, lehetséges válaszokat sorakoztat fel. Sorozatszerkesztőként – nemcsak szakmabeliek figyelmébe – ajánlom a kötetet, remélve, hogy olvasás közben mindenki saját szerepét is látja a hatalmas gépezetben. Bízom benne, hogy a kötet inspirálja a fiatalokat, elgondolkodtatja az idősebbeket és cselekvésre ösztönzi a vezetőket!


A szociális munka gyakorlata és kutatása a 21. században : válogatás a nemzetközi szakirodalomból

Nárai M, szerkesztő. A szociális munka gyakorlata és kutatása a 21. században : válogatás a nemzetközi szakirodalomból [Internet]. Győr: Széchenyi István Egyetem; 2020. 249 o. Elérhető: https://szoc.sze.hu/images/e_kiadvanyok/SZE_2020_szoveggyujtemeny_online.pdf

Hiánypótló szöveggyűjteményt jelentetett meg tanszékünk A szociális munka gyakorlata és kutatása a 21. században címmel. A kötet szerkesztője, tanszékünk egyetemi docense Nárai Márta volt. A kötetben szereplő fordítások az EFOP-3.5.2.-17-2017-00002 „Szociális munkás és közösségek segítésére irányuló felsőoktatási képzések innovatív, duális és gyakorlatorientált fejlesztése. Transzformatív-dialogikus tanulás a kooperáció szolgálatában.” című projekt keretében készültek.

A kötet az alábbi tanulmányokat tartalmazza:

Heather Boetto - Transzformatív ökoszociális modell: a modernista feltételezések kihívása a szociális munkában
Charlotte Williams – Mekada Graham - Mozgásban a világ: migráció, mobilitás és szociális munka
Christian Spatscheck - A szociális munka térbeli megközelítései – elméleti alapok és gyakorlati–kutatási vonatkozások
Merlinda Weinberg – Carolyn campbell - Kódexektől a környezetösszefüggéseket figyelembe vevő együttműködésig – az etikával kapcsolatos gondolkodás megváltoztatása a szociális munkában
Pat Collingwood - Elmélet és gyakorlat integrálása: a háromlépcsős elméleti keretrendszer
Harry Ferguson - Hogyan reflektálnak a szociális munkások cselekvés közben,mikor nem, és miért – a reflektív gyakorlat lehetőségei és korlátai a szociális munkában
Sara Serbati – Anne Moe – Carmel Halton – Gill Harold - Gyakorlati szakemberek részvételének útjai a gyakorlat és a kutatás közötti kapcsolat megteremtésében
Ana M. Sobocan – Teresa Bertotti – Kim Strom-Gottfried - A szociálismunka-kutatás etikai szempontjai
M. Angeles Martínez – Manuel Jesús Cobo – Manuel Herrera – Enrique Herrera-Viedma - A szociális munka tudományos fejlődésének elemzése „science mapping” használatával


Orvosi Informatika 2020 : A XXXIII. Neumann Kollokvium konferenciakiadványa

Orvosi Informatika 2020 : A XXXIII. Neumann Kollokvium konferenciakiadványa [Internet]. Szeged: Szegedi Tudományegyetem; 2020. 179 o. Elérhető: http://neumann-kollokvium.njszt.hu/NK_kiadvany_2020.pdf

Tartalomjegyzék (rövid közlemények)

Akut stroke betegutak irányítása, mint túlélési kockázati
tényező.............. 12

Hirtelen szívhalál rizikóbecslés egyelvezetéses mobil EKG
mérés alapján 18

Háromdimenziós virtuális környezet fejlesztése hanghatás
alapú HCI és
akadálymentesítési vizsgálatra
....................................................................22

Mesterséges Intelligencia alapú diagnosztikai eljárások
irodai és háztartási
számítástechnikai eszközökön
....................................................................28

Időskori egészségmegőrzés támogatása mobil technológiákkal:
a Turntable
projekt első tapasztalatai
.............................................................................
34

