Online könyvek ajánlója

Friss megjelenésű, de könyvtárunkban nem elérhető könyvek ajánlója. A könyvek teljes szövegei elérhetőek az interneten.

Badó K, Téglási A, (szerk.): A szociális biztonsághoz való jog alkotmányos tartalma

Badó K, Téglási A, szerkesztő. A szociális biztonsághoz való jog alkotmányos tartalma : Az Alkotmánybíróság szociális tárgyú döntéseinek tükrében (1990–2016) [Internet]. Budapest: Dialóg Campus; 2019. 394 o. Elérhető: https://nkerepo.uni-nke.hu/xmlui/bitstream/handle/123456789/13039/web_PDF_Szocialis_biztonsaghoz_valo_jog.pdf;jsessionid=5157DCF8498D6A671B4B87C6EED7C45C?sequence=1

Könyvünk bemutatja, hogy az Alkotmány 1989-es reformját követően az Alkotmánybíróság milyen értelmezést tulajdonított a szociális jogokról szóló alkotmányi rendelkezéseknek, és hogyan értelmezte az Alaptörvény szociális töltetű rendelkezéseit 2012-től. Az egyes határozatok időbeli elhelyezése és a joggyakorlat fejlődési ívének bemutatása miatt a döntéseket kronológiai sorrendben, évekre lebontva ismertetjük 1990-től 2016-ig. Az alkotmánybírósági esetjogot a többségi határozatokon keresztül mutatjuk be, helyenként feltüntetve egy-egy lényegesebb párhuzamos indokolást és különvéleményt. Munkánkat egyaránt szánjuk a tudományos kutatók és a gyakorlati szakemberek számára, akik eligazodást keresnek a szociális jogok immáron több mint két és fél évtizedes alkotmánybírósági esetjogának útvesztőiben.


Kappel G, Kis KB, Pozsárkó A, (szerk.): Az egészség és a jog kapcsolata

Kappel G, Kis KB, Pozsárkó A, szerkesztő. Az egészség és a jog kapcsolata [Internet]. Pécs: Pécsi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Kar Óriás Nándor Szakkollégium; 2020. 147 o. Elérhető: https://pea.lib.pte.hu/bitstream/handle/pea/23598/kappel-kis-pozsarko-az-egeszsegugy-es-a-jog-kapcsolata-pteajk-pecs-2020.pdf?sequence=1&isAllowed=y

A jelen kötet az Emberi Erőforrások NTP-SZKOLL-19-0022 sz. Nemzeti Tehetség Program pályázati projekt keretében készült, amelyben a Szakkollégium arra vállalkozott, hogy egy egyéves kutatás során különböző szempontokon keresztül vizsgálja az egészségügy és a jog kapcsolatát, amelyhez remek alapot ad a Szakkollégium négy tagozatában, mint műhelyekben folyó szakmai munka. A kötetbe azonban nem csak az Óriás Nándor Szakkollégium tagjai, hanem a pécsi jogi kar egy nem szakkollégista hallgatója, valamint a kolozsvári Collegium Iuridicum szakkollégistái is küldtek írásokat. A Collegium Iuridicum hallgatói a két szakkollégium között formálódó, és reményeink szerint egyre intenzívebbé váló együttműködés okán kaptak lehetőséget a kötetben történő publikálásra. A tanulmányok számos különböző témát dolgoznak fel, amelyek között az összekötő kapcsot az egészségügy jogi dimenziói jelentik. Szerzőink vizsgálták többek között az orvosok jogállását az ókori Rómában, az egészségügy finanszírozás Magyarországi történetét 1990 és 2010 között, a tájékoztatáshoz való jog szerepét az egészségügyben, az orvosi műhibaperek perjogi kérdéseit, a letartóztatás esetleges egészségkárosító hatásait, az orvosi személyzet védelmét fegyveres konfliktusokban és a koronavírus okozta világjárvány és az államfelelősség kapcsolatát. Ezek mellett olyan írások is helyet kapnak a kötetben, melyek az anyanyelv használatát vizsgálják az egészségügyben Romániában, vagy éppen az abortusz szabályozásának romániai jogtörténetét vagy a román egészségügyi törvény szerinti kártérítési felelősség problémáját tárják fel. Bízunk benne, hogy a kötettel hozzájárulunk egy olyan komplex és sok vitás kérdést felvető kapcsolatrendszer bemutatásához és jobb megértéséhez, mint az egészségügy és a jog egyes kapcsolódási pontjai. Szeretnénk köszönetet mondani minden szerzőnek, lektornak és a Collegium Iuridicum tagjainak és vezetőségének. Reméljük, hogy e kötet hozzájárul az egészségügy és a jog problémakörének árnyalt szakmai elemzéséhez.


Kolozsvári L.: A háziorvos képzés helyzete és fejlesztési lehetőségei

Kolozsvári L, Eörsi D, Busa C, Csikós Á, Hargittay C, Kalabay L, és mtsai. A háziorvos képzés helyzete és fejlesztési lehetőségei [Internet]. Budapest: Nemzeti Népegészségügyi Központ; 2020. 132 o. Elérhető: https://efop180.antsz.hu/attachments/article/403/20-06-10%20-%20haziorvosi%20kepzes.pdf

A gyógyítás mindig is nemzetközi látásmódot igényelt, és a mai orvoslás számára hatványozottan szükségszerű az országhatárokon, nyelveken, kultúrákon átívelő szemlélet elsajátítása. Az emberi élet értékének univerzális jellege, a biológia kultúrafüggetlen volta és a terápiás felelősség miatti alázat egyaránt arra sarkall bennünket, gyógyítókat, hogy az idegen nyelvű irodalmat tanulmányozva, nemzetközi kapcsolatokat kiépítve szerezzünk külföldi tapasztalatot, tudást. Mindez természetesen a háziorvoslásra is igaz, még akkor is, ha a háziorvos tevékenysége különösen elválaszthatatlan nyelvi és szociológiai környezetétől. Természetes volt tehát számunkra, hogy projektünk kitér a nemzetközi háziorvosképzés sajátságaira, igényként jelenik meg az interkulturális kontextus feltérképezése.


Körtner UHJ.: A betegápolás etikája

Körtner UHJ. A betegápolás etikája [Internet]. Cluj Napoca, Debrecen: Universitas Babes-Bolyai; 2021. 291 o. Elérhető: http://www.editura.ubbcluj.ro/bd/ebooks/pdf/2940.pdf

Az idők folyamán egész sor orvosetikai tankönyv született, viszont a betegápolás etikájáról alig szól néhány. Úgyhogy – bármennyire is fiatal tudományág az ápolástudomány – ezen a területen van mit pótolni. Ennek elméleti és gyakorlati okai is vannak.

Az egyik az, hogy a betegápolás etikájának státusa még nincs tisztázva. Az ápolás rendjén fellépő számos etikai kérdés nemcsak a betegápolást illeti, hanem a végső felelősséget hordozó kezelőorvost, valamint a hozzátartozókat és a beteget is. Az általános orvosetikai és ápolásetikai kérdések nagymértékben fedik egymást. Ugyanakkor látnunk kell, hogy a betegápolóknak napi szinten nemcsak több kapcsolatuk van a betegekkel, mint a kezelőorvosoknak, hanem a másokkal osztott közös felelősség mellett munkájuknak van saját felelősségükre bízott külön területe is.