Hertelendi Lajos: Egy kábítószer készítésének elősegítése bűntett nyomozása és tanulságai: A „barkács” jelleggel előállított vágy- és teljesítményfokozók egyes jogi és kriminalisztikai kérdései
In: Belügyi Szemle. 2022; 70(1):191-200
Tóth Erzsébet, Cselkó Zsuzsa, Darwish Diána, et.al: A magyarországi dohányzásleszokást támogató telefonos tanácsadás
In: Lege Artis Medicinae. 2022; 32(1-2):55-60
A három leggyakoribb félreértés a dohányzással kapcsolatos ártalomcsökkentésről : tévhitek a füstmentes technológiákról
In: Ápolásügy. 2022; 36(1):10-11
Árokszállási Tamás: Akut alkoholhatás alatt érkező haemorrhagiás strokebetegek klinikai kimenetelének vizsgálata
In: Ideggyógyászati Szemle Proceedings. 2022; 7(3):185
Tóth Enikő: Beszámoló a Momentán Társulat Smashed Live című alkoholprevenciós programjáról
In: Magyar Drogfigyelő. 2022; 2(9):44-47
Magyarországon rendkívül rossz a helyzet a fiatalkorúak alkoholfogyasztása terén. A SMASHED program kapcsán korábban készült online felmérés megállapította: a 14 és 18 év közötti középiskolás korú fiatalok 80 százaléka 15 évesen vagy annál korábban ivott először, minden harmadik pedig rendszeresen fogyaszt alkoholt.
Dudok Réka, Pikó Bettina: Az egyéni és társas pszichés erőforrások protektív szerepe a serdülők dohányzásában és alkoholfogyasztásában
In: Népegészségügy. 2022; 99(2):217-218
Hirdi Henriett Éva: A foglalkozás-egészségügyi ápoló szerepe az alkoholfogyasztással kapcsolatos problémák azonosításában és kezelésében
In: Nővér. 2022; 35(3):27-36
Egresi Bianka, Komlósi Kata: Mozgásterápiás intervenció hatékonysága alkoholbetegek mintáján
In: Orvosképzés. 2022; 97(1):314
Elhangzott: Semmelweis Egyetem Tudományos Diákköri Konferencia, 2022. február 9-11.
Szász Zsombor: Az alkoholfogyasztás és dohányzás, mint rizikófaktor az akut pancreatitis kialakulásában: eset-kontroll vizsgálat
In: . Orvostudományi Értesítő. 2022; 95(2 ksz):65
Elhangzott: 29. Tudományos Diákköri Konferencia : 2022. május 11-14. Marosvásárhely
Gulyás É. EMCDDA miniútmutató : hajléktalanság és kábítószer
Gulyás É. EMCDDA miniútmutató : hajléktalanság és kábítószer: egészségügyi és szociális válaszok. Magyar Drogfigyelő. 2023;3(1):57–72.
forrás: https://drogkutato.hu/wp-content/uploads/2023/02/MDF_2023januar.pdf
Az EMCDDA tavaly decemberében megjelent miniútmutatója1 áttekintést nyújt a kábítószert fogyasztó hajléktalan személyek számára nyújtott egészségügyi és szociális intézkedések megtervezéséről, illetve ezek megvalósításakor figyelembe veendő legfontosabb szempontokról. Továbbá áttekinti ezek elérhetőségét és hatékonyságát, valamint vizsgálja a szakpolitikára és gyakorlatra kifejtett hatásokat. Cikkünkben ezen útmutatóban ismertetett lépéseket és válaszokat járjuk körül.
Erre igyunk! Vagy inkább ne : az alkoholos italok és a gyógyszerek viszonya / Harsányi Mária
In: Pirulatrend. - ISSN 1786-2302. - 2022. 19. évf. 10. sz., p. 26-17. : ill.
Reflexiók Az addiktológiai pszichológia Magyarországon: az elmúlt 30 év áttekintése című tanulmányra / Hoyer Mária
In: Magyar Pszichológiai Szemle. - ISSN 0025-0279, eISSN 1588-2799. - 2022. 77. évf. 4. sz., p. 581-588.