Keringési paraméterek mérésére alkalmas berendezések
alkalmazhatóságának vizsgálata a sport környezetben való monitorozásra 40
Klinikumban alkalmazott egészségügyi terminológiák karbantartása ........ 45

Adatkonzisztencia és adatminőség elosztott telemedicina
rendszerekben ..51

Biztonsági előírások kiértékelése és betartatása heterogén
egészségügyi
digitális infrastruktúrában ...........................................................................
56

Akadálymentesítő módszer megvalósítása a WordPress Gutenberg
blokkszerkesztőhöz
.....................................................................................
62

A NEAK járóbeteg és fekvőbeteg ellátást nyújtó intézmények
weblapjainak
akadálymentességi
vizsgálata......................................................................
68

A COVID-19 járvány empirikus modellezésének néhány
tapasztalata....... 74

A NoCoVid rendszer...................................................................................
78

A COVID-19 járványügyi intézkedések hatásosságának
vizsgálata
Magyarországon..........................................................................................
81

Az „open data” világa a COVID-19
idején................................................ 87

Artificial Intelligence Based Insulin Sensitivity Prediction
for Personalized
Glycaemic Control in Intensive Care
.......................................................... 96

A cochleáris implantátum elektródasor visszafordulásának
azonosítása egy
új szoftverrel, a Trans-Impedance Matrix (TIM) segítségével..................
102

A depresszió környezeti faktorainak vizsgálata oksági
elemzési
módszerekkel.............................................................................................106

Egészségfejlesztő applikáció terve általános iskolásoknak
.......................112

Agyhullámok mérésére alkalmas szoftver fejlesztése
 Android környezetben..............................................................................118

„Diabokosodó” játék tervezése óvodás korú 1-es típusú
cukorbeteg
gyermekeknek ...........................................................................................124

Mozgásra ösztönző játék tervezése csontvelő átültetésen
átesett rákos
betegek motiválására
.................................................................................130

General geometrical model of the human vertebral
body..........................136

Analysis and design of aortic valve-sparing surgeries with
modelling and
simulation environment
support................................................................143

Tooth Root Canal Segmentation Using Convolutional Neural
Networks.151

Insulin sensitivity and blood glucose level analysis of
critically ill patients
in their early phase of ICU treatment
........................................................156

A praxisközösségek szerepe a COVID
időszakban...................................166

Névmutató
.................................................................................................178


A katona-egészségügy szerepe a rehabilitáció XX. századi fejlődésében

Winhoffer J. A katona-egészségügy szerepe a rehabilitáció XX. századi fejlődésében [Internet]. Budapest; 2017. 266 o. Elérhető: https://nkerepo.uni-nke.hu/xmlui/bitstream/handle/123456789/12378/ertekezes.pdf;jsessionid=50BE42F693534C8E53B5B49D3B05B647?sequence=1

Napjainkban az egyre gyorsabban változó világban, az új társadalmi és politikai kihívások a haderővel és az egészségüggyel szemben is eddig ismeretlen elvárásokat támasztanak. Az aszimmetrikus hadviselés, a terjedő terrorizmus, a súlyosbodó migráns helyzet, és korunk egyéb új kihívásai (globalizáció, felmelegedés, vízhiány), különösen időszerűvé teszik a katona-egészségüggyel kapcsolatos kérdések vizsgálatát. A nemzeti haderő alap rendeltetése az ország katonai védelme, és a szövetségi rendszeren belül a rá háruló nemzetközi feladatokban való részvétel. A katona-egészségügy célja és feladata, a haderő állományának szűrése, egészségi felkészítése – fizikailag, tudatilag, lelkileg a feladatok végrehajtására, annak körülményeire, a fenntartható elviselésére -, károsodás esetén a gyógyítása, és a rehabilitációja. Az állandóan változó feltételek között a katonaegészségügy biztosítja a hadrafoghatóság fenntartását, a haderő feladatainak végrehajtását.


Szakmai ismeretek és készségek – átalakuló hivatás : válogatott könyvtártudományi tanulmányok

Baráthné Hajdú Á, szerkesztő. Szakmai ismeretek és készségek – átalakuló hivatás : válogatott könyvtártudományi tanulmányok [Internet]. Budapest: Magyar Könyvtárosok Egyesülete; 2020. 274 o. Elérhető: https://mek.oszk.hu/21500/21559/21559.pdf

A változó társadalmi, gazdasági, technológiai környezet, az információs társadalom és a globalizmus új elvárásokat támaszt a könyvtárosokkal, információszolgáltató szakemberekkel szemben. Nyugodtan állíthatjuk, hogy a könyvtár- és információtudomány napjainkban az egyik legdinamikusabban fejlődő terület. Az új elvárásokra paradigmaváltással kell válaszolnunk: a hagyományos szakmai tudásunkat további ismeretekkel, képességekkel, kompetenciákkal kell kiegészítenünk ahhoz, hogy a kihívásoknak meg tudjunk felelni. Az információs és kommunikációs technológiákra kulcsszerep hárul; mobil alkalmazások, webportál, e-gazdaság és e-társadalom, e-szolgáltatások stb. formálják környezetünket, de az open access , a repozitóriumok terjedése, az átalakuló tudományos publikálási gyakorlat mind újfajta kompetenciák meglétét követelik. A könyvtáros szakma új kihívásaihoz kapcsolódóan a Magyar Könyvtárosok Egyesülete 2016- tól kezdődően évente nemzetközi konferenciát rendez. A konferenciák jelentős eredményeket felmutató, komoly hazai és nemzetközi visszhangot kiváltott rendezvények voltak és szándékaink szerint lesznek is a jövőben. A programok utóhatását vizsgálva megállapítható, hogy korunk számos stratégiailag fontos elemét érintettük, melyet indokoltnak látszik a jövőben is vizsgálni, a jelenségeket és egyes elemeket felmutatni.


Bioetikai Kódex : Az orvosbiológiai/klinikai kutatások elveiről és gyakorlatáról

Egészségügyi Tudományos Tanács, szerkesztő. Bioetikai Kódex : Az orvosbiológiai/klinikai kutatások elveiről és gyakorlatáról [Internet]. 2. bőv. kiad. Budapest: ÁEEK; 2019. 34 o. Elérhető: https://ett.aeek.hu/wp-content/uploads/2019/03/bioetikai_kodex_2.pdf

Az orvosbiológiai kutatások Bioetikai Kódexe nemcsak a szakembereknek, hanem az egész társadalomnak szól. Az abban felvetett etikai kérdések minden embert érdekelnek, mivel ezek a kutatások – közöttük is elsősorban a klinikai vizsgálatok – a társadalmi érdeklődés középpontjában állnak. A tárcánk mellett működő Egészségügyi Tudományos Tanács a Bioetikai Kódexben e kutatások nem mindig könnyen kodifikálható etikai szempontjait foglalja egységes és áttekinthető rendszerbe. Magyarország sikeres az orvosbiológiai kutatások terén. Azok szabályozási kérdéseiben követi az EU és a civilizált világ direktívákban, nemzetközi egyezményekben rögzített gyakorlatát. A hazai jogszabályi környezet ennek megfelelően épül fel a magyar medicina sok évtizedes tapasztalataira és eredményeire támaszkodva.


Az élet kezdete és vége: bioetikai és szociáletikai tanulmányok

Ragadics T, Szűcs AA, szerkesztő. Az élet kezdete és vége:  bioetikai és szociáletikai tanulmányok [Internet]. Pécs: PPHF; 2019. 200 o. Elérhető: https://pphf.hu/wp-content/uploads/2021/03/pphf-e-library-az-elet-kezdete-es-vege.pdf

Mai világunkban egyszerre vannak jelen a mindennapi élet problémáira adott hatékony tudományos válaszok, valamint a tudomány és a technika fejlődése és a gazdasági növekedés által generált válságjelenségek, veszélyek és kockázatok. Fokozottan igaz ez a fogantatással, születéssel és az emberi élet utolsó szakaszával kapcsolatos területekre. A modern orvostudomány egyrészt magasabb szintű életminőséget és hosszabb élettartamot biztosít, más részről olyan új területeket nyit meg, ahol korábbi ismereteink már nem szolgálhatnak biztos támpontul. Számos döntési dilemmával találkozunk, ahol a beláthatatlan következmények megnehezítik a felelősségvállalást.