Demetrovics Zsolt: Trendek és eredmények az addiktológiai kutatás elmúlt 30 évében / Sárosi Péter
forrás: Drogriporter
elérve: 2023.02.06.
Előadásában az elmúlt harminc évben végzett hazai és nemzetközi addiktológiai kutatásai közül szemlézett olyan emlékezetesebbeket, amelyek jelentősen befolyásolták azt, ahogyan különféle függőségekről, az ezzel küzdő emberekről illetve a függőségek kezeléséről gondolkodunk. A prezentáció kétségkívül impresszív volt, hiszen Demetrovics kutatásai nem csak nagyon széles skálán mozogtak, de egyben rajtuk keresztül feltárult a tudományterület fejlődése is.
Magyar Addiktológiai Társaság XIII. Kongresszusa
XIII. Országos Kongresszus (2022)
absztraktfüzet: http://www.mat.org.hu//dok/korabbikongresszus/1/absztraktfuzet/absztraktfuzet-1.pdf-
Boros J, Veroszta Z. Perinatális anyai dohányzás vizsgálata Magyarországon: A Kohorsz ’18 magyar születési kohorszvizsgálat eredményei
In: Demográfia. 2022;65(1):29–53.
A várandósság alatti dohányzás nemcsak az anya, de a születendő gyermek egészségét is károsíthatja. Az eddigi, védőnői adatgyűjtésből származó hazai adatok alapján Magyarországon jelentős problémát jelent a várandósság alatti dohányzás. Elemzésünk során a perinatális anyai dohányzás előfordulási gyakoriságát, illetve annak befolyásoló tényezőit vizsgáljuk Magyarországon. Az elemzés a Kohorsz ’18 Magyar Születési Kohorszvizsgálat első két – a várandósság idején és a csecsemő féléves korában megvalósuló – szakaszának súlyozott adatain történt (n = 8331). Az adatok forrását a védőnők által begyűjtött kérdőíves adatok, valamint a várandósgondozási könyvből átvezetett adminisztratív adatok szolgáltatták. A várandósságot megelőző negyedévben az anyák 30,4%-a dohányzott napi rendszerességgel és további 3,4% volt alkalmi dohányzó. Mind a várandósság alatt, mind pedig a szülést követően végig dohányzott az anyák 14,4%-a. Nagyobb valószínűséggel dohányoztak végig a vizsgált időszakban a fiatalabb (25 év alattiak: 32,4%), alacsonyabb iskolai végzettségű (legfeljebb 8 osztály: 44,4%), alacsonyabb jövedelmű (első jövedelmi ötöd: 35,6%), egyedülálló (35,6%), legalább a 3. gyermeküket váró (26,3%) anyák, illetve az egészségtelen életmódot folytatók, valamint a várandósgondozást elhanyagolók. A várandósság előtti magas dohányzási arány a várandósság alatt csökkenésnek indul, de még így is magas értéket mutat (a rendszeresen dohányzó anyák aránya az első trimeszterben 17,8%, a második trimeszterben 12,8%), a szülést követően azonban újra emelkedni kezd, a gyermek hat hónapos korában 19,6%. A társadalmi-gazdasági, demográfiai és életmódbeli tényezők nagymértékben befolyásolják a perinatális dohányzást. A védőnői gondozás hatékony faktornak mutatkozik a perinatális dohányzás csökkentésében. A feltárt kockázati csoportokra vonatkozóan célzott beavatkozások tervezhetők a várandósság alatti dohányzás és a visszaszokás csökkentése érdekében.
Új eredmények : a dohányzással összefüggésbe hozható hospitalizáció alakulása a hevített dohánytechnológia megjelenése előtt és után
In: Praxismenedzsment. 2022;12(4):32–3.