Szerhasználati zavarok előfordulása és kezelése a Somogy Megyei Gyermekvédelmi Központ és Területi Gyermekvédelmi Szakszolgálat gyermek- és lakásotthonaiban

Molnár D, Horváth V, Nász A, Szabó A. Szerhasználati zavarok előfordulása és kezelése a Somogy Megyei Gyermekvédelmi Központ és Területi Gyermekvédelmi Szakszolgálat gyermek- és lakásotthonaiban [Internet]. Pécs: Human Exchange Alapítvány; 2020. 208 o. Elérhető: https://efop189.gyir.hu/kutatas/Szerhasznalati_zavarok_pdf_isbn_k.pdf

A gyermekvédelmi szakellátásban részesülő gyermekek és fiatalok
szerhasználatának vizsgálata immár Magyarországon is több
évtizedes múltra tekint vissza (Murányi, 2000; Örkényi et al., 2005;
Elekes és Paksi, 2005). A bentlakásos ellátást nyújtó intézményekben,
valamint a családban nevelkedő fiatalok szerhasználati sajátosságai
különböznek egymástól, illetve az eltérő időpontban felvett adatok
eltérő drogérintettségi mutatókat eredményeznek. Tekintettel arra,
hogy a prevenciós tevékenységek szempontjából kiemelt
jelentőségűek a célpopuláció sajátosságai, ezek tervezéséhez
szükséges az aktuális drogérintettségi helyzet feltérképezése.
Az EFOP 1.8.9-17 kódszámú, „Legyen más a szenvedélyed! 2.” című
pályázati konstrukció fő célja a gyermekvédelmi szakellátási
intézményekben a droghasználat kialakulásának megelőzését,
visszaszorítását célzó tevekénységek támogatása. A program
keretében a kedvezményezett intézményeknek olyan megelőző
tevékenység megvalósítására nyílik lehetőségük, amely pozitív hatást
gyakorol a gyermekvédelmi szakellátásban részesülőkre. A
konstrukció a gyermekvédelmi szakellátásban részesülőket, a
gyermekvédelmi szakellátásban dolgozó szakembereket, illetve a
program megvalósításának helyszínén élő prevenciós programokkal
érintett gyermekeket és szülőket célozza meg, egyes részcéljai a
szerhasználat megelőzésére és visszaszorítására irányulnak.


A szociális munka oktatásának módszertani kérdései

Vojtek É, Borda V, Erdős MB, szerkesztő. A szociális munka oktatásának módszertani kérdései [Internet]. Pécs: Pécsi Tudományegyetem; 2019. 330 o. Elérhető: http://szockepzes.hu/wp-content/uploads/2019/11/Kapcsolati_tanulas.pdf

E kötet létrejöttét egy aktuális pályázat teszi lehetővé, de több
évtizedes fejlesztő munka inspirálta. A fejlesztések hátterében
az állt, hogy a szociális munka területén soha nem lehetett
pusztán a hagyományos frontális oktatási módszerekre
hagyatkozni. A képzés elindulásától fogva nagy jelentősége
volt a gyakorlatoknak, a kutatótáboroknak, a tréningelemeknek. Ezeket gyakran intuitíve alkalmaztuk. Idővel
rájöttünk, hogy nem az a jó oktató, aki ügyesen elmondja a
tananyagot, hiszen ebben az esetben az „anyag” töredéke
marad meg; hanem az, aki kapcsolatot teremt a diák fejében
levő tudással, és azt a fejlesztés kiindulópontjaként
felhasználva, segíti őt saját szakmai tudása felépítésében.
Nem azt tudjuk ugyanis, amit tanítanak nekünk, hanem amit
megtanulunk.
Egyfelől tehát módszertani téren váltunk tudatosabbá: az
„anyag” helyét kezdik átvenni a személyközi tér tudás-építő,
kreatív praktikái, azok, amelyek a tanulás évmilliós evolúciós
folyamat alakította helyzeteire emlékeztetnek: ezekben nagy
szerepe van a kíváncsiság felébredésének, a cselekvésnek, a
közösségi kapcsolatok alakulásának, és az egyéni tehetségek
személyre szabott fejlesztésének.