Tóthné Hatházi, A., Kőpájer, I., Kelemen, A., & M. Kornyicki, Ágota. (2022). Egy egészségfejlesztési iroda által, szenvedélybetegek körében megvalósított lelki egészségprogram
In: Egészségfejlesztés, 63(4), 75-84. https://doi.org/10.24365/ef.8958
Szabolcs-Szatmár-Bereg megye hazánk leghátrányosabb helyzetű megyéi közé sorolható. Az ebből adódó nehezített életkörülmények mentális teherként jelentkeznek a megye lakosságát illetően. Számos tanulmány támasztja alá, hogy Magyarországon nagyon magas az egy főre jutó alkoholfogyasztás, mely a dohányzás mellett a legveszélyesebb egészségromboló magatartásforma. A mentális terheltség gyors és átmeneti „megoldására” – a felnőtt lakosság körében – többen az alkoholfogyasztást választják. A fentebb ismertetett információkat figyelembe véve indított szenvedélybetegek részére csoportfoglalkozást egy, a Szabolcs- Szatmár-Bereg Megyei Kórházak és Egyetemi Oktatókórház fenntartásában működő egészségfejlesztési iroda. Betekintést kívánunk nyújtani egy több szempontból hátrányos helyzetű célcsoporttal megvalósított szakmai program részleteibe. Ezen tanulmány segítségével ismertetjük a program terjesztését, előnyeit, korlátait, a program menetét. Bízunk benne, hogy mindez hozzájárulhat az országban
Szerb és magyar szakértők vitatják a dohányártalom-csökkentési stratégiák szerepét
In: Szerb és magyar szakértők vitatják a dohányártalom-csökkentési stratégiák szerepét. Ápolásügy. 2022;36(2):10–1.
Kábítószerrel való visszaélés a főiskolai hallgatók körében
Ashley E. Kivlichan, Darby J. E. Lowe, Tony P. George. Kábítószerrel való visszaélés a főiskolai hallgatók körében. Psychiatric & Neurology Times. 2022;11(4):24–7.
Internetfüggőség: a 21. század orvosi kihívása? / Szapáry Ádám
In: Orvosi Hetilap. - ISSN 0030-6002, eISSN 1788-6120. - 2022. 163. évf. 38. sz., p. 1506-1513.
A dohányzás és az e-cigaretta-használat epidemiológiája a felnőtt magyar népesség körében 2018-ban / Brys Zoltán
In: Orvosi Hetilap. - ISSN 0030-6002, eISSN 1788-6120. - 2022. 163. évf. 1. sz., p. 31-38. : ill.
Az alkoholfogyasztás hatása az öngyilkossági halálozás megoszlására a hét egyes napjain városi lakosság körében / Sergey Sapozhnikov
In: Ideggyógyászati Szemle. - ISSN 0019-1442, eISSN 2498-6208. - 2022. 75. évf. 3-4. sz., p. 99-104. : ill.
A szerhasználat helytelenítésének mérése: legális és illegális pszichoaktív szerhasználati formák helytelenítésének eltérő információs tartalma egy szerhasználat helytelenítési spektrum mentén / Zsolt Horváth
In: Neuropsychopharmacologia Hungarica. - ISSN 1419-8711. - 2022. 24. évf. 2. sz., p. 87-96. : ill.
Stimulánsok: egészségügyi és szociális válaszok, EMCDDA miniútmutató
Az EMCDDA megjelentette az Egészségügyi és társadalmi válaszok a kábítószer-problémákra: európai útmutató 2021-re kiadványát. Ebben a recenzióban a stimulánsokkal és az arra legmegfelelőbb társadalmi és politikai válaszokkal foglalkozunk.
A probléma azonosításakor és meghatározásakor olyan kulcsfontosságú kérdésekkel kell foglalkozni, mint például, hogy ki az érintett, milyen típusú anyagokról és használati mintákról van szó, és hol jelentkezik a probléma. A válaszokat a konkrét kábítószer-problémákhoz kell igazítani, amik országonként és időben is eltérőek lehetnek.
Kannabisz: egészségügyi és társadalmi válaszok, EMCDDA miniútmutató
forrás: https://drogkutato.hu/drogfigyelo/kannabisz-egeszsegugyi-es-tarsadalmi-valaszok-emcdda-miniutmutato/
Az EMCDDA által 2021-ben megjelentetett kábítószer-problémákkal kapcsolatos miniútmutatók közül az utolsóhoz érkeztünk. Ebben a recenzióban bemutatjuk a kannabisszal kapcsolatos európai egészségügyi és társadalmi válaszokat, mely tartalmazza az ártalomcsökkentési törekvéseket is.
EMCDDA miniútmutató: Szabadidő és kábítószer-használat
forrás: https://drogkutato.hu/drogfigyelo/emcdda-miniutmutato-szabadido-es-kabitoszer-hasznalat/
Alábbi recenziónk áttekintést nyújt arról, hogy mit kell figyelembe venni a fesztiválokon, az éjszakai életben és más szabadidős környezetben a kábítószerekkel kapcsolatos problémákra adott egészségügyi és szociális válaszok tervezésekor vagy megvalósításakor. Áttekinti a rendelkezésre álló intervenciókat és azok hatékonyságát, valamint a szakpolitikára és a gyakorlatra kifejtett hatásokat is megvizsgálja.
EMCDDA recenzió – Iskolák és drogok: egészségügyi és társadalmi válaszok
A serdülőkor és a fiatal felnőttkor olyan életszakaszok, amelyek gyakran megnövekedett kockázatvállalással és kísérletezéssel járnak, ami magában foglalhatja a szerhasználatot is. Az általános- és felsőoktatás a fiatalok elérésének fontos helyszínei, bár egyes veszélyeztetett alcsoportok nem feltétlenül vannak itt jelen. Az iskolákban a kábítószerrel kapcsolatos beavatkozások főként a szerhasználat megkezdésének megelőzésére vagy késleltetésére, valamint az egészséges döntéshozatalt és szocializációt támogató készségek fejlesztésére összpontosítanak.
Hirdi HÉ. A foglalkozás-egészségügyi ápoló szerepe az alkoholfogyasztással kapcsolatos problémák azonosításában és kezelésében
In: Nővér. 2022;35(3):27–36.
Erdős Á. Kockázatos alkoholfogyasztás a rendészeti hallgatók körében
In: BSZ. 2022. június 20.;70(6):1257–72.
Absztrakt
Cél: Jelen tanulmány célja a kockázatos alkoholfogyasztás prevalenciájának vizsgálata a magyar rendészeti felsőoktatás tisztjelölt és kettős jogállású, nappali munkarendű hallgatói (rendészeti hallgatók) körében.
Módszertan: Kérdőíves vizsgálatot végeztünk a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Rendészettudományi Karán a nappali munkarendű hallgatók körében (N=201). A hallgatói jogviszony szerint korrigált minta (N=180) 57,2%-a férfi (n=103), 42,8%-a nő (n=77) volt. A vizsgálat során mérőeszközként a hazai és nemzetközi kutatásokban gyakran alkalmazott, magas raliabilitással rendelkező Alkoholhasználat Zavarainak Szűrőtesztjét (AUDIT; Alcohol Use Disorders Identification Test) alkalmaztuk.
Megállapítások: A rendészeti hallgatók körében az alkoholfogyasztás életprevalencia értéke 98,8% (n=178). A rendészeti hallgatók többsége (62,4%, n=111) a vizsgálatban elért AUDIT pontértékei alapján (x < 8) az alacsony kockázatú ivók/absztinensek csoportjába tartozik. A rendészeti hallgatók több mint harmadánál (37,6%) azonban kockázatos alkoholfogyasztásra utaló értékeket (x ≥ 8) állapíthatunk meg. A vizsgálat eredményei azt igazolják, hogy a nagy ivás (heavy episodic drinking) és a nemek között szignifikáns összefüggés van (p: 0,026020084, p ≤ 0,05).
Érték: Vizsgálatunk eredményei arra utalnak, hogy a rendészeti hallgatók alkoholfogyasztása kapcsán megfontolandó volna prevenciós programok, rövid intervenciók szervezése, illetve a szerhasználat rendszeres monitorozása.
Erdős Á. A COVID–19-járvány első két hullámának hatása a rendészeti hallgatók alkoholés koffeinfogyasztására, valamint dohányzási szokásaira
In: BSZ. 2022. július 17.;70(7):1529–50.