Szolgáltatás a szolgáltatásban

Budai I. Budai István. Szolgáltatás a szolgáltatásban. felkészíteni a méltóságot biztosító ellátásokra [Internet]. Győr: Széchenyi István Egyetem; 2017. 337 o. Elérhető: https://docplayer.hu/69114352-Budai-istvan-szolgaltatas-a-szolgaltatasban-felkesziteni-a-meltosagot-biztosito-ellatasokra.html

A kötet szakmai életutam egyik jelentős szakaszának írásos lenyomatairól szól, az1989 és 2017között elkészített tanulmányaimból,írásaimból ad áttekintésta hazaiszociális–de elsősorbana szociálismunkás-képzések fejlődésével összefüggő folyamatok, vizsgálatok, kutatások eredményeiről, a képzések belső és külső viszonyainaksaját optikámonkeresztül történő elemzéseiből.Miután a képzés maga a szociális munka szerves része, a képző/tanulási folyamat kvázi segítőfolyamatis, a modern szociális munkás facilitátori, támogató szerepei közel állnak akorszerűen dolgozó oktatóihoz -tanárihoz, így az írások nem csupán leszűkített módon jelennek meg, hanem jelentősen érintik a szociális munkagyakorlatának egyes kérdéseit, megpróbálják a szakma és képzés valóságát összefüggéseibenkezelni.Mindezzeladózni szeretnék az elmúlt negyedszázad küzdelmei, a tanár-, és a terepen dolgozó szakemberkollégák,továbbáa diákok munkája előttis.Az itt megjelenőtanulmányokkala szakmai és képzési történések, folyamatok és állapotok jobb megértéséhez próbálok hozzájárulni, továbbá szempontokat,útmutatást(denem egy az egyben másolható recepteket)kívánok adni a további előrelépések kimunkálásához és azok kivitelezéséhez.


Társadalmi jövőképesség – Egy új tudományterület bemutatkozása

Aczél P, Csák J, Szántó ZO, szerkesztő. Társadalmi jövőképesség – Egy új tudományterület bemutatkozása [Internet]. Budapest: Budapesti Corvinus Egyetem Társadalmi Jövőképesség Kutatóközpont; 2018. 516 o. Elérhető: http://unipub.lib.uni-corvinus.hu/3959/1/tars_jovo_2018a.pdf

A Társadalmi Jövőképesség Kutatóközpont jelen tanulmánykötet a "társadalmi jövőképesség" új fogalmát és tudományterületét mutatja be. Mint ilyennek, nem célja magáról a jövőről előre-tekintéseket, forgatókönyveket közölni. Sokkal inkább egy új perspektíva, megközelítés és koncepció megalapozása a küldetése, annak érdekében, hogy a társadalmi jövőképesség a nemzetközi és hazai tudományos diskurzusok és kutatások részévé váljon.


Iskolások egészségkárosító magatartása 25 év távlatából 

Elekes Z, Arnold P, Bencsik N, szerkesztő. Iskolások egészségkárosító magatartása 25 év távlatából : a 2019. évi ESPAD kutatás magyarországi eredményei [Internet]. Budapest: Budapesti Corvinus Egyetem MTA-BCE Társadalomepidemiológiai Kutatócsoport; 2020. 233 o. Elérhető: http://devianciakutatas.hu/docs/2020/ESPAD.magyar.pdf

Megjelent az ESPAD (European School Survey Project on Alcohol and other Drugs) 2019. évi adatfelvételének hazai és nemzetközi jelentése, Iskolások egészségkárosító magatartása 25 év távlatában címmel.