Cél: A tanulmány célja a COVID–19-járvány első két hullámának, valamint a bevezetett járványügyi intézkedések, és a magyar rendészeti hallgatók alkohol- és koffeinfogyasztása, illetve dohányzási szokásainak változása közötti összefüggések vizsgálata.Módszertan: Keresztmetszeti, kérdőíves vizsgálatot végeztünk a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Rendészettudományi Karának (NKE RTK) rendészeti hallgatói körében (N=556). A vizsgálati minta (N=180) 57,2%-a férfi (n=103), 42,8%-a nő (n=77).Megállapítások: Az eredmények azt mutatják, hogy a pandémia első hullámának ideje alatt az alkoholt fogyasztó rendészeti hallgatók 9%-ánál, az alkalmi és rendszeres dohányzók 25%-ánál, míg a koffeines italt fogyasztók 13,5%-ánál nőtt a fogyasztás mértéke. A fogyasztás mértékének változásában egyik szer esetében sem volt szignifikáns különbség a férfiak és a nők között (palkohol=0,452471; pdohányzás=0,532113; pkoffein=0,059011; p>0,05). Az alkalmi és a rendszeres alkoholfogyasztók, valamint dohányosok körében ugyanakkor a szerhasználat mértékének változása és a meglévő fogyasztói mintázat között szignifikáns volt az összefüggés. A rendszeres alkoholfogyasztók körében 5,7-szer nagyobb arányban fordult elő a fogyasztás mértékének növekedése a pandémia ideje alatt, mint az alkalmi fogyasztók között (25,0% vs.4,4%). A napi dohányosok körében is csaknem kétszer nagyobb volt a szerhasználat mértékének növekedése az alkalmi dohányosokhoz viszonyítva (30,8 vs. 16,7%). Eredményeink azt mutatják, hogy a rendészeti hallgatók körében az alkoholfogyasztás mértékének növekedését elsősorban a távolléti oktatás bevezetésével megnövekedett strukturálatlan szabadidő ( =3,12; SD=1,454), az elrendelt rendvédelmi szolgálat ( =2,81; SD=1,515), illetve a lezárásokkal fokozódó szorongás ( =2,75; SD=1,437) eredményezte. Továbbá a különleges jogrend idején elrendelt rendvédelmi szolgálat szerepet játszhatott a dohányzás ( =3,81; SD=1,601) és a koffeinfogyasztás ( =3,86; SD=1,632) mértékének növekedésében is. Ezzel együtt viszont a társas interakciók csökkenésének mindhárom pszichoaktív szer fogyasztásának visszaesésében meghatározó szerepe lehet.Érték: A COVID–19-járvány első hullámának egyik legmeghatározóbb következménye a fiatal felnőttek körében az volt, hogy az egyetemek világszerte távolléti, online oktatásra álltak át. Az egyetemi hallgatók, így a rendészeti felsőoktatás hallgatói is számos kihívással kerültek szembe. Ezek különböző formában befolyásolták az alkohol- és koffeinfogyasztás, valamint a dohányzás mértékét.
A három leggyakoribb félreértés a dohányzással kapcsolatos ártalomcsökkentésről : tévhitek a füstmentes technológiákról
In: Ápolásügy. 2022;36(1):10–1.
2022. ÉVI EURÓPAI KÁBÍTÓSZER-JELENTÉS: FŐBB MEGÁLLAPÍTÁSOK
A kábítószer-kínálat és -használat újbóli fellendülése a COVID19 enyhülése után
forrás: EMCDDA Hírek 2022.06.14.
Gódor-Kacsándi A, Lugasi A. Az energiaitallal kevert alkoholhoz köthető fogyasztás komplex feltérképezése gyermekek, serdülők és fiatal felnőttek körében (2017–2021)
In: Egészségfejlesztés. 2022;63(2):2–21.
Brys Z, Tóth G, Urbán R, Vitrai J, Magyar G, Bakacs M, és mtsai. A dohányzás és az e-cigaretta-használat epidemiológiája a felnőtt magyar népesség körében 2018-ban
= Orvosi Hetilap. 2022. január 2.;163(1):31–8.
Tóth E, Cselkó Z, Darwish D, Pataki E, Barta V, Csányi P, és mtsai. A magyarországi dohányzásleszokást támogató telefonos tanácsadás
= Lege Artis Medicinae. 2022;32(1–2):55–60.
Pénzes M. Dohányzásról való leszokás támogatása - kihasználatlan bizonyítottan hatékony lehetőségek : Kommentár „A magyarországi dohányzásleszokást támogató telefonos tanácsadás” című közleményhez
= Lege Artis Medicinae. 2022;32(1–2):61–4.
Pénzes M, Borbás K, Urbán R, Péterfi A, Solymár E, Dósa N, és mtsai. Az OGYÉI középiskolai e-cigaretta és dohányzás prevenciós programjának eredményei: az iskolai védőnők szerepe a programban
= Védőnő. 2022;32(1):31–41.
Egresi B, Komlósi K. Mozgásterápiás intervenció hatékonysága alkoholbetegek mintáján
= Orvosképzés. 2022;97(1):314.
Demetrovics Z, Rácz J. Addiktológiai pszichológia Magyarországon: az elmúlt 30 év áttekintése
In: Magyar Pszichológiai Szemle. 2022. január 31.;76(3–4):763–85.
A tanulmány célja az addiktológiai szakterület elmúlt harminc-negyven évének áttekintése, a legfontosabb fejlemények, kutatási területek és eredmények összefoglaló bemutatása. A szerzők az addiktológiai pszichológia történetében három fázist azonosítanak. A 80-as évek kezdeti törekvéseit a 90-es évek közepétől a szakterületjelentős megerősödése és hazai kibontakozása követte, míg a 2000-es évek második felétől már a nemzetközi jelenlét a meghatározó. A történeti összefoglalót követően a szerzők az egyes meghatározó kutatócsoportokat és kutatási irányokat mutatják be, majd a legfontosabb szakmai közéleti fejleményeket ismertetik.
Drogkutató Intézet
Célunk, hogy tudományos elemző- és kutatómunkával támogassuk a gyakorlati munkát végző szervezetek, egyesületek tevékenységét. Missziónk, hogy közérthető formában olyan tanulmányokat publikáljunk, melyek közvéleményformáló jelleggel tudatosítják a pszichoaktív szerhasználat veszélyeit. Interdiszciplináris kutatócsoportunk a különböző tudományterületek ismereteit összehangolva, több jelentős aspektust figyelembe véve foglalkozik az illegális tudatmódosító szerek használatát érintő társadalmi és mentális hatásokkal.
Folyóiratok:
Interdiszciplináris Drogszemle
Magyar Drogfigyelő
Szoboszlai K, Hüse L, Fábián G. A rizikómagatartás mintázatai a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei gyermekvédelmi szakellátásban élő fiatalok körében
Párbeszéd [Internet]. 2021;8(2). Elérhető: https://ojs.lib.unideb.hu/parbeszed/article/view/10516/9365
A társadalmi periférián élő gyermekek és fiatalok droghasználati szokásainak feltárására irányuló kutatásunkat 2017-ben végeztük a telepszerű körülmények között, valamint a gyermekvédelmi szakellátásban élő 14–25 év közötti fiatalokkal Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében. A kutatás célja a társadalmi periférián élő fiatalok droghasználati szokásainak és a rizikómagatartások feltárása volt.
Tanulmányunkban a gyermekvédelmi szakellátásban élő fiatalok drogfogyasztásának rizikótényezőire keresünk magyarázatokat. A drogfogyasztás hatásának vizsgálatához kifejtjük az anómia jellemzőit a célcsoportnál. A rendelkezésünkre álló adatokból választ keresünk a rezilienciára, illetve rávilágítunk a szerhasználat kialakulását befolyásoló védő- és kockázati faktorokra a célcsoportnál.