Az ESPAD (European School Survey on Alcohol and other Drugs) program 1994-ben indult azzal a céllal, hogy négyévente ismétlődően időben és nemzetközileg összehasonlítható adatokat gyűjtsön a fiatalok dohányzásáról, alkohol- és egyéb drogfogyasztási szokásairól. A program legfontosabb hosszú távú célja, a fiat alok fogyasztási szokásaiban bekövetkezett változások mérése, az országonként eltérő trendek összehasonlítása. Az első adatfelvételre 1995-ben került sor 26 európai ország részvételével. Ezt követően 1999-ben, 2003-ban, 2007-ben, 2011-ben és 2015-ben készült adatfelvétel. 2019-ben az ESPAD kutatások hetedik hullámára került sor. A résztvevő országok száma 30-35 között változott a különböző adatfelvételek során.


Badó K, Téglási A, (szerk.): A szociális biztonsághoz való jog alkotmányos tartalma

Badó K, Téglási A, szerkesztő. A szociális biztonsághoz való jog alkotmányos tartalma : Az Alkotmánybíróság szociális tárgyú döntéseinek tükrében (1990–2016) [Internet]. Budapest: Dialóg Campus; 2019. 394 o. Elérhető: https://nkerepo.uni-nke.hu/xmlui/bitstream/handle/123456789/13039/web_PDF_Szocialis_biztonsaghoz_valo_jog.pdf;jsessionid=5157DCF8498D6A671B4B87C6EED7C45C?sequence=1

Könyvünk bemutatja, hogy az Alkotmány 1989-es reformját követően az Alkotmánybíróság milyen értelmezést tulajdonított a szociális jogokról szóló alkotmányi rendelkezéseknek, és hogyan értelmezte az Alaptörvény szociális töltetű rendelkezéseit 2012-től. Az egyes határozatok időbeli elhelyezése és a joggyakorlat fejlődési ívének bemutatása miatt a döntéseket kronológiai sorrendben, évekre lebontva ismertetjük 1990-től 2016-ig. Az alkotmánybírósági esetjogot a többségi határozatokon keresztül mutatjuk be, helyenként feltüntetve egy-egy lényegesebb párhuzamos indokolást és különvéleményt. Munkánkat egyaránt szánjuk a tudományos kutatók és a gyakorlati szakemberek számára, akik eligazodást keresnek a szociális jogok immáron több mint két és fél évtizedes alkotmánybírósági esetjogának útvesztőiben.


Kappel G, Kis KB, Pozsárkó A, (szerk.): Az egészség és a jog kapcsolata

Kappel G, Kis KB, Pozsárkó A, szerkesztő. Az egészség és a jog kapcsolata [Internet]. Pécs: Pécsi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Kar Óriás Nándor Szakkollégium; 2020. 147 o. Elérhető: https://pea.lib.pte.hu/bitstream/handle/pea/23598/kappel-kis-pozsarko-az-egeszsegugy-es-a-jog-kapcsolata-pteajk-pecs-2020.pdf?sequence=1&isAllowed=y