Eredményeink szerint a szakellátásban élő fiatalok körében összességében 26 százalék azok aránya, akik fogyasztottak már valamilyen drogot, vagy droghatású szert. Jelentős eltérés mutatkozik a drogfogyasztás tekintetében, ha azt a gondozási hely függvényében vizsgáljuk, hiszen míg a nevelőszülőknél elhelyezett gyerekek öt százaléka minősíthető kipróbálónak vagy fogyasztónak, addig a lakásotthonban élők harmada, a gyermekotthonban nevelkedők fele került ebbe a csoportba. A gyermekotthoni masszív fogyasztók aránya pontosan háromszorosa a lakásotthoniaknak.
A nevelőszülőknél élőkhöz képest a lakásotthoni gyerekek kétszer, a gyermekotthoniak háromszor akkora arányban szenvedtek el közepes súlyosságú élet-terheket, ugyanígy a legsúlyosabb terheket is nagyobb arányban viselik az intézményes ellátásban részesülők, mint a családban élők. A megkérdezettek a jellegzetes reziliens viselkedést kialakító környezeti – felnőttektől származó – támogatás és elismerés terén is eltérő jellemzőkkel bírnak. Negyedük-harmaduk érzi úgy, hogy támogatás szempontjából jobb volt a vérszerinti családi környezete, kétharmaduk szerint viszont a szakellátásos környezetben kapták meg a fokozottabb támogatást az őket körülvevő felnőttektől. Ez az eredmény arra utal, hogy amennyiben a gyermekvédelmi szakemberek képesek kompenzálni a család támogató szerepének hiányosságait, az protektív módon hat.
Vízből katicát? : hozzátartozói jelenlét a függőségben
Marjai Kamilla : Vízből katicát? : hozzátartozói jelenlét a függőségben . — Budapest : Medicina Könyvkiadó Zrt., 2022. — 149 p. : ill. ; 24 cm (T34471-KAB)
Drug checking services for people who use drugs: A systematic review
By Nazlee Maghsoudi, Justine Tanguay, Kristy Scarfone, Indhu Rammohan, Carolyn Ziegler, Dan Werb, Ayden I. Scheim
Background and Aims: Drug checking services provide people who use drugs with chemical analysis results of their drug samples while simultaneously monitoring the unregulated drug market. We sought to identify and synthesize literature on the following domains: (a) the influence of drug checking services on the behaviour of people who use drugs; (b) monitoring of drug markets by drug checking services; and (c) outcomes related to models of drug checking services.
Methods: Systematic review. A systematic literature search was conducted in MEDLINE, Embase, Cochrane Central Register of Controlled Trials, Cochrane Database of Systematic Reviews, PsycINFO, Scopus, Web of Science and Dissertations and Theses Global. Eligible studies were peer-reviewed articles and conference abstracts or grey literature, published in any language since 1990 and including original data on the domains. We assessed risk of bias for quantitative peer-reviewed articles reporting on behaviour or models of drug checking services using National Institutes of Health tools.
Results: We screened 2463 titles and abstracts and 156 full texts, with 90 studies meeting inclusion criteria. Most (n = 65, 72.2%) were from Europe and used cross-sectional designs (n = 79, 87.7%). Monitoring of drug markets by drug checking services (n = 63, 70%) was the most reported domain, followed by the influence of drug checking services on behaviour (n = 31, 34.4%), including intent to use, actual use and disposal of the drug, and outcomes related to models of drug checking services (n = 17, 18.9%). The most common outcome measures were detection of unexpected substances (n = 50, 55.6%), expected substances (n = 44, 48.9%), new psychoactive substances (n = 40, 44.4%) and drugs of concern (n = 32, 36.5%) by drug checking services.
Conclusions: Drug checking services appear to influence behavioural intentions and the behaviour of people who use drugs, particularly when results from drug checking services are unexpected or drugs of concern. Monitoring of drug markets by drug checking services is well established in Europe, and increasingly in North America. Concerns about drug contents and negative health consequences facilitate the use of drug checking services; lack of concern; trust in drug sellers; lack of accessibility of drug checking services; and legal and privacy concerns are barriers to use.
'Országos Egészségtudományi Szakkönyvtár'
06(1) 354-5377
konyvtar@okfo.gov.hu