A jelen kötet az Emberi Erőforrások NTP-SZKOLL-19-0022 sz. Nemzeti Tehetség Program pályázati projekt keretében készült, amelyben a Szakkollégium arra vállalkozott, hogy egy egyéves kutatás során különböző szempontokon keresztül vizsgálja az egészségügy és a jog kapcsolatát, amelyhez remek alapot ad a Szakkollégium négy tagozatában, mint műhelyekben folyó szakmai munka. A kötetbe azonban nem csak az Óriás Nándor Szakkollégium tagjai, hanem a pécsi jogi kar egy nem szakkollégista hallgatója, valamint a kolozsvári Collegium Iuridicum szakkollégistái is küldtek írásokat. A Collegium Iuridicum hallgatói a két szakkollégium között formálódó, és reményeink szerint egyre intenzívebbé váló együttműködés okán kaptak lehetőséget a kötetben történő publikálásra. A tanulmányok számos különböző témát dolgoznak fel, amelyek között az összekötő kapcsot az egészségügy jogi dimenziói jelentik. Szerzőink vizsgálták többek között az orvosok jogállását az ókori Rómában, az egészségügy finanszírozás Magyarországi történetét 1990 és 2010 között, a tájékoztatáshoz való jog szerepét az egészségügyben, az orvosi műhibaperek perjogi kérdéseit, a letartóztatás esetleges egészségkárosító hatásait, az orvosi személyzet védelmét fegyveres konfliktusokban és a koronavírus okozta világjárvány és az államfelelősség kapcsolatát. Ezek mellett olyan írások is helyet kapnak a kötetben, melyek az anyanyelv használatát vizsgálják az egészségügyben Romániában, vagy éppen az abortusz szabályozásának romániai jogtörténetét vagy a román egészségügyi törvény szerinti kártérítési felelősség problémáját tárják fel. Bízunk benne, hogy a kötettel hozzájárulunk egy olyan komplex és sok vitás kérdést felvető kapcsolatrendszer bemutatásához és jobb megértéséhez, mint az egészségügy és a jog egyes kapcsolódási pontjai. Szeretnénk köszönetet mondani minden szerzőnek, lektornak és a Collegium Iuridicum tagjainak és vezetőségének. Reméljük, hogy e kötet hozzájárul az egészségügy és a jog problémakörének árnyalt szakmai elemzéséhez.


Kolozsvári L.: A háziorvos képzés helyzete és fejlesztési lehetőségei

Kolozsvári L, Eörsi D, Busa C, Csikós Á, Hargittay C, Kalabay L, és mtsai. A háziorvos képzés helyzete és fejlesztési lehetőségei [Internet]. Budapest: Nemzeti Népegészségügyi Központ; 2020. 132 o. Elérhető: https://efop180.antsz.hu/attachments/article/403/20-06-10%20-%20haziorvosi%20kepzes.pdf

A gyógyítás mindig is nemzetközi látásmódot igényelt, és a mai orvoslás számára hatványozottan szükségszerű az országhatárokon, nyelveken, kultúrákon átívelő szemlélet elsajátítása. Az emberi élet értékének univerzális jellege, a biológia kultúrafüggetlen volta és a terápiás felelősség miatti alázat egyaránt arra sarkall bennünket, gyógyítókat, hogy az idegen nyelvű irodalmat tanulmányozva, nemzetközi kapcsolatokat kiépítve szerezzünk külföldi tapasztalatot, tudást. Mindez természetesen a háziorvoslásra is igaz, még akkor is, ha a háziorvos tevékenysége különösen elválaszthatatlan nyelvi és szociológiai környezetétől. Természetes volt tehát számunkra, hogy projektünk kitér a nemzetközi háziorvosképzés sajátságaira, igényként jelenik meg az interkulturális kontextus feltérképezése.


Körtner UHJ.: A betegápolás etikája

Körtner UHJ. A betegápolás etikája [Internet]. Cluj Napoca, Debrecen: Universitas Babes-Bolyai; 2021. 291 o. Elérhető: http://www.editura.ubbcluj.ro/bd/ebooks/pdf/2940.pdf

Az idők folyamán egész sor orvosetikai tankönyv született, viszont a betegápolás etikájáról alig szól néhány. Úgyhogy – bármennyire is fiatal tudományág az ápolástudomány – ezen a területen van mit pótolni. Ennek elméleti és gyakorlati okai is vannak.

Az egyik az, hogy a betegápolás etikájának státusa még nincs tisztázva. Az ápolás rendjén fellépő számos etikai kérdés nemcsak a betegápolást illeti, hanem a végső felelősséget hordozó kezelőorvost, valamint a hozzátartozókat és a beteget is. Az általános orvosetikai és ápolásetikai kérdések nagymértékben fedik egymást. Ugyanakkor látnunk kell, hogy a betegápolóknak napi szinten nemcsak több kapcsolatuk van a betegekkel, mint a kezelőorvosoknak, hanem a másokkal osztott közös felelősség mellett munkájuknak van saját felelősségükre bízott külön területe is.